Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-07 / 128. (576.) szám
Lana, Gödöllő, Schönbrunn v Prága, Jimlus 6. A történelmi jelen és a történelmi múlt ... A múltból lépett elő a jelen, a jelenben köd, homályos és szürkés emlékezés szövődik a múltba . . . Megnéztük milyen a jelen és milyen a jelenben a múlt. Milyen az a kertes palota, ahol a jelen államfője tölti a nyarat és milyenek azok a kertes paloták, ahol a múltban élt az állam feje: a király. Beszámolót adunk. Hűségeset, elmesélöt és a politika salakos világától megtisztítottak Beszámolót adunk és elviszünk Téged, ha velünk jössz, Lana uj környezetébe, Gödöllő régi szépség- romjai közé és Schönbrunn bemohosodó emlékezet hires világába. Nem keverünk érzéseket és reflexiókat a sorok közé, azok, akik megírták a prágai Versaillest, a budapesti és bécsi Trianont, azok csak néző, szemlélődő és igazatkercső munkásai a lapnak s azok otthon hagyták a politika duzzadó táskáját és a tendencia vetitölencséjét . . . írtak, amit láttak és ezt látták Lanán, Gödöllőn és Schönbrunnban 1924-ben pünkösd előtt, rózsák borulásának és szerelmek ébredésének csodaszép idején: Prága, junius. Embersors — nemzetek sorsa. Mohács jutott eszembe, amikor útban Láma feié a Fehér-hegy mellett robogott el vonatunk. 1618 ., a Fehérhegyi csata ... a cseh nemzet „nagy létének is nagy temetőjévé" vált, amelyből csak háromszáz év múltán 1918-ban támasztották föl. A Fehérhegy közelében a „Hvezda", csillaigvár, az egykori cseh királyok nyári rezidenciája. Ma a légionáriusok múzeuma. Csupa történelem . . . régi és uj . . . Azután néhány szürke megálló, majd a k'ladr.ói bányavidék lüktető gócpontja és másflél óra múlva kiszállunk Lámában, a köztársasági elnök nyári rezidenciájának vasúti álHomá- sán. Szegényes külseje nem árulja ed, hogy az államfő rezidenciájának vasúti állomása. Még kertecskéje sincsen és váróhelyiségei a legprimitívebbek. Udvari fogaton a faluba Nem sok időnk van tovább törődtoi az állomással, mert az elnök udvartartásának két szép szürkéje türellmeticnül toporzékol az épület mögött és Mudráik Vencel ajtónálló már messziről invitál a kocsibaszállásra. Jól gondozott, k'öpilléres országút visz Lána felé. Húsz perc múlva a faluban vagyunk. Az utón mindenfelé kalap levéve köszöntének az emberek. Köszönésük nyilván az udvari hintának szól ... A falu szélén terebélyes- lombos fák árnyékában Lána temetője. Ott nyugszik az elnök elhunyt felesége is. A falu kicsi házai, a régiek csakúgy, mint az újak: csinosak, rendesek, kerttel övezettek. A lanai kastély Hatalmas parkhoz érünk a kocsi behajtat a főikapun, a katonai őrszem tiszteleg és a kastély nagy feljárója előtt megállunk. Komornyik áll a bejáratnál és a főlépcsőhöz vezet. A lánai kastély külsejében egyszerű, de nemes formájú kétemeletes reneszánszpalota. Nyilván már a XV. században épült, a korai reneszánsz idején. Magyar király lakott Lanában Bennünket magyarokat is érdekel a kastély története. II. Rudolf császár, aki 1572- ben lépett a magyar trónra és csak három évvel később koronázták meg cseh királynak, a XVI. század-vége felé alakíttatta át királyi rezidenciává a lánai vadászkastélyt. II. Rud'ölf nagy mübarát volt és olasz művészekkel és építészekkel dolgoztatott a kastélyon, mely a korabeli építési emlékek egyik legnemesebb példája. A lánai kastély eredetileg egyemeletes volt, 1825-ben Fürstenberg Mária Anna hercegnő még egy emeletet építtetett reá. A kastély a legutóbbi időkig Fürsteubergéke volt, eltekintve egy rövid időszaktól, amikor Clam-Martinitzék voltak az urai. A kastélyhoz 1750-ben várkápolnát építettek, amelyet 1857-ben plébániatemplommá avattak és 1863-ban renováltak. A reneszánsz elemekben bővelkedő román stüü kápolnát, mely szép falusi templomnak is beillenék, fedett folyósó köti össze a kastéllyal. Áldozó csütörtök volt. A templomban a lánaiak áhítattal hallgatták fiatal papjuk miséjét . . . Szólt az organa, '^kedves leány-karének hallatszott az uraság részére épitett oratórium felől, de a kegyura- ság nem volt ott . . . Az elnök tudvalévőén nem templomjáró . . . A kastély belseje Kétoldali kemény tölgyfalépcsőn, dísznövényeik között érünk a vesztibülbe, a kastély legszebb helyiségébe. Két, akadémikusán megfestett XIX. század-eleji, keskeny magas panneau d'sziti a főfalat. Az egyik sarokban régi kandalló, amely nyílt lánggal füti az előcsarnokot. A barokk berendezés harmonikusan egészíti ki az előkelőén ható miliőt. Jobbról-balról két kis előszalón. Az egyikben rr.cag bőrkötésű vendégkönyv az asztalkán. Babjuk a nevünket. Innét a zene szobán a lépünk. Hosszúkás, tágas terem. A fal körül b led e nmayer-sz ék ek az ajtóval szembenlévő sarokban, az ablak mellett nagy fekete Bechstein hangversenyzongora. A falakon régi, leginkább holland mesterek képei. Ebből a teremből az étterembe lépünk. Ennek berendezése a legegyszerűbb az egész kastélyban. A falak fehérek, a székek piros selyemmel vannak áthúzva, mellette van a tálaló- terem. Itt egy nagy szekrényben ezüst evőeszközök, villannyal fütött tányénmde- gitő és fayenee mosogatómedencék vannak. A tálalóból hosszú összekötőfolyósón át jutunk az elnök fogadótermeihez. A folyósón régi magastámláju barokkfaszékek, régi metszetek, muzeális darabok . . . A fogadóterem előtt váróterem van. Itt is rokokó a berendezés. A falak halványkék és fehér alapszínükkel barátságossá teszik a nagy, sokablakos termet. A fotelek arany- szövésű drappselyemmel bevontak, támlájuk és lábuk aranyozott. Középen nagyobb asztal, a sarokban kisebb asztalok az elnöknek ajánlott kis szobrocskákkal. A várótermet csak egy ajtó választja el az elnök fogadótermétől. Itt tartja ritkán audienciáit az elnök. A sarok terem egyik szögletében nagyobb asztal, körülötte három fotel és az elnök helyéül rövid dívány, Az asztalon iróblokik és ceruza s a cseng őbillen ty ük tartók. A terem másik sarkában kisebb asztal néhány fotel között. Egyébként a fogadóterem teljesen üres. A balszélső falon óriási velencei tükör, a padlón nagy, sötétpiros perzsaszöuyeg. A falak rózsaszínűek és fehérek, a bútorzat fája aranyozott. Az elnök ülőhelye árnyékban van, úgy hogy a világosság a látogató arcát éri, az elnök pedig háttal ül a világossáignak. A fogadó teremből egy kis előszobán át a könyvtárszobába lépünk. A falak mentén tölgyfapolcok sorakoznak, de — teljesen üresek. A könyveket Prágába szállították. Egy kis asztal és két szarvasbőrtámláju szék a berendezés, amelyet egy spanyol mester festménye egészít ki. A képen aláírás nem olvasható, de valószínűen Murillo müve tárgya és modora után Ítélve. Két utcai gyereket ábrázol. Érdekesebb az elnök dolgozószobája. Nagy háromablakos sarok- helyiség. Jobboldalt az elnök fényezett töígyfaasdala, mellette egy kis álló íróasztal. Szarvasbőrfotelek egy kis üvegtetejü asztal körül és könyvespolcok. A polcokon amerikai és cseh-szlovák zászlódiszek. A falon csak két térkép van: az egyik a cseh-szlo- vák köztársaság kis falitérképe, a másik, Szepes, Zemplén, Sáros és Ung megyék egyesített iskolai térképe. Az egyik könyüodollo, jiunms 6A robogó, lármás villaimosviemális Mogyoród falu mellett óriásit kanyarog a világ legszeszélyesebb föidgyürödésü vidékén és bevágtat az 'erdőségek közé. A felvert szél gorombán lengeti a közelhajló falombokat, amik mégis szívesen hintáztatják magukat és mintha ünnepi bókokkal üdvözölnék a nagy, szép Gödöllőre mindjárt beérkező vonatot. Az égbolt azonban nehéz, szürke felJhőzést takart a nap alá- mely átfütötte pedig az egész vidéket és amitől a látiha- tatláin pórusukból gőzölő föld most zsib- basztó meleget telit a levegőbe- Fáradtan hallatszik ettől a rigófütty is, meg az erdők egyébként kacagó, ujjongó más zaja - . . Es miikor a vonat az utolsó kanyar után megcsendesült rohanással legurul a lejtőn az Erzsébetkerti megálló elé, a szürke sz:m sűrűbb lesz a táj felett, bár komoly esőfelhők nem mutatkoznak semerről. Öreg fák borulnak mozdulatlanul a királyi kastély feié vezető szép sétányra. Mindenhonnan erdő, mindenhonnam madárdal- Milyen szomorú ily időben kibontott nyarát látni, friss, zöld, ilyen még tavaszból épp átérkezett nyarat, mely pedig más vidám napokon úgy nevet az emberre és úgy ontja eléje a dús ilJatokürt! Most a taposott sétány is süpped az északi zivatar alig beszürt nedvességétől, a szürke ég vigasztalan. így érkezem történelmi látogatásra a kastély vespoleon nagy fakalapács van szögekre akasztva, rajta ezüstlemezen a Habnman-fiuk ajánlása: Masaryk elnök kovácsinas éveinek emlékezte tő jeléül. Az elnök ugyanis kisfiú korában egy szlover.szkói uradalom kovács- mesterénél inasfcodott. Erre emlékeztet a nagy fakalapács. A dolgozószoba közelében van Kucsera dr.-nak az elnök titkárának kicsi, polgári berendezésű szobája. Az elnök magánlakása és a vendégszobák a második emeleten vannak. Kogy* él az elnök A park jobboldalán T alakú nagy üvegház van, ahová az elnök majd minden délután bebenéz és a kerti székekben olvasgatni is szokott. BaMelöl van a tenniszpálya és az istái- lóépüktek. Néhány lépésnyire a park kettős szökőkutas disztava. A parkot beláthatatlan kiterjedésű, jól gondozott utak szelik ke- resztül-kasul. Itt szokott az elnök sétálni és kilovagoM. Az elnök életmódjáról ezeket tudtam meg: reggei hét-f élnyolc óra tájt felkel, reggelizik, elolvassa az újságokat és azután déli egy óráig dolgozik lakószobájában, vagy a dolgozószobában. Az elnök igen egyszerű életmódot folytat. Étkezésében is a polgári szerénység jellemzi. Nem dohányoz és szeszes italt nem iszik. Háromszor naponta étkezik, kedvenc eledele nincs. Este tiz óra előtt pihenőre tőr. egyedüli szenvedélye a lovaglás. Egyéb sportot nem üz. Naponta délelőtt, vagy délután kilovagol. Két kedvenc lova van: Hek- tor és Mánya. Leginkább Hektoron lovagol ki, de mindig kísérettel, rendszerint 12—1 óra között. Azt mondják, magas kora mellen- is jó lovas. Hektor és Mánya félvér pejlovak, elég jámbor állatok. Az elnök istállójában tizenhárom ló van. Négy lipicai szürke kocsiló, a többiek hátas lovak. Megkérdeztük, szereti-e az elnök a zenét, mire azt felelték, hogy inkább az éneket. Az elnöknek is van kedvenc nótája, amelyről azt mondják, hogy szlovák dal és így kezdődik: „Tece voda tece prés Veleoky malit" (magyarul: „Folyik a víz folyik a Veleeky- majorságon át"). A kastély megtekintése utár. reggelit tálaltak nekünk az elnök várótermében. Tea, sonka, vaj volt a reggelű A. szerviszen Cseh- Sz’övákia címere ezzel a felírással: „Pravda — Vitézi." A reggeli után a szürkék előállottak és k'hajtattunk az állomásra. A kastély kertésze frissen szakított orgonából két csokrot tett a kocsiba . . . Erdélyi Árpád, Gödöllő elé, mely kibukkant a fák közül és nagyon csendesen, nagyon egymagában mutatja meg magát . . . Kocsiutra fordul a sétány s együtt kanyarodik azzal a homlokzat kétoldalán üresen álló silbaklházak elé. Nmcs a közelben senki, de azért meglátszik nagyon szerény külsőségekben, hogy a kastélyban nemsokára megkezdődik a nyaralás. A főhomlokzat újra van meszelve, az ut teljesen rendezett. A kapu mögött meg lépcsőkre Szorított vörös szőnyeg. Leülök az alacsony kőkorlát 'apjára és nézem a házat, nézem a vidéket, Istenem, mekkora nagy történelem is ennek a kis palotának a történelme . . .! Alig fér másfélszáz esztendőben el Gödöllő és a történelem Egy Grassialkovics herceg építtette a 48-as forradalmak éveiben. De nem birtokolta soká. mert alig egy évtized múlva Syna báró, egy idetelepült görög mágnás az ura a kastélynak. A tulajdon hamarosan ismét gazdát cseréh a Belga-bank veszi meg a könnyező többezer holdas erdőséggel együtt. Időközben átéli a vidék és vele az ország az osztrák elnyomatás szomorú esztendeit, majd 1867-ben megtörténik a kiegyezés. A történelmi ünnephez ajándékot, is ad a nemzet az uralkodónak: megvásárolják Pestről a