Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-29 / 145. (593.) szám
Vasárnap, juníus 29. 3a Rimakokován — szemtanuk közlései szerint — szintén 24-én következett be az istenítélet. A délután csak zápor-esővel kezdődött, a közeli hegyekben azonban felhőszakadás tombolt. Fél 3 órakor a Rimába torkoló Kokovka. patak veszedelmesen duzzadni kezdett. A medréből -kilépő víz percek alatt elöntötte a főteret és a községnek a pataktól jobbra., eső részét. A rohanó viz magassága a 2 métert is meghaladta. A főtéren az ár egy fuvarost szekerestől és lovastól elragadott. A két ló a vízbe fulladt, a fuvarost pedig egy husárusitó bódé mellett összetorlódott fa- és kőtorlaszok alól húzták ki Láb törésekkel és egyéb súlyos sérülésekkel & losonci kórházba szállították. A rohanó á-r itt is ökröket, lovakat, szárnyasokat, kerítéseket, sőt egész faházakat ragadott magával. Egész házsorok kerültek viz alá. A esendőrkaszárnyában a nyakig érő viz minden berendezést elpusztított. A házak lakói a padlásokra és háztetőkre menekültek. Az iskolaépületet a viz teljesen elzárta a falutól. Az egész községben az ijedelemtől sírtak és térdem állva, imádkoztak az emberek. Mindenki attól félt, hogy a viz behatolt az iskolába és hogy a gyerekek nem tudnak elmenekülni. Azonban szerencsére az iskola- épület' érintetlen maradt. Egy órán belül a víztömeg lefolyt. A legszörnyübb pusztulás képe maradt mindenütt vissza. A kokovai vasúti híd pillérei összeomlottak. A mezőket mindenütt iszap borítja. A lekaszált széna- rendeknek sehol nyomuk sincs. Görög tragédiák az állatkerti tavon Vikár Béla és Csenged János nyilatkozata — ,A P. M. H. eredeti tudósítása — Pnszffil az űrilz m Ipáin nénién is Katasztrofális vizáradás Málnapatakon — A nógrádi szénatermés nagy része elpusztult Árvíz öntötte el Rlmakokovát Losonc, junius 28. (Saját tudósítónk jelentése.) Az utóbbi hetek nagyarányú esőzései következtében az Ipoly és a Rím,a völgyében is elkövetkeztek a katasztrofális vizáradások. Főleg az Ipoly mentén rettentő méreteket öltött a szennyes, iszapos árvíz pusztítása. Emberemlékezet óta nem állott ennyi ezer és ezer hold rét és szántóföld viz alatt. A szénatermés 70—80 százaléka az egész völgyben végkép elpusztult. Csüggedő és kétségbeesett arcok fogadnak mindenütt az árvizsujtotta magyar és szlovák falvakban. Egy esztendő nehéz munkájának gyümölcsét siratja a föld becsületes népe. Tudósittói körutamat az Ipolyság felső folyásánál kezdem. Itt a legborzalmasabb a kép. Máinapatakon 24-én délután meglepetésszerűen jött az árvíz. Percek alatt ' elöntötte Málnapatak egész határát. A vízállás hirtelen méterekkel magasabb lett a normálisnál. A mezőkön szénát gyűjtő gazdák szekereit ökröstől és szénástól elragadta az ár s a megrémült emberek életük veszélyeztetésével rohantak jószágaik után. A rohanó ár mindenfelé élő állatokat, fatörzseket és egész faalkotmányo- kat sodort magával. Málnapatak és Farkas- völgy között a falud elpusztult, úgy, hogy Farkasvölgy felé napokig szünetel a közlekedés. Egy másik betonhidat teljesen elfödött a víz által összehordott kő és törmelék. Az árvíz apadása után mindent iszap borit. Főleg a szénatermés teljesen elpusztult. A községi jegyző összeirása szerint az árviz- okozta kár csak Málnapatak határában megközelíti a másfél millió koronát. Fülek és Losonc vidékén is víz alatt állanak a rétek. Sávoly, Bozita, Nagydaróc, Ipolypinc környékén a gyorsan emelkedő viz szerdán az országutat is több helyen kilométeres hosszúságú vonalakon elborította. Az árvíz sok községben a lakóházakba is behatolt, Galsán a maion mellett csütörtökre virradó éjjel lépett ki az Ipoly medréből. Füleiken a Vöröskő alatti rétek viz alá kerültek, A magyar határ mentén Rapp, Kalonda. Viíke és a szomszédos községek rétjei kerültek viz alá. Ide is a csütörtök előtti éjjel érkezett meg a Málnapaíak felől rohanó ár. Ezen a vidéken is a hóolvadás óta állandóan tart a kisebb-nagyobb viz- aradás; a mostani vizáradás azonban minden eddigi méretet fölülmúl. A legtöbb helyen a víznek nincs lefolyása és igy hetekig fog az egy helyben poshadni. Ősszel sem lesz itt szénabe'tak aritás. Budapest, junius 28. A városligeti állatkcrtet járó publikum pár nap óta csodálkozva nézi azt a hatalmas nyílt színpadot, mely mintegy húsz méternyire a parttól emelkedik a tó tükrén. A La Fontaine irodalmi társaság építteti, az ó-görög színpadok mintájára, hogy a Nemzeti Színház művészeivel előadja a nagy görög drámaírók alkotásait, legelőször is Sophok- lesnek Oedipus királyát, mint a hatalmas plakátok hirdetik. Beszéltünk Vikár Bélával, a Tudományos Akadémia tagjával, a társaság főtitkárával, ki szívesen állott rendelkezésére lapunknak s a következőket mondotta: — Müforditói irodalmi társaságunk teljesen politikamentesen dolgozik immár öt éve s a külföld összes irodalmi köreiben, sajtójában becsületet szerzett a magyar névnek. Az européerek a mi táborunkban vannak, mert tudják, hogy a mi munkásságunkban csak a legmagasabb irodalmi színvonal érvényesül. Most a mi finom közönségünknek az ó-görög klasszikusokat mutatjuk be Csengeri János professzor mesteri fordításában a Nemzeti Szinház legjobb erőinek tolmácsolásában. Sorra kerülnek Aeisoliylos, SophoMtes, Euriipidies drámái, Arístophanes, Plautus vigjátékai s beillesztjük Goethe Iphigeniá-ját, Tasso-ját stb. is. A nyílt görög színpad mintájára egy ideális helyet találtam az állatkerti tavon, melynek lejtős, iélköralaku, erős emelkedésű partján amfifeátrálisan helyezzük el a kétezer személyt befogadó nézőteret s a tóra elhelyezett pontonokra építjük a színpadot, hatalmas ó-görög oszlopokkal, lép- csőzettel, oltárral. A betonirozott sétányra épült nézőtér minden egyes pontjáról tökéletesen lehet látni, az akusztika pedig a próbák alapján kitűnőnek bizonyult s mivel a színészek emelt hangon fognak be—gH——WMiBMWBBHEflSEBHSWI széini: még a legtávolabbi állóhelyekről is kifogástalanul lehet látni és hallani. A színpaddal szemben a parton egy pódium lesz, innen fogja megnyitni az ünnepi előadásciklust Klebelsberg Kunó gróf, a La Fon- taine-társaság enlöki tanácstagja, utána pedig a társaság elnöke, Csengeri professzor tart bevezető előadást. Készséggel megígérte a Máv. igazgatósága, hogy a közelben haladó vonatok a legnagyobb lassúsággal, csendben haladnak, igy az előadást legfeljebb csak az oroszlánok bőgése fogja zavarni, ez azonban egész stilszerii lesz a száműzött Oedipus király vergődéséhez s megfelel a hangulatnak. A darabhoz antik stílusban Lavotta Rezső, a Nemzeti Szinház karnagya szerzett kisérő zenét, melyet a székesfőváros kitűnő szimfonikus zenekara fog előadni. Szintén a Nemzeti Szinház szolgáltatja a beszélő-kórusokat s általában az egész előadás Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgató jártak szakavatott rendezésében kerül színre. — Meghívtuk a belföldi tudományos és irodalmi társaságokat, Akadémiákat, a Nemzetgyűlést, a kormányt, a nagyobb városokat, a Joülföflid'i színházakat, akadémiákat, egyetemeket, irodalmi társaságokat stb. Máris nagy érdeklődés mutatkozik nemcsak itthon, hanem a külföldről is, igy például kábelsürgönnyel foglaltak helyet az e hó végén érkező amerikai színházi rendezők s a most készülő 200 hollandi szülő, kiknek részére külön páholyokat biztosítottunk. Felkerestük az európai hirü tudóst, a szegedi egyetem rektorát, Csengeri dr. professzort, a legkiválóbb műfordítót is, ki a most aktuálissá vált görög színpadi klasszikusokról a következőképpen nyilatkozott: — Érdekes jelenség, hogy a nagy görög klasszikusok színmüvei mondhatni, alig ke■ !