Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-13 / 132. (580.) szám

Péntek, Junius lí. *9 ostromolják az ellenfél kapuját. Petrone, Cea és Romano shootjai azonban célt tévesztenek. Válto­zóan hullámzó játék következik, amelyben az uru­guayiak fölénye tűnik ki. Rövid passzaiik . gyö­nyörű szépek, lefutásaik mesteriek, drtbblingjeiik brilliánsak, csak a kapu előtt kissé bizonytalanok, összehasonlíthatatlanul jobban játszanak, mint pén­teken a hollandusok ellen, míg a legjobb játékosai­tól megfosztott svájci csapat nem mutatja a meg­szokott szép formát. Ramseyer sem a régi, úgy látszik, hogy kifáradt. Legjobb emberük ma Abbeg- len. Az uruguay sorokban a legnagyobb dicséret Andradet és Nasazziit illeti meg. Igen jó Vidal, Ma- zati, Petrone, Romano és Cea. Soarone kissé önző, a második félidőben helyet is cserél Urdinaramnal. A csapat aránylag gyönge emberei öhierra és Arispe. / Uruguay győzelme a második félidő 21. percé­ben válik bizonyossá, amikor a svájciak egy ve­szélyes támadása után (Bhrenbolger közvetlenül a kapu mellé fejelte a labdát) Cea belövi a második gólt. A svájciak ezután sikertelenül támadnak, há­rom kedvező alkalmat elmulasztanak, mire Uru­guay lerohan és négy rossz shoot után a 36. perc­ben Romano befejeli a labdát A svájciak miég egy­szer támadnak, de B:etrioh elront egy kedvező al­kalmat a vereség szebbé tételére. Uruguay 3:0 arányban igen fölényesen megverte Svájcot... A ruszinszkói futball kerületi bajnokság állása junlus 7.-én. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A ruszinszkói futball kerületi bajnokságért hat csa­pat küzd. Helyezés szerint első az Ungvári TK, utána sorrend szerint következnek az Ungvári AC, Ungvári MTE, Munkács5 SE, Nagyszőllősi SE és a Nagyszőllősi TK. Az UTK 3 mérkőzésből 3-at nyert, 14 gólt adott, 1 gólt kapott, pontszáma 6. Az UAC 3 mérkzésből 2-őt nyert, 7 gólt adott, 2-őt ka­pott, pontszáma 4. Az UMTE 3 mérkőzésből 1-et nyert, 1 eldöntetlen, 5 gólt adott, 2-őt kapott, pontszáma 3. Az MSE 3 mérkőzésből 1-et nyert, 1 •eldöntetlen, 3 gólt adott, 7-et kapott, ponszáma 3. Az NSE 3 mérkőzésből 1-et nyert, 2 gólt adott, 6-ot kapott, pont száma 2. Az NTK 3 mérkőzésből egyet sem nyert, 13 gólt kapott, pontszáma semmi. Vlkorla Zizkov — Freiburger Fussballklub 4:3. Freiburgból jelentik: Tegnap délután a Viktória csapata kemény küzdelem után 4:3 arányban meg­verte az itteni Freiburger Fussballklub csapatát. SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Strausz Richárd Salzburg díszpolgára. Salzburgból jelentik: A városi közgyűlés Strausz Richárd dr.-t hatvanéves születésnapja alkalmából a város díszpolgárává választotta. (*) Magyar Erzsi hazatér Amerikából. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti, hogy Magyar Erzsi, aki jelenleg Amerikában arat hatalmas sikereiket, e hónap elején hajóra száll és hazatér Budapestre. (*) Dubois Teodor meghalt. Párosból jelentik: Dubois Teodor, ismert nevű komponista, tegnap este nyolcvannyolc éves korában Párisban meg­halt. Az elhunyt több közkedvelt operának és hal­létnek volt szerzője. (*) Strausz Richárd uj operája. Drezdából je­lentik: Strausz Richárd Intermezzo cimü operáját, melynek szövegét is ő irta, átengedte első előadás­ra a drezdai állami operának. Az előadás október 30.-án lesz. (*) Magyar írók librettójára uj operett-zenét ir Kálmán Imre. Megemlékeztünk arról, hogy Kálmán Imre a napokban Budapesten tartózkodott és tár­gyalásokat folytatott a Marioa grófnő szereposztá­sára vonatkozólag az Unió igazgatóságával. A tár- gylások során — minit értesülünk — Falud! Jenő megállapodásra jutott Kálmán Imrével, amely sze­rint a kiváló zeneszerző két magyar Írónak libret­tóját a legrövidebb idő alatt megzenésíti és az uj. operettet a Király Színházban hozzák szinre elő­ször. (*) Rasputínról drámát írtak és játszanak Pá­risban. Párosból jelentik: A Grand-Guignol néhány nappal ezelőtt bemutatott uj műsorán feltűnést kel­tett egy kéfelvonásos rémdráma, melynek cinné: Rasputiin tragikus éjszakája. Szerzője: A. P. Au­tómé, ki a szibériai muzsikból a cári család ross2 szellemévé vált orosz szerzets alakját és tragédiá­ját kétségtelen ügyességgel és a történelmi tények­nek a lehetőségig megfelelően, hátborzongató cse­lekményei vitte színpadra. (*) Hol van eltemetve Mozart anyja? A bécsi Opraház .párisi vendégszereplésével kapcsolatban, melynek során oMzart három operája kerül két- két előadásban szinre, a Comoedia feleleveníti Mo­zart anyjának emlékét, kiről csak kevesen tudják, hogy Párisban halt meg és itt is temették el, 1778- ban az altkor 22 éves Mozart édesanyjával Páros­ba jött és azt remélte, hogy itt éppen dy dicsősé­ges pályafutás várakozik reá, mint .amilyen nagy elődeire, Lully és Ginek zeneszerzőkre. Ebben a reményéiben azonban csalódnia kellett, mert a pá­risi közönség nagy rész vétlenséggel fogadta Mo­zartot Mozart és édesanyja egy nyomorúságos kis szálloda egyik szegnyes szobájában laktak, höl az idősebb Mozartné juTus 3.-án fiának karjai között meghalt. Ma már senki sem tudja megmondani, hova temették Paris akkori három temetője közül a zene egyik legnagyobb lángelméjének édesany­ját, akinek haláláról fenmaradt egyetlen hivatalos dokumentum is porráégett a párisi városháza égé­sekor az 1870-es komirmün idején. Tragkus vélet­len, hogy nemcsak az anya, hanem a lángelméjü fiú, Mozart hamvai is Ismeretlen sírban pihennek. De Mozart hamvai legalább honi földben, Becsben. (*) Mindenki a maga módja szerint. Ez a cirnie a pirandelleo legújabb vígjátékénak, amely legkö­zelebb Rámában és Nápolyban egyszerre fog be­mutatóra kerülni. A divatos olasz szerzőnek ez a darabja hasonlít a Hat ember keres egy szerzőt cimü vígjátékéihoz. A darab meséje dióhéjban a kö­vetkező: Egy vidéki városka színházában uj dara­bot mutatnak be, amelyben kigunyolják a városka honoratiorjait, akik közül többen ott ülnek a néző­téren és tiltakoznak ez elen. Botrány támad és eközben az egyik különösen kifigurázott néző in- znltálja a primadonnát Ez az Incidens jelt ad az általános támadásra és mindazok, akik találva ér­zik magukat, felrohannak a színpadra, ahol1 püffölni kezdik a színészeket Ezzel a fináléval végződik az első felvonás, a másodikban igyekeznek kimagya­rázni a történteket a szerző előadja mentegetőd­zéseit és a barátai, ellenségei, úgyszintén a kriti­kusok, a dramaturg, a rendező, sőt még a nézők, köztük a szabadjegyesek is, elmondják véleményü­ket. A harmadik felvonásban azután megtörténik a kiengesztelődés. A bizarr és kabarészerünek tetsző darabtól a színházigazgatók nagy sikert várnak, mert a híres szerző teljesen szabadjára ereszt} benne humorát, főképpen pedig gyilkos szatíráját. kOzMíMSM — A morva gyáriparosok és a rész­vénytársaságok megadóztatása. Brünnből je­lentik: A Morva Gyáriparosszövetség leg­utóbbi ülésén a részvénytársaságok és kor­látolt felelősségű társaságok képviselői meg­vitatták az adóreformot különösen a kereseti adó szempontjából. Hír szerint ugyanis rö­videsen elkészül a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok megadóztatásáról szóló törvényjavaslat, amelyben az eddig gyakor­lattal ellentétben az adókivetés alapjául nem az elmúlt évi tiszta nyereséget, hanem a fo­lyó adóév tiszta nyereségét fogják számba- venni, ami mindenesetre világosabb helyze­tet fog teremteni ebben a sokat vitatott kér­désben. A morva gyáriparosok arra törek­szenek, hogy a külföldi törvények mintájára adóalapul ne a mérlegszerű felesleg, vagyis egy tisztán könyvelési eredmény szolgáljon, hanem az ügyvitel valóságos eredményei. Azonkívül a tartozások kamatait és különö­sen az elsőbbségi kamatokat, meg jelzálog­kamatokat, valamint az előző év vesztesé­geit levonásba kellene hozni az adóalapból. Továbbá levonásba kell hozni a különleges kereseti adó és adópótékokat, amelyeket az eddigi gyakorlat értelmében a kereskedelmi elvek szerint megállapított, tiszta nyereség­hez hozzá kellett volna számítani. A tartalé­kolás kérdésében az az álláspontja a gyá­rosoknak, hogy az önbiztositó alapok és kü­lönösen a tűz, jég, valamint egyéb elemi ká­rokat is levonásba kellene hozni az adóalap­ból. A gyáriiparnak súlyt kellene helyezni arra, hogy a különleges kereseti adót meg­felelően leszállítsák és hogy ennek az adó­nemnek a különböző pótadókkal együtt ma­ximális összegben való megállapítása utján a részvénytársaságokra nézve bizonyos mér­tékű biztonságot teremtsenek. A részvénye­sek gyűlése a tüzkárbiztositási összegeknek kérdésével is foglalkozott, mivel a hatóságok még mindig azt a téves gyakorlatot űzik, hogy a könyvelési érték és a tényleg kifize­tett biztosítási összeg közötti különbséget adóköteles nyereségnek tekintik. — Csökkent a munkanélküliség. Az Állami sta­tisztikai hivatal kimutatása szerint Gseh-Szlová­tkiában az elmúlt hónap folyamán 29.000 munkanél­küli kapott segélyt, még pedig 23.200 férfi és 5800 'nő, 35.000 családtaggal. Ebből Csehországra 17.550, Morvaország és Sziléziára 5600 és Szlovenszkóra meg Ruszinszkóra 5850 munkanélküli esák. Ezenkí­vül a vállalatok utján 10.450 munkán élik üli kapott segélyt 5950 családtatggai Az állam által közvetle­nül segélyezettek száma áprilisban 48.600, 1923 má­jusában pedig 112.538 főnyi volt. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A Prágai hitelezői védegylet a következő szlo­venszkói fizetésképtelenségeket jelenti: Ma- zouch Károly, a Nyilvános akvárium tulaj­donosa, Pozsony-Ligetfalu, Nagy Károly ácsmester, Vágsellye, Messinger József bőr­kereskedő, Érsekújvár, Dróth Miksa, keres­kedő, Ratkó (Gömör megye), Klein Sándor és Béla és Klein Ferenc özvegye kereske­dők, Jolsva, Feldmann Ábrahám cipőkeres­kedő, Munkács, Hója István utóda, Hója La­jos bejelentett cég, Nagyszombat, Gelb Áb­rahám kereskedő, Büké, Kohn Izidor keres­kedő, Trencsén, Heda Ede, a Helvétia kávé­ház bérlője, Trencsén, Kohn és Szügyi keres­kedők, Ipolyság (csőd). — Veszteséges mérleg. A „Fenetra“ fa- feldolgozó részvénytársaság (Prága) a PrU- myslova, hospodárska Banka vállalata az el­múlt évre 345.277 korona veszteséget mutat ki. — A kassai kamara uj székházat épít. Kassai jelentések szerint a kassai kereske­delmi és iparkamara helyiségei a megna­gyobbodott forgalom folytán szükeknek bi­zonyultak és ennélfogva az elnökség egy uj székház építését vette tervbe. — A keletszlovenszkói gazdaszövetség gyapjuaukcióia. Kassai jelentések szerint a Keletszlovenszkói Gazdaszövetség gyapju- aukciója junius 18-án lesz Kassán. A keres­kedelem nagy érdeklődést tanúsít a vásáf iránt. — Újabb cseh-szlovák bankfiókot létesí­tenek Párosban. A Prager Tagblatt értesülé­se szerint újabb cseh-szlovák bankfiók ala­pítását vették tervbe Párisban, amely a Bo- hemia Bank ottani volt fiókját venné át. Az uj bank alaptőkéje 3 millió frank lenne és igazgatójául a Bohemia Bank volt