Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-04 / 125. (573.) szám

Szerda, junius 4. Ál ősember bányája Prága, junius 3. Spiennes táján, a belga Muris városának Közelében egy kőkqrszakbeli bányára buk­kantak. Az ősember sok érdekes hagyatékát örökölte az a vidék, de a legérdekesebb az eddigi leletek között a kőkorszakbeli ember most feltárt teljesen ép bányája. Ez a bá­nya a kőkorszak emlőikéinek egész tárházát: tartalmazza s a muzeális értéke felbecsülhe­tetlen. . A köszers-zámoik egészen kezdetlegesek. Csiszolt lapos kövekkel vágták a követ. A puhább kőzetet keményebb kőből készült szerszámokkal faragták. Az ősember óriási erejére és bámulatos kitartására lehet követ­keztetni a kitermelt és el nem szállított anyag óriási halmazaiból. A bánya belső ré­sze bizonyos mérnöki tudásra is vall. Szabá­lyos távolságban oszlopokat állítottak, me­lyek a bányát megvédtek a beszakadástól. A tárnafurás is fejlett érzékre mutat s azt bi­zonyltja, hogy a spiennesi bánya feltárása­kor a bányászat már régebben űzött foglal­kozása volt a kőkorszak emberének. Faggyumécs viliágánál lapos kövekkel fúrta az ősember a 14—16 yard tágas akná­kat, ásta a barlangokat és szűk benyiilón át szántotta fel a kitermelt ásványok hatalmas koloncait a napvilágra. Nagy tudást és ret­tentő kitartást igénylő munka volt ez! A bánya egy százyardos darabján ezerötszáz kőcsákányt találták. A csákányok különböző alakja, kidolgozása és formája azt mutatja, hogy egy bányásznak több csákánya is volt, amelyet a munka változása szerint használt és a bányamunkások óriási tömegekben szál­lottak le a föld gyomrába. A spiennesi bánya sok száz esztendőn keresztül lehetett üzemben, mert óriási ki­terjedésű s rengeteg tárnája, aknája valósá­gos útvesztő. Miért szűnt meg a termelés a monsvidéki bányában, nem lehet megállapí­tani. Kétségtelen azonban, hogy az összes bányászok hirtelen menekültek el, mert még szerszámaik és kőedényeik megmentésére sem gondolhattak. A kőkorszak szörnyű vad­jai, a természet valami iszonyú kitörése űzte őket el? Vagy már ekkor ember irtotta leg­inkább az embert? Ki tudná azt ma meg­mondani? SZÍNHÁZ ÉS ISIÉ A nemzetközi zenekongresszus — Három zenekari hangverseny — Prága, junius 3. A zenekongresszus nyitányai után, melyek — amint már beszámoltunk róla — eddig nagyobbára a cseh zene és dal fejlődéséről informálták a kon­gresszus közönségét, szombat este áttértek a hiva­talos zenekari bemutatókra, melyek a világ zene- irodalmának jelesebb termékeiről számoltak be. A szombat esti hangverseny Smetana Prágai Karneváljával, mint kegyeletes aktussal kezdődött; a mai cseh zenét pedig Ostrcli Symphoniettája de­monstrálta, melynek öt tétele ellentmondott a ki­csinyítő jelzésnek. A mindvégig polyphon és in- strumentál'san harmonikus, gazdagon variált mii­ben a hatásos fuvósduett tűnt ki. Mindkét cseh mestert TalLoh dirigens nagy sikerrel juttatta mél­tó elismeréshez. Az osztrák Horwitz a Halálról el­nevezésű dalciklussal szerepelt; a baritonszólót Ghodounsky énekelte hatalmas technikai és érzés­beli odaadással. Az olasz impresszionista Rieti öt- tónusu koncertdarabja után a francia Bloch jutott interpretáláshoz. Psalm XXII cimü bariton és ze­nekarra irt vallásos témájú szimfóniája, melynek belső ereje, feszülő energiája és a könyörgésben halkuló elmélyedése a szinpompás orkesztrálásban csodálatosan felragyogtak, Chodounsky éneke csak emelte a hatást. A két német: Sóhmítt és Honegger Bacchanália és Pacific (231) cimü érdekes müvé­vel, melyeket a francia WitkowskI vezényelt, vé­get ért az első est frenetikus hatású műsora. A vasárnap esti programúi kimagasló száma Scrgej Prokofjev: Hangverseny hegedűszóló és zenekar részére irt müve, melynek violinszólóját a magyar Szigeti József játszotta művészetének és egyéni kifejező erejének olyan hallatlan energiájá­val, am'nőt e teremben csak ritkán hallottunk. Já­tékának variált szinességc, egyéni veleélése a té­ma minden változatával, briüians technikája, mely az elégikus mot'virmokat épp úgy, mint a rapszo- dikus részletekkel felfokozott, megrázó erejű vál­tozatokat csodás hűséggel tudta visszaadni .ele­mentáris vehemenciával ragadta cl a lelkesülten ünep’ő közönséget. Utána Igor Stravinskij „Ros- signol dala“ és Arnőid Bux „Es-dur szimfóniája" került bemutatásra, szép és megérdemelt siker mel­lett. Hétfő este ismét egy cseh muzsikus: Suk „Fa­kadó élet" cimü szimfonikus költeménye vitte el a babért. Ez a hét tétedből álló gigant’kus mii Ta- licli vezetése alatt valóban kimagasló értékű pro­dukcióvá emelkedett, amely mellett Szymanowski „Hegedű- és zenekar-hangversenye", az angol he- gedíimíivésrnö: Moodie gyönyörű játékával, és Roma cl „M-dur szimfóniája" csak m iit információs piéce-k szerepeitek. Ocrő Dezső. (*) Becs után Berlin ünnepli Strauss Richár- dot. Berlini tudós tónlk jelenti, hogy Bécs után most Berlinben rendeznek ünnepi ciklust az Állami Operaházban Strauss Riciiárd müvéből a híres zeneszerző 60. születésnapja alkalmából. Strauss Ridhárd ,mint ismeretes, mielőtt a bécsi Operaház igazgatója lett, hasonló m'nőségben a berlini Álla­mi Operaháznál működött. (*) Duse emlékezetének ajánlotta D’Annunzlo legújabb müvét Milánói tudósítónk jelenti: D’An- nunzio carcagnoi magányában szakadatlanul dolgo­zik és ennek eredménye egy háromkötetes könyv lett, amelynek két első kötete még júniusban meg fog jelenni. A három kötet közös érne: „A kala­pács szikrái" és a költő Duse Eleonóra emlékeze­tének dedikálta legújabb müvét. Az egyes kötetek cimei a következők: A kaland nélküli kalandor és egyéb tanulmányok az utánozhatatlan életből. A másodiké: A szemöldöknéliküli cimbora és egyéb tanulmányok az utánozhatatlan életből, a harma­diké pechg: A szánalomraméltó szolgáló és egyéb tanulmányok az utánozhatatlan életből. (*) Don Juan utolsó kalandja. Ez a cime an­nak az uj operának, amelynek ezen a héten volt a bemutató előadása a berlin-charlottenburgi Deut- sches Opernhausban. Az opera szövegét Anthes Ottó, a jónevü német iró irta és az eredeti legen­dától eltérően Don Juan nem az általa megölt komtesz márványszobrának kézszoritása által hal meg benne, hanem, miután legutolsó ideálja, Kamé­lia, aki egyetlen igazi szerelme volt, cserben hagyja, öngyilkos lesz. Az opera, amelynek zené­jét Graener Pál irta. csak mérsékelt sikert aratott. (*) Csafbó Kálmán uj vigjátéka. Csatíhó Kál­mán, a Nemzeti Színház rendezője, bemutatta He­vesi Sándor igazgatónak uj vigjátékát, amelynek ideiglenes elme: A házasságok az égben köttetnek. A vígjátékot a Nemzeti Színház a jövő szezonja folyamán hozza színre. (*) Hans Müller: A tokaji. Hans Müller, a Tü­zek szerzője, A tokaji címen háromfelvonásos ko­médiát irt, amely a bécsi Biirgtheater jövő sze­zonjának egyik újdonsága lesz. A darabot, bécsi előadását megelőzően, Berlinben fogják bemutatni Emil Jannings-szel a főszerepben. SPORT Vasárnap] sporíeredmények: Prága: DFC—VfB-Lipcse 4'-2 (1:2). Az elért eredményt az teszi különösen értékessé, hogy a DFC, amely két félig-meddig rokkant játékossal: Patek és Wachtlerrel vett részt a meccsben, az ezidősz-erint legjobb lipcsei csapat fölött aratott győzelmet. — Spor tb r üd er-Pr ága — Sparta-Karls- bad 7:2 (5:0). Kladno: Slavia-Prága — Sparta-Kladno 4:2 (bajnoki mérkőzés). Brünn: Moravská Slavita SK — Makkabi Brünn 3:2. Oderbergt Hakoah—DSV-Olmütz 3:1. Troppau: Hertiha—DSK-Teschen 3:2. Pozsony: Cricketer-Bécs—Makkabea 4:3 (4:1). A változatos játékot több mint ezer ember nézte végig. A Makkabea veresége részben saját ügyet­lenségének köszönhető, amennyiben többek között egy öngólt is vétett. A pozsonyiaknál a fedezet­sor, a bécsieknél pedig a csatárok mutattak kitűnő játékot. PTE—Donaustadt 1:0 (0:0). A tornászok ez alkalommal a lehető legrosszabb játékot produkál­ták, amennyiben az első osztály utolsó helyén álló Donaustadtot csak amazoknak öngólja követ­keztében tudták legyőzni. Ligeti—TTE 4:0. Törekvés—Vas ltl. Rapid—Pozsonyi-AC 5:1. Németország. Köln: Sparta-Prága—VfR-Köln- 1898 2:2 (1:0). Lengyelország. Krakó: Wisla—Vivó-Budapest 2:0 (1:0). — Lemberg: Admira-Bécs—Pogon 2:0 (1:0). • Vevőimmel s a vásárió közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt fehérnemű műhelye* I met uilió! megnyitottam. Diszes kiállítású elsőrangú anyagból Kószitett menyasszonyi kelemnél rendkívül kedvező árak mellett szállítok s kívánatra tol.ies kollekcióval látogatást Is teszek. GUTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u, 5. (Schalkiiáz,) A budapesti országos atlétikai viadal főbb eredményei. Vasárnap zajlott le nagy közönség részvétele mellett a FTC rendezésében az orszá­gos atlétikai viadal, melynek főbb eredményei a következők: Magasugrás: 1, Gáspár (MAC) 180 cm, 2. Stefan (MAC) 176 cm. — Suiydobás: 1. Bedő (MEAC) 13 m 69 cm, 2. Forbáth (FTC) 13 rn 44 cm, 3. Toldy (FTC) 13 m 30 cm. Itt különö­sen Forbáth eredménye talált erősebb visszhang­ra, aki versenyröl-versenyre javul. — 110 m-es gátfutás: 1. Püspöky (MAC) 16.2 mp, 2. Muskát (MTK) 16.33 mp, 3. Somfay (MAC) 16.8 mp. — Diszlkoszvetés: 1. Toldy 41 m 95 cm, 2. Somfay (MAC) 38 m 73 cm. — Gerelyvetés: 1. Csejthey (BEAC) 55 m 12 cm, 2. Gyurkó (FTC) 51 m 58 cm, 3. Somfay (MAC) 44 m 38 cm. — 2000 m-es sík­futás: 1. Grosz (MTK) 2 p 55.6 mp, 2. Szlovoda (MTE) 2 p 56.2 mp, 3. Kulcsár (MAC). — 3000 m-es gyaloglás: 1. Fekete (ESC) 13 p 30.4 mp (országos rekord), 2. Szablyár (FTC) 14 p 11.2 mp. — Az olimpiai stafétában: 1. MAC csapata 3 P 43.2 mp-cel. A budapesti országos uszóverseny. A vasár­nap a BEAC rendezésében lezajlott országos uszóverseny nagyon jó eredményeket hozott, amennyiben az indulók kivétel nébkül országos re­kordokat állítottak föl, sőt Biartha Károly hátuszó- rekordja kontinentális viszonylatban is elsőrangú. Eredmények: 100 m-es gyorsuszás: 1. Trnovszky (MAC) 1 p 3.2 mp (országos rekord). 100 m-es hátuszás: 1. Bariba Károly (NSC) 1 p 15.4 mp (or­szágos rekord). 