Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-07 / 128. (576.) szám

d Szombat, június 7. teei tükördisze is az egyik teremnek, sárga- kristályos üvegmozaik keretiben- Céllbalőttek rá, majd puskatussal püfölték szét a marad­ványait. Jellemző az is, hogy a kastély összes óráit is elpusztították. Aztán, egész századok vonultak ki és sorozatos bájtévá- 'dásza tokon kipusztitották ennek az egész vi­déknek híres vadállományát. A rekonstrukció természetesen csak résziben történhetett. A még javítható bútorokat, szőnyegeket, ké- ’peket Budapest müintézeteiiben javították Meidling és Hietzing, Bécs két külső ke­rülete közt terül el1 a világ egyik legpompá­sabb diszkertje és kastélya: Schönbrunn. Az udvari fasor felől a Wien folyón át jutunk a főbejárathoz. Két karcsú obeliszkje már messziről jelzi, hogy itt valami monumentá­lis látványban lesz részünk. Az obeliszkeken még ott vannak a napóleoni sasok — a fran­cia állam szimbólumai. Nem verték le őket, mint ahogy' másutt tették az osztrák sa­sokkal ... Schönbrunn 1471-ben Sahőnbrunn helyén a tizennegyedik szá­zad ‘elején malmok állottak. A Kattermüihle egyik meggazdagodott molnára 1471-ben kas­télyt építtetett magának és elnevezte „Kat- terburg"-nak. Ebből lett a schönbrunni kas­tély TI. Miksa császár idejében (1564—1576). Ugyanő vetette meg a világhírű schönbrunni állatkert alapját az 1552-ben spanyolországi nászutjáról magával hozott kis állatsereg­lettel. Mátyás király építtette fő! az nj kastélyt Mátyás király 1619-ben újból Kiépíttette Schönbrunn kastélyát, miután Bocskay föl- kelői 1605-ben teljesen földulták volt ö fedezte föl a kastély közelében azt a iforrást is, amelyt a „szép kútnak" (schöne Braunén) nevezett el. Ezután kapta Schön- brunm a nevét. A kastély viszontagságos történetében fontos év volt az 1683-ik is. A törökök telje­sen földulták és még csak 1695-ben fogott hozzá I. Llpót császár újból való fölépítésé­hez. A terveket J. B. Fischer von Erlach csá­szári udvari építész készítette hozzá, a német reneszánsz és barokk stílus európai hírű mes­tere. 1700-ban készült el teljesen a nagy épí­tési mü: Ausztria és Magyarország Versail- les-je. A kastély fénykora Mária Terézia uralkodása alatt (1740— 1780) érte el Schönbrunn fénykorát. Ekkor épük a második emelet és a kétoldali traktu­sok: a színház és a kápolna. Azóta sem tör­tént lényegesebb változtatás a főépületen, amelyben több, mint 1400 terem van. 130 konyha és 1000 embernek elegendő lakó- helyiség. A kastély belső berendezése: osztrák rokokostilus. . ............... -----------------------------------------— •inog és ilyen mindössze három kocsira való volt. Az épületet restaurálták és most folyik a vadállomány újratelepítése. A teljesen le- gázol't park is rendezve van. A nyugalom élkövetkezett. De vájjon mikor gondolhat majd ez a le szegényedett ország arra, hogy kifosztott értékeit pótolhassa . . .! így a világhírű gödöllői kastély világhí­res kincseinek csak maradványálban pihenteti 1920 óta itt nyaraié uj urát: a kormányzót­Radnay Oszkár. Mária Terézia uralkodása idejében kelet­kezett a park mai alakja is. 1753-ban létesí­tette a botanikai kertet és fejezte be az állat­kert építését. 1755-ben épült a gloriette és a rákövetkező években a római rom, az obe- liszkek, a Kaiserbrünnl és a híres Neptun- csoport. Fia, II. József császár itt tartotta eskü­vőjét 1760-ban Pármai Izabellával. Ettől fogva Schönbrunn a bécsi udvari ünnepségek állandó színhelye. Schönforuim a világtorénelemben De nem egy nagy világpolitikai esemény is Schönbrunnból indult: I. Napóleon 1805 decemberében Schön- brunnban tartózkodik és itt hagyták jóvá a pozsonyi békekötést. 