Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-04 / 125. (573.) szám

Szerda, junius 4. oly szerv, amely a közös utat kijelölné. Az az ellenvetés, hogy más államban sincs ily szerv, nem alapos, mivel más államokban nincs is erre szükség. A háború befejezése után valamennyi állam közgazdasági teste megtartotta régi alakját, csak a cseh-szlovák köztársaság teste öltött uj formákat. — Uj faipari társaság alakult Szlovenszkón. Pozsonyi jelentés szerint megalakult a „Forest“ faipari kori. fel. társaság, melynek alaptőkéje 150 ezer korona. Igazgató Tóbiás János. — Műtrágyák vegyvizsgálatáinak díjszabály­zata. A mezőgazdasági és mezőgazdaság-ipari ki- sérletügyi szövetség növénytermelési bizottsága január 26.-i ülésében a cseli-szlovák mezőgazda- sági kísérletiigyi intézetek által végzendő mű­trágyáik vegyvizsgálatának egységes díjszabály­zatát a következőkben határozta meg: Víziben old­ható foszforsav meghatározása 20 K, összfoszfor- sav meghatározása Thoanassalakban vagy egyéb műtrágyában 25, citromsaviban oldható foszforsav meghatározása 25, összes és citromsavban oldható foszforsav meghatározása 40, porfinamság megha­tározása 5, porfinomság és. összfoszforsav megha­tározása 30, porfnomság, összes és citromsavban oldható foszforsav meghatározása 45, nitrogén meghatározása (tekintet nélkül a nitrogén mennyi­ségére) 25, nitrogén és foszforsav meghatározása 40, káli meghatározása 25, mész meghatározása 10 korona. Ez a díjszabályzat a következő vizsgáló- intézetek számára érvényes: Stát. vyzkitimmé ústa- vy pro vyrobu rostlimiou v Braze, Havlickovy sady 58, Rolnioko-luöebni ústav vyzknmny rady zemedélské v Praze, II., Járna 8. Moravslky zem- sky vyzkurrmé őstav zemédélsky v Brné. Státne v^skumroé ústavy zemedelské, Pozsony, MatuS- fcová 934. Stát. v^skumné ústavy zemedelské Kas­sa. Az ezen intézetek által végzett műtrágya- vizsgálatok a Kísérietügyi intézetek szővetsége, Práha II., Váci. nám. 47 által kiadott egységes módszerei alapján történnek. (xxxxxxxmxxxxmxxmiamxm) I li® smcii&l€í 1© ml: llliiiii lázár I Giuj-Koiozsvar, Monostori-ít a (Calea-itilor) 8 SzÉSSiiofó elsőrendű ieftér Á és | farfóa erdéSsjl f árm@s ©fór di OOOGCOOOCOOOOCK}QCOCCOO€3ŰOaOOOCOŰ + Arany alaptőkéjű vidéki Intézet Magyar- országon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Bé­késcsabán az iparosok bankot alapítanak, melynek alaptőkéje 40.000 aranykorona lesz. A magyar Nemzeti Bankon kívül eddig még nem alakút! más arany alaptőkéjű pénzintézet. = A Wiener Lombard- und Eskomptebank egyezkedik. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A Wiener Lombard- und Eskomptebank fizetési za­varokba jutott és 100 százalékos egyezséget aján­lott föl. Az intézet a kormánybiztos kinevezéséig zárva tartja pénztárait. Hír szer:nt a bankok szö­vetsége is segítségére lesz az intézetnek az egyez­kedés dolgában. A bank vezetősége kiadott közle­ményében megjegyzi, hogy a bank, javainak az utóbbi három évben bekövetkezett imimobÜizádó- jának következtében, mint sok más osztrák bank- vállalat, április végén abba a válságba került, mely úgyszólván valamennyi külföldi devizakövetelés felmondását és számos jelentős betét visszavoná­sát eredményezte, míg az uj betétek teljesen el­maradtak. + Kedvezően alakul az általános mezőgazda­sági helyzet Magyarországon. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti; A földmivelésügyi minisztérium vetésjelentése szerint az általános mezőgazdasági helyzet javult s a javulást fokozta az utóbbi napok bőséges csapadéka. A vetések állása ezidőszerint kielégítő. A buzavetések, kalásza túlnyomórészt erőteljes és szép. Szalmája is igen magas. A mi­nősítő becslések szerint a buzavetések állása leg­kedvezőbb a Duna-Tisza közén, országos átlagban pedig jó közepes. Ugyanilyennek jelzik a rozs­vetéseket is. A tavaszi árpa szépen bokrosodik és jól fejlődik. Jó közepes az árpavetések jelenlegi ál­lása is. A zab korai vetése általában jobb, mint a késői, de a vetések mindenütt jól fejlődnek. A tengerinél a korai vetés erős és szépen fejlődik. A burgonya helyenként hiányosan kelt, A cukor­répa fejlődése jó, úgy hogy már a kapálást is meg­kezdték. Kielégítő a takarmányrépa fejlődése is. A kerti vetenrények jól fejlődnek, úgyszintén a hü­velyesek is, amelyek közül a borsó már virágzik, sőt piacra is került. A káposztapalánták ültetése folyamatban van. A komló ott, ahol a jég és a fagy kárt nem okozott benne, szépen fejlődik. A kender és len egyenletesen és sűrűén kel. A do­hánynál a korán kiültetett palánták a nagy farró- ságtól és a szárazságtól sokat szenvednek. A mes­terséges takarmányok közül a lóhere és a lucerna első kaszálása jó terméshozammal megkezdődött A repce igen jól fejlődött, csupán Hajduvármegyé- ben volt gyenge a fejlődése, sőt ott a repce nagy­része ki is pusztult. Mintegy 137.000 mázsa repce­termés várható. A rétek Kinövésében az időjárás kedvező volt, süniek a legelők is. A gyümölcsö­sökben csak a kajszinbaracköan okozott kárt a szél és a fagy. A cseresznye és a meggy közepes termést ígér. Körtéből gyenge termésre van ki­látás. A szőlők fejlődését a tartós meleg időjárás elősegítette, úgy hogy kéthetes késését egyes he­lyeken be is hozta. A fürthozam kielégít-J- Elszámolási árfolyamok a magyar jegy­bank részvényjegyzésénél. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: A Magyar Nemzeti Bank részvény- jegyzéséből teljesített azoknak a jegyzett részvé­nyeknek elszámolási árfolyamait, amelyek a jegy­zett részvények névértékének 50 százalékát meg­haladó részére vonatkoznak, a Devizaközpont a ju­nius 2-ikát61 junius 7-ig a következőképpen állapí­totta meg: 100 aranykorona (vagyis 20 dollár 26.25 cent) egyenlő 115 svájci frank 1 centimé, vagy 4 angol font 14 shilling, vagy 54 hollandi forint 23 cent, vagy 76 svéd korona 55 őre. Tőzsde es árupiac: — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kővet­kező árakat jegyezték: Üsző 9—13, borjú 10—14, belföldi sertés 12—13.50, svéd sertés 13—14, dán sertés 10.50—12.50, szlovenszfcói bakonyi 13—14, jugoszláv bakonyi 13—14, magyar bakonyi 12.50— 13.75; belföldi marhahús: ökör eleje 10.50—13.50, hátulja 13—15.50, bika 12—-14, tehén eleje 8.50—10, hátulja 10.50—13.50 cseh korona kilogramonkint. A forgalom közepes volt. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non; Előfordult kötések: tiszavidéki búza 310, budapesti 307, dunántúli rozs 250, du­nántúli kukorica 262.5, budapesti 270, buda­pesti zab 320 ezer magyar korona métermá­zsánként. A terménytőzsdén már uj gabo­nára istörténnek kötések, mert a határidő­üzlet tilalma csak meglevő gabonakészletre vonatkozik. Az uj termésű gabonára átlag 300,000 koronás áron fordultak elő kötések, ami a prompt szállítási kötésekkel szemben elég nagy árkedvezmény. — Folytatódott a prágai tőzsde lanyhu­lása. A tegnapi tözsdezárlatkor mutatkozó erős lanyhulás ma folytatódott és már a leg­kisebb kinálatnál úgy a kulissz, mint a kor­látban hanyatló árfolyamok mutatkoz­tak. A korlátban különösen a cukor-, vas- és gépgyári értékek gyengültek. A bécsi ér­tékek általában gyengültek. A beruházási piac tartott. Záróirányzat gyengült. Előfordult kötések: VI/3 VI/2. 1023. évi kincstári utalvány — —.— 1024. övi kincstári utalvány 08.50 93 50 Nveromönvicfilesön............... 87A0 87.40 fiőVos hernházási kölcsön . 88.50 88.50 6°/„-os lisztkölesnn ............... 81.50 81.4 0 fi % ÁUamkölcsön . . . • • 79.50 79 50 Morva orsz.-kölos. 1911 4*/o «/„ 73.50 73.80 Morva orsz-kölcs 1017 ü % . 80.— 78.05 Urává várna 1013 köles. 5 °/o 8 80.— Urává város lOlo köles. 4 % 65-50 65. Briinn város 1021 köles fi %, —-­. Po zsonv város. 1910köles. 4°/­.-­Urává városi t.akrpt. 4 o/r . 87.50 87.30 Őst. vörös kereszt sorsiegv V,.— 4r-». * Maarvar öfrtos vörös kereszt--. Magyar íelzálov sorsiegv .­• Budanesti Bazilika sorsjegy Agrárbank ..................... 395 Í — 395!—--.-­—. Cs eh Union Bank • . . . . *t06.50 408 50 Leszámítoló............................ 400.5 0 401.50 Cseh loarbank ...................... 421.50 421. -r Brávai Hitelbank ..... 734.— 735. ~ 144.50 Szlovák Bank ....... 144.— Zivnostenska..................... . 40 7.— 408. AnerőOslov. Bank............... 11 3.— 1 27. _ Osztrák bitet......................... 95 .— 99.50 Bécsi Hnionbank.................. 87 • ~ 39.— Wiener Bankv . .................. 68.50 70.50 J ugoslovenska-bank .... 49.50 49.— Nordhahn .......... 6280.— 6250.— Cseh Cukor . ......................... 11 95.— 1190.— Horvát cukor......................... 48 5 .— 500.— Kolini műtrágya. ..... 620. — 640.— Köti ni kávé ........ 153.— 153 __ Kolini petróleum ..... 253.50 260. _ Kolini szesz ........ 1041.— 1042__ Te ppar rt................................. 59?.— 500.— Első nilseni sörgyár .... 2740.— 2730.— Breitfeld-Danék.................. 500.5 0 511.­Laurin és Klement .... 276.— ?82.— Ringhoffer............................. 72 0.— 720.— Cseh északi szén ...... 1870.— 1350.— Cseh nyugati szén............... 425.— 435.— Alpine .................................... 240.50 248.— Uoldi............................ 29 0.— 238.— Prágai vasipar.................. 89 5.— 915.— Skoda ....................................... 59 6.-­605.— 1590.—--.--­241 — 241.— Prágai papír .........................-­---.--­= Berlin a politikai helyzet miatt tartózkodó. (Pragoradio.) A kormányalakítás eltolódása és olyan híresztelések miatt, hogy újabb fizetéskép­telenségek várhatók a tőzsdén, a mai forgalomban roppant tartózkodás érvényesült. Emiatt a nehe­zebb papírok 2.5 billió százalékig terjedő ár­folyamveszteséget szenvedtek. A zárlat valamivel javult. A devizapiac helyzete továbbra is kedvező. — Feltűnően lanyha a prágai terménytőzsde. Egyre ritkul a terménytőzsde látogató közönsége. Az elegendő import és a kedvező időjárás folytán a gabonapiac árai továbbra is estek: Mai jegyzé­sek: Búza 180—185, magyar búza 142 ab Bécs, rozs 155, orosz rozs 139, román 132 ab Bécs, árpa 160—165 (május 30.-án 160—168), zab 135, német zab 125 ab Libau, olasz liszt 2.63 franko állomás, amerikai patentliszt 2.30 ab Tetsehen, Rosaíé 170, Manitoba 175 ab Tetsehen, Bary-mandula 22.50, mazsola 13—17, borsó 2.50—3.50, lencse 5—6.50, fehér bab 2.50, mák 5—5.25, kömény 16.50, határ­időre 11, román tengeri 1.40 ab Oderberg, jugo­szláv és bolgár tengeri 1.25 ab Bécs, burgonya 55—65, köles 2.38, rozskorpa 100, buzakorpa 105 ab állomás, amerikai zsír 10.50—10.60 ab Tetsehen.-f- A magyarországi nomesfémpiac. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A nemestémpiacon tar­tott irányzat mellett az árak igy alakultak ki: 950-es fnomságu ezüst 1680, 900-as 1450, 800-as 1350, 750-es 1250; törtarany 14 karátos 34.000, szin­arany 61.750, platina 260.000 K- Ezüst egykoroaáj. 7200, kétkoronás 14.400, forintos 19.000, ötkoronás 37 ezer. Arany tizkoronás 190.000, huszkoronás 380.000, dükát 204.000 K darabonként. + Ingadozó, de tartott a budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jobb nyitás után ingadozó árfolyamok. A jobb értékek azonban zárlatkor is tartottak maradtak. A koszí- pértz 1.25—1.50. Néhány a cseh távirati iroda áltai. nem jegyzett érték árfolyama ezer koronában: Moktár 240, Törökszentmiklósi 30. Szentlőrmci 90, Osztrák Légszesz 870, Részvénysör 270. Itt említ­jük meg, hogy a Zsíró- és Pénztáregylet körlevél­ben hivja fel tagjait, hogy junius !2.-'rke helyett, a pünkösdi' ünnepek miatt, az értékpapírokat junius 5.-én és 6.-án (csütörtökön és pénteken) kel! a tőzsdeteremben a pénzintézetekhez beszállítani, az átvételi eíismervényeket pedig legkésőbb junius 10.-én déli 12 óráig kell a zsíróba benyújtani. — A junius l9.-ére eső ünnepnap miatt a fizetési napot junius 18.-án tartják és ennek következtében a szál­lítást junius 13.-án és 14.-én (pénteken és szomba­ton) kell teljes:teni, az átvételi eíismervényeket pedig junius 16.-án déli 12 óráig kell a Zsíróban benvuitami. Előfordult kötések: VI/3. VI/2. Ang.-Magyar . . . . . 63000 67500 Hazai ba nk . • . • 233000 235000 Magyar Hitel . . . 681003 678000 Jelzálog ...... * 0 138000 132000 Leszámítoló .... 93000 92000 Mavvar-Olasz • . . 23500 25000 Osztrák Hitel ■ . m 9 256000 258000 Földhitelbank . • — — Merkúr . . . . 15500 15000 Kereskedelmi bank 14S500 1475000 Egyesült takarékét . 192000 185000 Magv. ált. tkptt . 183000 197000 Első hazai tkp . 4675060 4550000 Salgó............... ... . 76500) 764000 í58000 153000 39000 38000 84000 92000 745000 700000 Borsod-Miskolei . 147000 150000 46000 49000 Budapesti malom 158000 147000 Gizella malom . . 57000 60000 Hnngária malom . 114000 110000 Beocsini ...... 1150000 1200000 Északi szén . — — Esztergom-Szászvár . 410000 430000 620000 595000 250000 259000 Magnezit ..... 2475000 2375000 Magy. ált kőszén 3950000 3375000 TJrikányi . . . . 1250000 — Kóburg .................. 45000 60000 20000 20000 Magrvar Fe érv* ver gyár Ganz-Danubina ... 1300000 3950090 1300000 . 3325000 Ganz-viliamos. . . 1910009 H75000 Hofherr .............. 205000 195000 180000 169Ö0Ó Lipták ....... 130000 13000 Győri vaggongyár • 93900 90000 100000 84C00 Teudloff-Ditricb . 120000 125003 6800 5000 90000 88000 44000 43000 770000 770000 Papír...................... Spódium • . . v . 40000-295009 35000 220000 Goldberger . . . . 220n00 235000 Hungária műtrágya . Klotild......................... 188000 9ÖOOO 178000 92000 Magyar Cukor . . 360-0000 3400000 300000 285000 700000 640100 Magyar szalámi . 148000 122000--­j ifiül) 106000 100000 Telefon ...... 205000 200030 Pálfalvai............... — Egyes fa ............... Gu tmann............... Or sz. fa ..... . 525000 173000 32000 515000 180030 Lignum-trö8t . . . 85000 84000 Maiomsoky . . . . 10000 12000 Neuschloss .... 7750 7000 Rézbányái . . . . 163000 156003 Szlavónia ..... 158000 125000 Naschitzi . . . . . 2900000 2800030 Zabolai ...... 138000 133000 Adria ....... • « 2100000 — Atlantika . . . • . 43000 44000 Levante . . . . . 330009 310000 Tröszt .................. (12000 Lloyd bank • . . . • • — az anyáim. Nagybátyám, amikor már meg volt rakodva, mint egy tele ésre készülő sün, felhúzta kecsikebőr-keztyüit s elbúcsúzván a házbeliektől, belevágott a hófúvásba. Egész nap aggódtunk miatta, mert hirek volliak, hogy farkascsordák járnak az utak mentéiben s rengeteg tótot ettek meg a hat ár­ban. Még a bocskorukat is megfalták. El­múlt a második nap is, a harmadik naip is. Nagy'báyám csak nem került e'é. Nyomott hangulatban figyeltünk föl min­den közeledő neszre. A cselé diák ás ok felől olykor messzi éneket hallottunk, különösen estefelé, de a zengő viharon át olyan álom­szerűnek tetszett, mintha a föld alól jött vol­na valiahonnét. Valamelyik menyecske őröl- getett kukoricát a kézimalmon s eltűnődve maga elé, nótában sirt föl elfojtott nyomorú­sága. Ma is hallom még e szerencsétlenek dalait! Nagynénim fia is vakációra jött, régeb­ben még. Megmutogat'ta képes-tankönyvei’, különösen a földrajzban látható távoli vidé­keket s csoda meséket tudott városokról és vidékekről, amelyek ámulatba ragadtak és titkos vágyakat költögettelk bennem. Beszélt régi dolgokról s nagy emberekről, akiknek nevét ekkor hallottam először. Amikor Kossuth Lajost említette, öregapus megmoz­dult ,a kemencepadkán: — Abizony! Olyan beszédű ember se akadt másik. Amikor 31-be a korda miatt megvesztek a tótok s puskával, meg baltával indultak U.jihely felé, kigyött elibük az or­szágúton . . . lElcsöndesűlt a régi emlékekre. Megin­gatta fejét s úgy folytatta, mintegy magához inézve a szót: — Oszt csak egyesegyedül gyött ki egy parádésköcsin. Mikor szembe tanállkozott a dühös tótokkal intett a kocsisnak, hogy áli- jék meg. ö maga felállt a kocs ra, oszt akkor nagy prédikációt intézett a tótokhoz, mert csak a magyar nyelvet bírta. A -ótok értet­ték is. nem is, de ahogy belegyőtt a szóba, a tótok letettek puskát hal át oszt ügy kia­bálták mint a bolondok: iljen Kossuth Lajos! Hát ilyen szava volt neki. No. meg is fene­kelte a királyt, meg az összes grófokat . . . Isten éltesse! Elhallgatott öregapus és azontúl csak a fejét rázogatta. Csönd ült a szobára: a me­legtől klpárásodoft a tenyérnyi ablak. Két nagynéném szalmával, kóróval fűtötte a ke­mencét és olyan nehéz volt a levegő, külö­nösen estetájt, hogy bódult a fejem. Ilyen bóduttságomban szunyókáltam el a kemen­ce-kuckóba, néha meg-megriadtam, már hajnal előtt. Rossz á’maim voltak: a kóbor farka­soktól féltem. És hajnal előtt, ha a kemence­sarokban megemeltem a fejemet, a po’gárrs- ta-unokabátyáim zöui;mögő hangját hallottam, amint felkönyökölve fekve verset tanult va­lami könyvből. A kormos lámpa féüg-lehuz- va pislogott az asztal szélén, o pedig, mialatt mély lélegzettel aludtak a többiek, diinmyög- ve ismételte, talán huszadszor: Ily késő éjszaka ki jár ott künn a temetőn? Az óra már éjfélt ütött, a föld mér néma lön... Egy árva gyermek andalg ott, szivét bu tölti eh Hisz az, ki őt szerette még, több-ó már föl nem kel . . . (Folyt, köv.) Hé* kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (H) He-e-e-jh! Ha-a-a-jh! . . . Kutya-ba- a-a-jlh! . . . Itt már mekegve cifrázott, mert kiflii: a torka. A nyelkergö nótára rendszerint besie­tett a nagyapám, vagy valamelyik nénétrri s fejcsóválva nézték öregapus dulhrijikodását: — Mán megint felöntöttünk, öreg? Ki adta a pájinkát? Többse kellett öregapusnak! Rikácsolva támadt nekik: —Mi közötök hozzá? Mars k;, mars ki innét, aihányan vagyok, miért mingyárt rá- tokgyujtom a házait! El is hallgattak. Nagyapám elől szeren­csére sikerült eltagadni ezeket az epizódokat. Mert kemény parancsa volt, hogy öregapus elől el ke'l dugni nrnöcn i alEjtát. De nagy­bátyámnak suttyomban megesett rajta a szive s ezért történt, hogy valahányszor be­nyitott a műhelyből, öregapus ráemelte szemöldökeit:' — No, mi lesz? Hallgatag, igen hallgatag ember volt már öregapus. Ám ha beszopott egy-két de­cit, káromkodni kezdeti leszedte az égi szenteket s becsü'et'értő kifejezéseikkel ^Hét­tő a nagyurakat. Bizonyos Dózsa Gyuri ba­rátid emlegette olyankor, ökleit emelgette s pokolrnhányta az összes grófokat, akik miatt nem tud jól'akni a szegénység: —A sü'y- rágná ki őket! No, majd be­gyújtunk még nekik, pajtás! Csak kevés ki­tartás! Ez a „pajtás" én voltam, mert mindenki más kisompolygott olyankor. Kemény, önérzetes kozák volt a déd­apám, gyujtogatóibb-természet a fő-kozáknál is, amig e földi életben csetlett-botlott, sze­gény, De egyre gyérült ez a lázadozása, mert egyre-ritkábban juthatott hozzá a suíy- tyam-üvegecskéhez. A hátát melenge te, szuszogott, elaludt, fölemelte fé’szemöldckét, kinézett vele a hóviharba s eltűnődvén, hall­gatott. Igen hallgatott. Az idő nem engedett. A lengyel végek­ről fújt a szél s dörögtek a háztetők és ké­mények. A falu hóba volt ásva s he.ek óta nem érkeztek biztos hirek. Olykor, álmos délutánokon, mitíha csengős szánka szaladt volna el az utcán. Az anyámról sem tudtunk semmit ősz óta. Mert a negyedik faluban lak­tunk ekkortájt s engemet már szeptember­ben áthoztak, iskolára.. Otthon csak az öcsém maradt az édesanyámmal, aki ekkor már betegeskedett, szegény. Hol a fejét, hol az oldalát fájhatta s n: gyón egyedül lehe­tett, mert .az apámat csak minden hétvége ha hazajuttatta egyszer. A kozákok útját járta szüntelenül. És mivel gyakran emleget­tem anyámat, nagyanyám egy délelőtt ki­szólt a műhelybe: — János, készülj fel és menj át Máriá­hoz. Talán meg is halt, szegény . . . Nagybátyám letette katonasapkáját s készülődni kezdett. Egy óra múlva előállott nagy csizmáiban, gubában, baltával. Mert vadállatokra is számított az országúton. Nagyanyám sonkával túróval tömte ki a ta­risznyáját s ráakasztott egy oldalast, mert karácsonyi ünnnepek előlit álltunk. Számítot­tak rá, hogy talán szűkében lehet odahaza

Next

/
Thumbnails
Contents