Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-06 / 127. (575.) szám

Péntek, Jonftis &, a csatakiáltásaira emlékeztető „héja, héja“ kiáltá­sokkal buzdították honfitársaikat minden újabb gól után. Mi — bevalljuk — az egyiptomiaknak druk­koltunk, mert ha — igy gondolkoztunk — leverik a svédeket, úgy igazolva van némiképpen a ma­gyarok múltkori veresége. Drukkolásunk azonban semmit sem segített Egyiptom napbarnitotta fiain. Elég szépen játszottak ugyan, sokszor veszélyez­tették a svéd kaput, de azért rá sem lehetett is­merni arra a csapatra, amely csütörtökön oly fé­nyes elánnál játszott a magyarok ellen. A szere- csen Szálem, ez a nagyképességü back, sem ját­szott úgy, mint a múltkor; a svéd csatárok köny- nyen áttörtek az ő vonalán; fajtestvére: Ali Szá­lam, a bal half pedig ma Irányzott az egyiptomiak csapatából. A svédek nyugodt biztossággal játszot­tak, lapos passzjátékuk egészen elsőrendű, kapusuk Lindberg pedig csodákat müveit A svédek és az uruguayiak ma az első favoritjai a tizenegy arany­éremnek, nem valószínű, hogy egy harmadik csa­pat elvehetné tőlük. Az észak fiai attól féltek egye­dül, hogy túlságos hőség lesz, de az ég kedvezett nekik és felhőlegyező mögé bujt öt óra tájban megeredt az eső, haragos mennydörgések hallat­szottak és sűrűén dkkáztak a villámok. Azóta mind a két csapat akcióképtelen volt, a síkos tala­jon reális játék nem fejlődhetett ki és a játékosok sorjában, egymásután elterültek a zöld gyepen. Csak amikor a mérkőzés befejeződött, sütött ki újra a nap, az esd csöppjein keresztül szivárvány- nyá törtek meg sugarai, de mindez nem használt már vadonatúj szalmakalapomnak, amely ma volt utoljára rajtam, annyira megázott. Hiába tartotta föléje esernyőmet egy kassai szópleány, akinek itt Párisban, a versenypályán mutattak be... A magyar csapat mérkőzései Franciaországgal Párls, Junius 5. Szerdán este a magyar és francia labdarugó szövetségek képviselői között megállapodás jött létre, hogy a két ország csapatai csütörtökön Le Havre-bao találkoznak és a revansjátékot jun:us 26-án Budapesten fogják megtartani. A tegnapi versenyt a két ország olimpiai csapata Játszotta egymással. Prágai csapatok szereplése külföldön A Spartán és a Viktória Zi2kovon kívül a pünkösdi ünnepek alatt még a következő csapatok fognak játszani a külföldön: DFC résztvesz a belga Royal Antwerp FC-vel együtt a bécsi, ,nagy koa- lició“ turnirján és vasárnap Hakoah ellen, hétfőn pedig Rapid ellen játszik. További jelentkezések az oBtnpíászra. Páris- ból jelentik: Az olimpiai bizottság közlése szerint a görög-római birkózásokra huszonegy, a lawn- tennis mérkőzésekre huszonhét, a yadhtversenyek- re tizenöt és a modern pentatlonra tizennégy ál­lam jelentette be csatlakozását Cseh-Szlováikla mmd a négy versenyre benevezett Uruguay olimpiai futballcsapata a párisi ver­senyek lezajlása után nemcsak Becsben, hanem Svájc ellen Lausanne-ban és Svédország ellen Stockholmban is fog játszani Amint hírlik, prágai sportkörökben fölmerült az a terv, hogy az uru­guayi csapatot Prága részére Is megnyerjék egy mérkőzés céljából. A skót Híbemians-csapat megveri Rapldot 3:l-re (2:0). Tegnapelőtt Becsben a skótoknak a „nagy koalició“ (Amateur, Vienna, Sportklub, Ha­koah, Rapid) válogatott legénységével kellett vol­na mérkőzniük, azonban az osztrák futballszövet- ség felszólalására a mérkőzést nem tartották meg, ehelyett a Rapid ellen játszott a iönti eredménnyel. Hibernians szombaton játsz'k a Vienna ellen. Magyar olimpiai játékosok átigazolása. Eisen­hoffer és Jenny Saarbrückenbe, az ottani sport­egyesülethez kérték