Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-26 / 142. (590.) szám

Csütörtök, fanlus 2$. •& szágoí és a két Szomjas-Fivérrel ki-egészitve résztvesznck a futószar vas-csapatrversöTiyben is. A magyar tőrvivók hétfőn déliben utaztak el a keleti pályaudvarról. A kardvivók julius 2.-án vagy 4.-én utaznak a többi versenyzők után Párisba. Szabálymódosítás. A jutballszabáiyzatoík leg­főbb nemzetközi hatósága Londonban Piekfords rAngl-a) elnöklete alatt ülésezett és elhatározta, hogy a kornenszabályokat a következőkben mó­dosítja: „A közvetlenül rúgott sarkot mától fog­va minden további nélkül 1 kell ismerni.“ (Eddig tudvalévőén az ilyen módon rúgott labdát egy másik játékosnak meg kellett érintenie.) Magyarok győzelme Spanyolországban. Bar­celonáiból jelentik . távirattal: A MAC vizipoló­csapat Barcelonában 2:0 arányban legyőzte a spanyol válogatottat. §K Rudá Hviezda Vrútky — SK Vrútky 3:1 (1:0). ŐR Rudá liviezda Vrútky kora. — AC Ma- teoc 3:0 (2:0). Junius 22.-én látták vendégül a mateociak az ŐK Rudá Hviezda Vrútky csapat- ját, amely, noha öt tartalékkal játszott, szép győ­zelmet aratott. A gólokat az első félidő 19. per­cében Strelinger, a 38. percben Kosta szeTzimeg, aki a második félidő 29. percében a gólok számát háromra szaporítja. A mateociaknál a kapus, bal hátvéd és a belső csatársor tűntek ki. ŐR Rudá Hviezda Vrútky 1b. — Sportklub Kremnica la. 1:1 (1:1). Junius 22.-én Körmöc­bányán. A játékerős köirmöeiek csak eldöntetlen eredményt értek el a fiatal erőkkel szereplő R. H. ellen. Résit veszeek-e a cseh intézetek a magyar kölcsön elhelyezésében? — A P. M. H. eredeti értesülése — Prága, junius 25. A „Világ“ tegnapi száma feltűnő helyen a következőket írja: Prágai jelentések szerint az állami vezető intézetek elhatározták, hogy a Böhtnlsche Í11- dustriab und Landwir tscúaíüiche Bánit, a bu­dapesti Magyar-Cseh Iparbank prágai tesívér- intésetéaek vezetése alatt részi vesznek a ma­gyar kölcsön elhelyezésében. Ugyanezen hiriorrás szerint ezek az inté­zetek már tízmillió aranykoronát legyezték. A cseh-sziovákiai és magyar pénzpiacot egyformán közelről érintő hir szenzációként hatna, ha igaz volna. Utánajártunk a dolognak és megállapí­tottuk, hogy a Világ „prágai jelentése" ebben a formá­jában teljesen fiamis. A tőzsdén elterjedt hírek szerint a cseh­szlovákiai pénzpiac valóban érdeklődik a külföldi magyar kölcsön elhelyezése iránt, de az ügy még csak az előkészületek stá­diumában van és arról ma még korai vol­na poz’tivumokai közölni. Egyelőre annyi igaz a tőzsdén elterjedt hírekből, hogy a Böhmische Industrialbank budapesti leány- intézete a Magyar—Cseh Iparbank révén érdeklődik a magyar külföldi kölcsön el­helyezése iránt, de abban a Sva*zbankok, mint ennek vezetősége kijelentette, nem vesznek részt. A prágai nagybankok a mai pénzügyi helyzetben nem is vehetnének részt, saját számlájukra a kölcsön elhelyezésében — mondotta tudósítónknak az egyik nagybank- vezető igazgatója — legfeljebb arról lehetne szó, hogy ügyfeleiknél helyeznének el ma­gyar kölcsöncimleteket, amit szívesen meg is tennének majd, ha erre alkalom nyílnék. A Böhmische Industrialbank ezek sze­rint egymaga tárgyal a magyar kölcsön elhelyezése ügyéről és megbízható helyről kapott értesüléseik szerint ezek a tárgyalá­sok rövidesen befejeződnek. Lapunknak mód­jában lesz a tárgyalások eredményéről né­hány nap múlva részletesen beszámolni. (—lyi.) A rekláüiBuivésset egyik alkotása az aussigi kiállításon AossJg, junius 22. Az amerikaiak az újsághirdetés mellett építé­szeti és világítási reklámot csinálnak áruiknak. Az amerikaiak eredményei és rekllámmüvészetük fejlődése: az itteni üzfletvhágra is kihatással vol­tak és az iparművészeti tevékenységnek uj terü­leteket nyitottak meg. A középeurópai reklám- művészet már meg is állja a versenyt az ameri­kai reklámmal. A világhírű Schicht-cég az aussigi kiállí­táson a reklámnak olyan épületet emelt, arnely- lyel úgy a megbízó, mint a művész a rekiám- müvészet iskolapéldáját oldották meg: A kiállítási terület közepén négyzetalakban épült az ötszáz négyzetméteres épület, amely a többi osarnokok- és épületekhez alkalmazkodik és mégis előkelőén elüt amazoktól. Zöfld toertterrasszon emelkedik a lépcsőzetes, majdnem húsz méter magas, messzi­ről látható épület. Több, mint négy méter magas az alépítménye, Amelynek messze kiugró födele van. A befelé nyíló, kélcfestésü oszlopok tartotta fülkék pihenőhelyekül vannak tervezve. A födélből kiemelkedő felső épület nyolcszögü hasáb, amelynek tetején körbe forognak a Schidit-cég gyártmányait ábrázoló, Ráder-féle fafaragása tarka-barka reklámfigurák. A körforgó közepén hengerallaku talapzaton hatalmas kocka jelképezi az ismert Visan- és Ce- res-kockákat ezerszeres nagyításban. Egy kisebb kocka építészeti folytatása az előbbinek és az Elida-szappankarton mása. rajta a lendületes Elida-ámvédjegy, az embernagyságu „E“, amely szintén körben forog a magasban. Estalkonyatkor a reklámépület ritka szépségű fényárban úszik. Ezernyi számban gyulladnák Ifi az izzólámpák, fé­nyük elömlik az egész kiállítási területen. Az épület elülső helyiségeiben a Visankészi- tés és egyéb Sahióht-féte termékek számára van­nak berendezések, a hátsó épületrészben, amely­be a terrasz felől lépünk be, cukrászda és kávé- ház van. Belső berendezésük is művészi ezeknek a helyiségeknek és megérdemlik, hogy minden látogatója a kiállításnak megtekintse őket A virágdiszitésű, csinos terraszon át szabad lépcső vezet a Wiener Café ízlésesen berendezett kertjébe, amelyben piros-fehér színben tartott SöDcht-íéle reklámemyők fogadják a vendéget. A. reklámalkotást színesen zárja le a főbejárat felől is látható kék zászlódisz. Amoíd F. J. építészeti tanácsos. — Rövid kamarai hírek. A kassai kereskedel­mi és iparkamara közli: Az SHS állam elleni há­boruelőtti követelések két hónapon belül, a szük­séges okmányok csatolása mellett ,Az állam el­leni vitás követelések folyósítási bizottságához Belgrád“ jelemtendők be (6265). — A Nápolyi m-iuíavásárt szeptember 16—30.-ig tartják meg. Tájékoztatók a kamaránál (6245). — A román ke­reskedelemügyi minisztérium által hirdetett ócska­vasárlejtést julius 5.-ére halasztották (6201). — A párisi kereskedelmi kamara idegenek részére ke­reskedelmi tanfolyamot létesített. Tájékoztatója és tantervé a kamaránál megtekinthető (6037). — Egy kapenhágai cég olyan cégeket keres, akik hajlandók volnának harisnya-, trikó- és keztyü- árukban képviseletet vállalni (6276). — Nápolyi cégek elleni óvatosság ajánlatos. Címük a kama­ránál (3832). — Veszteséges mérlegek. Az Eisenwerke Sedletz A.-G., a Pilsner Bank érdekköréhez tar­tozó vállalat, amely annak idején a Waldste'o- •StaMauer Eiseuwarket vette át, az elmúlt évi üzleti veszteség fedezése céljából részvénytőké­jét 3 millióról 600.000 koronára szállította le. — Az AMiyma cseh-szlovák gyógyszerészek be­vásárló és termelő szövetkezete Kálimban föl­számolás alatt az 1924 május 31.-iki lükvidációs mérlege szerint az összveszteség 3,103.730 koro­nára rúg. Eszerint a másfél milliót kitevő rész­vénytőke és a harmadik kibocsátásból eredő há­romszázezer koronás tőke elveszett. — A Fr. Kriz'lk rt is 9,909.172 koronával zárja le 1923. évi mérlegét. A veszteséget a tartalékalapból fogják fedezni, amely a leírás után már csak 9,045.346 koronát fog kitenni. — Az ungvári hajlított bútorgyár be­szüntette iizeimét. Ungvári jelentések szerint a 'hajlított bútorgyár munkásai bérkövetelé­sek miatt sztrájkba léptek. Mivel ,a munká­sokká! megegyezni nem letetett, a cég be- szüntetté az üzemet. Az igazgatóság szerint a gyár asz tál 0 smurkásai n ak nagyobb bérük van, mint bárhol a köztársaságban. Ezzel szemben a immkáisdk megállapítják, hogy az órabér 3—5 korona között váltakozik. A vezetőség olymódon akarja átszervezni a gyár üzemét, hogy a jövőben csupán a leg­szükségesebb használati tárgyakat gyártaná és ezért kilencven munkást el fognak bo­csátani. — Szállítások, A kassai kereskedelmi és ipar­kamara a következő szállítási árlejtéseket közli: Kereskedelmi minisztérium: parn-u tfoirai (6159), fogházak részére szükséges kender- és léniánál (6160); pozsonyi hadbrztosság: puha tüzeiőia (6195); rahói állami építészeti hivatal: Nagy­bccskó-gyertyámligeti országút javítására (137-0); pTágai postacsekkhivatal: nyomtatványok (138-0); nemzetvédelmi minisztérium: teliefonsodrony fel­göngy öleséihez való hengereik (139-0), kerékpár- és automobiilpneumatik (136-0); állam vasutak po­zsonyi igazgatósága: mindenféle fűrészelt fa szál­lítására (136-0); turócsz-emtmártoni zsupáni hiva­tal; Budatin-oravai országiul javítására (136-0); közmunka ügyi minisztérium pozsonyi referense: pénzügyőrség részére Szlovenszkó északi határán íalaktanyák építésére (140-Ü), pozsonyi kikötőben vízvezeték, bevezetésére (140-Ű); munkácsi álla­mi kórház: egészségügyi cikkek (140-Ü); pozso­nyi államvasutak igazgatósága; építési anyag (140-Ű); nemzetvédelmi minisztérium: benzin (140-Ü); kassai állami kórház: hús és élelmiszer szállítására (140-Ü); zágrábi vasat i ga z ga tó ság: rézből készült sodronyra, táblára, csövekre és egyéb különböző leltári tárgyakra (6233). Kérde- zősködéseknél a zárójelben levő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkama­ránál kapható Kassán. a tűz. De ő csak állt ott, mint egy átkozott. Gyönyörködött a pusztulásban. Sirdogálva lopóztam vissza a szobába s félig-dermedten szunyókáltam el. Jókor-reggel óvatosan kisurrantam a tornácra. A csűr leéghetett már, mert csak vékony füst szivárgott a fák sűrűjén át. Ha­lott volt az utca, halott minden ház. A széna­kazlak felől még gomolygott a füst vastag, büdös oszlopokban s korom és pernye úszott a. házak fölött. '1 A fő-kozákot nem láttam sehol. Futva vágtam neki a másik nagyapám házának.' Amikor befordultam volna a gazda­sági udvarba, kis pajtásom, & Bandi-gyerek futott velem szemközt. Álmatlan volt szepe- gett. — Mi történt, Bandi? — Jaj, jaj . . . Mindjárt meghal az édes­anyám . . . —• Mi baja? — Hát nem tudod? — s fontoskodva né­zett végig. — A néném eltűnt tegnap este... Emmi-kisasszcny ? — Hát persze. Oszt édesanyám majd meghal, mert biztos, hogy Géza bácsi gyött vissza érte s ő lopta el. Most az apámat ke­resem, de nem tudom, hol lehet, mert a gyúj­togatások óta nem találjuk. Hallottad, hogy apám agyonlő'te Paczal Jóskát? — Mikor? Hol? — Mikor? Éjszaka. Mert látta, hogy alá- gyujtott a kazalnak, hát belelőtt kétszer, mint a kutyába. Oszt az egyik béres látta, hogy a nagyapád gyújtotta meg a csűrt, melyet a másik nagyapád épített . . . A uan akkor búit fej a szemhatáron s én + Negyvenszázalékos kiviteli tariiaked- vezményt kapott a magyar szeszipar. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Az Államvas­utaknál most folyó kiviteli tarifatárgyalások során ma a vegyészeti ipar került sorra. A tárgyaláson elért megállapodások közül fon­tos a szesziparnak engedélyezett negyven- százalékos kiviteli kedvezmény. A szeszér- dekeltség arra hivatkozott, hogy a magyar gyárak a békebeli termelésnek alig tíz szá­zalékát állítják elő, de a lecsőkkentett terme­lést sem képesek belföldi piacon elhelyezni A külföldi piacok versenyviszonyai rendkí­vül kedvezőtlenek a magyar termelésre nézve, amely igyák szik a görög szigeteken, a Levanten uj vevőket szerezni. A magyar szeszipar eddig mindössze 900 vagon szeszt vitt 'ki ebben a kampányban a vámkülföldre. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. Á Prágai hitelezői védegylet a következő szlo­venszkói fizetésképtelenségeket jelenti; Bró- dy Fülöpp rt. Kassa, Weisz Vilmos vegyes- kereskedő T re nősén, Beran József férfiszabó Zólyom. Berlkovies Adolf bőrkereskedő Mun­kács, Wiener Móric ruhakereskedő Losonc, Blnmeukraniz József kereskedő Kassa (csőd), Spira Miksa 'bej. cég Eperjes (esőd). + Legtöbb kedvezmény-alapon kötött szerződést Magyarország Jugoszláviává?, Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelen­ti: A magyar és a jugoszláv külügyminiszté­riumok között jegyzékváltás alapján megál­lapodás jött létre arról, hogy a két ország között julius elsejétől kezdve a legtöbb ked­vezmény alapján kölcsönös kereskedelmi for­galom indul meg, anélkül, hoy formális ke­reskedelmi szerződést kötnének. Ez a jegy­zékváltás függetlenül történt a belgrádi ma- gyar-jugoszláv tárgyalásoktól. Jugoszlávia eddig Magyarországgal szemben maximális vámokat alkalmazott és ezzel Magyaror­szágnak Jugoszláviába irányuló exportját teljesen megbénította. Ezentúl Jugoszlávia és Magyarország kölcsönösen minimális vá­mokat vezetnek be, ami által a magyar ex­port és különösen a mezőgazdasági gépek kivitele számára Jugoszláviában nagy pers­pektívák nyílnak. 4“ A Nemzeti Hitelintézet rt. tőkeemelése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Hitelintézet rt. most tartott rendes köz­gyűlésén elhatározták az alaptőkének 3 miliiárd- ról 6 m'Hiárdra való fölemelésé. Ezzel a tranz­akcióval az intézet alap- és tartaléktőkéi 18 mil- üárdra emelkednek. Az ui részvényeket a rész­vényeseknek 20:1 arányban ajánlották föl 6000 koronás kibocsátási áron. Az elővételi jog az in­tézet központjánál, valamint 31 fiókjánál junius 26.-á’’g gyakorolható. Az igazgatóságba beválasz­tották Howard, Back és Lestyinszky grófot Lon­donból, továbbá Nagy Dezsőt é<s Kosaiké Jánost. — Üzleti felügyeletei vezettek be a bécsi Depos1 íenbanksiál. Bécsi szerkesztősé- ígünk táviratban jelenti: A Depositenbanik eilíer. ma vezetik be az üzleti felügyeletet, mivel az öt nagybank, amelyek eddig meg­kísérelték a szanálást, kije len tették, hogy a Depösifcenfoainjk helyzete jogi szempontból zavaros és ilyen körülmények között nem óhajtják a bank ügyeit adminisztrálni, A Depositenbank ennek alapján ma be is zária pénztárait. úgy álltam Bandi előtt, hogy már nem lát­tam, nem hallottam semmit. Emberek, asszonyok piszkos arccal, kor­mosán seregietek vissza a kazlak felől. Ve­szekedve beszéltek, mások fenyegetőztek, vagy káromkodtak hangosan. Támolygó fej­jel mentem tovább a nagyapám háza felé és csak most gondoltam rá: életben találom-e még a szent öreget? Bandi akaratlanul jött utánam. A háza tele-volt. Ott láttam átvirrasz­tott szemmel a nagyanyámat, két nagynéné- met s megérkezett már az édesanyám is. Szelíd halovány arcát most is látom, ahogy csendesen sirdogált a kötényébe. Észrevett, lehajolt fölém s átölelt, mialatt forró köny- nyei lefolytak ijedt arcomon, öregapus a kemencepadkán üldögélt s bólongatott és he­lyeselt magának valamihez, öregapus nem volt állmos, mert ő olyan vén volt, hgy iga­zában nem is aludt soha. Félszenderegve kecmergett a kncikban, éjfél-nappal egy­aránt. Apám és nagybátyám a belső szobában állt, az öreg ágya mehett. Ott feküdt a nagy­apám, végiében kinyúlva. Sárga volt már, egészen sárga. Mozdulatlanul feküdt az ágy­ban csak egyszer-egyszer mozgatta meg jobbkeze ujjait. Mintha várt volna valakit. Éjjel még beszélt a körötte valókkal. Megtudta még Paczal Jóska kutya-végét a fö-kozák gyújtogatását és a kosznárkisasz- szony elveszését . . . Eltűnődött a tnesíer- gerendán s még-érthetően súgta oda a fiá­nak, hogy hívják el a p’ébáliost. meg a k ;sz- nárt. A pap megjött azóta, fölad a neki az utolsó kenetet s el is távozott. De Brugós ké­sett. öt várta annyira szegény. (Folyt, köv.J Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János, (27) Elfúl!t a torkom és nem mertem szólni a nagynénimnek . . . Féltem, igen féltem . . . Hanem ami ezen az éjszakán követke­zett még! Ahogy beléptünk volna az első-házba, a küszöbnél visszarettentünk. Mert a szoba kö­zepén ott állt a fő-kozák, csat tanúsig feszült képpel, félig maga elé bukva és Paczal Jós­kára ordítozott ész nélkül. Paczal Jóska a kemencepadka előtt állt keresztberakott kar­jaival, kihányt mellel. A vén Prkor az asz­talra csapkodott, Vajda György vedig nagy önérzet ei dugta tenyerét a rézveretes tü­szője mögé. A rekedt füstben hirtelenül nem is láttunk mást, csak a #Ujda György tüsző­jét, amint rézgombjai hályogosan csillantak meg a füstben. A fő-kozák szétve ett lábbal, kidagadt erekkel ordítozott Paczal Jóskára: — Most pedig mars, ahogy megparancsol­tam! Te mégy a kertek alól, én az udvar fe­löli Istenit a piszkoknak! Oszt ha te-elibed kerül először, üsd le mint a kutyát! Nagynénóm visszahúzódott a hátulsó- házba. Lefeküdtünk aztán s összekuporodva, dideregve hallgatózfunk kifelé. Nemsokára csönd lett. A három kozák, meg Paczal Jóska kiiopózott a házból. A keskeny ablakon kék-fényben sejlett be az éjszaka. Elaludtam a gyötrelemtől. De fölriadtam egyszer, mert lárma hal­latszott kívülről s lábaknak zűrzavaros do­bogása. Féltem s a nénimet szólítottam. A néném azonban már nem volt a szobában, Remegve futottam ki s megálltam a küszöbön. Elállt a lélegzetem, amit láttam! Az éjszaka szelíd kékjében akkor riadt fel a falu. Balról, az urasági kert felől fekete füst tolult az égnek: ,a fákon át vörösség re­csegett. Tűzben imbolygóit a csörtető, amelyről estetájt haldokolva hozták le másik nagyapámat. A félhomályban kiabáló cso­portok rohantak el az utcán rudakkal, ved­rekkel s megborzasztott a dühödt ordításuk: — Tűz van! Tűz van! Lárma., csörömpölés verte fel a grófi kertet is. Kutyák vonítottak a kertek alatt s a harangozok egyoldalba verték a két tem­plom harangjait. Egyszerre féloldalba csen­dült a harangláb is. Riasztóan recsegett a csűr és akkor, amint tulvilági félelmek közt az udvarunkon siklott át riadt tekintetem, a hosszú udvar legvégén, az istállónkon is túl, a trágyadomb teején a fő-kozákot pilk’m'tot- tam meg . . . Maga elé görbülve állt ott, csőrszerü orra élesen vált ki a tűz bibor hátterében ... Állt ott megátalkodva, haja előre bomlott s konokul figyelt a messzeség­be, mint egy leselkedő keselyű . . . Állt moccanás nélkül a fűz repkedő világában... Keserves könnyekre fakadtam. Mert tudtam már, hogy rossz vége lesz a fő-ko­záknak. A lárma, a kiáltozás, a harangok jajveszékelése nőttön-nőtt s egyszerre csak messziről, a grófi kert túlsó vége táján, hol a szénakazlak álltak, egy másik tűz vörös­lőit fel az égre . . . Szurokfeketén tört elő a füst és a füstön át véres lángnyalábok haj­ladoztak már . . . Egyszerre két puskalö­vés csengett át a kertlak irányából s tompa morajlás jött a lövések után . . . A fö-kozák ott állt a trágyadomb tette­ién. m ö 2: öt te a fák csacsi i.c csamdosött már

Next

/
Thumbnails
Contents