300 m-es mellúszás: 1. Jungih Fri­gyes (BKAC) 4 p 49 mp (országos rekord). ÉSE—RFC (Érsekújvár) 1:0. Komáromi tudó­sítónk jelenti: A KFC komáromi csapata tartalé­kokkal állott ki vasárnap Érsekujvárott a jó for­mában levő ÉSE ellen, melynek erős küzdelmet adott még ebben áz összeállításban is. Az egyet­len gólt Érsekújvár nagy és fárasztó küzdelemmel szerzi meg .Bíró Lovász Ferenc (KFC), aki köz- megelégedésre töltötte be tisztét. Cseh-Szlovákia és Magyar- ország biztosítási egyezménye Prága, junius 3. A kormány, mint már jelentettük, a nem­zetgyűlés elé terjesztette a Cseh-Szlovákia és Magyarország között 1923 junius 13-án kötött biztosítási egyezményt, mivel az egyezményben vállalt terhek átvállalásához a nemzetgyűlés hozzájárulására van szük­ség. Az egyezmény a szerződéses államoknak azt a megállapodását foglalja magában, hogy a területükön működő magánbiztositó társa­ságok és fiókokat úgy kell kezelni, mintha egy harmadik állam vállalatai volnának. A társaságok 1919 február 26-át meg­előző működéséből eredő biztosítási üzlete­ket szabadon átruházhatják egy az illető te­rületen bejegyzett biztositó intézetre. Az olyan biztositó intézetek, amelyek­nek székhelye Magyarországon van és 1919 február 26-ika előtt Cseh-Szlovákiában élet- és járadékbiztosításokat kötöttek, ezeket biz­tosítási állományukból külön kell, hogy vá­lasszák. De ezekbe a biztosításokba nem vonják bele az említett határidő előtt esedé­kes volt biztosításokat. Ezzel szemben ide­sorozzák mindazokat a kötvényeket, ame­lyeknek biztosítottjai, tekintet nélkül állam- polgárságukra, 1919 február 26-án és 1922 december 31-én állandó lakosai voltak a cseh-szlovák köztársaságnak. Ha a kötvény 1919 február 26 és 1922 december 31-ike között volt esedékes, vagy ebben az időközben vásároltatott vissza (tő­késítés), akkor 1922 december 31-ike helyett az esedékesség, illetve a visszavásárlás nap­ja számit. Nem tartoznak az átvállalandó biztosí­tási állományba azok a biztosítások, ame­lyeknek dijait a biztosítottak 1919 február 26-ika után önként magyar vagy osztrák ko­ronákban fizették, vagy ha a társaság az esedékesség alkalmával a biztosított fél hozzájárulásával magyar vagy osztrák ko­ronában fizette ki a biztosított összeget. $ ej ««.«.«*.„ I Mérték után készít férfifeliérnemül' § 1 Kaiustcm Lonncz a.,. ,, 1 % férfifehérnemű- és divat-szalon % iJFiáSl VálSSZtéK g 2 _ % a legizlésesebb divaté kkekben, legfinomabb ® % ;; női- és férfiharisnyókban, nyakkendőkben, ^ 7, ©. r*jEtóiBraa X zsebkendőkben stb. : : * I (Az udvarban) :: Szolid árak Előzékeny kiszolgálás! | AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA+ «í ^ ► «sj --- \ < \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t 4 \ ► 3,-— ~ rh \ Saját készitményü önöm férfi * 3 \ és fehérnemű, asztal- £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru * 3 Árusítás nagyban és kicsinyben l VmTTvrTmmv?mvrmmTvmTTmTvmmnTTmnnmv?vr Az 1922 december 31-ike előtt esedékes volt magyar vagy osztrák hadikölcsönbizto- sitásokat belevonják a cseh-szlovák biztosí­tási állományba. Emellett a biztosítást kész- pénzbiztositássá kell átalakítani oly módon, hogy a biztosítás kezdetétől 1922 december 31-ig esedékes vagy fizetett dijak 75 száza­lékát egyszeri díjképpen számolják el. Az egyezmény még a biztosítási tartalékoknak maximálisan 50 millió cseh korona névérté­kig terjedő nosztrifikálását is határozza meg. Hir szerint a cseh-szlovák biztosítási állo­mányhoz tartozó kötvények kifizetése 1:1 arányban fog történni. A pöstyéni malomipari gyűlés követelései Pöstyén, junius 3. (Saját tudósítónk jelentése.) A szloven- szkói malomipar nagyszámú képviselői vasárnap gyü.tek egybe Pös yenben, hogy már ismételten feltárt sérelmeiket megbe­széljék és memorandumba foglalva az illeté­kes kormányhelyekre • eljuttassák. A Sz.ovenszikói nagymalmok szövetsé­ge hívta