párisi fiókjának igazgatóját, Hlavaceket szemelték ki. — A mezőgazdasági munkások bérvi­szonyai. A cseh nemzeti szocialista párt me­zőgazdasági munkásszövétsége a többi pár­tok szervezeteivel karöltve javaslatot tett a mezőgazdasági munkabérek felemelésére, amit a mezőgazdasági termékek áremelkedé­sével okoltak meg. A javaslatot az illetékes minisztériumok az országos munkaügyi hiva­tal utján az országos értékmegállapító bi­zottsághoz tétette át ^A4AAAAAfAfAAAA<nmA,uiiAiAffAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAV Ilii. Gyapjivásár Iisicéi-Kassái 1124 junius ll-í, Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (17) Kimt féld ©rengésben sejtett az éjszaka s a földpárázatokból árnyékok húzódtak el a falu fölött, kisérteti lebegéssel. A kozákok ha'kan beszéltek, nagy kihagyásokkal. Már nem panaszkodtak és nem fenyegetőztek. Ahelyett a Turbis András nagy szerencsét­lenségét emlegették, aki ekkor már kórház­ban feküdt magatehetetlenül. Mert addig járt fel hozzá a felesége, hogy tavasz végén megbolondult. Pedig nem volt szándéka uj feleséget hozni a házhoz s vigyázott, igen vigyázott a két árvájára. És egy napon még­is el kellett vinni szekerem a két gyereket pedig a kozákok vették magukhoz. Mert ku- porgaíó emberek voltak szegények, amig e földön éltek, de sok szeretet volt a szivük­ben. S mivel a fő-kozák mindig az összetar­tást hirdette nékik, nem is hagyták el egy­mást a szerencsétlenségben. Szegény Turbis Antal nyomorult sorsáról elmélkedtek eze­ken a szombat-estéken s a fő-kozák sok ke­serűség közt magyarázta, hogy igen végit- járja már az istenadta. Legutóbb lóháton ment be a városba, fölkereste a kórházban s Turbis Antal susogva panaszolta el, hogy csak az éjszakáktól -fél, mert olyankor ör­dögök kezdenek táncolni a kórház ablaka alatt s mialatt kunkorgó farokkal ugrálnak egy gomolyagba. mindig azt kiabálják befelé: gyere már! gyere már! . . . Ám ezt a bor­zongató csalogatást csak Turbis Antal hallja az egész kórházból, senki más. Hogy Lm íulvilági dolgokró esett a szó. a kozákok-is mindjobban eltértek a való­élettől. És amint közeledett volna az éjfél, ők egyre-inkább távolodtak ösmerct en te­rületek felé, amelyekben hisz iaz ember, kü­lönösen ha szegény. A nagy ösmeretlen meg- borzogtatja, de odaát legalább remélheti a dolgoik jobbra,fordulását s ez a hit megnyug­vássá teliti meg. És a kozákok különös ese­teket tudtak a Medvec ingoványos hátain lidérctfény-alakjában ugráló vizimérnökök- ről, akik a százesztendő előtt való nagy föld­osztás idejében az urak javára becsapták a •népet, a szegény nép megátkozta őket s nyugtalan leikeik ott bolyonganaik azóta az útvesztők között s a magányos éjszakai vándort lámpásaikkal hitegetik a fullasztó mélységek felé, mialatt incselkedve mondo­gatják: gyér . . . gyér . , . Ijedezve hallgiatóztam a dunna alatt s kivert a hideg. Nagy volt a füst, a kozákok ittak. Hosszabb csönd után Pikor András kezdte: — Én eccer össze is pofozkodtam egy vizimérnökkel, hogy szállna rá a csuda . . . A kozákok pipázgatván, csüggedt fejjel hallgattak. Pikor András folytatta: — Úgy volt az, hogy vagy tizenöt éve szekér-fát hoztam az abarai erdőbüí. Vizes ősz járt, oszt rámesteledett. Még jókor át­értünk a Latorca hidasán, de az ideátvaló parton olyan setét volt mán, mint a dehec- Velem volt a szógám s mondom,, csak vág­junk neki bátran az útnak. Hát megyünk- megyünk, de mán késő volt igen, hogy a lo­vak farát is alig érezte az ember. Ahogy be­lekeveredünk .a Medvec nádasaiba, hát csak döcög az ut, oszt térdig ér a sár. És csak lá­tom, hogy jobbról is, balrul is ugrálnak a lámpásokkal a vizimérnökök. Eccer a néz- pesti határba bokáznak, másszor ott világíta­nak a lovak eott. Nem sokat adtam rájuk, pedig igen hijtaik magokkal, de akkor csak kicsik a tengelyvégszög, az egyik hátulsó kerék kifordul, ia szekér meg leül a hátuljára, No, káromkodni kezdtem, hogy mit kezd­jünk most ebbe a sötétségbe? Hát amint leszállóik a sárba s vakarom a fülemet, hogy hun tanálom meg most azt a tengelyvégs.zö- get, csak odauigrik egy vizimémök a lovak elé s mindig azt mondogatja: gyér . . . gyér . . . Nagy bosszúságomba odakiáltok neki: megyek én, a mindenedet, csak elébb világíts ide, mert nem látni a kereket Hát csak ott-terem ia szekér megett egy lámpa, de a fényitől nem láttam a mérnököt. Hogy oszt a sáribul kikotortuk a kereket, meg hogy megtanáltuk a tengelyvégszöget is, én nagy- izzadva emelem .a szekér farát, a szóga meg a tengelyvégszöggel bajlódik. Nyöszörgők a szekér alatt, mint egy kutya, a mérnök meg csak azt mondogatja mindig: gyér . . . gyér... Elfogott az indu‘at, hogy mit piszkál mán annyit s ódaszólok neki: kotródj, mert feneken taszitlák . . . Hát abba a percbe egy olyan pofont adott, hogy bevágódtam a sze­kér alá. Felállók nagyne'nezen, televagyok sárral, sárral,, hogy jó hasbarugom a disz­nót, de akkor mán a. ráski rétek , alatt lóbál- gatott a lámpásával . . . Hát így volt, A kozákok hallgattak s összehúzott szemmel néztek maguk elé, vagy alárnpa vö­rös kanócára. De akkor megmozdult a ke­mencepadkán Paczal Jóska s kivette szájá­ból a száratlan pipát: — Én is íanál'koztam eccer kisértettel. Gyövök éccaka ímregről. szépen sütött a holdvilág. Hát amint gyövök Nézpest meg Abasia közt, egy olyan tehén állta utamat a réten, hogy a feje Nézpesten volt, a hátulja meg Abasa alatt. Mennyi az hosszúságra? MásfélkiÜométer . . . Fenét! Legalább há­rom . . . Itt nagyot nyelt Paczal Jóska s hátát a kemencének öntötte. A kozákok furcsán néztek rá: szünet támadt. A fő-kozáknak, aki az asztalfőn ült most is, veresség futotta el az arcát s od2ütött az asztalra: — Hazudsz, hazudsz, hogy ne legyen Istened! De üyen piszok maradsz te mindig! Paczal Jóska átvetett lábbal dűlt a ke­mencének, szorcsogott a pipán s halkan rö­högött. A szombat-estéken együtt voltak még a kozákok, de a hét első hajnalán megint csak eltűntek *a faluból. Vajda Györgyöt hosszú idő óta nem láttuk s az apámnak is hl re­veszett. A fő-kozák otthon tartózkodott nagy­részt- de azért ő is el-el kódorgóit. Néha na­pokig nem láttuk, aztán ismét megmutatko­zott. Egyszer-kétszer magánál fogta ebédre Paczal Jóska is. Az öreg az asztalfőn evett olyankor, a szakadt-fenekü mezítlábas eh én­ben a kemencepadkán kanalazta a lecskés- paszulyt. Evés után megsimogatta a hasát: — No, most beettem magamnak, mint egy dob. Aztán csak eltűnt ő is, Paczal Jóska is. Azalatt tavasz lett s napközben o'yan volt a falu, mint egy temető. Mindenki a föl­deken serénykedett, csak az egész apró gyerekek játszottak a porba és itt-ott. a tor­nácon, egy-egy magával-tehetetlen öreg­asszony ügyelt föl az apróságokra. A két templom fölött gólyák keringőztek naphosz- szat s harsogva zsendült a táti. Nagyapám néha Brugóst kisérte a határban, máskor meg a gazdasági udvar legvégén intézke­dett, ahol mnukába kezdtek már a legényei. Olyankor ő is a tetőn járt, szekerce volt a kezébe, faragcsált, vagy colstokkal mérege­tett s komoly utasFásait nagy figyelemmel hallgatták az ácsok. Órákon át elnéztem őket, amint csöndes dudolással dolgoztak odafent. Nagybátyám volt a vezetőlegény. (Folyt, köv.) _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents