Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-11 / 107. (555.) szám
Vasárnap, május ti. Á sajté)avaslat szenátusi tárgyalását elhalasztják Prága, május 10. Nemcsak az ellenzéki, de a koalíciós szenátorok körében is — mint többször jelentettük — heves ellentállást váltott ki az a három nagy politikai javaslat, amely a képviselőház hozzájárulása után pár héttel ezelőtt került a szenátus elé. Ezek a javaslatok: a sajtójavaslat, az összeférhetetlenségi javaslat és a mentelmi javaslat. E javaslatok letár- ftyalására a szenátus tudvalévőén háromheti határidőt adott az illetékes bizottságoknak. A bizottságok azonban nem tudják az előirt határidőben tető alá hozni a javaslatokat, mert az :elfentétek olyan nagyok, hogy mind a mai napig még a koalíció szenátusi petkája sem tudott azokkal végezni, úgy, hogy az alkotmányjogi bizottságnak mindezideig nem ■is állott módjában megkezdeni a javaslatok vitáját. Ilyen előzmények után nem kelt nagyobb meglepetést egy kormánypárti lapnak az a jelentése, hogy az alkotmányjogi bizottság a részére kitűzött határidő meghosszabbítását fogja kérni, aminek következtében a három politikai javaslat csak a jövő hónap folyamán kerül a plénum elé. A kormánypárti szenátorok körében különösen az összeférhetetlenségi javaslatoknak az a rendelkezése keltett megütközést, hogy a választási bíróság tagjait kizáróan a képviselőház választja meg, továbbá az is, hogy az összeférhetetlen- megütközést, hogy a eniaty rdgvoc umlhwy ségi bizottság nem lesz paritásos alapon ■összeállítva. Mi igaz Raszmszkóhan a „tömeges" kiutasításokból ? IJngvár, május 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mióta a vála&zíiáiscik oly szomorú eredményt hoztak a prágai kormánynak, a raszmszkói cséh hatóságok minden téren azon igyekszenek, hogy a.z úgynevezett „retörz.ót*' műiéi hatásosakban, de feltűnés néüloül végrehajthassák. A „Prágai Magyar Hírlap'' a napokban rámutatott a r-etorziós eljárások egyikére: a tömeges kiütasitáscik tervére. Egy újságíró megkérdez u .VohMásI nendőrfőtanáesostól, hogy mi a apja van. a P, M. H. e közleményének. A főtanácsos persze rögtön cáfolt és arra hivatkozott, hogy a kiutasítások ügyében e ső fokon a szolgabiróság, másodfokon a zsiiipanátus, hanmadifokon pedig a kormányzóság határoz. így tehát, ha kiutasítások volnának, a kormányzóság okvetlenül tudna rókák, mert bizonyára senki, sem venné fe- lebbezés nélkül tudomásul az alsófoku hatóságok ilyen intézkedését. Mivel pedig ilyen l feiebbezések nincsemek, tömeges ikáutastitá- ■pc'król beszélni sem lehet s ennál kevésfobé lehet ebbe a dologiba politikát belekeverni, mert polt'kai szabadság lévén, a köztársaság területén politikai meggyőződéséért senkii sem üldöznek. A rendőrfő tanácsos nyilatkozata imáin- denssetre nagy cm szépen hangzóik, de egyes kijelentéseihez sok szó fér. „Tömeges44 kiutasítások talán nincsenek, de „szórványos*1 kiírta süt ások naponként megismétlődnek, még pedig oly sűrűn, hogy bátran beszélhetünk „tömeges14 kiutasításokról. A ruszinszkói ellenzéki lapok merni győzik megérni miniden kiu.tas'totc ká ivar iái át, akit az „elsőfokú44 hatóság rendelkezésére máról-holnapra tesznek át a határon azzal a vigasztalással, hogy a iőszolga'bkó végzése ellen „birtokon kívül44 fekhbezihet. Ezért nincs dolga a kiutasításokkal sem a artásod- sem a hamiadfoku hatóságoknak, de annál főbb küldöttséget, kilincselőt kdl fogadtniok az illetékeseknek, anélkül. hogy annak látható eredménye volna. Meg vagyunk győződve VoihMdál jóhiszeműségéről! és iószáudékiáról, de engedje meg, hogy azt a kijelentését, mely szerint „a köztársaság területén politikai meggyőződéséért .senkit sem üldöznék4', kétségbe vonjuk. Ruszinszkói hatóságok hivatalos kiadmányai vannak kezünkben, melyek a kiutasítás megokoüására azt hozzák fel, hogy az Illető „nem államim párí“ tagja vagy támogatója, Bemutattunk már egy ily határozatot Voh‘.Idáinak is. A kiní asitotíaik tömege azon a dinen került a határ túlsó oldalára, hogy nem „csehszlovák állampolgár44. Nagyon kevés ember tudja magáról ma Ruszdiszkóban, hogy valóban, csch-S’zlovák áliampolgtár-e. Még az se biztos benne, aki ezen a területen született, ezt példákkal tudjuk igazolni. Ha a rendörfőtanácsos miit sem tud a ruszinszkói kiütasitáscik tömegéről, forduljon 'bizalommal a ruszinszkói magyar pártok szövetségéhez, aboá megdöbbentő adatokat kaphat, dle ugyanilyen eredményt érhet el a kommunista pártnál is. Kötelességünknek tartottuk, hogy a rendőrfőtanácsos nyiaitko- zatát, a tények és adatok birtokában, kelő értékére szállítsuk le. Ki® 11$® 111 ®Il€ffiPí®l€l»I« i Miilársisát legelbaggatoítabb Az alsósztregovai pap mint kerület! főnök — Felfedező üt a legsötétebb Szlovenszkóban A P. M. H. eredeti tudósítása Losonc, május 10. Van a köztársaságnak egy közigazgatási járása, a kékkői járás, amely' minden köz- fergatomtól mérhetetlenül messze essk, melynek területét nem szeli vasúti vonal, amelynek egyetlen megközelíthető vasúti állomása a határon túl van és amelynek télen és esős időjáráskor még járható utai sincsenek. A járás lakossága az év tizenkét hónapja közül hat hónapon keresztül nem keresheti föl a szomszédos járások városait és így terményeit is csak a legnehezebb és a legkedvezőtlenebb körülmények között értékesítheti. Ilyen lehetet jen közlekedési viszonyok között természetesen idegen ember alig vetődik erre a vidékre s a felsőbb közigazgatási hatóságok képviselői is csak nagyritkán látogatják meg a járást, ami azt jeleníti, hogy a szükséges hatósági ellenőrzésben a járás közigazgatásának rendkívül gyéren van része. Ilyen kezdetleges, középkori viszonyok között nem csoda az, ha ebben a járásban egészen sajátságos, más normális járásoktól elütő közállapotok honosodtak meg és ha itt a közigazgatás is különleges, a kezdetleges visszaélő módon rendezkedett ibe. Ennek a kékkői járásnak a forradalom óta főszolgabírója, illetőleg: kerületi főnöke Maí-iarik Pál, az alsósztregovai ágostai hitvallású evangélikus lelkész. A nagyítszteíletü ur a megyereiorim óta egy csomó hootine- gyei községgel is megnagyobbodott járásnak valóságos kis teljhatalmú minisztere, aki a kékkői várból saját különleges joggyakorlata és jogszokásai szerint uralkodik a vidékem. Személyi adataihoz hozzátartozik az, hogy ötödik esztendeje két áfást tölt be: úgy a járási főnöki állást, mint az .alsósztre- .govai lelkész! állást. Egyházi hatósága már négy ízben felszólította, hogy mondjon le ielkészíi állásáról. Legutóbb 1923 december 31-ben szabták meg lemondásának végső határidejét. A íeDszóUtasoknak ;a kerületi tfiőnők-lelkész ur a mai napig nem tett eleget s a jövőre vonatkozólag sem mutat erre hajlandóságot. Ö egészen jól érzi magát így és zavartalanul élvezi a két állással járó anyagi javakat, amelyek már eddig is tekintélyes vagyonihoz juttatták. Nem törődik azzal, hogy papi hivatását csakis a kerületi főnök hivatalos teendői ellátásának rovására töltheti be. Már azért sem törődik ezzel a csekélységgel, miután — úgy látszik — úgy az egyházi, mint közigazgatási hatóságai sem törődnek komolyan ezzel a szabálytalansággal. A kékkői vár ,pra“ — mint néhány esetből látni fogjuk — a köztársaságnak ebben aiz elhagyatott zugában a maga erősen balkáni iziii patriarchális kormányzati módszerévé!! a hivatalos terrornak és a hivatalos hatalommal való visszaélésnek oly an veszedelmes rendszerét honosította meg,, amelyet a jog- és közbiztonság visszaállítása és a meg- féliemhtett lakosság további zaklatásainak megakadályozása érdekében az ellenzéki sajtónak a nagy nyilvánosság előtt kötelessége leleplezni Bármily becsesnek is vélt szolágiatokat tett a kormánynak Maliarik Pál ur a közigazgatási választások alkalmával, amikor a hivatalos .terror minden eszközével igyekezett mesterségesen szaporítani a kormánypárti veksok számát — hivatalos visszaéléseiről jogellenes ténykedéseiről tudomást kell szerezniük végül is az illetékeseknek és véget kell vetniük a konszolidáció és a lakosság nyugalma érdekében az alsósztregovai lelkész pünkösdi királyságának. Küldjék csak őt vissza az eklézsiába, amelyhez oly határtalan hűséggel ragaszkodik. Meg lesz nélküle a közigazgatás és akadni fog még valaki az ,.ál!amfentartók“ között is, aki a közigzgatásá jogiban jártasabb vagy legalább is számba- vehetőbb általános jogérzékkel reudelkez:k. Hogy ez az illetékeseknek könnyebben menjen, következő tudósitásarkiban be fogjuk mutatni Mafeti Pál ur közigazgatási, poh- t'kai és közgazdasági működésének érdemlegesebb fejezeteit. Lasli@r-Capabíanca ? Vagy egy uj csillag-? Newyork, május eleje. A hatvannégy fehér fekete kocka nemzetközi sampionjai évröl-évre összemérik erejüket, egyszer valamilyen divatos fürdőhelyen, másszor egy forgalmas főváros redutjában s a sakkvilág lázas érdeklődéssel várja a telegramokat, amelyek a matadorok idegfeszitő küzdelmeinek eredményeiről szá- I mólnak be. De az összes sakkversenyek közt első helyen áll érdekesség dolgában a I most lezajlott newyorki torna, amely egy régi harc újabb összecsapására vonultatta föl a két Világsampion, Laskert és Cápáid ankát. A két mester most megmutatta, hogy nemcsak a régi bajnokokat szárnyalták túl, hanem az úgynevezett moderneket is fölényesen sarokba tudták szorítani. A newyorki verseny azonban ezen az eredményen kívül még egy más, szenzációs meglepetéssel is szolgált; egy nagy szellemi párbajban mérkőztek össze Lasker és Capa- blanca s habár az elsőség problémája végleg nincs, is eldöntve, hozzávetőleg tisztázta a jövő lehetőségeit. \ Miért vesztett Cupablaitca [ Szentpótorváro t? Lasker t Capablanca meccse nem mai j kelé! ii. Valófégos diplomáciai jegyzékváltá- ! sok elöztéjtcíiicg a nagy viadalt, ujságcik- j kok, icvCjbyepeszédek jelezték előre a nagy • cserrk'Atocány 'ekén tíz évvel ezelőtt Szentpétervárott találkoztak a mérkőző felek a nagy sakkversenyen, amelynek természetesen favoritjai voltak. Capablanca fölényei tört előre, de megártott neki — a fiatalsága. Az orosz főváros élete, különösen az éjszaka tempója, mozgalmasan eleven volt s az ifjú Capablanca a nap fáradalmait a mulatóhelyeken pihente ki. Természetes, hogy a bölcs és nyugodt Lasker, akinek gondja volt rá, hogy a kellőszámu órákat átaludja, elébekerült Capablancának, főleg a torna utolsó szakaszában, amikor a nehézségek egyre jobban nőttek, ami csak fokozta Lasker szívósságát és ellenálló erejét. Győztes Is lett s az első összecsapás így az öregebb bajnok diadalával végződött. Hat évvel később, 1920-ban Havannában találkoztak újra az ellenfelek. A kubai bajnok brilliánsan nyerte meg a versenyt, amelyből egy partit sem vesztett. Ugylát- szik, hogy a párbaj most már végleg eldöntetlen marad, Lasker hívei azonban utaltak arra, hogy Kuba tropikus és az európai számára elviselhetetlen klímája feltétlenül befolyásolta a mérkőzés eredményét. A harmadik párviadal, a newyorki nagy- torna, most megint felcserélte a két bajnok szerepét. Lasker első lett, Capablanca pedig kénytelen volt a második hellyel beérni. Annyi bizonyos, hogy Capablancának meg volt az elégtétele, mert a Laskerrel vívott egyéni mérkőzésében' győzött, amennyiben az első játszmában, ahol Laskeré volt a kezdő húzás, ellenfele offenziváját játszva, fáradság nélkül kiparirozta és remit ért el, a másodikban pedig a legbrilliánsabb kombinációk halmazatával, fölényes stilusban győzött. A Lasker—Capablanca-küzdeletn eszerint még mindig nincs eldöntve, azonban már most folynak tárgyalások arról, hogy a két zseniális matador újra összemérje erejét. Lasker pszihológiai sakkjátéka Egyet bizonyított a newyorki verseny, azt, hogy Lasker az amerikai fővárosban meglehetősen rosszul állott, sőt mint a játékelemzés kimutatta, nem egyszer vesztés fenyegette, Lasker azonban mégis csak egy játszmát vesztett el. Felületes megítéléssel talán azt lehetne mondani, hogy szerencséje volt. De a szerencse senkihez sem marad hü. A rejtély megoldása inkább az volna, hogy Lasker a sakkmérkőzésbe egy uj elemet vonultatott fel, nevezetesen azt. hogy nemcsak ellenfele állásának sebezhető pont- jait támadja meg, hanem partnere stílusát, magát az ellenfelet is pszihológiai offenziva alá veszi. Például Maróczy a védekezésben elsőrangú, viszont ha támadásra kerül a sor, ideges, elhamarkodja magát és emiatt vészit. Játékmodorának ez az érzékeny pontja ugyancsak ritkán ütközik ki. mert Maróczy a játszmákat óvatosan készíti elő. Lasker azonban tudatosan gyönge iátékmodor- ral, tempóveszteséggel, sőt király-állásának egyenes meggyöngitésével odaérlelte a dolgokat, hogy Maróczyt kétszer is támadásra csábította. Objektíve véve, Lasker a második partiban úgyszólván elveszett, gyakorlatilag azonban mégis nyert, mert sikerült neki a partit olyan irányba terelni amely ellenfelének a legkevésbé feleli meg. Capablanca legnagyobb ereje abban rejlik, hogy — nincs gyengéje. Olyan mélyen belegyökerezik játszmájába, annak fölépítésébe, mint annak ideién Rubinstein, kombinációi nem vallanak Aljechin eredeti, valósággal lenyűgöző fantáziájára, hanem szinte egy modern preceziós gép egyenletes biztonságával dolgozik. Capablanca mindig csak az állást, nem pedig ellenfelét figyeli, Lasker pszihológiai stílusa távol áll tőle és éppen azért nem is győzte le ellenfeleit olyan mértékben, mint Lasker. Másfelől azonban a pszihológiai sakkjáték tarthata lansagát is bizonyította, mert hiszen pszihológLval lehet emberek ellen küzdeni, de nem gépek ellen. Ezért vesztett Lasker Havannában Cap.n blaitca ellen és viszont nyert Newyórkba,] Ki lesz a jövő világbajnokaMindezek után természetszerűen felvetődik a kérdés: milyen lesz a jövő sakktM) nája? A sorrend körülbelül olyan, hogy állanak Capablanca és Lasker, azután se1^ sem következik és csak azután jönnek az^ a mesterek, akik a nemzetközi tornákon & első dijat szokták elnyerni. Feltételezhef* hogy a két világbajnok megint csak párod; val ül össze a nagy viadalra és akkor igazd- kérdéses, lesz-e sportszerű érdeke a nemzia közi tornáknak, ha a két rettegett matad - nem vesz részt bennük. A newyorki vérser - mindenesetre nemcsak Lasker és Capablane erejét bizonyította be, hanem tökéletlenség# két is. Győztek, de a sakkvilág felismerte annak a lehetőségét, hogy pozitivebb játékkal őket is le lehet győzni. Az uj nemzetközi mérkőzés feladata tehát az lesz. hogy megtalálják vagy kiképezzék azt az uj tehetséget — kerüljön ki bár az ismeretlen nevek vagy a mesterek közül — aki a newyorki mérkőzés tanulságait leszűri és tovább dolgozik saját stílusának tökéletesítésén. Az amerikai képviselőház visszadobta az elnök két javaslatát Washington, május 10. A képviselöház Coo- lidge elnök két javaslatát utasította vissza; egyet a japánok kizárására vonatkozó uj bevándorlási törvény elhalasztására vonatkozóan, a másodikat pedig az úgynevezett gentleman-egyezmény 1925-ig való meghosszabbításáról. Kiélesedett a német hányászsztrájk Berlin, május 10. A lapok a bányászok harcának kiélesedéséről innak. Egyre növekedik azoknak az üzemeiknek a száma, melyekben szén'biiány miatt be kcilktt szüntetni a nmiirtká't. Több város gázellátása szénhiány miatt szintén megszűnt. Redklingliausen. május 10. A bányász- szövetség képviselőinek, valamint a porosz keresködielemügyi minisztérium és a bánya- '"vigaíók kiküldötteinek a tegnap késő délutáni órákig tartó tárgyalása nem ve letett eretönéiiyrv.
