Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-29 / 145. (593.) szám

Vaslniap, június 29. gcs tőke-termelés s hogy az újjáépítési terv megvalósulása egyet fog jelentem a szociális igazság megvalósulásával. A szellemi munka vissza fogja szerezni vezető pozícióját s a testi munkás pedig meg fogja találni munkája gyümölcsét és föl tudja majd emelni életstan­dardját fokozatosan, egészen a béke színvo­naláig. Bízom benne, hogy a rekonstrukciós program végrehajtása minden vonalon meg fogja Indítani a termelő munkát és meg fogja teremteni a vagyonszerzés lehetőségét, amely minden normális életet élő ország egyik fun­damentuma. !A Nemzeti Bank a minap megkezdte mű­ködését és ezzel a magyarság régi vágya tel­jesült. Bethlen István gróf miniszterelnök ko­moly és higgadt • politikája helyreállította a lelkek egyensúlyát és az uj Magyarország, amelynek bázisait a rekonstrukciós program­mal vetettük meg, hittel és bizalommal tekint­het a jövő elé. Örömmel állapítom meg, hogy a hit és bizalom Magyarország iránt a kül­földön már heJyreáHott. A kölcsön jegyzése és azok az eredmények, .amelyeket a szaná­lási program végrehajtásánál máris fölmutat­hatunk, határozott biztosítékok arra nézve, hogy Magyarország érdemes erre, a biza­lomra, mert a maga erejével is hozzájárul ah­hoz a munkához, amelynek fontosságát a Népszövetség és a jóvátételt bizottság is el­ismerte. A kormány forgalmi politikája megbénítja a keletsdovensxkói faipart Megállóhelyekké degradálják a kisebb vasúti állomásokat. Nagymlhály, junius 28. (Saját tudósitónktól.) A cseh és morva űriparnak erős versenytársa az egykor vi­rágzó keietszlo-veniszíkói faipar. Az nbvfií, szirmai iakcsár.yi erdőüzemeik nem csupán tMagyaronszágra szállítanak tűzifát és murát, kié egyéb gyártmányaik eljutnak a távolabbi nyugati és északi külföldre is. 1921-ben na­ponkint átlag 100 vagon zempléni fa hagyta el az országot Sátoraljaújhely állomáson át. Ezt a nagyszabású forgalmat a kormány Irgalmatlan adópolitikájával megbénította. A keletszjovenszkói faü zeniek máig sem tudják bizonyosan, hogy a régi tulajdonos avagy állam-e gazdájuk. Amíg a morva és cseh faipar nagymértékű íirvarkedveztményeket kap, a keletsziovenszkói faipar állandó for­galmi nehézségekkel küzd. Betetézi most ezt a visszásságot a vasutiigyi minisztériumnak egy végrehajtás előtt álló rendelkezése, amely a többi közt Zemplénszinna, Takcsány és Udva. állomásokat megállóhelyekké degra­dálja, más megállóhelyeket pedig, amelyek szintén feladóállomásai voltak a íatermelés- nek, mint például Clróka-Béla, Koskóc felté­teles megállóhelyekké degradálják. Ezt a faiparra nézve káros intézkedést „takarékossági okokkal** magyarázzak, ez a takarékoskodás azonban újabb csapást jelent a szlovenszkói közgazdaságra. A vasutigaz- gatás azon az állásponton van, hogy az itt említett állomások forgalmát a megállóhelyek altisztjeivel is el tudja látni. A minisztérium e tekintetben hivatkozik az 1922. év statisz­tikájára, ami teljesen téves, mivel 1922-ben az üzemek 80 százaléka a gazdasági krízis folytán egészben vagy részben szünetelni volt kénytelen. Ma azonban, amikor ismét teljes üzem­mel dolgoznak ezek a faipari vállalatok és a távoli külföld érdeklődése is egyre növek­szik a szlovenszkói fatermékek iránt, a vas­úti forgalom megbénítása kiszámíthatatlan károkat okozhat. / Jellemző, hogy a magyar éra, amelynek állandóan azt vetik a szemére, hogy elha­nyagolta Szlovenszkói, éppen a fakereskede­lem fejlesztése érdekében építette ki a Ho- mohiia—'Takcsányi helyiérdekű vasutat, amely fontos közgazdasági szerepére való tekintettel számos kedvezményben is része­sült Wlassics Gyula báró a népszövetségi ligák lyoni közgyűléséről Prága, junius 28. Tegnap kezdődött meg Lyonban