egybe a tiltakozó gyűlést Mstula szenei malomigazgató elnöklete alatt. A gyű­lésen a kismalmok, a mezőgazdasági és ke­reskedelmi érdekképviseletek, valamint a munkásság képviselői is resztvettek. Matula igazgató a szlovenszkóí malom­ipar sérelmeit a következőkben foglalta ösz- sze: a malomipari válság legélesebb jele az, hogy az adókat már végrehajtás utján szedik be ettől az ipartól és hogy a mezőgazdasági hitel jóformán teljesen ki van merítve. De a szociális biztosítás terlhei is elviselhetetle­nek. Huszonnégy nagy malom munkásainak például három év lefolyása alatt 11.488 ko­ronát fizettek ki balesetbiztosítási összegek címén, ugyanabban az időszakban pedig a malmok 913.928 korona biztosítási dijat fizet­tek. Betegsegé'.yzési járulék címén pedig 87.763 koronát szolgáltattak be a malmok, mivel szemben a munkások betegsegélyzö összege csupán 5470 koronát tett ki. Ezenkívül az egyenes- és pótadók, va­lamint az egyéb üzemi költségek még na­gyobb terhet jelentenek a malomiparra néz­ve. Több mint két éve, hogy a szlovenszkóí malomipar küzd az aránytalan terhek elhá­rításáért, de a legkisebb eredmény nélkül. Különösen az elmúlt évben vált katasz­trofálissá a helyzet, nemcsak a mezőgazda­ságra, hanem a malomiparra is. 1923-ban ugyanis 23.000 vagon lisztet hoztak be az országba, többet, mint a Jközársaság fenn­állása óta bármely előző évben. Ez a meny- nyiség 60.000 vagon gabonának fele! meg, amelynek felörlésével napi 100 métermázsa teljesítménynél 200 vámmalmot egész éven át lehetett volna foglalkoztatni. Ha figyelem­be vesszük a külföldi liszt olcsóbb szállítási díjtételeit is, az államnak is legalább 130 mil­lió koronás vesztesége származott belőle. Mivel csak kész lisztet importálnak, a melléktermékek hiánya kárára van az ál­lattenyésztésnek is, amely már eddig is fel­tűnően hanyatlott. Az importált 'ászt a kü­lönböző kedvezmények ellenére sem ol­csóbb a belföldi lisztnél, de a minősége setn jpbK (?) A kormánynak nem kellene attól tartania, hogy a lisztimport megszorítása drágítaná a lisztárakat, mert módijában van az áralakulásba beleszólni. A mezőgazdasági érdekképviseletek szónoka megállapította, hogy a köztársaság vámmaiinai kétszer annyit őrölhetnének* mint a belföldi egész szükséglet. Az állat­tenyésztés hanyatlása, amelyet a lisztbeho­zatal által előállott takarmányfélék drágu­lása okoz, nemcsak a mezőgazdaságot érin­ti, hanem az őslakosságot is, mivel az állati termékek drágulása jóval meghaladja a liszt imaginé,r olcsóbbodását. A mezőgazdaság is védelmet kér termelése számára, még pedig a tavaly tartott negyedik mezőgazdasági kongresszus vámpolitikai követelései értel­mében. Végül a mnukásság képviselője rá­mutatott arra', hogy legújabban ismét 1600 munkást bocsátottak el a malomiparban, bár az elmúlt évben 3000-et már elbocsátottak. Hogy milyen elszomorító a malomipar hely­zetű Sz’ovenszkón, ez legjobban kidombo­rodik abban a tényben, hogy ma az egész malomiparban foglalkoztatott munkáslétszám nem haladja meg a hatszázai — Van-e szükség állatni közgazdasági tanácsra? A Tribuna véleménye szerint szükség van állami közgazdasági tanácsra. A közgazdasági kérdéseket illető kritika nem egységes, még pedig nemcsak a nagy cél­kitűzésekben, hanem igen sokszor másod- rangú dolgokban is. A köztársaságban a köz- gazdasági tényezők annyi irányban dolgoz­na^ ahányan vannak, mivel hiányzik egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents