Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-12 / 131. (579.) szám

Csütörtök, lunfus íi.

IMKiX/fíXSV

——HIIM I IIWI■IMIIMUHI III IIIlii Ilii HMH I ■■ MWIBIBI III III

A gafeonavámok és a nemzeti szocialisták

Prága, junius 11.

A Ceské Slovo a gabonavámok kérdésében a következőkben fejti ki álláspontját:

A statisztikai hivatal megállapításai szerint a kenyér- és lisztfogyasztás .a munkás- és a hiva- talnokcsalád szükségletét összehasonl'tva a következőképpen alakul: Egy munkáscsalád havi

kenyérfogyasztása 33, főzőlisztfogyasztása 11.5 és sütől'isztszükséglete 11.5 k'logramot tesz ki, ezzel szemben a hivatalnokcsalád 19 kenyeret, 12.5 kg főzőTisztet és 12.5 kg sütőlisztet fogyaszt el havonta. Eszerint egy öttagú munkáscsalád 558 kilo- gram, egy négytagú hivatalnokcsalád pedig 462 kg llsztértéket fogyaszt évente.

Ha a lisztárak a gabona és liszt beviteli vámjának bevezetésénél csak a vám összegével emelkednének, akkor ez azt jelentené, hogy 100 kg liszt vételénél 10 korona drágulást számítva, a többlet a munkáscsaládnál 55 korona 80 fillér, a hivatalnokcsaládnál pedig 46 korona 20 fillért tenne ki. A métenmázsánkint tervbevett 42 korona vám mellett azonban ez a kiadás a munkáscsaládnál 234.36 koronával, a hivatalnokcsaládnál pedig 194.04 koronával szaporodnék.

Amikor Ausztriában 1906-ban az uá kereskedelmi és vámszerződések életbelépték, amelyekkel a gabona és liszt behozatali vámját lényegesen fölemelték, a rákövetkező években lényegesen emelkedtek az árak és az áremelkedés sokkal nagyobb volt a régi és az uj vámok differenciájánál. Az amerikai, magyar stb. nagymalmok technika! berendezésénél —1 Írja a Ceské Slovo — az idegen verseny a gabonavédővámok ellenére is képes lesz sikeresen megküzdeni a cseh-szlovák mezőgazda- sági és malomipari termeléssel.

A védővámok bevezetése elsősorban a munkásságot terhelné meg, mivel ennél a kenyér- és lisztfogyasztás nagyobb, de valamennyi fogyasztót érintené a kenyér és liszt drágulása, amely rendszerint kihatással van a többi cikkek áralakulására is.

Az önálló gazdákat sem fogja kedvezően érinteni a gabonavámok bevezetése már csak azért sem, mert semmi sem bizonyítja, hogy azontúl nagyobb gabonaárakat fognak elérni, mivel a mezőgazdák közül csak a nagytermelők várhatnak gabonájuk eladásával a legmagasabb árszint eléréséig. Ami pedig a vetési területek megnagyobbodását illeti ebben az irányban, erre se lehetnek kedvező hatással a gabonavámok, mivel a gazdasági területek rentabilitása inkább az időjárási viszonyoktól és a tőkebefektetéstől, minit a konjunkturális áraktól függ.

Hé, kozákok!

A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye.

Irta: Komáromi János. (16)

Egy leánya is volt a kasznárnak, nagy kisasszony már. Einminek .hívták.

Szép volt. Nagyon szép.

Laz-a kis kontyára, piciny cipőire, édes szájára úgy emlékszem, mintha lehányván husz-egynéhány évet, ott söntörögn-ék megint a régi-régi verandán, Emmi kisasszony mintha fonott-székben ülne és mialatt olvas, vagy kötöget, elmosolyog maga elé. Avagy váratlanul bubánetos lesz s féloldalt tartja a fejét olyankor. Néha fő néz és amint meglát, kedvesen szólít:

— Jánoska, májusban megint kijárunk festeni a rétre. A lovagom leszel, ugye? a

Nem tudtam még akkor, mit jelent, ha valaki a lovagja egy ilyen szép kisasszonynak, de jólesett a biztatása.

— Igenis, Emunké kisasszony, a lovagja leszek, — mondtam szégyenkezve.

Ezen aztán kacagott, d'e ez a kacagása is jólesett. Mert tudtam, hpigy Emmi kisasszony szeret.

Néha végigment a szobákon, vagy a kert utjain s én boldogan néztem utána, örültem, ha láthattam. Lj-lehajolt a virágágy fölé s megint hallottam édes hangját:

— Jánoska, gyere csak. Virágot adok.

Utánaszaladtam. A virágot a kalapomhoz tette és kis kezével elbabrált az arcom körül. Elpirultam s lesütöttem a fejemet. Olyankor elém térdelt, két tenyerébe vette az arcomat s úgy kellett vele farkas-szemet

*5*

mcrnökszakembereknek. (Az első mérnök- gyűlést 1922-ben Reichenbergben, a második mérnöknapot pedig 1923-ban Brünnben, a mérnö'kszövetség székhelyén tartották.)

A harmadik mérnökgyülés,. amely 7-én este 8 órakor kezdődött az aussigi népkönyvtár helyiségeiben, tanúságot tett a cseh-szlovákiai német mérnökök nagyérfcékü szakképzettségéről és teljesítőképességéről.

Az óriási látogatottságai gyűlést Hrach Ferdinánd dr.-mg főiskolai tanár, a szövetség elnöke nyitotta meg. Utána Doderer Richárd mérnök, központi igazgató (Karlsbad) tartott előadást a német mérnöki munka elismertségéről. A felszólalók a német kisebbségek érdekében az iskolák fejlesztéséért szákiak sikra és élesen kritizálták .azt az iskolaügyi politikát, amely a német iskolák kiirtását vette tervbe. Az értekezlet után ismerkedési estély volt a Ressourceban, amelyen a kormány és a város tanács képviselői is részt vettek. Az ismerkedési estélyen Scheppe dr. polgármester. üdvözölte a vendégeket, akik 'között Dörfel dr. udvari tanácsos a berlini mérnökszövetséget, Scherp tanár pedig a reichenbergi és egeri kereskedelmi- és iparkamarát képviselték. Az iparosszövetség nevében Schicht elnök és a német nagybirtokosok nevében Ledebur-Wicheiin szenátor tartottak nagyhatású beszédeket.

Pünkösd hétfőjén a nagygyűlés igen nívós előadássorozat keretében folyt le, amelyben a következő eelőadók szerepeltek: Bach Teodor a prágai német műegyetem tanára, Meixner Heinrich dr. a brünni német műegyetem tanára, Dietz dr. (a berlini Siemens- Schuckert müvektől) a gyáripari épületek világítási technkájáról tartott előadást; Kühm Károly dr. építészeti tanácsos, Schiel János mérnök, Weisz Richárd dr., Knoblauch Oszkár dr. és Lösch Ferenc mérnökök a hőgazdálkodás köréből tartottak nívós előadásokat.

Kedden, junius 10-én a mérnökgyülés résztvevői kisebb csoportokban megtekintették az aussigi és környékbeli gyártelepeket: az Aussigi vegyészeti gyárat, a Schicht György rt. schreckensteini üzemeit, a Csehországi rézművek nestersitz-pömimerlei müveit, az Aussigi cukorfinomitót, a fürniitzi északcseh vllamosmüveket, a tepb.tzl színházépületet és a Teplitz mellett, valamint Brüx mellett leévő szénbányamüveket.

(r. h.)

— A nemesfémkészlet és a bankjegytartalék ismét emelkedett A pénzügyminisztérium bankhivatalának junius 7-iki kimutatása szerint a váltótárca 5.2 millióval 630.6 millióra, az értékpapirleszámitolás pedig 2.2 millióval 699 millióra emelkedett. Ezzel szemben csökkent a lombard, még pedig 12.4 millióval 754.3 millióra és az egyéb aktíva is 64-8 millióval 206.7 millióra. Az aktívák legnagyobb emelkedését a külföldön levő valutakészletek mutatják, még pedig 18.6 millióval 678.2 millióra és emelkedett a nemesfémkészletek tétele is, még pedig 863.000 koronával 1046 millió koronára. A passzívák tételei közül emelkedtek a felek zsirókövete- lései, még pedig 108.3 millióval közel 1079 millióra, de emelkedett az egyéb passzívák

tétele is 22.6 millióval 1339 millióra; vagyonadóra befizettek 17.5 milliót, úgy hogy az eddigi befnzetés a levonások után 3738.1 millió nettoösszeget és 4030.6 bruttoösszeget tesz ki. Mivel a junius 7-én engedélyezett bankjegyforgalom 10811-8 milliót tett ki, a tényleges forgalom pedig 7382.1 millió koronára rúgott. A Bankhivatal bankjegytartaléka ismét 210.7 millióval emelkedett.

— Meghosszabbították a bérlők oltalmáról szóló rendeletet. A pénzügyminisztérium 1923 junius 8-án kelt rendelete szerint a lakbérlöktől beszedett összegeket bizonyos föltételek mellett kihagyták a lakbéradó kivetési alapjából. Ennek a rendeletnek az érvényét 1925 április 30-ig meghosszabbították, amennyiben a lakbérösszegek az 1925— 1926. évi lakbéradó kivetési időszakra, illetve az 1925- évi adóévre vonatkoznak.

— Veszteséges mérlegek. A G. Hell et Co. rt. Troppau, amely 1921-ben alakult a régi cégből 7 millió korona alaptőkével, 1923-ban veszteséggel dolgozott. A vállalat bír szerint érdekközösségbe lép a Chemosan részvénytársasággal Bécsiben. A veszteség összegét nem közölték. — A prágai Pa- phografie papír- és grafikai ipari rt. szanálása céljából alaptőkéjét 4 millió koronáról 2 millióra szállítja le. A vállalat 1922-ben 1,664.501 korona vesz tesággel dolgozott, melyet annak idején a tartalék- alapokból fedeztek.

+ Júliusban Is négynapos tőzsdei hetek lesznek Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti*. A tőzsdetanács megállapította a julius havi tőzsdei naptárt, amely szerint a hivatalos forgalom számára hetenként négyszer lesznek nyitva az értéktőzsde termei. A pénztári napok júliusban változatlanul osütörtöki napra esnek, a hivatalos forgalom pedig a hétfő, kedd, szerda és pénteki napokon bonyolódik le.

+ A Magyar Tudakozódó Egylet közgyűlése.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Tudakozódó Egylet most tartotta Kaszab Aladár elnöklésével évi közgyűlését, melynek során Hajdú Miklós vezérigazgató jelentésében érdekes statisztikáját adta Magyarorzág és a külföld hitelválságainak. Eszerint 1923-ban a Magyar Tudakozódó Egylet 38 kényszereigyezséget és 17 csődöt, az 1924. év első öt hónapjában, május végéig 17 kényszeregyezséget és 25 csődöt tartott számon. Az 1923. év hitelválságai az 1922. év adataihoz viszonyítva 147 százalék csökkenést mutatnak, ami a magyar kereskedelem bomlásán felül annak a jele, hogy a kereskedelmi és ipari vállalkozással járó normális hiteléletről még nem beszélhetünk. A közgyűlés az igazgatóság uj tagjaként Wándlsch Hermant, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját választotta meg.

+ Csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon; A magyar bankjegyforgalom a múlt héten 36 milliárddal csökeknt.

= Az orosz termés veszélyeztetve van. Moszkvából jelentik: A Pravda junius elsejei száma szerint Oroszországban a vetésjelentések igen aggasztóak. A kievi, cherzoni és podoliai kormányzóságokban tartós szárazság uralkodik. A zarizyni kerületben olyan nagy a sáskajárás, hogy a mezők mindenütt fehérlenek tőle. Óriási módon elszaporodtak a mezei egerek is. Egy hektáron he'lyenkint 600 egérlyukat számláltak. Csernigov, Krím, Alsó-Volga, Kaukázuson tori és AzerbeicLsan- ból jelentik, hogy ha még egy hétig eső nélkül maradnak ezek a vidékek, a vetések teljesen elpusztulnak. A poltavai, charkovi, doneci és jekatertoo- szlávi kormányzóságokban kétmillió hektár föld termését veszélyeztetik, az északnyugati kerületekben pedig a vetésterületek 15 százalékát pusztítják a mezei egerek.

= A Bank of England nem szállítja le a hivatalos bankrátát. A Wolff távirati irodának tegnapi szenzációs közlése, hogy a Bank of England leszállítja a hivatalos bankrátát, mint azt hivatalos helyről közük, nem felel meg a valóságnak. A Bank of England hivatalos bankrátája továbbra is 4 százalékot tesz ki.

= A görög vasutak talpfaárlejtése. A Chemins fér de Poloponeise igazgatósága junius 16-ára árlejtést hirdet 50.000 darab vasúti tölgytalpfára. Szállítási határidő: 1924 december. Legkisebb

ajánlat 10.000 darab. Közelebbi felvilágosítás a prágai kereskedelmi és iparkamaránál kapható.

imMt és árupiac:

— LanylÜf a brünni terménytőzsde. (Pragoraaio.) A mai terménytőzsdén lanyha irányzat fejlődött és az árak tovább hanyatlottak. Árjegyzések: búza 158—164 junius 4-én 162—168), rozs 146—150 (150—155), válogatott árpa 155—160, merkantil árpa 145— lcO, zab 132—135, Viktória borsó 375—425, sárga borsó 200—335, lencse minőség szerint 500—600, mák 540—570, holland kömény 1500—1600 (1700—1800), vörös lóhere plombáit 1150—1250, lucerni 1050—1300, ételburgonya 40—50, morva széna préselt 57—61, szlovenszkói 57—61, rozsszalma 41—43, búzadara 275—280 (278—283), nullás GG búzaCipSt

CSAK wiAGI-M NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779

Legfofób brünni

szövetek!

Versenyen kivül ál ó speciálcikkek.

Garantált tiszta gyapjúból férfi és női szöveteket különböző minőségben s legmodernebb mintázással, igen olcsó gyári áron szállít a szolidságáról előnyösen ismert

TucSafabnksntesleriage

Slegel Imhoff, Brno

Palackystrasse Sahnring 12

Fiókok. — Utazók nincsenek! Csakis direkt szétküldés! Brno, Palackystr. 12

0 Minta gratis és franko — magánosoknak is. ő Véo0COCOCOCr^300C^X5S^X5000000C000

néznem. Emlékszem rá, ó emlékszem, mintha most is előttem térdepelne s meleg kis kezével mintha csöndbe simogatna. Egyik szeme fekete volt, a másik kékes. És addig-ad- dig tartott a két keze között, hogy ’köny- rjyek csillogtak meg hosszú szempilláin:

— Jánoska, szeretsz?

— Nagyon szeretem, Emmi kisasszony.

Sajnáltam. Mert valami titkolt bánata lehetett, mint a fő-kozáknak. De én azt még nem értettem akkor.

Aztán kézen fogott s magával vitt a kert zegzugaiba, vagy a kastély felé, amelyben laktak.

Állnak e kertek ma is még és állnak a kastélyok odafent! Pirosak a tornyaik, rep- kény futja be oldalaikat, vérszinü rózsák égnek terraszaik üvegfalain s e vérszin följáróik a kert egy tisztásán át hívogatva égnek ködökbe-enyésző messzeségig. Jegenye- nyárfák strázsálnak e kastélyok körül, mint földöntúli gránátosok és ha november lesz, a szél leveleket csörget a kastélyok sarkainál s ferde kőfalaikon kísértetek gugolnak, ha az égen lefelé esik már a hold szederjés sarlója. És e zörgő levelek között, a kanyargó utacskákon, mialatt ag azdasági udvar csűrei fényben világolnak a hold alatt, talán most is ott busong még Emmi kisasszony. Talán már az ő kisasszony-leánya . . . Mit tudom? . .. Huszonöt év után nézek vissza az ódon kastélyokra . . . Istenem,, Istenem, soha nem ngom látni őket!

Tavasz volt . . . Nyugalom a tájon. . . .

Hanem e nyugalomnak is végeszakadt váratlanul Mert egy napon csak megjelentéjk

a kozákok.

Szilaj nóták közt jöttek, hányavetiség- gel. Sok pénzt hoztak s ezért magukat elvetvén, gőgös fattyak módjára ültek a szekereken, amikor merész dalaikkal, nagy csörömpölésektől kisérve zörögtek a falu irányának.

A szárny égi begy felől közeledtek, magas porfelhőben.

Én éppen a Szent Ivány-molyva oldalán álltam, a csenevész nyiresbem. Nagyapám feljebb állt a dombon s eltekintett a táj fölött. Annyi önérzettel, mint csak a király. Vagy talán még az sem.

Szemközt, messzebb, a hardicsi molyván éppúgy állt Brugós. Tenyerét a szeme fölé tartotta, mert élesen vert a délelőtti nap. A kasznár hosszam nézett le, dél felé. Messzi porfelhőre lett figyemes.

És a porfelhőből, mely szélsebesen repült a falu, felé, egyszerre szekerek zakatolása vert át s ezt harcidal-szerü énekszó követte. Nagyapám felsóhajtott:

— Győrinek mán . . .

Brugós mozdulatlanul állt a másik dombon s a falu felié elzugó éneket figyelte. A por, melyet a kozákok vertek, tu'lszállf már a jegenyefák tetején.

Nagyapám levette a kalapját s összekulcsolta .a kezét. Mintha Imádkozott volna.

V.

Á kozákok alighogy megtértek a nagy várakozásból, hamarosan szétszéledtek megint a világ minden tájai felé.

De most miái kisebb csoportokban indultak el Vajda György a lazonyi erdőknek vette útját azzal, hogy néhány hétig nem fog megmutatkozni. Az apám is hazakerült. A többiek a vasútnál vállaltak súlyos munkát, mások a kis földjeikre terelődtek szét. Meg az Isten tudná, merre.

Mindig munkában voltak. S noha hif szerint sok pénzzel megrakodva kerültek haza legutóbb, két-háromnapos pihenő után ismét eltűntek. Mindig siettek, hogy gyűjtsenek valamit. Mintha a bu és az aggodalom kergette volna őket, hogy öreg napjaikra szükséget találnak látni.

Csak a fő-kozák maradt odahaza. De nyugta neki se volt.

A ház körül járt haragoskodva, vagy az istállóba tett-vett és morgott. Sohase volt megelégedve s e miatt megállás nélkül fuj. Am lehet, hogy szakadatlan jövés-menésével csak nyugtalankodó indulatait akarta leplez- getni. Máskor meg lóraült, kivágtatott a méneshez s olyankor napokig elmaradt. A néz- pesti rétségen töltötte az éjszakáit, mialatt hanyattheveredett a gubáján s tenyereit a tarkója alá dugta. Hajnalokig el tudta nézni a csillagok forgását.

Hanem szombat estére mindig előkerült, mert heti munkájukból olyankor vetődtek haza a kozákok. Első-házunk volt a főtanya most is. Ám ettől fogva a fő-kozák személyesen fizette az embereit, magának dupla-részt tartván vissza. Utána ittak a kozákok.

De már csöndesebben viselkedtek. Talán mert megszeppentek a fő-kozák szándékától, vagy, mert ügy is el voltak szánva mindenre.

Az ágyból figyclgettem őket. (Folyt köv.)

Az aussigi mérnöknap

Aussig, junius 11.

(Saját tudósítónk jelentése.) A „Haupt- verein deutsoher Ingenieure in dér tsdheciho- Blowakischen Republlk“ (Cseh-szlovák mérnökszövetség) junius 7—10-ig tartotta harmadik nagygyűlését Aussigban, A nagygyűlés lefolyásáról tudósítónk a köv étkezőkben számol be:

A háromnapra terjedő mémökgyülést azért tartották meg Aussigban, hogy a szövetség tagjainak alkalmuk legyen az aussigi kultur- és gazdasági kiállítást megtekinteni és mert Aussig városa maga is, mint a csehszlovák kereskedelmi és ipari városok egyik legjelentékenyebbje, sok látnivalót nyújt a