kastélyt, az erdőségeiket. Nagy átépítés, müberendezés folyik Gödöllőn, világraszóló . . • Aztán átnyújtják a koronázáson Ferenc Iózsef királynak a magyar föld egyik legszebb ékességét Elkezdődik ezzel a gödöllői kastély történelme. Előbb boldogságban. Az ifjú király idehozza áldott emlékű asszonyát, Erzsébetet, akinek ellesett sóhajtásait még mindig őrzik a százados- erdők . < . Aztán vadásztülkök lármázzák beli a vidéket és puffognak a fejedelmi fegyverek a felhajtott vad nyomában. A csudálatosán szép kastéiytermek csupa mosolygó aroot látnak mindig, egyszer nyugati vendégkirályt, másszor keletit. Sose szomorú Gödöllő nyáron; , . . addig, inig Mayerlingben bekövetkezik a végzetes katasztrófa, meghal a szere lmess zivü trónörökös és sűrű árnyékot hajt elmúlt életével a királyi pár élete fölé! Csendes lesz sokáig a kastély. Látnak ugyan a falubeliek egy gyászöltözött szomorú asszonyt azután is nyáron a park fái között sétálni egymagában, virággal, összekulcsolva hordott fehér kezei közt... Majd hiába lesz nyár . . . Hiába lesz teli az erdő madárdalolássál, illattal . . . üres a kastély . . . nemes úrasszonya egy idegen országi tó partján esett össze gyilokkal szivében ... Később se jön mindig a kastélyur, csak napokra néha és akkor is csendes marad minden. Aztán háború lett, világháború. Kezdenek rohanni az események. Gödöllő is elváltozik, kiépül. A király nem jött többé és 1916-ban Becsben meghal. Károlyt koronázzák meg, aki az uralkodói Örökkel tulajdonba veszi a gödöllői kastélyt is. Egyszer tölt mindössze benne néhány szép napot a nyárból a királyasszonnyal... Csendes napokat ... mert, amikor másodszor költözik Gödöllőre, elbukik minden ... a nagy tragédia átlátszódik a novemberi köd mögül . . . zuhog a szélpaesko't, hideg ö-szi eső, amikor kigurul itt a kapu elé egy Idegen zárt autó, melynek ablakára húzott függönye mögött ott ül bent a történelem legszerencsétlenebb uralkodója és szomorú családja . . . Menekültek innen a kastélyból nehéz ütjük felé . . . A kipusztított kastély Aztán ... alig lett tavasz, mikor kitűzte a röhögő csőcselék a kastélyoromra a meg- csufolt frgiai sapkát. Vörös cégér alatt lefoglaltak mindent és elkezdődött itt is a k óraműn fosztogatása. Egymásután tűntek föl a bejárat előtt igásszake-rek, amikre csak úgy felhaj igálták azt a kincset, amit egykor a megbékélt nemzet gyűjtött ide megbékélt uralkodójának. De sok érték tűnt el örökre eib’ ál a horril ' nemzetvagy ónból! Betetézte az eseményt a román invázió, ■amely eseménynek egyik főállomása lett a gödöllői kastély. Először maga a román trón- örökc ivöMözötí ide, később rangfokozat ■szerint lefelé történtek a „beszállásolások". A végén társzekerek nyikorogtak ismét a homlokzat előtt a kavicsos utón kifelé — ismét csak egymásrahányt hallatlan drágaságokkal . . bent a kastélybar pedig részeg katonák knrjogása, lövöldözése hallatszott... Es mikor elvonult a szörnyűség, letördelt falakkal, bezúzott ablakkokkal sirt ez a magyar nemzetajándék a jóisten felé az égre ... Most nyugalom van megint. A kastélyt tatarozták. Falam, ablakain az újraépítés nyoma jól látszik. És a fejlett nyár tudja már a békés pihenést nyújtani. Érdekeltek a veszteségek. Bementem a palotába. Kérdeztem, de nem szívesen beszélteik erről. Békét kivárnunk, hagyjuk a szomorú múltat, uram — mondták. De mert nagyon fájt, hát ki-ki tört a panasz. A koronatulajdon kára felbecsülhetetlen és főleg pótolhatatlan, ó, nem az az igazi kár, amit elvittek és igy az általános kultúra szolgálatában megmaradt, hanem az, amit az embergyilkolásnál is na gyobb bűnképpen szétzuzuztak-törtek, elpuszitottak a minden műveltség hijján volt katonák. Letépték a falak gobelinjeit és feldarabolták. A képeket nagy román bicskákkal szurkálták össze, A szőnyegeken sört csapoltak és a drága se- lyemhim zések be ürítették állati salakjukat. Volt egy világcsodát alkotott hatalmas velem Lana Szombat, üuirius 7, S
