Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-11 / 107. (555.) szám

Vasárnap, május ti. Á sajté)avaslat szenátusi tárgyalását elhalasztják Prága, május 10. Nemcsak az ellenzéki, de a koalíciós sze­nátorok körében is — mint többször jelentet­tük — heves ellentállást váltott ki az a há­rom nagy politikai javaslat, amely a képvi­selőház hozzájárulása után pár héttel ezelőtt került a szenátus elé. Ezek a javaslatok: a sajtójavaslat, az összeférhetetlenségi javaslat és a mentelmi javaslat. E javaslatok letár- ftyalására a szenátus tudvalévőén háromheti határidőt adott az illetékes bizottságoknak. A bizottságok azonban nem tudják az előirt határidőben tető alá hozni a javaslatokat, mert az :elfentétek olyan nagyok, hogy mind a mai napig még a koalíció szenátusi petkája sem tudott azokkal végezni, úgy, hogy az alkotmányjogi bizottságnak mindezideig nem ■is állott módjában megkezdeni a javaslatok vitáját. Ilyen előzmények után nem kelt na­gyobb meglepetést egy kormánypárti lapnak az a jelentése, hogy az alkotmányjogi bizott­ság a részére kitűzött határidő meghosszab­bítását fogja kérni, aminek következtében a három politikai javaslat csak a jövő hónap folyamán kerül a plénum elé. A kormánypárti szenátorok körében különösen az összefér­hetetlenségi javaslatoknak az a rendelkezése keltett megütközést, hogy a választási bíró­ság tagjait kizáróan a képviselőház választja meg, továbbá az is, hogy az összeférhetetlen- megütközést, hogy a eniaty rdgvoc umlhwy ségi bizottság nem lesz paritásos alapon ■összeállítva. Mi igaz Raszmszkóhan a „tömeges" kiutasításokból ? IJngvár, május 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mióta a vála&zíiáiscik oly szomorú eredményt hoz­tak a prágai kormánynak, a raszmszkói cséh hatóságok minden téren azon igyekszenek, hogy a.z úgynevezett „retörz.ót*' műiéi hatá­sosakban, de feltűnés néüloül végrehajthassák. A „Prágai Magyar Hírlap'' a napokban rá­mutatott a r-etorziós eljárások egyikére: a tömeges kiütasitáscik tervére. Egy újságíró megkérdez u .VohMásI nendőrfőtanáesostól, hogy mi a apja van. a P, M. H. e közlemé­nyének. A főtanácsos persze rögtön cáfolt és arra hivatkozott, hogy a kiutasítások ügyé­ben e ső fokon a szolgabiróság, másodfokon a zsiiipanátus, hanmadifokon pedig a kormány­zóság határoz. így tehát, ha kiutasítások volnának, a kormányzóság okvetlenül tudna rókák, mert bizonyára senki, sem venné fe- lebbezés nélkül tudomásul az alsófoku ható­ságok ilyen intézkedését. Mivel pedig ilyen l feiebbezések nincsemek, tömeges ikáutastitá- ■pc'król beszélni sem lehet s ennál kevésfobé lehet ebbe a dologiba politikát belekeverni, mert polt'kai szabadság lévén, a köztársa­ság területén politikai meggyőződéséért sen­kii sem üldöznek. A rendőrfő tanácsos nyilatkozata imáin- denssetre nagy cm szépen hangzóik, de egyes kijelentéseihez sok szó fér. „Tömeges44 ki­utasítások talán nincsenek, de „szórványos*1 kiírta süt ások naponként megismétlődnek, még pedig oly sűrűn, hogy bátran beszélhetünk „tömeges14 kiutasításokról. A ruszinszkói el­lenzéki lapok merni győzik megérni miniden kiu.tas'totc ká ivar iái át, akit az „elsőfokú44 ha­tóság rendelkezésére máról-holnapra tesznek át a határon azzal a vigasztalással, hogy a iőszolga'bkó végzése ellen „birtokon kívül44 fekhbezihet. Ezért nincs dolga a kiutasí­tásokkal sem a artásod- sem a hamiadfoku hatóságoknak, de annál főbb küldöttséget, kilincselőt kdl fogadtniok az illetékeseknek, anélkül. hogy annak látható eredménye vol­na. Meg vagyunk győződve VoihMdál jóhi­szeműségéről! és iószáudékiáról, de engedje meg, hogy azt a kijelentését, mely szerint „a köztársaság területén politikai meggyőző­déséért .senkit sem üldöznék4', kétségbe von­juk. Ruszinszkói hatóságok hivatalos kiad­mányai vannak kezünkben, melyek a kiuta­sítás megokoüására azt hozzák fel, hogy az Illető „nem államim párí“ tagja vagy tá­mogatója, Bemutattunk már egy ily hatá­rozatot Voh‘.Idáinak is. A kiní asitotíaik tömege azon a dinen ke­rült a határ túlsó oldalára, hogy nem „cseh­szlovák állampolgár44. Nagyon kevés ember tudja magáról ma Ruszdiszkóban, hogy való­ban, csch-S’zlovák áliampolgtár-e. Még az se biztos benne, aki ezen a területen született, ezt példákkal tudjuk igazolni. Ha a rendörfőtanácsos miit sem tud a ruszinszkói kiütasitáscik tömegéről, forduljon 'bizalommal a ruszinszkói magyar pártok szövetségéhez, aboá megdöbbentő adatokat kaphat, dle ugyanilyen eredményt érhet el a kommunista pártnál is. Kötelességünknek tartottuk, hogy a rendőrfőtanácsos nyiaitko- zatát, a tények és adatok birtokában, kelő értékére szállítsuk le. Ki® 11$® 111 ®Il€ffiPí®l€l»I« i Miilársisát legelbaggatoítabb Az alsósztregovai pap mint kerület! főnök — Felfedező üt a legsötétebb Szlovenszkóban A P. M. H. eredeti tudósítása Losonc, május 10. Van a köztársaságnak egy közigazgatá­si járása, a kékkői járás, amely' minden köz- fergatomtól mérhetetlenül messze essk, mely­nek területét nem szeli vasúti vonal, amely­nek egyetlen megközelíthető vasúti állomása a határon túl van és amelynek télen és esős időjáráskor még járható utai sincsenek. A járás lakossága az év tizenkét hónapja közül hat hónapon keresztül nem keresheti föl a szomszédos járások városait és így termé­nyeit is csak a legnehezebb és a legkedve­zőtlenebb körülmények között értékesítheti. Ilyen lehetet jen közlekedési viszonyok kö­zött természetesen idegen ember alig vető­dik erre a vidékre s a felsőbb közigazgatási hatóságok képviselői is csak nagyritkán lá­togatják meg a járást, ami azt jeleníti, hogy a szükséges hatósági ellenőrzésben a járás közigazgatásának rendkívül gyéren van ré­sze. Ilyen kezdetleges, középkori viszonyok között nem csoda az, ha ebben a járásban egészen sajátságos, más normális járásoktól elütő közállapotok honosodtak meg és ha itt a közigazgatás is különleges, a kezdetleges visszaélő módon rendezkedett ibe. Ennek a kékkői járásnak a forradalom óta főszolgabírója, illetőleg: kerületi főnöke Maí-iarik Pál, az alsósztregovai ágostai hit­vallású evangélikus lelkész. A nagyítszteíletü ur a megyereiorim óta egy csomó hootine- gyei községgel is megnagyobbodott járásnak valóságos kis teljhatalmú minisztere, aki a kékkői várból saját különleges joggyakor­lata és jogszokásai szerint uralkodik a vidé­kem. Személyi adataihoz hozzátartozik az, hogy ötödik esztendeje két áfást tölt be: úgy a járási főnöki állást, mint az .alsósztre- .govai lelkész! állást. Egyházi hatósága már négy ízben felszólította, hogy mondjon le ielkészíi állásáról. Legutóbb 1923 december 31-ben szabták meg lemondásának végső ha­táridejét. A íeDszóUtasoknak ;a kerületi tfiő­nők-lelkész ur a mai napig nem tett eleget s a jövőre vonatkozólag sem mutat erre haj­landóságot. Ö egészen jól érzi magát így és zavartalanul élvezi a két állással járó anyagi javakat, amelyek már eddig is tekintélyes va­gyonihoz juttatták. Nem törődik azzal, hogy papi hivatását csakis a kerületi főnök hivata­los teendői ellátásának rovására töltheti be. Már azért sem törődik ezzel a csekélységgel, miután — úgy látszik — úgy az egyházi, mint közigazgatási hatóságai sem törődnek komolyan ezzel a szabálytalansággal. A kékkői vár ,pra“ — mint néhány eset­ből látni fogjuk — a köztársaságnak ebben aiz elhagyatott zugában a maga erősen bal­káni iziii patriarchális kormányzati módsze­révé!! a hivatalos terrornak és a hivatalos hatalommal való visszaélésnek oly an veszedel­mes rendszerét honosította meg,, amelyet a jog- és közbiztonság visszaállítása és a meg- féliemhtett lakosság további zaklatásainak megakadályozása érdekében az ellenzéki sajtónak a nagy nyilvánosság előtt köteles­sége leleplezni Bármily becsesnek is vélt szolágiatokat tett a kormánynak Maliarik Pál ur a közigaz­gatási választások alkalmával, amikor a hi­vatalos .terror minden eszközével igyekezett mesterségesen szaporítani a kormánypárti veksok számát — hivatalos visszaéléseiről jogellenes ténykedéseiről tudomást kell sze­rezniük végül is az illetékeseknek és véget kell vetniük a konszolidáció és a lakosság nyugalma érdekében az alsósztregovai lel­kész pünkösdi királyságának. Küldjék csak őt vissza az eklézsiába, amelyhez oly határ­talan hűséggel ragaszkodik. Meg lesz nélküle a közigazgatás és akadni fog még valaki az ,.ál!amfentartók“ között is, aki a közigzgatásá jogiban jártasabb vagy legalább is számba- vehetőbb általános jogérzékkel reudelkez:k. Hogy ez az illetékeseknek könnyebben menjen, következő tudósitásarkiban be fog­juk mutatni Mafeti Pál ur közigazgatási, poh- t'kai és közgazdasági működésének érdem­legesebb fejezeteit. Lasli@r-Capabíanca ? Vagy egy uj csillag-? Newyork, május eleje. A hatvannégy fehér fekete kocka nem­zetközi sampionjai évröl-évre összemérik erejüket, egyszer valamilyen divatos fürdő­helyen, másszor egy forgalmas főváros re­dutjában s a sakkvilág lázas érdeklődéssel várja a telegramokat, amelyek a matadorok idegfeszitő küzdelmeinek eredményeiről szá- I mólnak be. De az összes sakkversenyek közt első helyen áll érdekesség dolgában a I most lezajlott newyorki torna, amely egy régi harc újabb összecsapására vonultatta föl a két Világsampion, Laskert és Cápá­id ankát. A két mester most megmutatta, hogy nemcsak a régi bajnokokat szárnyal­ták túl, hanem az úgynevezett moderneket is fölényesen sarokba tudták szorítani. A newyorki verseny azonban ezen az eredmé­nyen kívül még egy más, szenzációs meg­lepetéssel is szolgált; egy nagy szellemi párbajban mérkőztek össze Lasker és Capa- blanca s habár az elsőség problémája vég­leg nincs, is eldöntve, hozzávetőleg tisztázta a jövő lehetőségeit. \ Miért vesztett Cupablaitca [ Szentpótorváro t? Lasker t Capablanca meccse nem mai j kelé! ii. Valófégos diplomáciai jegyzékváltá- ! sok elöztéjtcíiicg a nagy viadalt, ujságcik- j kok, icvCjbyepeszédek jelezték előre a nagy • cserrk'Atocány 'ekén tíz évvel ezelőtt Szent­pétervárott találkoztak a mérkőző felek a nagy sakkversenyen, amelynek természete­sen favoritjai voltak. Capablanca fölényei tört előre, de megártott neki — a fiatalsága. Az orosz főváros élete, különösen az éjsza­ka tempója, mozgalmasan eleven volt s az ifjú Capablanca a nap fáradalmait a mulató­helyeken pihente ki. Természetes, hogy a bölcs és nyugodt Lasker, akinek gondja volt rá, hogy a kellőszámu órákat átaludja, elébe­került Capablancának, főleg a torna utolsó szakaszában, amikor a nehézségek egyre jobban nőttek, ami csak fokozta Lasker szí­vósságát és ellenálló erejét. Győztes Is lett s az első összecsapás így az öregebb bajnok diadalával végződött. Hat évvel később, 1920-ban Havanná­ban találkoztak újra az ellenfelek. A kubai bajnok brilliánsan nyerte meg a versenyt, amelyből egy partit sem vesztett. Ugylát- szik, hogy a párbaj most már végleg eldön­tetlen marad, Lasker hívei azonban utaltak arra, hogy Kuba tropikus és az európai szá­mára elviselhetetlen klímája feltétlenül befo­lyásolta a mérkőzés eredményét. A harmadik párviadal, a newyorki nagy- torna, most megint felcserélte a két bajnok szerepét. Lasker első lett, Capablanca pedig kénytelen volt a második hellyel beérni. Annyi bizonyos, hogy Capablancának meg volt az elégtétele, mert a Laskerrel vívott egyéni mérkőzésében' győzött, amennyiben az első játszmában, ahol Laskeré volt a kez­dő húzás, ellenfele offenziváját játszva, fá­radság nélkül kiparirozta és remit ért el, a másodikban pedig a legbrilliánsabb kombiná­ciók halmazatával, fölényes stilusban győ­zött. A Lasker—Capablanca-küzdeletn esze­rint még mindig nincs eldöntve, azonban már most folynak tárgyalások arról, hogy a két zseniális matador újra összemérje erejét. Lasker