Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-18 / 136. (584.) szám

I Főszerkesztői A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETR0GALL1 OSZKÁR dr. poétikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A megingott Mussolini (g.) Prága, június 17. A Matteotti elleni merényiét s a még mindig rejtelmes és tisztázatlan gyilkosság! eset nem ma r ad me g a politik ai bünk Tónika szűk határai között s nem elégszik meg egy pár exponált és kompromittált íascista veze- tőegyéniség elejtésével és letartóztatásával, de kritikus helyzetbe hozta az egész olasz belpolitikai életet és válsággal fenyegeti Mus­solini kormányát és pozícióját. Az európai politikának, úgy látszik, átkos jelensége az, hogy sohasem lehet minden országban meg­oldott és kialakult kormányzati ténykedés, de hol az egyik álam békességét rázza meg egy kormányválság, hol a másikban inog meg egy napról a másikra a mindenki által biztos­nak hitt politikai talaj. A tegnapi napon az egész olasz kormány Mussolini rendelkezésére bocsátotta tárcáját s Mussolini kétízben is megjelent a király előtt, hogy beszámoljon az akut válság hir­telen kirobbant helyzetéről. Bizonyosra ve­szik. hogy Mussolini kénytelen lesz a békes­ség és belső nyugalom ion tartása érdekében kormányai rekonstruálni s már is hallatsza­nak hírek arról hogy koncentrációs kabinet alakul, amelyben Mussolinin kívül Giolitü, Salandra és Orlando is helyet foglalnának. Ha ez bekövetkezik, úgy kétségtelenül hatal­masat zuhan a. 'politikai mérlegen M ;sróíÍTil. pozíciója, mert a íascista diktátor magas pie- desztáliáról ebben az esetben le kell szállnia egy több párt tetszésétől függő, egyszerű miniszterelnöki pozícióra, ami Mussolini ed­digi ambícióját cs az akaraterejének sokszor bámulatos megnyilatkozásait tekintve, nem lesz számára sem könnyű, sem kellemes föl­adat. Sokan azt tartják, hogy Mussolini annak áldozata, hogy túlságos munkakoncentráciő- jávatl és túlfűtött ambíciójával töb­bet markolt, mint amennyit fogni képes s a miniszterelnöki teendők mellett magának tartva fönn a külügyminiszteri és belügyminiszteri tárcát is, oly perspektíva áttekintésére vállalkozott, amelyet két em­beri szem reálisan át nem foghat és amely fölött egy emberi koncepció uralkodni kép­telen. A zavaros külpolitikai körülmények, úgy látszik, túlságosan lekötötték Mussolini mun­káját és érdeklődését, úgy látszik, több időt szentelt annak, hogy biztosítsa, az európai politikában elhelyezkedését, hogy minden­esetre messzeágazó céljai és koncepciói szá­mára a diplomácia zegzugos utjain haladva, bástyákat és erődítéseket emeljen, mint hogy a belső politika tökéletes rendezésére és meg­szilárdítására is gondolt volna és úgy látszik, érintette a diktatórikus törekvésekkel föl.ru- házott államférfiak tragédiájának az a szél­ütése. amellyel annyiszor találkozunk a poli­tikai történelemben és amelynek alapvető és kiindulási pontja mindig az volt, hogy a nagyemberek rendszerint kiskaliberek gárdá­jával vették körül magukat, talán azért, hogy a nagyságuk jobban kidomborodjék, talán azért hogjr akaratuknak parancsa ne ütköz­zék össze más, nagyobbarányu akaratok ki­sugárzásává!. Ha Mussolininak buknia kell; vagy ami páratlan,ügyességét tekintve, sok­kal valószínűbb: ha eddigi pozícióját mások­kal kell megosztania s ha a fascizmus, mint pártszentség megdől, vagy kénytelen más pártokkal a kiegyenlítődés és- egyforma poli­tikai értékszín vonal stádiumába süllyedni, úgy ennek közvetlen oka nem Mussoliniban keresendő, de a íascizmusnak ama mellékve­zéreiben, akik Mussolini árnyékában meghú­zódva kapaszkodtak föl pozícióikba és akik a nagy diktátortól ellesett hatalmi erőt ak­ként használták föl, hogy az a belső konszoli­dáció és béke nyugalma helyett az erőszak- uralom és a sötét szándékú, pártdiktatura örökké lappangó és mindig robbanásra kész elégedetlenségét teremtette meg. Tegnap a Monté Citori előtt hatalmas tüntetések voltak, amikor az olasz ég felé tört ez a kiáltás: „le a fascizmussaf* és „él­jen a szabadság", akkor az uj európai tör­ténelemnek egyik tragikus fordulópontja kö­vetkezett el az olasz politika számára is, mert az uj európai történelemnek előbb, vagy utóbb oda kell fejlődnie, hogy a népek akara­tának leigázásnélküli, szabad összeegyezte­tése és a népek akaratából folyó politikai és társadalmi érdekek békés kiegyenlítése tör­ténjék meg. Momentán tehát veszedelmesnek látszik Mussolininak és az olasz fascizmusnak pozí­ciója, ámde adva van az ut, amelyen ha pil­lanatnyilag csökkent nimbusszal és csökkent London, junius 17. Az alsóház tegnapi ülésén a londoni köz­lekedési helyzetről folyó vita után bekövet­kezett szavazásnál a kormány 126 szavazat­tal 189 szavazat ellenében kisebbségben ma­radt A Times szerint a kormánynak egyes taglal a kormány ellen szavaztak. Clynes kí­Róma, junius 17. A Maíteottí meggyilkolása utáni helyzet rendkívül veszedelmes krízissé változott át. Mussolini részletes jelentést tett a királynak a helyzetről s a király jóváhagyta a minisz­terelnök eljárását. A rendőrség letartóztatta Rómában Naldl tír.-t, az 11 tempó szerkesztő­jét, akit azzal vádolnak, hogy Fiíipello ügyvéd meneküléséi elősegítette. Filipellót Génuában letartóztatták. ColSini Fiíipello soifőrje, aki junius 9-sén bérbevette az automobilt, ame­lyen Matteottit elszállították, jelentkezett a római rendőrségen. Letartóztatta a rendőrség Lecco Albínó Volti, a Metteoíti meggyilkolási tervének állítólagos értelmi szerzőjét. Musso­lini és Rocco kamarai elnök tegnap megláto­gatták Maíteottí családját s az özvegy és a képviselő anyja előtt kifejezték részvétüket. A lapok milánói jelentése szerint Dublini ama szemtanuk előtt, akik fölhívták őt, hogy hagyjon föl terrorista magatartásával, így nyilatkozott: Tíz, vagy tizenkét gyilkosság terheli a telkemet, meg vagyok kötve és tel­jesen azok hatalmában állok, akiknek érde­kében dolgoztam. Számomra nincs más hátra, mint tovább haladni a/ utón. Ha vonakodnám hatalmi erővel, de tovább haladhat Musso­lini és politikája a jövő felé. Amikor szombaton Matteotti felesége fölkereste Mussolinit és arra kérte, adja ki neki urának holttestét, Mussolini így vála­szolt: — Nagyságos Asszony, a legszíve­sebben élve adnám vissza az urát. Ez a vá­lasz, meggyőződésünk szerint, őszinte volt, mint ahogy őszinte volt mindaz, amit Musso­lini a szörnyű eset óta a parlamentben és parlamenten kívül mondott. Mussolini nem vesztette el a fejét és nem lohadt le energiá­jának foka s ez egy államiérfiu számára a tragédiával fenyegető pillanatban nagy és hatalmas erény. jelentette, hogy a kormány a szavazás ered­ményét nem tekinti különös jelentőségű ve­reségnek. A Daily News úgy tudja, hogy a leszavazásnak nem lesz kormányválság a következménye, A Daily Express szerint a vereség súlyos és kemény vágás a kormány hanyatló presztízse ellen. ezt megtenni, úgy nem marad más számom­ra, mint vagy éhen halni, vagy elpusztulni. Matíeotti villája előtt a szocialista képvise­lők és számos magánember koszorút helye­zett el. A rendőrség közbelépett és a virágo­kat eltávolította. A Popolo d‘Ualia fölhívja a fascista pártot, hogy legyen elkészülve újabb fascisíaeSlenes tüntetésekre. A kormány ener­gikus lépéseket tett, hogy a további tünteté­seket megakadályozza. Mussolini ismételten kijelentette, hogy kímélet nélkül fog elítél­tetni minden bűnöst, bármilyen magas állású is legyen. Tegnap este nagy tüntetések vol­tak Mussolini mellett. Éltették Mussolinit és a Mondó című lap ellen tüntettek. Mussolini a minisztertanácson jelentést tett a politikai helyzetről. A minisztertanács Crisapo Mon- cada trieszti prefektust nevezte ki a rendőr­ség főnökévé. Tekintettel arra, hogy a fas- cisíaellenes táborból követelések hangzottak föl a belügyminiszteri szék sürgős betölté­sére nézve, a király Federzotii gyarmatügyi minisztert belügyminiszterré nevezte ki. A fascizmus veszélyeztetett helyzetére jellemző esemény, hogy a pártvezeíőség ideiglenes di­rektóriummá alakult át. M igére! szép szé... (tj.) Prága, junius t7. Nem múlik el hét, hogy Szlovenszkó magyar községeiből ne érkeznék hozzánk egy-egy kétségbeesett kérdés: mi igaz ab­ból, hogy itt és itt osztandó földekből csak a Domovina tagjai kaphatnak... az agrárpárt fő­kolomposai kihirdették a faluban, hogy az ő híveik csak aratás után fizetik majd a va- gyondézsmát... Csak az ő párthiveik kapják vissza a pénzlebélyegzésnél visszatartott összegeket... Csak a szabadalmazott cseh párt utján bemutatott hadiköicsönkötvényt fogják honorálni ... és igy tovább és így tovább. Szegény, sorsüldözött magyar véreink érdekében azonnal megyünk a földhivatalhoz, sietünk a szakminisztériumba s a válasz igen csekély kivétellel mindig ugyanaz: a hadi- kölcsönt nem fogják beváltani, akár maga a főagrár, Hodzsa mutatja be, a lebélyegzett pénzre is várnia kell a Domovina tagjainak még kis ideig, a va.gyondézsmaíizetés elhalasz­tását sem rendelte el a pénzügyminisztérium, s a földet pedig nem Hodzsa és nem a Domo­vina, hanem a földhivatal osztja, még pedig — mivel demokratikus köztársaságban va­gyunk — szlováknak, magyarnak, ruszinnak, németnek egyenlő mértékkel. Vagy nem úgy van? Lehet, hogy ennél az utolsó pontnál. | tévedünk. Most azonban másra akarunk kitérni, nevezetesen arra, hogy az agrárpárt, a Do­movina és sok egyéb népboldogitó szervezet a legaljasabb eszközökhöz mm! habozás nél­kül, hogy lelkeket vásároljon megritkult so­rai kiegészítésére. A telekvásárlás azonban igen ritkán si­kerül, a tömegek már nem ülnek föl egy­könnyen a faluban megjelenő főldosztó „mér­nökinek. mert látják, hogy a. mérnök ur csak a választások előtt, járja a falvakat s a vá­lasztás után telepesek szántanak a kiszemelt dűlőn. Ezen a tényen egyelőre — sajnos — nem lehet segítem, a helyzet csak egy újabb törvényhozói választás után változhatik meg, a sok panaszos levélre azonban ez a válaszunk: Senkise adja el magát üres ígéretért. A földet nem osztja Hodzsa miniszter, sem a titkárja, aki a földigénylőket faluhe­lyen esetleg összeírja. Az agrárpárt nem tud egyetlen magyart — de szlovákot sem — föl­mutatni, akinek ő, a párt adott volna olcsó földet. A földhivatal igen magas állású tiszt­viselőjének szájából ismételten hallottuk a megnyilatkozást, hogy az agrárpárt földigér- getése csupán agitációs eszköz, amellyel minden párt élhet. Mi a különbség már most a mi magyar pártjaink és az agrárpárt kö­zött? Az, hogy a ma pártjaink nem Ígérnek olyat, amit nem képesek becsülettel bevál­tani. a cseh agrárok pedig megígérnek he­gyet-völgyet, de csak addig, amíg nem keü azt betartani. i Ne felejtsük el ennél a tételnél, hogy Hodzsa miniszter kiterjedt állambirtokok fö­lött rendelkezik Szlovenszkón. A földigérő kortesétől tessék csak azt megkérdezni, hogy milyen kiterjedésű állami földeket adott át a. földművelésügyi minisztérium a földtelenék részére? Nem is a magyarnak, hanem a szlo- ^ vaknak és ruszinnak. Semmit, noha a föld- ! hivatal igen erősen sürgeti, hogy az állami földekből is jusson a szegény föld télén nép­160 cselí-szl. korooáírl fizettek ma, Június 17-én: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 209500.— osztrák koronát Berlinben 12295000000 000-— német márkát Leszavazták Natpaaiű komtáRQdt A kormány tagjai MacdouaM ellen — Nem lesz kormányválság Lomon# a mentelmi bizottság ciiiflic i iiigiir icpwisel#! Kiadása miatt Dyk poéta eszméje volt a szégyenteljes határozat — A légionáriusok lapja is föl van háborodva — A P. M. H. eredeti értesülése — . A mentelmi bizottság legutóbb megtartott üléséről részletesen beszámoltunk már a múlt héten, amidőn ugyanis pártjaink képviselőit tömegesen adták ki anélkül, hogy a bi­zottság a képviselőink terhére rótt cselekményeket ismerte volna, Újabban sikerült meg­állapítanunk azt, hogy ezt a parlamentek történetében példátlan határozatot Dyk Viktor nemzeti demokrata képviselő indítványára hozta a bizottság. Ugyancsak arról is értesü­lünk, hogy a mentelmi bizottság elnöke, Mazanec dr., cseh néppárti képviselő lemond a bizottsági elnöki tisztségéről éppen azért, hogy az ő elnöklése alatt hozott a bizottság oly határozatot, mely nemcsak a hírhedt demokráciának, hanem a parlamentarizmusnak is szégyenfoltja. Legfőbb ideje volna már, hogy Dyk ur, a nemzeti demokraták Dúc! bácsija és koszorús költője a politika helyett inkább a költészet hitoes virányait ápolná, mert hold- világképéhez egyáltalán nem illik ez a nagy vérszomjuság, amellyel törvényhozói társai ellen tör, A mentelmi bizottság szégyenletes határozatát— noha az csakis ellenzéki ma­gyar képviselőket sújtott — a légionárius Nár. Osvobozeni is a legteljesebb mértékben el­ítéli s követeli1, hogy Dyk nyilatkozzék, mivel tudja indítványát megokolni. ffjiéifi€ii nossenm és § fasdzmns Újabb letartóztatások — A fascista pártvezetőség ideiglenes direktóriummá alakult át — A P. M. H. római tudósítása —

Next

/
Thumbnails
Contents