Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-11 / 107. (555.) szám

Vasárnap, május 1!. .elveszítve került a menházba. Az ö kérvé­nyeit a balál már elintézte. Miniszter Ur! Ne kívánja, hogy mi is e szerencsétlen kar- társnönik sorsára kerüljünk. Ne nézzék ügyünket a gyűlölet politikájának szem­üvegén át. Mi mindnyájan munkabíró em­berek vagyunk, akik becsülettel dolgozni akarunk. — Kérem Miniszter Urat méltóztassé'k ügyünket a hat esztendős -nehéz kálvária titán elintéz tetei DCtlilCü holnap beszámolót Sort Budapest, május 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- leii.ése.) Az egységes párt tegnap este érte­kezletet tartott, amelyen a kormány vala­mennyi tagja részt veit. A párt kijelölte azo­kat a képviselőket, akiket a harmnichármus parlamenti pénzügyi ellenőrző bizottságba fog kiküldeni. Majd megválasztották a ház­szabályra vizió megvizsgálására kiküidéndő bizottság tagjait. Ezután • Vaikó Lajos keres­kedelmi miniszter ismertette a vámtarifáról szóló javaslatot. Nagyatádi Szabó István földmivelésügy.1 miniszter kijelentette, hogy a javaslattal mindenben egyet ért. Utána Bethlen István gróf kifejtette az önálló vám­tarifa szükségességének okait. A javaslat alapját képezi — mondotta — az ország gaz­dasági kifejlődésének. Ezen az alapon a kor­mány megkezdheti előbb a szomszédos, majd a távolabbi államokkal a kereskedelmi szer­ződésekről szóló tárgyalásokat. A javaslat csupán keret, amely majd a kereskedelmi szerződésekkel fog végleges kialakulást nyerni. A párt Bethlen fejtegetéseit nagy tet­széssel fogadta. Bethlen István gróf miniszterelnök ma este kíséretével együtt, amelyben több mi­niszter és mintegy negyven képviselő vesz részt, Hódmezővásárhelyre utazott, ahol hol­nap délelőtt beszámolót mond. Az egész or­szág közvéleménye feszült kíváncsisággal várja a miniszterelnök nagy beszédét. Beth­len beszédében fel fogja ölelni az összes idő-' szerű politikai kérdéseket és programnyilat­kozatot ad a szanálásról. Macdonald és Poincaré találkozása mini választási reM&m ll31 ő y Radies föladta a kisebbségi konferencia érvét. Becsből jelentik, hogy Radies egy uj- j giró előtt kijelentette, hogy a kisebbségi A ’nferencia megtartása nem az ö terve volt, ' \ lem a világban szétszórt kisebbségi emig- « sok igyekeztek őt e konferencia gondoía- rk megnyerni. Kijelentette, hogy különö- cs* Cseh-Szlovákia tett meg mindent annak noha kében, hogy a konferencia létre ne jöhes- liogy , A konferencia most már nem tartható taíi kö)- ^ ____ ké pvi-.e A beteg ember felvetette a fejét. Nagyon A/ mis volt előtte ez a türelmetlenség. y — Tán vár rád odakint valaki, hogy ki f rsz menni? — kérdezte. Az asszony némi zavarral, megint leült. — Ki várna rám? Senki — mondta és ntogatei kezdte a postát. — Csak a kony­ha akartam menni. — Csak a konyhába? — dünnyögte az ..gyvéd. De azért nem tette hozzá: akkor tessék. Ahogy bontogatta a postát, az ügyvéd­nő egyszerre íelszisszent. A gyászjelentés akadt a kezébe. — Milyen tapintatlan ember az a jelölt, — mondta és el akarta tüntetni a jelentést. — Ezt kint hagyhatta volna, — mormolta. Az ügyvéd bágyadtan mosolygott. — Ne essofirozd magadat, Kamilla, — felelte. — Azt hiszed, engem deprimál, ha gyászjelentést látok, vagy olvasok? Éppen ellenkezőleg, Kamilla. Sok gyászjelentés van, ami egyenesen mulattató olvasmány. — Már hogy lehetsz olyan cinikus, az Isten áldjon meg? — Nem vagyok cinikus, fiam. De néz­zed csak ezt is, — folytatta epésen, mikor végigfutott a gyászjelentés sorain. — Itt azt mondják egy emberre, hogy jobblétre szen­déiül t. Hát lehet az? Jobb léire ébredni le­het, de jobb lé ire szen dér ülni... soha. Meg- nevettetö germanizmus ez, Kamilla. In ein besseres Jenseits eníschlafen. — Hagyjuk a nyelvészkedést... nem érdemes. — Hát hagyjuk a nyelvészkedést, de Paris, május 10. Két nappal a francia választások előtt a belga közvetítési akció elérte célját: Poincaré május 20-án ChequCrsbe utazik és meglátogatja Macdonaldot. Poincaré utazása Macdonald meghívásá­ra történik. Ez az utazás nem illeszthető bele a szokásos diplomáciai illemkódexbe, mert minden esetre furcsán hat az, hogy az euró­pai politikának régi vezető alakja tesz láto­gatást az európai politikáiba legutóbb 'lecsep­pent angol miniszterelnöknél. A helyzet ugy- látszik annyira bonyolódott, hogy túl lehet tenni magukat az illemszabályokon. A két mi­niszterelnök 'találkozásáról szóló híradás hangoztatja, hogy a látogatásnak nem lesz hivatalos jellege s hogy az minden formalitás nélkül fog megtörténni. Poincaré egy estét és egy éjszakát tölt Macdonaldnál. Ez az este és ez az éjszaka sokat jelente Európára nézve . . . Hogy ez a hír két nappal a francia'vá­lasztások előtt került nyilvánosságra, annak minden bizonnyal köze van a francia válasz­tásokhoz. Ez a hír bizonyos tekintetben pre- judikál a francia választásoknak, mert annak bizonyosságát tartalmazza, hogy május 20-án, tehát kilenc nappal a francia válasz­tások után is Poincaré lesz a francia minisz­terelnök. Ez a hír tehát úgy fogható föl, mini egy vá­lasztási reklámtrükk, amely a francia köz­véleményben Poincaré pozícióját kívánja emelni azzal, hogy a francia-angol jóvi- Szonyt bizonyítja be. A francia közvélemény, amely a válasz­tások előtti fokozottabb érzékenység stádiu­mában van, bizonyára túl fogja értékelni Po- incaré és Macdonald találkozásának jelentő­ségét a fültéíilen megegyezés sikere szem­pontjából. Ez a közvélemény a Poincaré blokkjának kortesszólamai által teljesen nar- kotizálva van. Ez a sajtó az elmúlt napokban egyre azt hangoztatja, hogy Németország meg fogja töt pedózni a szakértői javasatokat s a. Németország elleni hecceíödésnek valósá­gos paróxizmusa nyilvánul meg Clemencau- tiak pár nap előtt tett ama nyilatkozata nyo­mán, hogy „a német az a faj, amellyel sem­mit sem lehet kezdeni*4. Ebből a nyilatko­zatból a. blokk sajtója azt a következtetést vonja le, hogy Franciaország nem követhet más politikát Németországgal szemben, mint amit Róma követet Karthágó ellen, A mellőzött Mussolini A belga közvetítés nyomán előá’Jott és pillanatnyilag fermőmkusnak látszó hely­nézd csak. Megsemmisültél! a bánattól és a földre sújtva a nagy keservtől, zokogva je­lenti az özvegy, hogy hőn szeretett férje meghalt. Ahány szó, annyi valótlanság. Hát szerette Bándiné az urát? Még a kacsák az eresz alatt is hápogják, hogy nem szerette, hanem gyűlölte, utálta. És hiszed-e, Kamilla, hogy a földre sújtotta Bándinét a nagy_ ke­serve? Dehogy is sújtotta, dehogy. Üres frázisok halmaza ez az egész szószaporiíó jelentés. Az ügyvédnő hallgatott; nagyon kínosan érintette az ura tendenciózus beszéde, úgy-, látszott. Az ügyvéd is hallgatott, mert fá­radtnak érezte magát és pillanatig-kettőig a levegőbe nézett, a falba, de tulajdonkeppen saját magiba, a leikébe nézett inkább, mint a vigasztalan semmibe. Egy-két perc múlva folytatta és bizo­nyos könnyedséget crőltetctt'magára. A sze­mébe nézett az asszonynak és élettelen mo­solygással ezt mondta: — Es hány ilyen Bandi van a világon, aki még mielőtt örökre elmenne, már sejtheti is, hogy ki lesz az utódja. Aki, ha halála után egy nappal kinyithatná a szemét és el­olvashatná a pártét, amit kesergő özvegye nyomatott, hát az arca is eltorzulna, úgy kacagna. így a Bándiak helyett azok a be­avatott emberek kacagnak, akik kezükhöz kapják a pártét. — Az isten áldjon meg, János, — nyö­gött az asszony. — Másról már nem tudsz velem beszélni? — Még csak azt akarom mondani, Ka­milla, hogy tán helyesebb és okosabb volna, zetbe csak egy néw emlegetése hat kont­rasztként: a Mussolinié. Francia politikai kö­rök rendkívül idegességgel fgyelnek arra, mi­képpen fog viselkedni az obsz politika, ame­lyet szemmel láthatóan mellőztek a nagy ki­békülés aktusának előkészítésénél. Idegesen latolgatják e kérdést, mert tudják, hogy Mus­solini az az ember, :akit nem lehet egyköny- nyen hidegre tenni. A frank-besss Az angol-francia harmónia megteremté­sének reménységét a franciákra szakadt frank-bessz is elhomályosítja némileg, mert a frank siilyedésével összeköttetésben sokan azt a hirt kolporíalják Parisban, hogy az egész arra vezethető vissza, hogy a londoni tőzsdén spekulatív támadások indultak meg a francia pénz ellen. A francia saitó a konferenciáról Á ma reggeli francia lapok a nap föese- ményeként tárgyalják Macdonald és Poin­caré találkozásának hírét. Megállapítják, hogy a találkozás hasznos előkészítése lesz a szövetségesek előtt álló legnehezebb pro­blémák megoldására hivatott további tár­gyalásoknak. Poincarénak checquersi láto­gatása és a belga minisztereknek római Htja után e hónap végére elő. lesz készítve a ta­laj arra, hogy a kormányok megkezdhessék tárgyalásaikat. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy Macdonald eredetileg magánlevelet akart írni Poincaréhoz, de egy tekintélyes személyiség londoni tartózkodása alatt azt ajánlotta Macdonaldnak, hogy egy közvet­len találkozást javasoljon. A lap arra követ­keztet, hogy Macdonald, aki két nappal a francia vá­lasztások előtt küldte ei Poincarénak meg­hívását, előre látja azt, hogy a választá­sok Poincaré győzelmével fognak vég­ződni, mert máskülönben megvárta volna a választások lefolyását. Duka-szólam Bencs-féle mártással. A Genfben időző román külügyminiszter a svájci sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Románia a nemzeti kisebbségeivel szemben- liberális politikát kivan folytatni. Számot ve­tünk azzal. — mondotta Duka —, hogy a kon­szolidációra irányuló munkánkat nem tudjuk keresztülvinni, ha a kisebbségeink számára nem teremtünk megnyugtató életlehetősége­ket. Mindössze azt kívánjuk kisebbségeinktől, hogy az államnak lojális polgárai legyenek. jííCsa rnnza&igsxT <e* #e íkssfucfsS ead ha bizonyos tisztán látó emberek maguk ír­nák meg jó előre a halálukról kinyomatandó gyászjelentést. Akkor kevesebb valótlanság, de kevesebb megjegyzés is esne. Minden szó egy-egy célzás volt és az ügyvédnő kénytelen volt hallgatni. Mert azt mondta neki valami belső hang, hogy alapjá­ban igazsága van az urának. Egy darabig küzködött is, törje-e meg a csöndet és koc­káztasson-e valami megjegyzést, hogy elté­rítse az ura gondolatait a tárgytól, de hall­gatott inkább, mert érezte, hogy kevés meg­győző erő lenne a hangjában. Felállt ás azzal az ürüggyel, hogy dolga van a konyhában, kiment. Az ügyvéd, kinek hallását a betegség a végsőkig fokozta, megint élesen, feszülten figyelt, hogy nyilik-c odakint valamely ajtó? De csak percek múlva nyílt előbb az egyik, az, amely a tornácra vezetett és csak azután csukódott a másik, mely a szobából a kony­hába szolgáit. Lehányta magáról a piáidét cs az ablak­hoz botorkált és kikémlelt. Az orvost látta, aki kezelte; csak most ment ki a kapun az utcára. Visszaült a helyére és rekedten köhögni kezdett. Minden erőlködése és lökése szét- foszló légzési szervének fájdalmat okozott neki, de a sorvasztó testi gyötrés sem vál­toztatta meg gondolatainak irányát. Nem a betegségére gondolt, hanem egyre csak azt kérdezte magától, hogy mire is várt bent az orvos? Arra-e, hogy mint már szokásos, j négyszem közt megmondja az asszonynak, | hogy: fájdalom, kevés a reményem... vagy' Miért tartóztatták le a francia, igazgatókat? Becska és Novak miniszterek ily utón akartak megszabadulni a konkurrensekíöí? Prága, május 10. Ludikar és Dttpoy francia gyárosok le­tartóztatásának kisérő körülményeihez a Rude Pravo a következő részleteket állapítja meg: 1. Becska pénzügyminiszter a Kopers- céggel együtt tett ajánlatot a midiiéi városi gázgyár építésére. A Kopcrs-cégnek pedig erős konkurrense volt a Dunai-cég, amely­nek alkalmazottai voltak a letartóztatott Lu- dikar és Dupoy igazgatók is. 2. Novak keres­kedelemügyi miniszter érdekelve van a Kol- ben-Ceskomoravska villamossági vállalatnál. 3. Dunai megígérte az utóbbi vállalatnak, hogy abban az esetben, ha neki adják ki a midiiéi gázgyár építését, részben a vállalat­tól vesz gépeket. Amikor azonban a városi tanácsban biztosítottnak látta a maga többsé­gét, azt követelte, hogy a Ceskomoravská szállítsa le a megállapított árakat és azzal fe­nyegetett, hogy ellenkező esetben Franciaor­szágban vesz gépeket. A haliéi május tizenegyedik© Berlin, május 10. A porosz kormány a haliéi Moltke szo­bor felszentelését csak azzal a feltétellel en­gedi megünnepelni, hogyha a fel szén telési ün­nepségnek legföljebb kétezer résztvevője lesz. Valamennyi, erre a napra tervezett fel­vonulást a porosz kormány betiltó;t. Jelen­tettük, hogy május 11-ére úgy a fajvédők, mint a kommunisták Halléban a Moltkc-szo- bor felszentelése alkalmával több százezer résztvevővel hatalmas népgyti'éseket tervez­tek. A Roie Fahne azt Írja, hogy a munkások megtartják holnapra hirdetett ellentüníeíésü- ket, annál is inkább, mert a betiltásról szótó hírek hamisak. Minden jel arra mutat, hogy ai német illegális polgári csapatok meg fogják tartani május • J1 -re hirdetett felvonulásukat, — A Lokalanzeiger az ünnepség programját közli. A felszentelés kezdetét valamennyi templom harangjának koneása fogja jelezni. Hindenburg és Ludendorifon kívül huszon­hét tábornok részvételét jelentették be. Ellentét Lodge és Coolldge között Washington, május 10. A Fehérházban bejelentették, hogy Lodge szenátor nem ér­tesítette Cooiiidigie elnököt arról, hogy egy nemzetközi döntőbíróság felújítására vonat­kozó .határozati javaslatot fog a szenátus elé terjeszteni. CooiHdge azon a változatlan nézeten vau, hogy a jelenleg működő döntő- bíróság leginkább hivatott a nemzetközi vi­tás 'kérdésekben való döntéshozatalra. arra várt-e az orvos, hogy áhiíatosan, buz­gón megcsókolhassa az asszony kezét? — És hol volt az asszony lelke, — kér­dezte beteges indulattal az ügyvéd — mikor imádattal és forrón kezet csókolt neki az or­vos? Időbe menekült-e őhozzá, vagy ciőre- repiilt-c egy évvel, kettővel? Pár pillanat múlva megint bejött hozzá az asszony. Levertnek akart látszani, mint aki féltett betegét jön ápolni, de valami ön­tudatlan fényesség, ami a szemében csillo­gott, meghazudtolta az arcát. — A kézcsók hatása, — gondolta le­mondó szomorúsággal az ügyvéd és ahogy fáradtan felnézett az asszonyra, újból csak a gyászjelentést vette a kezébe. Nézegette és olvasta, mit jelentett Bándiné a világnak és már-már az ajkán volt a szó. hogy meg­mondja: — ha arra kerül a sor, te csak any- nyit jelents, Kamilla, hogy meghaltam. De letette a kartont és mint aki magamagától kérdezi: — minek? valami elhárító gesztust tett a kezével. — Azt mondta ez a gesztus: — hagyjuk, így jár minden ember, ki ötvenéves korában elvesz húszéves fiatal teremtést... És az­tán: csak az élőnek okoz fájdalmat az élet, a halottnak már úgysem fáj semmi. Hallgatott és az asszony is — mert ki­találta ennek a mozdulatnak az értelmét — gondolatokba merülten hallgatott. Szemében már nem csillogott az a fényesség; a meg­bánásnak valami párája lépett a helyébe, i És az ö lelke is, mint az urác, az elmélázás útjára indult és valami bánatos, szomorú, de megengesztelő csönd lett a szobában. íf"' ..... rn ~ JLIA- ^ ^ félnohúrBC2I3KIDTHAUEB-f©lo Igmándi kcserüvíz, melegítve I Wá I í tPÉ IS Sfe M Hifi Éli áílBl Kcgg elenként éhgyomorra, mint Ivókúra bármely évszakban kiváló ered- 1 W 1 3 1 r? 11 S US i! iii 1 il ii SS mennye! használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy-es | ■ 2 li® mű ja » ne* W W ÁM* emésztéslilány, felfúvódás, í >sőg, máj és lépdaganat, aranyér, elkoyenmés. | U I agyvértócíulás, vérbőség síb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden iffÁ>gy szertárban és jobb füszerüzletben I ■ ____________________________in >;! |

Next

/
Thumbnails
Contents