a nép­szövetségi ligák uniójának VIII. kongresszu­sa, amelyen harminckét különféle nemzet kétszázötven delegátusa vesz részt. A kon­gresszus résztvevői között tizenöt volt mi­niszter van és öt volt nagykövet. A kon­gresszus a népszövetségnek szeptemberi ülése előtt nagyjelentőségűnek tekinthető. A közgyűlésről rendkiviil érdekes meg­nyilatkozást olvasunk Wlassics Gyula báró, a magyar királyi közigazgatási bíróság elnö­kének és a kisebbségi jogok nagytekintélyű harcosának tollából egy pesti lap hasábjain. Wlassics Gyula báró kifejti cikkében, hogy a magyar képviseletnek a lyoni közgyűlé­sen elő kell adnia mindazt, amivel rokon- szenvet ébreszthet a kisebbségi jogvédelem becsületes teljesítése iránt. — Franciaországban sokszor találko­zunk — írja — azzal a tévhittel, hogy a francia forradalom már megoldotta a polgá­rok egyenjogúságának kérdését — és ezért talán fölösleges is a kisebbségi védelemre oly nagy súlyt helyezni. Ennek a ferde be­állításnak elejét kell venni. Az emberi jogok mellett vannak nemzeti, vallási, kulturális érdekek és ha egy állam keretébe — főleg, ha megkérdezésük nélkül — más állam terü­letével együtt tömegesen száll át a más nem­zetiségű polgár, akkor ez nem elégedhetik meg az egyéni jogegyenlőség szűk tartal­mával, de nemzeti életét, régi kultúráját, nemzeti szokásait, nyelvét, történelmi tra­gaiJM— Tárcarovatunk: Kedd: BE REND V KATALIN: A nő egyénisége és a divat reform. k Szerda: DARKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az álom. I. Csütörtök: FALU TAMÁS- Függő (vers). — DARKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az álom. II. Szombat: HEGYALJAI KISS GÉZA: Nagyasszo­nyok az Íróasztalinál. Vasárnap: ÖLVEDY LÁSZLÓ: Akác-virág (vers). — FÖLDI MIHÁLY: A menyasszony. A Mese vár alatt Már megdagadt az átok-ár, Már áll az álomlátta vár, Már költözésről szól e gyors rege; Már régen volt, hogy láz gyötört S a harc adott örök gyönyört, Mily messze vagy már, sorsom reggele! Te elszakasztott, gyors zeHIp, Te szép lejem, kft vágya Irftt, Te vér-szivem, megállt verssor-garat! A nóta-kert már elvadóit, A csacska múlt már elfakútt, S az ár üvölt ve visz a vár alatt. Már szál! a hírvivő madár, Már lírám búcsút venni jár, Könnyűm tiétek, új hit, szerelem! Egy cseppnyi seb szivem fölött. Egy nagy kehely kezem között S a vár aranykulcsát előveszem. Pál Péter. A szfinx — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája —■ Irta: Nyáry Andor. Bűbájos melódia csendül a hangtalan éjszakán: Harmat a réten, Csillag az égen, Ajkamon dal, a sziveimbe képed. Madár az ágon, Lepke virágon, Pár nélkül élni bús a világon. A dal szétött... Az óriási gúláik komoran nyújtották fejőket az ég felé. A szellő hallga­tott, a vi-rágok álmodtak. Egyiptom síkján végtelen csönd aludt. A fáraó. Egyiptom királya paloták telte­ién feküdt aranyos nyugágyán. Szemét le­csukta és gyönyörködve hallgatta a lábai előtt ülő leány oi/terával kisért énekét. * A leány ének után elhallgatott és mereng­ve nézett kelet felé. Hosszú, finom ujjai této­ván siklottak végig a húrokon. — Szépen énekeltél, Ráchel, — szólt a fáraó és fölnyitotta szemét. Ráchel szivében forró vágy hullámzott, mintha a dallal együtt lelke is elszállt volna oda messze, ahol lepke ringatózik a virágon s ahol szerelmes madarak kergető znok a bok­rok között. A fáraó a leány félé fordult: — Ráchel, — szólította meg halkan. A leány álmatag szemeit ráemd'te a fér­fire: — Parancsolsz, királyom? — Hova. gondolsz? — Szíria pusztáira, királyom, — felelt, alig hallhatóan Ráchel. —■ Ott most. nyílnak a rózsák, most virágoznak az olajfák. A puszta csupa illat, a lepkék csapongva kergetőznek dicióit is kollektív biztosságban kívánja látni. Erre kötelezték magukat a területet fog­laló győztes államok és a békeszerződése­ket aláíró legyőzött államok saját kisebbségi polgáraikkal szemben. Ez á kötelezettség nemzetközi oltalom alá helyeztetett. A nép- szövetség kötelessége a hatályos őrködés és a ligák uniójának pedig kötelessége min­dent elkövetni, hogy a kisebbségi jogvéde­lem minden hatályos eszköze érvényesül­hessen a kisebbségi eljárási szabályok ko- difitációjában. Különösen pártolni kell a magyar állás­pontnak minden indítványt, mely az állandó nemzetközi bíróságot minél nagyobb életerő­vel igyekszik bekapcsolni a kisebbségi sérel­mek orvoslásának munkájába. Én a magam részéről mindig tökéletlennek és bizonytalannak tartom a kisebbségi védelmi jogot, míg bizonyos fel­tételek mellett a nemzeti, vallási, kulturális, gazdasági kisebbségek legfőbb reprezen­tánsai nem lesznek feljogosítva az állandó hágai nemzetközi törvényszék előtt az ér­dekelt kormányokkal egyenlő jogú félként megjelenni. — A kisebbség az uj nemzeti jogban — uj jogi személyt jelent, az uj jogi személyt nem szabad megfosztani jogától. „A kisebbségek panaszait meg kell hallgatniw Lyon, junius 28. A népszövetségi ligák Uniójának plenáris ülése tegnap megkezdődött. A cseh-szlovák ligákat Brabec szenátor, Syrovy tanár, Me- dingel képviselő és Ranchberg professzor képviselik. A teljes ülés öt bizottságot vá­lasztott. A kisebbségi bizottság a galíciai uk­ránok kérdésével foglalkozott. A bizottság elfogadta azt az alapelvet, hogy a kisebbsé­gek panaszait meg kell hallgatni, noha azok gyakran túlzottak. A gazdasági bizottság a szakértői javaslatokat megelégedéssel, fo­gadta el. A leszerelési bizottság egy kölcsö­nös defenzív szövetség tervezetét tárgyalta, melyben képviseltetésre találna minden jó­akarata állam. Azt a francia javaslatot, hogy a defenzív szövetségben csak azok az álla­mok vegyenek részt, melyeknek közös érde­keik vannak, nem fogadták'el. Bratianu nem megy... Bukarest, junius 28. A többségi pártok ülésén Bratianu miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány az ülésszak végéig helyén marad, hogy megkezdett munkáját befejezze s hogy különösen tető alá hozza a közigaz­gatási reformot. A külügyi helyzetre nézve úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi béke biztosítva van, mivel Szovjetoroszország is­meri a. nemzetközi szolidaritást és tudja, hogy mily veszélyeket rejt magában egy tá­madó politika. s a meséket zsongó tenger felől édes szerel­met hoiz a szelő. — Vágyói oda? — Néha, — sóhajtott Ráchel. — Ilyenkor ■a szivem fáj. Szeretnék sírni, a földön fetren- geni. Szerekém ruháimat rongyokra szag­gatni. Nagy szemei megteltek könnyei: — Ó, királyom! Ina te tudnád, mi a hon­vágy, megértenél engem. Bánatosan maga elé nézett. A fáraó lehajolt hozzá, átölelte derekát, aztán vigasztalni kezdte: — Nézz körül... amit látsz, az mind ér­ted' van, a tiéd. Szépséged emlékére gúlákat, építtetek. Óhajod parancs. Parancsod szent, mint Osiris törvénye... Lásd, a rózsák itt is ill atosak, a lepkék itt is ke rget őznek s a vég­telen sivatagon ugyanaz a szellő mesél, mint hazádban. Rácbd mélyet sóhajtott: — Nem Szíria földjét tapossák saruim. — Hozok számodra sziríai földet. Kétmapi járásra behintetem véle Egyiptom területét. Hozok mindent, amit kívánsz! Ráchel busám rázta fejét: — Szíria levegőjét nem hozhatod el, ki­rályom! A fáraó elgondolkozott... Nagyon sze­rette Ráchelt és fájt neki, hogy a leány szo­morú. —- Nem szeretsz itt nálam? — kérdezte bánatosan. — Szeretek, — sóhajtott Ráchel és ujjá- val halkan megpengette a citena búrjait. — Csalk néha nem. Ne haragudj ezért, királyom... ó, ha madár volnék, ilyenkor fölszál Írnék, nézd! oda, ahol az a halvány kis csillag pis­log. Elnéznék hazám felé, aztán könnyű szív­vel szálfaék vissza hozzád, édesen dalolva, mint a pacsirta. A nemzeti demokraták demagógiája Prága, junius 26. Ismételten rámutattunk már arra a tény­re, hogy a koalíciós pártok a nagy, szép hangzatos jelszavakkal csak dobálódznak, azonban semmit sem tesznek eme jelszavak megvalósítására. A cseh iparospárt lapja, a Refonna, hosszabb cikkben mutat rá ez alka­lom-ma! ■ a nemzeti demokraták demagógiá­jára. Ez a párt újabban az adókérdéseket tol­ja előtérbe, követeli az adók leszállítását, azonban csakis a vidéken, népgyüléseken, vi­déki lapjaiban. A Refomia — igen helyesen — rámutat arra a tényre, hogy a köztársa­ság öt éves múltjába a pénzügyminiszter mindig .a nemzeti demokrata párt exponense volt, vagyis a nemzeti demokraták hozták be a nagy adókat, eddig azonban semmit sem tették az adóterhek enyhítésére. Sőt ellenke­zőleg. A jelenleg is hatalmon 'levő pénzügy­miniszter még a legutóbb is nem hogy leszál­lította volna az adókat, hanem — miként a forgalmi- és fényüzési adónál láttuk — fel­emelte teljesen indokolatlanul. De még a legszentebb érzelmekkel, a nemzetiség kérdésével is gyalázatos játékot üz a nemzeti demokrata párt, mely csakis önmagát tartja színtiszta, hamisítatlan cseh nemzeti pártnak, ők 'lármáznak a legjobban, hogy Karísbad, Marienbad fürdőkben cseh utcafeürásokat kell alkalmazni, hogy eme városoknak cseh külsejük legyen, a nemzeti demokrata pénzintézetek azonban a világ minden nyelvén hirdetik, hogy ők váltják be a legjobb árfolyamon a jóképű külföldi valu­tát, csupán cseh nyelvű felírást nem alkal­maznak. Bennünket közelebbről ugyan csupán csak az adókérdésben tanúsított állásfoglalás érdekel, leközöltük azonban a másik dolgot is, amely élesen rávilágít a nemzeti demokrata párt üzérszellemére. Lármázik, lármázik, veri a nagydobot a nagy eszmeként, ahol azon­ban a saját zsebéről van szó, ott még hamisí­tatlan. tiszta nemzeti önérzete is háttérbe szorul Az olasz király ma beszédet mond Róma, junius 2S. A király ma fogadja a trón- teremben a két kamara elnökségét és válaszolni fog a trónbeszédre adott kamarai és szenátusi föfíratra. A királyi beszédnek nagy politikai jelen­tőséget tulajdonítanak. „Szudánt Egyiptomnak* London, július 28. Reuter jelenti Kairóból, hogy ott tegnap hatalmas tömeg tüntetett a kül­ügyi képviseletek és konzulátusok előtt és ezt kiáltotta: „Szudánt Egyiptomnak!" A tüntetés, amely a parlament előtt ért véget, általában nyu­godtan telt el Fáraó főlpattant a nyugágyról: — Mit tegyek hált, hogy enyhítsem bána­todat? — kérdezte szerelmes sóhajtással. Ráchel arcán halvány pirosság suhant és a fáraó felé fordult: — Vezess a szfinxhez, királyom! [A fáraó egész testében összeremfegeth — Megteszek mindent, csak azt ne ki- váaidd! Ráchel lehajtotta fejét és keserűen szólt: —- Hazámat Egyiptom földjére akarod varázsolni. ígérsz mindent s a legelső kéré­semet megtagadod. Mélyet sóhajtott: — Ha úgy szeretnél, ahogyan én szeret­lek, teljesítenéd kérésemet. — Esküszöm Isisre, hogy szeretlek! De ezt a kérésedet nem teljesíthetem! Ráchel kezéből kiesett a citera, fölállt és menni készült. A fáraó átölelte derekát: — Hova mész? — Engedj, királyom! — sóhajtott a leány —, álmodni akarok Szíria olajfáiról. Édes bal­zsam az álom azoknak, akiknek fáj a szívok. A fáraó fölnyögött: — Te nem szeretsz 'engem! A leány a király szemébe nézett: — Szeretlek, királyom! — Esküszöl? — Esküszöm! Ráchel lassú lépésekkel elindult, karcsú termete imbolygón libbent a virágos bokrok között, mint a könnyű, hajnali álom. A fáraó megreniegő gyönyörűséggel né­zett utána. A királyi palotától két nyilíövésnyire emelkedett a hatalmas szfinx, amelyet Ráchel annyira szeretett volna látni. Körvonalai az éjszaka dacára tisztán látszattak a palotáig,

Next

/
Thumbnails
Contents