átigazolásukat. Az FTC atlétikai versenye a következő ered­ményeket hozta: Sulydobás: Bedő (Egyetem) 10.60 m, Forbáth (FTC) 13.44 m, Told: (FTC) 13.30 m. — A 3000 m gyaloglásban Fekete (ESC) 13 p 30.4 mp-cel uj rekordot állított föl. — Magas­ugrás: Gáspár (MAC) 1 m 8o cm. — 110 m-es akadályfutás: Püspöky (MAC) 16.2 mp. — 2000 m-es síkfutás: Orosz (MTK) 5 p 55.6 mp. — Távol- ugrás-hcndikcp: Molnár (MAC) 6.81 méterrel és Haluska dr. (Egyetem) 6.76 méterrel csak helyre érkeztek. Vasárnap volt Magyarország-Ausztria box- versenye a MAC pályán, melyen a magyarok 5H- re győztek. Magyarország nemzeti tizenegyese — már a külföldi magyarok nélkül — pünkösd vasárnapján Kölnben, majd pünkösd hétfőjén Bonnban játsz'k. A pünkösdi ünnepek alatt tartják meg Buda­pesten a nagy regatta-versenyt, utána a párisi olimpiai csapat összeállítására kerül a sor. Magyar úszók Barcelonában és -Drezdában. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Uszószövetség ma táviratot kapott melyben hiva­talosan értesítették, hogy julius 26.-ára véglegesen lekötik Barcelonában a magyar-spanyol uszómér- kőzést. Ezen a m'tingen nemcsak a versenyzők, hanem a Párisból hazatérő vizipólócsapat is start­hoz áll. Az Uszószövetség ugyancsak elfogadta a német uszószövetség ajánlatát és julius 5.-én, 6.-án Drezdában fog mérkőzni a németekkel. Budapesti sporthírek. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A budapesti másodosztályú csapatok döntője megtörtént Az eddig vezető Nemzeti Sportklub csapatát az Egyetem csapata 2:l-re megverte, m'nek következtében az NSC elnyerte a bajnoki cimet. — TTC nehéz küzdelemmel l:0-ra verte le a Postásokat. — MAC ugyancsak szívós küzdelemmel a Fővárosi csapatával 2:2 arányban történt eldöntetlen mérkőzése következtében 1 pontot veszített. — A verseny állása ma a követ­kező: NSC 38 pont, Egyetem 37, TTC 37, MAC 33 pont. 000CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍCC3QC30 Í RomciraI4il9éiS: i liláim Esíw&ff 1 \ Cluj-Kolozsvár, Monostori-út 33. (Ealea-Mocllor) | j SzáBlilofi* elsőrendű feliér ? és 8 tárna erdélyi fármos öhr CM OOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3QOOŰ moíuat roöy. a te fapod e*T Szhlenóíürűö Szklenné Teplice (Barsmegye) Zólyom nagy­megye. — Vasútállomás: Hlroik-Szklenné Tep­lice. — Idény: Május 15-től szeptember 15-ig. 35—43 Celsius hőforrásai javalva vannak: rhernna, csonttörés, köszvény, angolkór, gyo­mor, máj, lép, vese és bőrbajoknál, nehéz lég­zés és tüdőbajoknál. — Olcsó árak. — Napi étkezés 25—30, lakás 5 Kőtói. — Prospektus­sal és minden felvilágosítással készséggel szol­gál a Fürdöigazgatóság. ffilfMlM.li — A pénzintézetek válsága Sz ovensz­\(m. Hivatalos közlés szerint a pénziigymi- niszt.riimn 1924. december 31-ilki érvénnyel megtiltotta a Rimaszécsi Tanknak, hogy kö­telezettségeinek eleget tegyen. — A Komá- romvidéki Hitelbankra nézve érvényben lévő védőintézkedéseket, vagyis, hegy az uj be­téteket k'ü ön kellett kezelni, pénzügymi­nisztérium megszüntette és egyidejűién az ál ami ellennőrzésről intézkedett e banknál. — Az Ipolysági Takarékbanknál a pénzügy­minisztériumi megszüntette a kivételes intéz­kedéseket, miivel a kényszieregyezségi eljá­rást a komáromi törvényszék megindította. — A Trencséni Hitelbanknál is megszüntette a pénzügyminiszter az uj betétekre vonat­kozó külön kezelést és ehelyett az állami ellenőrzést vezette be. — A Nagymegyeri Hitelbanknál a pénzügyminisztérium szintén megszüntette az uj betétek külön kezdését, valamint a kötelezettségek teljesítésére vo­natkozó tilalmat, és az egyúttal hozzájárult ahhoz, hogy a 240,000 koronát kitevő rész­vénytőkét 100,000 koronára lebélyegezzék és egyidejűén 400,000 koronára felemeljék azzal a feltétellel, hogy a régi részvényeket 50 ko­ronás névértékűé lebélyegzik, az uj rész­vényeiket pedig 200 korona névértékben bocsátják ki és hogy az uj részvényjegyzők készpénzzel fizetik meg a részvényeket. E további feltétel az, hogy a bank maga az uj részvénykibocsátásból egy részvényt sem vehet át. — A bankok piindösdl szünete. A Cseh­szlovák Bankszövetség közlése szerint a szövetség kötelékébe tartozó bankok és fiókjai, valamint a pénzügyminisztérium banlkhivatala 7, 8 és 9-én lesznek. — Üzembe helyezik az iglói gipszgyárat. Szlovenszkói szerkesztőségünk jelentése sze­rint a sloiyensztkói minisztérium azzal a terv­vel foglalkozik, hogy a régebb idő óta szüne­telő iig'lői giipszimüveket ismét üzembe helyez­tetik. Ebben az ügyben legközelebb szak­konferenciát fognak tartani amely a szüksé­ges int éjkedések tekintetében javaslatot -fog tenni. — Agrártermékek katonai szállítása. A Ceské Slovo értesülése szerint legközelebb megoldásra kerül a mezőgazdasái termékek katonai szállításának kérdése. A nemzetvé­delmi minisztérium által kidolgozott irány­elvek értelmében az agrárérdekképviseletek központja monopoliumszerüen biztosította magának a katonai agrárszállitásokat, úgy hogy diktálhatta volna az árakat a katonai kincstárnak. Ez ellen állást foglaltak a többi koalíciós pártok és azt követelik, hogy a ka­tonai szállításokat megbízható személyeknek adják ki, olyanoknak, akik a legolcsóbb áron a legjobb árut szállítják. A szállítási eljárást továbbra is hadibiztosságok ellenőrzésére akarják bízni, mert az állam csak úgy tudna nagy összegeket megtakarítani. JS mai*íjrcrr gondofathnoft a mi fapunl^ « * — A Prágai terménytőzsde pünkösdi szünete. Szombat, junius 7-töl zunius 9-ig be­záróan a prágai terménytőzsde zárva lesz. A fa őszdét hé Lfő helyett kedden, junius 10-én fél 12-től 1 óráig I rtják meg a kis tőzsdete­remben. — Az utalók akciója a szálodai árak le­szá'il'ásárél. Az ,.Union“ keres.kedelm' uta­zók és képviselők egyesülete legutóbb tar­tott ülésén megállapította, logy a szállodai és ét ermi árak a szudétanémet vidékeken és Sziovenszíkón még mindig a háború utáni ár- nivón mozognak. A gyűlés elhatározta, ho y minden törvényes eszközt igénybe fog venni arra, hogy ezeknek a vidékeknek a szá lodá- sait az árak leszállítására kéncszeritsék és erre vonatkozó határoza i javaslatot juttat­nak el az illetékes hatósághoz. — A briinni tőzsde kizárja tagjait csőd esetén. Brünnből jelentik: A terménytőzsde tegnapi tanácsülésén elhatározták, hogy az elnöki választmányt a tőzsdeszabályzat 10. szakasza alapján fölhatalmazzák, hogy azt a tőzsdetagot, aki ellen egyezségi eljárás, vagy csőd van folyamatban, ideiglenesen eltiltják a tőzsde látogatásától. — Szállítás. A kassai kereskedelmi és ipar­kamara közlése szerint a következő nyilvános szállítási árlejtést hirdették: Nagym'hályon város­háza építésére; a keresk. minisztérium: fegyencek részére szükséges posztó (124-Ü); a nemzetvédel­mi m misztérium: puha fűrészelt fa (124-Ü) szállítá­sára; a közmunkaügyi minisztérium pozsonyi refe- rátusa: építkezési munkálatokra Breznón (124-Ü); a közmunkaügyi minisztérium ungvári ’referátusa: országút építésére Becskó község közelében (124-Ü); a postaügyi minisztérium: srófok (125-0); a keresk. miniszterüm: vasúti alkalmazottak ré­szére szükséges posztó (125-Ü); a nemzetvédelmi minisztérium: mindenféle fűrészelt fa, lakkfesték, knpor, firne'sz és terpentin bádogdobozok külön­féle kocsi, kocsikerék és mérlegek, tornafelszere­lések szállítására (121-Ü); a közmunkaügyi mi- nisztrium pozsonyi referátusa: vasbetonhid építé­sére Svedlár mellett, hid javítására és mázolására Alsókubin mellett (121-Ü), Gálszécs község já- rásbirósági épületének építésére (121-Ü); a posta­ügyi minisztérium: alkalmazottak rszére szükséges posztó és ruházati cikkeik, valamint szövet (121-Ü) és a zólyombrezói állami vasgyár: motordaru szállítására (121-Ü).-f- Bajban van a budapesti kontremin. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti kontremin az eladott értékpapí­rok egész sorát nem képes leszállítani, mivel a darabok a többségi szindikátus kezében vannak. Amiatt az érdekelt kontreminőrök azzal a kéréssel fordultak a tőzsdetanácshoz, hogy mentse föl őket az effektiv darabok szállításától és állapítson meg ezekre nézve likvidációs árfolyamokat. A kontreminőrök emellett hivatkoznak a három év előtti pre­cedensre, amikor a Délivasut részvényeit nem tudták szállítani és a tőzsdetanács likvidációs árfolyamokat állapított meg. Ám a szakkörök véleménye szerint a tőzsdetanács ebben az esetben nem fogja teljesíteni a kontremin kí­vánságát, mivel a Délivasut részvényeinek nemszállitására vonatkozó hivatkozás nem helytálló, mert annak idején a Délivasutrész- vények eladói rendelkeztek ugyan a Buda­pesten eladott darabokkal, de nem tudták azo­kat Bécsböl Budapestre szállítani. A kontre­Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap , eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (12) — Azt meglátjuk, — vágta fiöl a fejét Pa- czal Jóska. — Velünk nem lehet kikezdeni! S ment, köszönés nélkül. De előbb még odaszólt nekem: — A fő-kozák megnyuz, te taknyos. Te fecsegted ki az egészet . . . Attófogva nagy izgatottságban teltek a napok. Nagyapám gyakran járkált méély tű­nődések közt a szobában: nem tudta, mitévő legyen? Úgy látszik, még akarta várni a fő- kozákot, hogy a lelkére beszéljen. Nagybá­tyám a műhelyben dolgozgatott megint, öreg­apus pedig a kemencénél melengette magát s nagy-ritkán fe’bólongott: — Paczal Jóska az én emberem . . . Akkorára kitisztul:. Megállt a szél s hó nem esett. De azért éles hideg volt s az a'a- csony kéményekből sugárban szá'lt a füst az opálszinü égbolt iránt. Megélénkült az ut­ca is. Karácsony előtt altunk. A kozákokról még mindig semmi. Egy­szer látogatóba jött át másik nagyanyám, a fő-kozák felesége is. Ez karácsony másod- napján volt. Virágos ködmönben jött és sok panasz közt emlegette, hogy alighanem baj érte valahol a fő-kozákot. Egyszer agyon fogják ütni, az bizonyos! Nagyapám nem tért ki a fenyegető ké­szülődésre s apai nagyanyám enné'fogva nőm is gyanította, micsoda terveket forgat magában a fő-kozák. Egyelőre Brugősnak sem szólt, pedig napjában többször is meg­látogatta a kasznárt gazdasági természetű tanácskozás végett A fő-kozákot várta tü­relmetlenül. De a fő-kozák nem jött. Ujesztendő előtt megint elborult a világ s még-nagyobb havazásokra lehetett elké­szülni. A kormos felhők miatt olyan setét lett. hogy már délután meg kellett gyújtani a lámpát. És ugyanakkor a gazdasági udvar körül fölcsendültek az ujesztendei bucsuzlkodó nó­ták. Mert több igás, béres, meg gulyás idegen uraságakhoz szegődött el Szent Mihály-nap- kor s ezek most, mielőtt itthagy iák volna a régi uraságot, keservesen nótázíak, egész napon át. Fuj ák e dalokat szivszaikadtan az utcán, a cselédlakások és ólak tájékán, meg a major hátában. Együgyű énekekben jósziv- vel emlékeztek meg a régi uarságokról, aki­nek annyit szántottak-vetetlek, elbúcsúztak bennük rokontól, ösmerőstől s kifejezték ne­héz vágyaikat, hogy talán jobb dolguk lesz az idegen földön. E jajongó daloktól vissz­hangzott a falu, telve a nyomor panasz-sza­vaival . . . így évfordulótájban emlékszem rátok gyakran, ti szerencsétlen emberek . . . Ennek is végele tt aztán. Mert ujeszten- dőre kilört másodszor is a fergeteg s szél és hó vak fehérségében eltűntek igások, bére­sek, gulyások költözködő szekerei. Elbújt a falu s a kemence-bucikból rémüldözve fiilel- gettem a kint ujjongó viharba. S ebben az ítéletidőben egy délután csak ránkronto't az apám. Szinte be vágódott a pitvarba. Baltáját ledobta, a szobába lépett, ehányta gubáját s mialatt a háziak csodá1- kozva néztek rá, megcsapkodta keztyüs te­nyereit s összevissza kezdett kiabálni: — Vége már a kozákoknak! Úgy szét­vertek bennünket, miint szél a pelyvát! Uraim-Istenem, hogy verekedtünk pedig! — Helyes, helyes, — bólongott öreg- apus. Ám nagyapámat komoly aggodalmak környékezték: — Az Istenért, mi történt megint? — Semmi, — hadart az apám. — Mind­össze a fizetségnél összekülönböztünk a fő- erdésszeil, hát úgy kezdődött. Vagyishogy elemién a rusnyákokkal keveredtünk össze, akiket úgy hajigáltunk szét, hogy fenekükön csúsztak le a hegyből, de akikor gyüt ek a csendőrök vagy húszán. Az öreg csak el­kiáltotta magát: hé, kozákok! Elkezdődött hát. A csendőrök puskával, mi elé a baltát, meg a lőcsöket. Az öreg szekérruddal. Hogy csaptuk egymást: ki mellbe, ki tarkóba! Már vagy tizen feküdtünk a hóba, csendőrök i’S vagy nyolcán. Akkor vasat ver ek az öreg­re, csak egymagám tudtam elbujdosni étlcn- szomjan . . . Végünk van, végünk! IV. De nem kellett félteni a kozákokat. Másnap déltájt már otthon voltak vala­mennyien. Jöttek, mint rendesen: nagy ének­szóval!. A fő-kozák az első szekéren tilt s sze­mélyesen hajtott. A hófúvás olyan volt hogy a káprázatos fehérségből csak pillanatra me­rültek föl a nagyutcán s újból belenyelődtek a kavargó fehérségbe, mialatt szekereik vé­gigcsörömpöltek s veresrefagyott képpel fúj­ták harcidal-szerü éneküket. A nagy lármá­ra az utcai ablakhoz futottunk, de csak any- nyit láttunk elfuttában, hogy a kozákok nagyrészének be volt drótozva a feje, vagy a 'karjaik felkötve. Ám a lelkesedésük nem hiányzott Végigcsörömpöíltek a falun s csönd tá­madt utánoik. Csak a szél cibálgatta a házak fejét. Ám ez sem tartott sokáig. Mert estetájt ránknyitoít a fő-kozák, rongyokba csavart fejjel. Benyitott körül né­zet és amint meglátott, úgy sújtott nyakon, hogy elvágódtam. Nagyapám nem volt a szo­bában, két nagynéném könyörögve lobbant a dühödt öreg elé, de a fő-kozáik odébbó- ditotta őket. Akkor megkapott, feldobott fél­kézzel, összerázott jói, még adott vagy né­gyet s kifelé lökött: — Mars haza! Hát erre tani t ott alak én!? A nagyanyáim is elősietett s szembefor­dult a fő-kozákkal: — Mihály! Mihály! mit akar azzal a gye­rekkel? — Semmit, — fújt az öreg. — Csak mó- resre tanítom, vagy megfoj'om! S hiába álltáik el sy útját, mert akkor már kituszkolt a pitvarból s maga előtt haj­tott az utcán. A rémülettől be’émíagyott a \ai s a havas-szélben arcomra fagyott a könny. így kergetett hazáig. Ott bedobott a hátuDsó-házhoz, ahol nagyanyám könnyezge- tett a kötényébe. Sírva fakadtam: — Eresszenek vissza! Nem akarok itt­maradni ! —. Hej, erre veszett meg a fő-kozák! Elémuhajolt. fejemre emelte az öklét s mialatt forgott a szeme, a. fogát csikorgatta: — Kuss, mert leütlek! Beárulni a nagy­apádat? Fuj! — és szembeköpött. Nagyanyám kettőnk közé állt s beta­kart a kötényévé':. A fő-kozák otthagyott s olyat vágott az ajtón, hogy majd szétment. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents