Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-06 / 127. (575.) szám
Péntek, frinlus 0. 3 . 9teicfA!M(Míi7faiAP A német nemzetiek Marx ellen Berlin, juaiius 5. A birodalmi gyűlés tegnapi ülésén Marx birodalmi kancellár előteriesz'teíto a kormány programját. Beszéde elején a kommunistáik igyekeztek megzavarni a kancellárt, a viharos zaj azonban csakhamar elült. A kor- mánnyilatkozat rövid volt és csaknem kizáróan a külpolitikai programot körvonalazta, vagyis annak okait fejtegette, hogy a birodalmi kormány miért fogadja el és sürgeti a szakértői javaslatok kérésztülvtelét A belpolitikai kérdéseket szándékosan háttérbe helyezte a kancellár. A kancellár nyilatkozatát a középpártok és a szociáldemokraták megnyugvással és helyesléssel fogadták. A német nemzetiek sajtója azonban élesen áJlást- foglal a kormány ama programja ellen, hogy korlátlanul elfogadja a szakértői javaslatokat, miért ezek a német népet a szabadság útja helyett a szolgaság útjára terelik. A mai birodalmi gyűlésen megindul a vita a kor- mánnyilafikozat fölött. Prága, junius 5. Lapzártakor jelenti berlini tudósítónk, hogy a birodalmi gyűlés mai ülésén Scholz német néppárti képviselő a centrum és a demokrata párt nevében kijelentette, hogy a szakértői javaslatok gyors elfogadása föltétlenül szükséges és ezért ki kell tartani az eddigi külpolitika mellett. A német nemzetiek nevében Westarp gróf kijelentette, hogy pártja, ha kormányon lenne, nem engedhetné meg azt, hogy a német népet rabszolgaságba hajtsák annak folytán, hogy kierőszakolták belőle a háború vétkességének vallomását. Nem tartja a szakértői javaslatokat elfogadhatónak. Marx birodalmi kancellár polemizált Westark fejtegetéseivel s kijelentette, hogy hogy a német nemzetiek politikája nem hozhat megnyugvást a megszállott területekre. Ezután Loebe szociáldemokrata támadta a kommunistákat és a fajvédőiket és kikel az ellen, hogy zászlószentelés és egyéb ünnepségek rendezésével a külpolitika akcióit rendkívül megnehezítik. Seipel kancellár és Horthy kormányzó merénylői együtt határozták el a gyilkosságot * Budapest, junius 5. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hivatalosan megállapítást nyert, hogy Sztáron Sándor, Horthy kormányzó merénylője Leobenben állandó érintkezést tartott fönn Seipel merénylőjével. Leobenben tizennégy anarkista élt, akik hetenként többször üléseztek s folyton az európai államfők meggyilkolásáról tanácskoztak. Leobenben határozták el Horthy meggyilkolását is. A vizsgálat eredménye a pécsi hnllafeotrány ügyében Budapest, junius 5. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Nagy József dr., a pécsi egyetem rektora ma megjelent a kultuszminiszternél s jelentést tett a pécsi hullabotrány ügyében lefolytatott vizsgálatról. A botrány a boncteremben játszódott le, ahol agydemonstrációt végeztek. A Keményre kulcsolt kezével belevágott a másik ijedtre meredt arcába. — Mégis az enyém lesz, érted? — s vérrel elöntött arcából gyűlölködve villant meg a szeme. A következő percben már egymásnak mentek. Az asszonyért 5sl» vadállati erővel ölték egymást. Egyenlő erősek voltak s egy volt a cél: a tenger közepén szeretni, kizárólagos joggal imádkozni egy melegszemü asszonyt. Az erkélyre kerültek. Alattuk zúgott a tenger, felettük sürü fekete felhők vágtattak. Ott már el kellett dőlni a harcnak. Nekifeszültek a korlátnak. Szorongó, nehéz hörgésüket tuldörögte ezerszeresen a tenger. Aztán az egyik percben sötét test zuhant le, bele egy hatalmas hullámvölgybe. A világítótoronyban, a tenger közepén eggyel kevesebben lettek. Lent a kerek szobában, az óceán közepén, fájdalmasan sirt fel egy kisgyerek. Egy hét múlva kidobta a tenger Dánia partjaira az éjjeli őr felpufíadt hulláját. Prága, junius 5. Benesnek német estilapja, amely kiváló sporteredményeket szokott közölni és a szláv kultúrának külön rovatot tart fönn és emellett óvatosan tartózkodik a kisantant pohká- já érintő kérdések regisztrálsától, ma az első oladalon, nyilván nem a saját feje után indulva, a kisantant legközelebbi prágai konferenciájával foglalkozik. A cikk, amelyet egész nyugodtan lehet külügyminisztériumi kommünikének is tekinteni, abból indul ki, hogy a kisaníantról és annak jövőbeli összejöveteléről mindenféle lehető és lehetetlen hi- rek keringenek. Ismétlődik ugyanaz, ami az utóbbi három esztendőben történni szokott. A legutóbbi belgrádi tanácskozás e híresztelések szerint sikertelen volt s a kisantant állítólag már nem is létezik, noha egyidejűén kijelentik, hogy valaki ismét újonnan csatlakozni fog hozzá. Ha ez a manőver nem lenne oly elképesztően buta, akkor a kisantant minden igaz barátja bosszankodhatna fölötte. Egyelőre mosolyogv kell elhaladni e hírek mellett s a kisantant prágai összejövetele után rá lehet majd mutatni e hamis híreknek és terjesztőiknek uj kudarcára. A kisantant összejöveteléről informált helyről közlik, hogy az az eddigi megállapodások szerint junius elsején lesz Prágában. A tanácskozás programján a következő kérdések szerepelnek: A nemzeetközi politika aktuális kérdéseiről folyó eszmecsere; a középeurópai kérdés; Magyarország és Ausztria szanálása; a kisantant viszonya Oroszországhoz és a nyugati hatalmakhoz; a kisantant tagjai közötti politikai és gazdasági együttműködés; cinikus megjegyzéseket tettek, mire a szolga véres kézzel a beszentelést utánozta. A hat hallgató közül négy volt zsidó, kettő pedig keresztény. A rektor a szolgát elcsapta, négy hallgató eien pedig fegyelmi eljárást indított. egyéb folyó ügyek, különösen a népszövetségi ügyek. Az összejövetel julius 6-ika és 10-ike között lesz Prágában és azon Duka és Nincsics mirdszíerek is részt vesznek. A Prager Presse kijelenti, hogy ezt azért konstatálja, hogy a felesleges kombinációkat megelőzze, kijelent1, hogy a kisantant széthullásáról szóló hírek nem egyebek, mint a kisantant ellenségeinek jámbor kívánságai. így a Prager Presse. Kiadták neki az utasítást, hogy mosolyogva haladjon el a kisantant haldoklását jelentő hirek mellett s a Prager Presse félkövér betűkkel szedett mosolyos cikkben teljesíti kötelességét. Nekünk az az érzésünk, hogy kár előre mosolyogni és kár előre pozitív kijelentéseket tenni akkor, mikor az európai politikai helyzet mellett és a kisantant politikájának legegoisztikusabb tendenciáját mérlegelve senkisem tudhatja azt, mi lesz julius 6-ika és 10-ike között az európai politikában. Senkisem tudhatja azt, hogy az a robbanó kérdés, amelyet besszarábiai kérdésnek neveznek és amely mérföldes távolságra hajtotta egymástól a román és szláv érdekeket, miképpen fog kialakulni az uj francia kormány befolyása nyomán és senkisem tudhatja azt, hogy a kisantant egyik leg- érdekeltebb pontján, a Balkánon meddig terjed az a Iáing, amely ma Tiranna körül lobog. A kisantant prágai konferenciájának sikerét bejósolni még egy külügyminiszteri félhivatalos részéről is merészség és nem egyéb, mint naiv dajkamese, amely mellett az európai politikának és a kisantant belső struktúrájának ismerősei fognak elhaladni. A Prager Presse mosolyog — mi is mo- solygunk egyet. A harmadik köztársaság tizenharmadik parlamentje összeült A P. M. H. kiküldött szerkesztőjének riportja Páris junius 2. Vasárnap délután 'él három óra. Nagy tömeg sorakozik föl a Palais Bourbon hellén- istllü frontja előtt, ahol ma van az első ülése ■a május ll.-i választásokból kikerülő kamarának, amelynek talán történelmi hivatása lesz a francia nemzet életében. Egymásután érkeznek az autók: az uj képviselők jönnek titkárjaik kíséretében, A francia képviselők ugyanis nagy urak, majdnem mindegyiknek Ikét titkárja van, egy politikai és egy jogi. Ki tudná megmondani, hogy honán szerzik a pénzt e titkárok fizetésére, akik közül nem egy valamely egyetem docenturáját cserélte föl ezzel az állással. A chambre des deputés üléstermének karzatán csak kevesen férnek el. Az újságírók közül is csak igen kevesen kapnak belépőjegyet. Régi szokás a francia parlamentben, hogy a porták előtt várakozó közönség közül az első tiz ember minden jegy és igazolás nélkül végignézheti az ülést. Élelmes munkakerülők pénzszerzésre használják ki ügyesen azt a régi, érdekes szokást. Már előző este tiz órakor odaállanak a kapu elé és nem tágítanak mindaddig, amíg az ülés előtt a világoskék livrés portások ki nem nyitjáik a kaput. A régi szokás szerint 'ehát ők jegy nélkül is bemehetnének a házba, ha — helyüket időközben ötszáz—hatszáz frankért el nem adták volna gazdag amerikaiaknak. vagy másoknak, akik nfndenáron jelen akarnak lenni az ülésen. A folyosó jóval az ülés megkezdése előtt hangos lesz az uj képviselőik beszélgetésétől. A legnagyobb figyelem Cadie morbiilami képviselőt veszik örül, aki breton nemzeti viseletbe öltözött: tollas kalapja van, mellénye fehér-fekete és zsebeiről, va:amint kabátjának ujjairól ezüstgombok fityegnek le. Valóságos unikum ez a breton képviselő polgári ruhás társai között. Pont három órakor megperegnek a dobok és a köztársasági őrség parancsnokának, egy tábornoknak vezényszavára átszállásba vágja magát: a tisztek kirántják hüvelyéből a kardjukat, a legénység vállához emeli hosz- szu puskáját. Mi ez? A koreinök, monsieur Picard jön kíséreté vek neki szól a tisztelgés. Az elnöki szobából jön a menet. Az élén a kamara két tistviselője halad kimért léptekkel, nyakukban nehéz aranylánc lóg, kezükben háromszögletű alapot tar anak. Utánuk jön a korelnök, a doyen d‘age, öreges kíváncsisággal tekint körül a visztabülben lévő ember tömegen, azután az ülésterembe vezető folyosóra tér be a garde republicain sorfala között. Kíséretében vannak a kamara legfiatalabb tagjai: kabátjuk gomblyukában a képviselői jelvény van kitűzve, a trikolór színeiből össze állít olt szalag arany sujtással. Amikor az elnök kíséretével belépett az ülésterem ajtaján, egyszerre elhallgat a dobpergés, a kardok éis a puskák pedg lekerülnek a vállról. Odakünn a Szajna felől ágyulövés hallatszik, az utcákon pedig lovaskatonák, hoszu szörforgós sisaku caurassierk lovainak patkójától dübörög a kövezet. A harmadik köztársaság alatt is lehetségesek ily elavult j parádék; a népnek minden baloldali győze- j lem ellenére is joga van az alkotmányos lát- ; ványosságokra. Ha Mubssolini pálmákkal di- i szitett kis frakkot varratott mnisztereinek, : ngy itt legalább a régi formaságokat nem ! bántják az. istenadta nép legnagyobb örö- | mére. Ezzel az ünneplés külsőséggel kezdődött i meg a harmadik köztársaság tizenharmadik ■ parlamenti ülésszaka. Hő-olimpiász Én nem tudom, kedves szerkesztő ur, de bennem mindjobban megerősödik a hit, hogy ezidén fog lefolyni a hő-olimpiász is, párhuzamosan a párisi olimpiai játékokkal. Hogy honnan következtetem én ezt? — kérdi szerkesztő ur. Megmondom. Onnan, hogy már napok, sőt hetek óta ingujjban irom cikkeimet, sőt ezt a krokimat nem is ingujjban, hanem... na, de mindegy, térjünk csak visz- sza a h ő - o 1 i m p i á s z r a. A hő-olimpiász futballmeccsek alakjában játszódik le. A hő-csapat már május elején megérkezett és azóta folyton tartanak az előmérkőzések. Te jóságos ég, ha ezek most csak előmérkőzések májusban, mi lesz akkor augusztusban, a döntőben, mi lesz Péter- Pálkor, akkor a cikkeimet az északi sarkról fogom küldeni; szerkesztő ur olvasóközönségét ebben a forróságban bizonyára fogják érdekelni az itteni hideg események, vagy pedig behurcolkodom a fürdőkádba s ott egyebet — hogy a költő szavaival éljek — rnitsem fogok tenni, csak fürdeni, csak fürdeni. Szerkesztő ur! hogy ennek a hő-csapatnak az idei olimpiász futballbajnoksá- gában mekkora esélyei vannak, arról fogalma sincs. (Olyan jó formában van ezidén, hogy a tavalyiénak árnyékába sem lép, hogy némely napon még a fürdőtrikót is lehúzná rólunk; az is sok.) Uruguay csapata direkt a legkisebb Miska hozzá képest, hogy Svájcról és Svédországról ne is beszéljek! A hő-csapat fügefalevéldresszben játszik, a címerükben a delelő nap, az egyenlítő és a meleg szelek foglalnak helyet. Ha játszanak — és állandóan játszanak, napkeltétől napnyugtáig —, ezt a legnagyobb hévvel teszik, úgy, hogy a nézők kénytelenek, ha férfiak, legjobb esetben is ingujjra vetkőzni, ha nők, akkor a legdivatosabb Tutankamen-kivágásokat alkalmazni. És az a baj, szerkesztő ur, hogy mindegyikünk önkénytelen-akaratlan passzív szereplője ezeknek a hő-futballmeccseknek. Pedig kiváncsi — hogy magyarosan megmondjam — a fene rájuk. A Tátrába természtesen, ilyen magasra, nem jut el a hírük, de hát az én anyagi körülményeim olyanok, hogy legjobb esetben is csak a zuhany alól dacolhatok velük. No de ez semmi, szerkesztő ur, ez semmi, majd meglátja, augusztusban lesz a valami, ezek most csak selejtező mérkőzések, addig gondoskodjék magának valami hőmentes nyaraló-, vagy üdülőhelyről, mert ekkor teljes hévvel és alegmelegebb összjátékkal fog sorompóba szállni a h ő - csapat az idei bajnokságért és megmutatja tudása csimborasszóját, azaz nekünk a foga fehérjét. A döntő küzdelem tehát augusztusban lesz. Biró Celsius (olasz), taccsbirák) Reau- mure (francia), Fahrenheit (angol). A gólok valószínűen guta alakjában lesznek érzékelhetők. Tiz évvel ezelőtt kivándorolt egy nagybácsim Amerikába és most hiv nyaralni. Istenem, Istenem, hogy miért nem Crrön- landba vándorolt ki az öreg, most akkor... jaj, abbahagyom, szerkesztő ur, mert nagyon melegem van. Buda László. — (Seipel állapotánál nem kell komplikációktól tartani.) Bécsből jelentik: Seipel kancellár állapotában a javulás tart. A Mittags- zeitumg értesülése szerint komplikációktól nem kell tartani. A kancellár frissnek és élénknek érzi magat, újságokat olvas és politikai kérdésekkel foglalkozik. Annyira megerősödött, hogy már fel tud ülni az ágyban. — (Komáromnak közmunkát ígérnek.) Komáromi tudósítónk jelenti: Komáromban ma hét-nyolcszáz munkáscsalád van teljesen kereset nélkül és a legnagyobb nyomorban élnek. A város havonként fölterjesztéseket tesz, hogy az állam közmunkákat létesítsen: az állami kikötőben alig folyik valamely munka. A minisztérium közmunkaügyosztálya most uj közmunkákat helyez kilátásba: égy harmadik raktár építését, igazgatási épület, lakóház és közút építését, valamint a villamoserőtelep központjának kiépítését. — (Uj ellenzéki ruszin lap Ungváron.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ..Autonóm Földműves Szövetség*4 Ungváron „Russkij Véstnik** címmel lapot indított. Az uj politikai lap szerkesztője Bródy Endre, kiadója pedig a Kurtyák-párt. I ]*IE«»NYHLY W mm 1 Ü Uve{« án <fe» lc^s**«^ír«&d*aBd3® ©z „3f£nolt‘ KW <&KE'!SÍ2>*. K -sfeöteirKTan&i KW ülíK'ffAH. mii MII 1 IMI ír* - IMI— 11 — IBI 11 bcícs mosolygós cáfolattal hirdeti, hogy o hisahlán! meglngüíiialallan Mit tárgyal a julius 6—10 közötti prágai konferencián? szomszédos teremben két szolga a hullát temetésre készítette elő. Hat orvostanhallgató volt itt jelen, akik közül az egyik azt a megjegyzést tette: „Hogy fogják ezt a mennyországban fej nélkül fölismerni?“ A többiek is