1809-ben Napóleon is­mét itt üti föl főhadiszállását és itt kötik meg a schönbrunni vagy bécsi békét. A bécsi kongresszus (1814) résztvevői Scliönbrunnban gyűltek össze az ott rende­zett ünnepségek kedvéért. Az 1873-iki világkiállításon Európa majd­nem minden uralkodója megfordult Schön- brunnban. I. Ferenc József itt született 1830- ban és itt halt meg 1916-ban. IV. Károly volt az utolsó királyi ura Schönbrunnak 1918 november 11-ig, amikor is kikiáltották a német-osztrák köztársaságot. A kastély belseje A középső főbejárattól a csarnokszerü vesztibíilbe érünk. Ezt két hatalmas Herkules- szobor disziti. A kastélytermek megtekintéséhez azon­ban nem a vesztibüiből, hanem a kastély jobb traktusából, az úgynevezett „Kék lépcső" fe­lől vezet föl bennünket élő „Baedeckeríink". A „Kék lépcső" kopott falai nem igen harmo­nizálnak a menyezet Rottmayr-íéle frissen ható freskójával. A „Kék lépcső" felől két nagy váróte­rembe lépünk. Ezek közül az egyiket dara­bontszobának nevezik. Itt gyülekeztek azok, akik az uralkodónál kihallgatáson jelentek meg. Innét az úgynevezett billiárdszobába ju­tunk. A Mária Terézia-rend alapításával és százéves jubileumával összefüggő olajfestmé­nyek díszítik falát: a svéd Martins von Mey- tens és Fritz rAllemand müvei. Mellette van a diófaszoba. Elnevezését onnét vette, hogy a falakat gyönyörű aranv- diszitésü diófaburkolat födi. Egyike a kastély legpompásabb és legdrágább helyiségeinek. Ebből nyílik I. Ferenc József egyszerűen berendezett kis dolgozószobája. A barokk íróasztalon ugyanolyan stilii két karcsú álló luszter van. Amilyen egyszerű I. Ferenc Jó­zsef dolgozószobája, éppoly szerény a mel­lette lévő hálószoba is: Ferenc József és Er­zsébet királyné arcképeivel. A szoba egyik sarkában diófaszinbarnára festett alacsony vaságy látható. Ezen halt meg Ferenc József. A királynak lseidben és Gödöllőn, mindenütt, ahol állandóan tartózkodóit, ilyen katonai fek­helye volt. A komornyikok szobáján át jutunk Er­zsébet királyné hálószobájába. Ez kétágyas, közös hálóterem, szép, sötétbarna bieder- inayer-butorzattal, pasztellképekkel díszített szoba. A mellette lévő, úgynevezett Mária Antoinctte-szoba egy gobelinről kapta nevét. Ez a gobelin már nincs a teremben, helyébe tették Amerlingnek I. Ferenc császárt ábrá­zoló, életnagysága képét. A képnek az az ér­dekessége, hogy a császár álló alakja és te­kintete, bárhonnét nézik is, a szemlélő felé fordul. A fényesen berendezett Ros a-szobák Rosa József festőművész nevét viselik, mert a falakat díszítő képek mind tőle valók. Itt gyülekeztek az udvar vendégei az étkezés előtt. Mária Terézia kifogott a kiváncsi cselédségen A Rosa-szobák mellett van a kínai kerek szoba, értékes vieux-laque képlemezekkel és japán porcellánnal díszítve. Ebben a szobá­ban volt Mária Terézia elsülyeszthető asz­tala, ami arra szolgált, hogy a földszinti he­lyiségekből az ételekkel megrakott asztalt önműködő szerkezettel föl lehessen vonni és étkezés után ismét elsülyeszteni. Mária Teré­zia igy akarta meghiúsítani a Kiszolgáló sze­mélyzet hallgatózását... Reprezentáló termek Két impozáns terem, a kis és nagy gallé- ria következik ezután. Ezekben nincsen bútor, de a gazdag aranyozásu falak, óriási tükrök, mellszobrok, domborniiivek és a menyezetek hatalmas freskói elég látnivalót adnak. A két termet oszlopsor választja el egymástól. A freskókat Gregorio Guglielmo festette 1760— 62-ben. Az egyik Mária Teréziát a koronával és jogarral mint magyar királynőt ábrázolja. Igen érdekes az úgynevezett Rösselzim- mer. Nevét a sok lovasképe után kapta. Ha­sonló a mellette lévő „Karussekimmer" is, Meytens Martin óriási méretű vásznaival. E képek egyike Mária Teréziát ábrázolja egy 1764-ben tartott nagy rendünnepség alkalmá­ból, amikor a Szent István-rend első négy ki­tüntetettjét Kiruházza a rend jelvényeivel. A mellette lévő kép egy udvari hölgylovas- játékot ábrázol, amelyben Mária Terézia is személyesen vett részt. Az ő róla elnevezett szertartásterem II. József idejére emlékeztető óriáis festmények­kel van tele: szintén Meytens és tanítványai­nak müvei. Esküvői menetet, udvari ebédeket és ilyeneket ábrázolnak. Arcképszerü hűség­gel festett fejek tömege, unalmas monstre- képek, mint műalkotások nem számítanak, legföljebb mint kuriozitások érdekesek. Az ngynevezett kék kínai teremben a fekete tus- festésü faliképek, 'kék tapéták közé helyezve, igen becsesek. Az úgynevezett Vieux-laque- szoba szintén a legértékesebb berendezésű termek egyike: a falakon óriási kínai lakk­képek és néhány családi arckép. Napoleon-emlékek E kinai termek közelében van a törté­nelmi nevezetességű Napoleon-szoba, amely­ben Napóleon 1805-ben és 1809-ben lakott. Francia és belga faliszőnyegek, gobelinek és függömtok ékesítik a termet. Itt halt meg 1832-ben II. Napóleon, a Reichstadti herceg, I. Napokon egyetlen fia. A kastély legdrágább berendezésű terme az úgynevezett feketinszoba, amelyet milliós szobának is neveznek. A falak itt kinai feke- tinfából készültek és a díszítéssel együtt egy millió forintba kerültek, ami az akkori idők­ben rengeteg összeget jelentett. Ebben a te­remben mintegy kétezeréves indiai miniatű­rök is vannak, talán a drága terem berende­zésénél is értékesebbek. Nem kisebb értékű a gobelinterem sem. Három óriási brüsszeli szőnyegtapéta borítja a falakat. Ebben a teremben van hat támlás­szék is, szintén brüsszeli gobelináthuzattal, amelyek egyenként két-két hónapot jelké­peznek. A kastély második emeletén, régebben a főhercegek lakosztályain, a „Freie Schule — Kinderfreunde" nevű gyermekgyámolitóinté- zetet helyezték el. A nyári hónapokban vidéki szegény gyermekek hancuroznak a kastély másodikemeleti folyosóin... Magát a schönbrunni parkot ez alkalom­mal csak fölemlítjük. Az állatkerttel együtt 900.000 négyzetméter területet foglal el. Kar­bantartásával nyáron 300, télen 200 ember van állandóan elfoglalva. A park szobrai nagyobbára a görög és római mythológia köréből valók. Impozáns műemléke a parknak az úgynevezett gloriette, amely Mária Terézia és II. József fénykorára emlékeztető, 1775-ben épült, hatalmas oszlop- csarnok. Schönbrunn világhírű külön látványossá­gai: a botanikai kert a pálmaházzal és végül az állatikért, amelynek nyolcszögletű, 1767- ből való papagálypavillonja Guglielmo fres­kóival éppoly értékes építési miivé a parknak, mint minden más részlete: müértékek, törté­nelmi idők hallgatag tanúi... Ma úgy hatnak, mintha régi századok muzeális emlékei vol­nának. A park csodálói nem is gondolnak arra, hogy itt még tegnap ... 1918-ban való­ságos történelmet jegyezgetett Kilo ... Erdélyi Árpád. Az üsző egyetem New York, junius 6. Amerika közvéleménye Lough E, James, a newyorki egyetem egyik tanárának kezde­ményezésére igen fontos kérdéssel foglalko­zik. Abból a tapasztalati tényből kiindulva, hogy az emberek látókörét talán semmi sem szélesíti ki jobban, mint a nagy világban meg­tett utazások, Lough tanár azt a tervet ve­tette föl, hogy az Egyesült-Államok diáksá­gának legkiválóbbjaival meg kellene ismer­tetni a föld legnevezetesebb pontjait. Ebből a célból egy hajót akar kibérelni, amelynek fö- délzetén mintegy négyszázötven diák találna szállást. A hajó két egyetemi szemesztert töl­tene a tengeren, bejárva Japán, Kína, India, Törökország, Görögország, Itália, Franciaor­szág és Anglia partjait, ahol a diákok min­denütt kiváló pedagógusok vezetésével kirán­dulásokat tennének. A hajó födélzetén formá­lis egyetemi előadásokat fognak tartani, az egyéves utazás célja az, hogy az állam szá­mára a vezetőállások betöltésére kiválóan al­kalmas generációt neveljenek. A diákoknak a tengeren eltöltött két szemesztert beszámít­ják egyetemi tanulmányaik idejébe, a hajón letett vizsgáikat érvényesnek fogják tekin­teni. Az egyesztendős utazás költségei fejen­ként kétezer dollárt tesznek ki. Ezt még a ke­vésbé szegény amerikai diákok sem igen tud­ják fedezni. Lough tanár reméli, hogy az egy millió dolláros összköltség társadalmi adako­zás utján fog egybegyülni. Ha az első év eredményei kedvezőek lesznek, a rendszert állandósitani fogják. A hajó, amely az úszó egyetemet hor­dozni fogja, már ki van szemelve. A „Prási- dent Arthur“-ról — igy hívják a gőzöst — ma talán már kevesen tudják-, hogy valamikor „Prinzessin Alice“-nek hívták és az Észak- német Lloyd-társaság tulajdonából foglalták le az amerikaiak a háború alatt. Elrabolták egy jugoszláv konzul gyermekét — A P. M. H. berlini tudósítása — Berlin, junius 6. Bankira usen dr Jugoszlávia berlini tiszte­letbeli konzollá tegnap este magából kikelve jelentette a berlini! rendőrségen, hogy kis, ötéves fia nyomtalanul eltűnt. Azt hiszi, hogy gyermeke bosszú áldozata lett. A konzul Berlin közelében iaikik és villá­jából autón jár be naponkint a fővárosba. Apró, szőkéiürtü fiacskája, akii nagyon szeret kocsilkázni, esténként elébe szokott futni egy darabig az országúton, hoigy fölkéreszked- hessék az autóra. Tegnap is igy történt, azonban a konzulnak sürgős dolga Hévéin, a szokottnál későbben tért hazia. Miután a gyereket nem találta az utón, azonnal ér­deklődött, otthon azonban azt a feleletet kapta, hogy a fiacskája elébe ment, mint ren­desen. Miután a környéket azonnal fölku­tatták, de a gyermeknek még nyomát sem tudták fölfedezni, a kétségbeesett apa a rend­őrségihez fordult segítségért. A rendőrség azonnal nagy apparátussal látott a nyomozásihoz. A konzul1 villájától a Berlinbe vezető országút mentén ingoványos, mocsaras rétek terülnek el, melyet a rendőr­ség az ottani halászok segítségével a legna­gyobb gonddal átkutatott, anélkül, hogy fá­radozása valami eredménnyel járt volna. Ekkor az a gyanú merült föl. hogjr a gyermeket a konzulátus egy nemrég elbocsá­tott tisztviselője szöktette meg bosszúból. A letartóztatott tisztviselőnek sikerült azonban alibit igazolni, úgy hogy a, rendőrség most teljesen a sötétben tapogatód zik. A szerencsétlen apa gyermeke megta­lálója számára ötezer arany márka jutalmat tűzött ki. mén Aoxzdnft #orfosof. tartsd (Wfteíesséécdw«íf u# IHreftet is Schonbratm jjp™,1T Vulkán '] wivAejg, j3p»a»B*c«ell«íim éö «A£s;esb&‘£5míiErw*R«A»ae, FhaéHi»B«*5Br«erf«xés és émikle^ ttweilesés, a karlsbadfi ,Jbnoll porcellánHwáirnak és fii&er.ntonta eő,és* fiíorensaftó és «*■**»«■*»**« Ráüss részére. — EN 'JSéHf«:s nc'AwéacaáaKfl és éttermi berendezések. CM E9ETAIL.

Next

/
Thumbnails
Contents