■ iiii.i i ^ii'iiiiTiTirTiniirTiiT-rrwiMirTTwimi iiiiiiiii«AwmuMi»<M— Nyúlánk teste szinte belenyujtózkodott a félhomályba. Évezredeikkel ezelőtt építtette valamelyik fáraó éss mély, nagy titkot bízott rá. Ezt a titkot hagyományos szokás szerint csak halálos ágyán súgta meg utódjának a király, akinek viszont meg kellett esküdnie, hogy — amíg halálát nem érzi — senkinek el nem árulja. Bejáratát hiába kereste az, aki a titkot nem ismerte. • Egyedül a fáraó tudta, hogy az ajtó a szörnyeteg fejével egy irányban, a talapzattól huszonöt lábnyira nyílik, két láb mélyen a föld alatt s onnét csigalépcső vezet föl egy széles terembe. Ebben a teremben halmozták össze a királyok ősidőktől kezdve a hódított kincseket és drágaságokat. Az építtető fáraó arról is gondoskodott, hogy ártalmatlanná tegye azt, aki a királyon kívül valamiképpen bejut a szfinxbe. A nagy teremből ugyanis szárnyas- ajtó vezetett egy nagy terembe, amely úgy volt szerkesztve, hogy az ajtó a rajta lévő gomb megnyomására kitárult s ugyanabban a pillanatban két páncélos gépember halálos sujtássad lesújtott a belépőre. A fáraó fia megtudta, hogy a szfinx mit rejt magában és nagyon vágyott rá, hogy országa kincseit megláthassa. A fin szerette Ráchelt s a leány sem ide- , genkedett az izmos fiútól. — Vedd rá atyámat — mondotta egyszer Ráchelniek —, hogy vezessen el a szfinxbe s ha elvezet, egy éjszaka megnézzük Egyiptom kincseit, amelynek atyám után én leszek a<z ura. Ha megteszed, feleségül veszlek. Ráchel testén édes boldogság zsibbadt és megígérte, hogy ráveszi a fáraót. Ma már harmadszor próbálkozott vele, de megint sikertelenül. A szellő incselkedve csókolta a narancs- virágokat. Az éjszaka csillagos volt. A fáraó palotája tetején hanyatt feküdt a nyugágyon. — Álmodom Szíria olajfáiról. Édies balzsam az álom azoknak, akiknek fáj a szivük! — csengett fülében Ráchel szava. Bár az égre nézett s hosszú órák telteik a leány távozása óta, még mindig maga előtt látta karcsú alakját, álmatag szemét s nehéz fürtökben komló súlyos haját. Mintha a narancsfák sóhajtottak volna ,.. Édes dalt hozott föl hozzá a szellő: Lepke virágon, MadáT az ágon, Pár nélkül élni bú® a világon. I zettel hallgatta a dalt. Az éltnek messzire csengett az éjszakában. A fáraó fölugrott fekhelyéről és nesztelen •lépésekkel elindult a hang felé. Az éjszaka világos volt. messzire el lehetett látni. Az ut jobbra kanyarodott s a leander- bokrok között vezetett tovább. A fáraó vágyó szívvel ment s a kanyarulatnál visszaíhökkent, mintha mellbe vágták volna. A füvön a fia és Rácbei hompergett gyer- mekgondtal ansá gga 1. A fiú átölelte a leányt: —- Szeretsz, Ráchel? — Szeretlek! — Esküszöl? — Esküszöm! A fáraó fejéhez kapott, aztán rohanva menekült a hallottak elöl... Fájdalmát jajveszéikeive szerette volna •belebugni az éjszakáiba. A fáraó keblére vonta Ráchel gyönyörű fejét és megcsókolta: — Akarod látni a szfinxet? Ráchel szeme megvillant: —- Vezess el, királyom! — A fiam majd elvezet. — A fiad? — kérdezte Ráchel kétkedve és édesen összeremegett. riilnek és kerültek előadásra s olyforina sorozatos bemutatókkal, mint Orange-ban voltak, csak a kolozsvári volt nemzeti színház dicsekedhetik, hol Janovits dr. igazgatóval sok klasszikus ciklust rendeztünk. Az Iphigenia, Tasso, teljes Horatius, teljes Plautus stb. mellett lefordítottam Accshy- los, Sopliokle-s, Euripides összes darabjait, összesen harminchármat, de Janovits dr. óta egy magyar szinigazgató sem mer előadásukra vállalkozni — sőt még egy Euri- pidesre sem, aki pedig Senecán keresztül Racin-re, Corneille-re oly nagy hatást gyakorolt. Kolozsvárt az Oresteiát (Aischilos- tól) ötször adták, a budapesti Nemzeti Színházban egyszer sem, noha lefordittatták Váradi Antallal, azután velem; ellenben a néhai Iváiifi Jenő fordításában hozták a klasszikus tárgyú Erimriseit Leconte de Lysle-nek. — A La F ontai.no-'tár saság; melynek elnöke vagyok, a most szinrekerülő Oedipus-t Csíki Gergely félszázad előtti kissé elavult fordításában mutatja be, mivel a művészeknek nem állott elég idő rendelkezésére uiabb fordításban betanulni, de a többi klasszikusok az én fordításomban kerülnek előadásra. Csiki Gergelyen kívül csak Rákosi Jenő fordított még a görög klasszikusokból magyarra és pedig Aischilostól a Perzsák-ot és a Heten Téba ellen. Előszavában maga bevallja, hogy Vollzogen német fordításából ültette át magyarra. Kár, hogy még a kardalok is ötöd- és hatodfeles jambusokban készültek a trimeterek helyett. A társaság most megkezdődő előadás- sorozata nagyban hozzá fog járulni nemcsak itthoni kultúránk emeléséhez, hanem mint eddigi munkássága a külföldi sajtóból Ítélve, jelentékeny tényező lesz szellemi fölényünk biztosításában. Vass Béla dr. «»♦»♦»+»»»» » fr» » » »»»»♦♦ »»<* *»»»» <>•> ^ Az új bajor miniszter elnök München, junius 28. Az országgyűlés Held dr. titkos tanácsost, a bajor néppárt vezérét választotta meg miniszterelnökké. így Held a bajor miniszterelnök. — (Változás Kaszhiszkó közigazgatásán bán.) A rendszerint jóiért esőit Ceské Slovo közli, hogy a kormány a ruszinszkói polgári kormányzóságot annak hiányai miatt a közel jövőben átszervezi a történelmi országok köz- igazgatásának mintájára Országos politikai igazgatósággá. Igazán érdekes volna megtudni, hogy a kormány még micsoda mindenféle kísérleteket fog tenni ebben az árva országrészben. Mindenesetre meg kell alapítanunk, hogy valamint a jelen kormányzóság egyes referátusai, úgy a tervezett közigazgatási rendszer bevezetése békeszerződésele- nes, mivel a közigazgatás tekintetében csak az autonóm szóimnak szabad rendelkeznie. A fáraó fölkapta a fejét és fojtott lélek— Igen — felelte a fáraó —, a fiam — és éleset kiáltott: — hé, fiam! A fiú rosszat sejtve lépett atyja elé: — Parancsolsz, atyám? — Vezesd el Ráchelt a szfinxhez. A fűt nagyot nézett: — A szfinxhez? — kérdezte. Azt hitte, hogy atyja szavait nem jól halioitfa. A fáraó komoly maradt: — A fej irányában, a talapzattól huszonöt lábnyira, két láb mélyen a föld alatt van a bejárat. Onnét csigalépcső vezet tovább. Az ajtón gomb van. Ha megnyomod, az ajtó kitárul. Egyszerre lépjetek be, különben összecsapó di'k. Mosolygott s beszéde közben egyetlen arcizma sem rándult meg. Aztán elbocsájtötta őket: — Most... menjetek, gyermekeim! A fiú és a leány boldogan elindultak a szfinx felé. A fáraó utánuk nézett s amikor a gyermekek már annyira jutottak, hogy a szavát nem hallhatták meg. levetette magát a nyugágyra, ujjait belevájta a hajába, tépte, szaggatta és zokogott, hogy nagy teste csak úgy vonaglott a fájdalomtól. Majd lassanként el- csöndesedett és órákig feküdt mereven, mozdulatlanul ... | HE<eiIIÍ.T Vnlh WreCWlfMLT |i L b»«b'«:ís®I<áBn»gg«p«&iH*sni«sdNi b&nwiactete és /öíeraftaía ast&ébmx dfeas Kuss Dru&síasflfeye. — Etfci BarM«€lfra&. KW E&JE'HVklHt. : I — — Bficusscn = I^-suiiíc-sbi
