Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-06 / 127. (575.) szám

Péntek, junius 6.

~h

— (Ungvár memoranduma a nemzetgyü- léshez.) Ruszinszkói szerkesztőségünk Írja: Megemlékeztünk már arról, hogy Ungvár képviselőtestülete fölirattal forduit a nemzetgyűléshez az állampolgárság és illetőség elismerése, valamint a főjegyzői hivatal gyámkodása ellen. A memorandum első részében a képviselőtestület a saintgermaini békeszerződésnek az állampolgárság elismeréséről szóló részét összehasonlítja a prágai nemzetgyűlés által a békeszerződés folyományaként 1920 április 24-én hozott 236. számú törvénnyel és megállapítja, hogy „az nem fedi azokat az intenciókat, amelyeket a saintgermaini béke- szerződés az állampolgársági kérdésnek oly egyszerű, igazságos és egyúttal helyes rendelkezése által elérni akart". Ez a törvény a lakosságot mélyen sújtja és különösen a történelmi országokhoz ezelőtt nem tartozó területek lakóit. Ungvár főváros képviselőtestülete kérelemmel fordul a nemzetgyűléshez, hogy az állampolgárság és illetőség ügyét ismét vizsgálat tárgyává tegye és változtassa meg törvényhozásilag a 236—1920. számú törvénynek a saintgermaini békeszerződéssel ellenkező rendelkezéseit. — A memorandum második része a községi szervezet végleges szabályozását kéri, mert az 1923. évi augusztus 18-án kelt 171. számú kormányrendelet a

CipSt

CSAK NAL VEGYEN

KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779

^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^

í A legmegfeizfiatóbb t

í test- és szépségápolási t 3 cikkek, arckrémek, ►

3 púderek, szappanok,

3 stb. a |

f Corso ParfiiDgriaban [

Ko§ice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ►

* Valódi kölni vizek és francia illatszerek ►

< Postai szétküldés. ►

'ÍTYWT'WV'fW'TmT'fWVY'fVVVWYWYWWYf?

©®®®®®®®®©©*®©®9©©®©#®©®®®®®®*®©i

• ©

I „Le Bras“ j

^ f

} védjegyű, Budapesten közkedveltségnek ©

g örvendő cipőik egyedüli beszerzési |

S forrása ®

©

I |

! SHOECLUBI

| Prága, 3sn$irisská 16. §

Vevőimmé! s a vásárló közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt

fehérnemű műhelyemet libí megnyitottam.

Díszes kiállítású elsőrangú anyagból Készített menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvező árak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek.

GUTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u, 5, (Schalkház.)

$

j városi önkormányzattal szemben sok sérelmes dolgot tartalmaz, úgy, hogy akadálya a konszolidációnak. Nem elég, hogy a városok eddigi autonómiáját figyelembe nem veszi és a városi képviselőtestület jogkörét a gazdasági ügyekre szorítja, de még ezen ügyek fölött sem enged korlátlan rendelkezési jogot, mert föléje helyezi a városok pénzén főn tartott jegyzői hivatalt, amely a rendelet szerint olyan jogokat gyakorol, hogy a képviselőtestületnek még meghagyott csekély jogkörét is illuzóriussá teszi. Azután kitér a sokat sérelmezett vétójogra, amelyből íolyóan a jegyzői hivatal valóságos gyámkodást gyakorol a városi képviselőtestület fölött. Miután pedig Ungvár képviselőtestülete ama nézeten van, hogy a városi képviseletek eddigi működésűkkel is bebizonyították, hogy élet- és munkaképesek, szükségtelenné vált a főjegyzői hivatal fölügyeleti jogának további föntar- tása, mert az a községek életének békéjét állandóan veszélyezteti és a konszolidáció bekövetkezését késlelteti. Kéri tehát a képviselőtestület, hogy a nemzetgyűlés törvényhozásilag állítsa vissza a községek önkormányzatát. E memorandumot különben Ungvár az összes ruszinszkói és szlovenszkói városoknak megküldötte csatlakozás végett.

— (iskolai találkozók.) Felkérem azokat, akik az 1899. évben érettségiztek a Selmecbányái evang. líceumban, hogy az ezévi július tavának 2. napján 12 éis 2 óra között Budapesten, IX., Ullői-ut 6. szám alatt (Poóz- mann Mátyás vendéglőjében) megjelenni szíveskedjenek. A megjelenésre, esetleg elmaradásra vonatkozólag értesítést kér Hándel Béla dr. ügyvéd. Budapest, IX., Rádayutca 15. — Oserny Ödön, a Hangya szerkesztőtitkára kéri azokat az iskalatársalt, akik a roze- nyói premontrei főgimnáziumban 1894-ben tették le az érettségi vizsgálatot, hogy a harmincéves találkozó helyének és idejének megálapitása végett sürgősen közöljék címeket Matyó Skndor főgimnázium! tanárral, Szentes. — Felkérjük azokat a barátainkat, kikkel a sárospataki ref. főgimnáziumban az 1898—99. iskolai ávben érettségi vizsgát tettünk, ihogy julius hó 5-én Sárospatakon tartandó 25 éves találkozón okvetlenül jelenjenek meg. A megjelenési készséget az elszállásolás és a rendezés éredkében június hó 20-ig okvetlenül jelentsék be Marton Jánosi ref. teológiai tanár, akadémia igazgatónál, Sárospatakon, valamint azt is, hogy egyedül, vagy családtagjaikkal kivánnak-e az ünnepségen résztvenni. Makó Béla kr. járásbiró, Szerencs; Marton János rés. teológiai tanár, Sárospatak; Mészáros Bálint pénzügyi tanácsos, S.-A.-Ujhely. — Értesítem azokat, akik a pozsonyi evangélikus líceumban 1904-ben tettek érettségit, hogy megállapodásunk szerint pünköshétfőijén délután 5 órakor a margitszigeti felső vendéglőben, rossz idő esetében a Belvárosi-kávéháziban találkozunk. Rósz Á'dám dr.

— (A cseh kommunisták a külföldre viszik a Prasek-Donáth-Svehla ügyet.) A Rude Právo tegnapi számában a következő figyelemreméltó cik jelent meg: A sajtó persze- kuciónak is meg van a maga jó oldala. Megtanított bennünket arra, hogy dolgainkkal a külföld elé menjünk. Mindaddig, míg a csehszlovák cenzúra meg nem semmisítette az osztrákok által meghagyott sajtószabadság utolsó maradványait is, csak belföldi publikumunk előtt tárgyaltuk a nyilvános kérdéseket. Mikor azonban a cenzúra végre leheteti'enné tette a megszólalást, ügyeinkkel a külföld elé mentünk, annál is inkább, mert nem akartuk megtenni Svehla, Malypetr és Dolanskynak a hallgatás szívességét. Kitűnt, hogy a külföldhöz való fordulás ötlete nagyon is bevált. Több okból is. A fórum, amelyikhez fordultunk nagyobb, nyíltabban lehet beszélni, mint odahaza, amellett a külföld megismeri a kommunista pártot és annak sajtóját. Ma alig van már nagyobb külföldi lap, mely ne érdeklődne a kommunista párt iránt. A Prásek-Donát-Svehla üggyel is a külföldre megyünk, mert a cseh-szlovák cenzúra megtiltja', hogy erről Írjunk.

xx Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN, KoSice, Fő-utca 48. Telefon 697. sz.

xx Angol import férfi szövetek ENGLXN- DER és MARKOVICS cégnél Ko§ice, Főutca 48. Telefon 697.

4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*

1

^^^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t

__..—, c&yfr \ ►

° r-, \ Saját készitményü finom férfi £

\ és n<^ fehérnemű, asztal- aiu t

^ \ térítők és mindennemű lenáru £

^ \ Árusítás nagyban és kicsinyben £

< ► #/VTT»THT?TfmmmmTnfTfmfTfTfTTT*WfTfTmTmfTYmfr

Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztalterítők és mindennemű lenáru

Ulb

Londont megvédik a légi támadások ellen

Villamos jelzők és hanghordók jelzik a támadást

London, június 5.

Érdekes hadigyakorlatokat végeztek májusban London fölött a levegőben. Ezeknek a gyakorlatoknak az volt a céljuk, hogy Londont és az egész brit szigetet biztosítsák a légi támadások ellen. A világháború tapasztalatai megtanították az angolokat arra, hogy szigeti elzárkózottságuk már a hadi technika modern eszközei ellen nem védi meg őket. Azért fölállították a levegő hadügyminisztériumát, amelynek az a kizárólagos föladata, hogy sikeres technikai eszközöket és hadműveleteket eszeljen ki a légi támadások elhárítására.

A légi hadikészülődéseket természetesen lehetőleg titokban tartják, de azért kiszivárgott annak a tökéletes berendezkedésnek híre, amely Londont biztosítja a meglepetések ellen s mindenféle légi támadást könnyű szerrel elháríthat. A légi védelmet az angolok két részre osztották. Az egyik a föld színé ről működik, a másik pedig három mértföld- nyire a föld színe fölött. Az alsó védelem leginkább mes'szehordó, különleges szerkezetű ágyukból, repülőgépekből és fölfedező állomásokból fog állani. A felső védelem több ezer lábnyi magasságban hangárokat helyez el, amelyekből együléses, acélból készült bombázó gépek fognak kiindulni, hogy a közeledő ellenséget fogadják.

Úgy a föld színén, mint a magasban elektromos jelzőállomások vannak. Ezeknek az állomásoknak központja egy kicsi szoba, amelyben megfigyelő tiszt ül s figyelemmel kiséri azt a készüléket, amely villamos lámpák lágyulásával jelzi az ellenfél helyzetét. Ez a két központ villamos gomb megnyomásával értesíti az összes védelmi állomásokat a levegőben történtekről.

Ezt a szövevényes apparátust kiegészíti a legújabb találmány, amely dróttalan hanghordozó készülékkel működik. Ez a készülék a közeledő repülőgép zaját sok mérföldnyi távolságból előre jelzi és villamoskörték segítségével minden pillanatban tudtul adja a repülők helyzetét.

A légi hadgyakorlatok minden várakozást kielégítettek. London tehát nyugodtan alhat — a legközelebbi világháborúig.

SZÍNHÁZ ÉS Z1NC

Az Unio-szinházak a magyar szinházkultura vezérintézményeivé készülnek lenni

Falud! Gábor nyilatkozata a P. M. H. számára

Budapest, június 5.

(Saját tudósítónktól.) Az Unio-szinházak robbanásszerűen történt tranzakciója volt a szezonvégi szenzációja Budapestnek. Ismeretes ugyanis, hogy a Kohner-bárók úgyszólván családi tulajdonát képezett öt színház részvényeit Falud! Gábor vette meg és ezzel bevonult a magyar színházi élet legjellegzetesebb alakja újra tehetségét megillető területére, ahol olyan intézeteket épített már fel, mint az amerikai szhiháztrösztnek eladott Vígszínház és az államkezelésbe került Városi Színház.

Természetes, hogy a sajtó általánosságban melegen üdvözölte az Unió élére került színház- vezért, aki azonban nem állott meg az átvétel nagy eseményénél. Hogy ajánlatára az állami színházak intendánsa hajlandónak mutatkozott az ismert csereakcióra, azonnal megkezdte tárgyalásait és ma az a helyzet, hogy amennyiben a Városi Színház következő bérletperiódusát verseny nélkül megkapja az Unió, szeptember 1.-től Faludl Gábor társulata játszik ott, a Blaba Lujza Színház pedig átalakult drámai és operai kamarajátékok színházává.

Óriási kulturesemény ez, hiszen méh ében hordja a magyar színjátszás egész jövő sorsát. Faludi Gábor nagy feladatot vállalt magára tehát és ezért bír horderővel az a zalábbi lelkes nyilatkozat, amiben művészi céljairól beszél a Prágai Magyar Hirlap számára:

— Nem volt könnyű elhatározás a mai viszonyok között ennek a tranzakciónak a végrehajtása, amire engem a legégetőbb művészi szempontok hajtottak. Valahogy megbillentek a még nemrég is világhírű magánszínházak teljesítményeikben, ami kezdett már visszahatni a magyar kultúrára. Érzek művészi erőt és teljes függetlenséget ahhoz, hogy megállítsam ezt a folyamatot, ami programom első tételét képezi. Ezzel indulok neki uj céljaimnak, melyeknek lényege a legtisztább és legigazabb szinházkultura fejlesztése. Párhuzamos vonalban kell haladniok a magánintézményeknek is azzal a hatalmas fejlődési irammal, amelyet a mindenképpen elsőrangú államiak vezetnek és ez különösen áll az Unió színházaira, mint a fejlődésben mindig elsőnek haladókra.

— Kész programom nincs még, de nem is lehet, amíg a csereügy minden részlete le lesz bonyolítva. Ezt a csereakciót egyébként én ajánlottam az államnak, hogy a szanálással kapcsolatban redukciókról esett szó. Kétségtelen, hogy nagy szüksége van az országnak kamaraszínházra, mely célokra a Blaha Lujza Színház helyiségénél alkalmasabbat keresve se lehetne találni. A Nemzeti Színház pedig jeles gárdája szaporítása nélkül is könnyen játszhatna ebben, különösen, hogy a legújabb tervek szerint felváltva játszanának ott drámai és operai kamaramüveket, tehát a műsor felét az Opera foglalná le. Én viszont nem akarqk színházat elveszteni és igy a Városit kértem cserébe az állam bérletéből vissza, de olyképp, hogy a főváros, mint a Városi Színház tulajdonosa, tekintsen el a két év múlva lejáró bérleti szerződéstől és adja most ki nekem a következő ötesztendős bérleti periódusra is. Ennek az eddigi tárgyalások során jelentősebb akadálya nem mutatkozott, a további a bizalom dolga. Ragaszkodnom kell a bérleti versenyki'rás eltekintéséhez, mert nagy feladatra vállalkozom a Városi Színház átvételével, aminek megoldásához két év nem elég se művészi, se üzleti szempontból.

— A Városi Színházat teljesen újjáalakítom. Benne, mint az ország legtágasabb intézetében, a gazdaságilag legyengült középosztálynak akarok szinházlátogatási lehetőséget adni. Rzért a műsort is úgy kell összeállítanom, hogy az sokszerü legyen, a társulatot pedig, hogy a múltban egészen kifinomodott, csak leszegényedett publikumom kul- turigényeit teljesen kielégítsem. Egyelőre az a tervem a Városival, hog ydomináló operamüsora mellett bevezetem a pesti színpadokon érthetetlenül még nem kultivált revüket. Emellett vissza akarom honosiani a szinmagyar népszínművet és végül hozzáférhetővé teszem a pesti közönségnek a külföldön nagy sikerrel mindenütt játszott boule- vard-drámát is. Persze, a sokszerü műsor sokszerü társulatot is kíván, amit nagyrészben a Városi Színházhoz szerződtetendő gárdában fogok biztosítani és itt különös súlyt akarok fektetni egy egészen elsőrangú operai együttesre a mai zenekarral és Márkus Dezső zeneigazgató-karmesterrel az élen, másrészt a revük és drámák főszerepeiben az Unió többi sziruházafból vendégszerepeltetek elsőrangú színészeket.

— A műsort komolyan csak az akció lebonyolítása után válogathatom össze, bár — amennyire időm engedi — már most szemelgetem a darabokat. Annyit kijelenthetek, hogy az Unió-szinházak a magyar szinházkultura vezérintézményeivé készülnek lenni, amit minden tudásommal és akarásommal elősegítek. Raditay Oszkár.

(*) A Városi Színház bérbeadása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az állam uj

pályázatot fog a Városi Színház bérletére kiírni, amelyre eddig meglehetősen nagy összegeket fizetett rá. A Városi Szinház bérbeadása az előirt szanálási program egyik pontja. Az uj bérlőknek meglehetős súlyos feltételeiket kell elfogadniok, mint aminők: nem szabad operákat játszaniok, a személyzet nagyrészét, többek között ötvennégy kóristát át kell venníök stb. Az ajánlat elé mind a hivatalos, mind a színházi körök nagy érdeklődései tekintenek. •

(*) A második nászéjszaka. Úgy értesülünk, hogy a budapesti Belvárosi Szánház a jövő szezon elején Hennequin, Bilhaut és Weber A második nászéjszaka című vigjátékát hozza színre s ez lesz a színház jövő szezonjának első újdonsága. A vezető szerepeket Törzs Jenő és T. Forrai Rózsi játsszák. A francia újdonságot Heltaá Jenő fordítja.

(*) Eredeti Mozart-kéziratot találtak Bécsben. Becsből jelentik, hogy az ottani bencéskolostor levéltárában egy Laibach nevű egyetemi hallgató megtalálta Mozart c-moll szimfóniájának eredeti kéziratát. Eddig a szimfónia első néhány üteme volt csak ismert és igy a lelet igen értékes zene- történeti emlék.

(*) Antigoné a versenypályán. Mint értesülünk, egy budapesü szinészcsoport junius végén két estén bemutatja Hasenelever Antigoné című ötfelvonásos drámáját a margitszigeti futbail- pályán. A főszerepeket Simonyi Mária, Makláry Zoltán és Tőkés Anna játsszák.

(*) Beregi Oszkár hazamegy. A Bécsben tartózkodó Faludi Jenő felkereste Beregi Oszkárt és tárgyalásokat kezdett vele arról, vállalja-e a Magyar Színházban a Romeo és Júliában Romeo szerepét.

SPORT

A párisi fotbalmérkőzések finise

— Kiküldött szerkesztőnk jelentése —

Párls, junius 2.

A csehek és a magyarok kiesése után az olimpiai futballversenyek elvesztették számunkra közvetlen jelentőségüket. Mindazonáltal kíváncsisággal várjuk a döntő mérkőzést, amelyen ma aratott győzelmük után a svédek és az uruguayiak és minden valószínűség szerint a svájciak és a hollandusok fognak résztvenni, ha ugyan holnap sikerül leverniük az olaszokat, illetőleg az íreket. A magyarokon aratott győzelmük után bennünket a vasárnapi mérkőzések közül az egyiptomáik küzdelme a svédekkel érdekelt inkább és ezért a kényelmes colombes-d pálya helyett a Stade Pershingbe mentünk ki, amely jó messze a város középpontjaitól, a vinccnnest erdőben fekszik. A sportközönsőg legnagyobb része persze nem osztotta a mi ízlésünket és Colombcs-ba ment, hiszen ott játszottak a vendéglátó franciák, akiket azután az uruguayiak a házigazdának járó minden udvariasság ellenére alaposan le is vertek. Pershingben főként skandináv közönség volt. A svédek Ide is kék-sárga-kék szallagos szalmakalapokban jöttek le és őseink