pszihológiai sakkjátéka Egyet bizonyított a newyorki verseny, azt, hogy Lasker az amerikai fővárosban meglehetősen rosszul állott, sőt mint a játék­elemzés kimutatta, nem egyszer vesztés fe­nyegette, Lasker azonban mégis csak egy játszmát vesztett el. Felületes megítéléssel talán azt lehetne mondani, hogy szerencséje volt. De a szerencse senkihez sem marad hü. A rejtély megoldása inkább az volna, hogy Lasker a sakkmérkőzésbe egy uj ele­met vonultatott fel, nevezetesen azt. hogy nemcsak ellenfele állásának sebezhető pont- jait támadja meg, hanem partnere stílusát, magát az ellenfelet is pszihológiai offenziva alá veszi. Például Maróczy a védekezésben elsőrangú, viszont ha támadásra kerül a sor, ideges, elhamarkodja magát és emiatt vészit. Játékmodorának ez az érzékeny pontja ugyancsak ritkán ütközik ki. mert Ma­róczy a játszmákat óvatosan készíti elő. Las­ker azonban tudatosan gyönge iátékmodor- ral, tempóveszteséggel, sőt király-állásának egyenes meggyöngitésével odaérlelte a dol­gokat, hogy Maróczyt kétszer is támadásra csábította. Objektíve véve, Lasker a máso­dik partiban úgyszólván elveszett, gyakor­latilag azonban mégis nyert, mert sikerült neki a partit olyan irányba terelni amely ellenfelének a legkevésbé feleli meg. Capablanca legnagyobb ereje abban rej­lik, hogy — nincs gyengéje. Olyan mélyen belegyökerezik játszmájába, annak fölépíté­sébe, mint annak ideién Rubinstein, kombi­nációi nem vallanak Aljechin eredeti, való­sággal lenyűgöző fantáziájára, hanem szinte egy modern preceziós gép egyenletes biz­tonságával dolgozik. Capablanca mindig csak az állást, nem pedig ellenfelét figyeli, Las­ker pszihológiai stílusa távol áll tőle és ép­pen azért nem is győzte le ellenfeleit olyan mértékben, mint Lasker. Másfelől azonban a pszihológiai sakkjáték tarthata lansagát is bizonyította, mert hiszen pszihológLval lehet emberek ellen küzdeni, de nem gépek ellen. Ezért vesztett Lasker Havannában Cap.n blaitca ellen és viszont nyert Newyórkba,] Ki lesz a jövő világbajnoka­Mindezek után természetszerűen felve­tődik a kérdés: milyen lesz a jövő sakktM) nája? A sorrend körülbelül olyan, hogy állanak Capablanca és Lasker, azután se1^ sem következik és csak azután jönnek az^ a mesterek, akik a nemzetközi tornákon & első dijat szokták elnyerni. Feltételezhef* hogy a két világbajnok megint csak párod; val ül össze a nagy viadalra és akkor igazd- kérdéses, lesz-e sportszerű érdeke a nemzia közi tornáknak, ha a két rettegett matad - nem vesz részt bennük. A newyorki vérser - mindenesetre nemcsak Lasker és Capablane erejét bizonyította be, hanem tökéletlenség# két is. Győztek, de a sakkvilág felismerte annak a lehetőségét, hogy pozitivebb játék­kal őket is le lehet győzni. Az uj nemzetközi mérkőzés feladata tehát az lesz. hogy meg­találják vagy kiképezzék azt az uj tehetséget — kerüljön ki bár az ismeretlen nevek vagy a mesterek közül — aki a newyorki mérkő­zés tanulságait leszűri és tovább dolgozik sa­ját stílusának tökéletesítésén. Az amerikai képviselőház visszadobta az elnök két javaslatát Washington, május 10. A képviselöház Coo- lidge elnök két javaslatát utasította vissza; egyet a japánok kizárására vonatkozó uj bevándorlási törvény elhalasztására vonatkozóan, a másodikat pedig az úgynevezett gentleman-egyezmény 1925-ig való meghosszabbításáról. Kiélesedett a német hányászsztrájk Berlin, május 10. A lapok a bányászok harcának kiélesedéséről innak. Egyre növe­kedik azoknak az üzemeiknek a száma, me­lyekben szén'biiány miatt be kcilktt szüntetni a nmiirtká't. Több város gázellátása szénhiány miatt szintén megszűnt. Redklingliausen. május 10. A bányász- szövetség képviselőinek, valamint a porosz keresködielemügyi minisztérium és a bánya- '"vigaíók kiküldötteinek a tegnap késő dél­utáni órákig tartó tárgyalása nem ve letett eretönéiiyrv.

Next

/
Thumbnails
Contents