Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-04 / 101. (549.) szám

2 Vasárnap, május 4. Az angol és belga miniszterek cecquersi megbeszélése A ruhrvidékl vasutak alkotják az ütköző­pontot — Nem lesz szükség szöveiségközi konferenciára London, május 3. Az angol és belga miniszterek tegnap este Checquersben tartott megbeszéléséről, amely ma az érdeklődés középpontjában áll, nem adnak ki hivatalos jelentést. A megbe­szélések legfontosabb tárgya az volt, hogy a Dawes-terveket miképpen lehet összhang­ba hozni a Ruhr-rezsimmel. A belgák a vas­úti kérdést fokozatosan szeretnék kiküszö­bölni és a francia—belga zálogokat egységes szövetségközi garanciákká átváltoztatni. Belga körökben meg vannak győződve arról, hogy a szövetségesek végleges megegyezése elé tornyosuló akadályok ne mleküzdhetet- lenek és a legsúlyosabb problémákat, mint amilyenek a jóvátétel! fizetések végösszege, a hadiadósságok, az elsőbbségi jogok és a német szolgáltatások szétosztása háttérbe szorítják mindaddig, míg a Dawes-tervezetet bizonyos ideig eredménnyel nem alkalmaz­ták. A legnagyobb nehézséget okozza a fran­ciáknak az a követelése, hogy a Rajna-vidék és Nyugatnémetország néhány főközlekedési vonalát a szövetségesek szervei vezessék. További jelentéseink: Páris, május 3. A Matin Macdonald és a belga miniszterek tanácskozásáról azt irja, hogy különösen az a körülmény örvendetes, hogy a tanácskozásokba az .angol kincstári íifvata! képviselőit nem vonták be, akik tud­valévőén germanofil érzelmeikről ismerete­sek. A lap azt hiszi, hogy inkább a rajnavidé- kÜ vasutak, mint az ottani francia helyőrsé­gek kérdése körül fognak nehézségek felme­rülni a francia és angol álláspont egyesítésé­nél. A jelenlegi taktika abból áll, hogy a ké­nyes pontokat addig a napig akarják elodáz­ni, ifiig a szakértők javaslatait alkalmazásba veséik. Később aztán hozzá lehet látni ez utolsó kérdések vizsgálatálhoz és a végleges szabályozásához. Róma, május 3. A Tribuna párisi jelen­tése szerint a kormányok különösen beható tanácskozása valószínűen fölöslegessé teszi a szövetségközi konferencia egybehivását a szakértők javaslatának ügyiében. A lap való­színűnek tartja, hoigy a javaslatokat ilyen konferencia nélkül, egyszerűen a kormányok megállapodása alapján fogják elfogadni, London, május 3. A Times szerint Mac- ’dotfaM megegyezett a belga miniszterekkel, hogy tárgyalásaikról nem tesznek közlést, A belga miniszterek előreláthatóan holnap tér­nek vissza Brüsszelbe. Egu Ml Fii’. Süllőinél, Haggarország főbiztosaitól iajtóankét a Hang-áriában — Cáron és Sipman lesznek Smith segítőtársai Budapest, május 3. (Saját tudósítónk teleíonjelentése.) Mr. Smith Jeromos, a népszövetség magyaror­szági főbiztosa tegnap megérkezett Buda­pestre. Délelőtt tizenegy órakor a Hungária- szállóban kihallgatáson fogadta a sajtó kép­viselőit. Az ankéton megjelentek a budapesti lapok szerkesztői és a külföldi lapok buda­pesti munkatársai is nagy számban voltak jelen. Ott láttuk a Times, a Temps, a Matin, a Corriere d'ltalia, a New-York Héráid, a Svenska Dageblad, a Daily Telegraph, a Neue Züricher Zeitung, a Prágai Magyar Hír­lap, a Berliner Tageblatt, a Neue Freie Presse, a Reichspost, a Wiener Tagblatt és még sok más nagy külföldi lap képviselőjét. Pont ti­zenegy órakor megnyílt a fogadóterem ajtaja és Mr. Smith Jeromos, Magyarország nép- szövetségi főbiztosa sietett felénk mosolygó arccal. A . bemutatkozás után szemügyre vettem a főbiztost; Mr. Smith Jeromos kö­zéptermetű, erős, izmos férfi benyomását kelti, ötvenhárom éves, de nem látszik több­nek harmincötnél, erős markáns vonásu arca simára van borotválva. Igazi amerikai típus. Látszik rajta, hogy idegember, intelligencia és energia sugárzik le róla. Öltözködése egyszerű, puritán és szolid. Keményvágásu ajkáról halkan, de érthetően és energikusan ömlenek a szavak: — Boldog vagyok, hogy Magyarország­ba jöttem. Örülök, hogy alkalmam volt az urakkal megismerkedni. Egyszerre egy tucat fényképezőgép zá- várja kattog, mire Mr. Smith mosolyogva jegyzi meg: — Úgy látom, hogy fotográfusokban nincs hiányuk — és nagy kék szemei kacag­nak az Örömtől, majd folytatja: — Az első napokban elvégzek még egy­két hivatalos látogatást, majd átveszem hi­vatalom vezetését. Remélem, hogy rövidesen kijelölhetek magamnak egy munkatársat, aki majd fönn fogja tartani az érintkezést köztem és az urak között. Én ezt a kooperációt rend­kívül fontosnak tartom és munkám sikere egyik feltételének tekintem. De ne csodál­kozzanak rajta, ha mégsem fogok minden­nap nyilatkozni. Az én feladatom az, hogy minél kevesebbet beszéljek, de annál többet dolgozzam. (Éljenzés.) Ezután Mr. Smith fehér papírlapot vett elő és nyugodt hangon fölolvasta a sajtó számára tett nyilatkozatát. A fölzugó éljenzés után Mr. Smith moso­lyogva meghajlott és várta a kérdéseket. Az újságírók néhány kérdést tettek föl, mind­egyikre lekötelezőén és kedvesen válaszolt. Megkértem, hogy nyilatkozzék a Prágai Ma­gyar Hírlap részére impresszióiról és ter­veiről. A főbiztos nyájasan és barátságosan felelt: — Nagyon örülök, hogy ide kerültem, örömmel látom, hogy a Jegybank előmun­kálatai nagyon szépen haladnak előre. Erősen hiszem, hogy ennek igen kedvező hatása lesz a külföldi kölcsönre. — Rövidesen két értékes munkatársat fogok kapni a francia Cáron és Mr. Sip- mann angol pénzügyi szakértő személyé­ben. Mind a kettő kiváló pénzügyi politikus és remélem, hogy munkámban, melyet be­csületes amerikai komolysággal akarok vé­gezni. nagy segítségemre lesznek. Még néhány percig voltunk együtt a fő­biztossal, majd udvarias főhajtással elbúcsú­zott tőlünk: —Az ünnepnek vége, most jönnek a szürke munkás hétköznapok — és eltávozott a teremből. A Hungária-szálló előtt fölbugott az autó szirénája, Mr. Smith energikus léptekkel az autó felé haladt, amelynek ajtaja becsukódott mögötte és a hatalmas gépkocsi megindult a Vár felé. Mr. Smith Jeromos, Magyarország népszövetségi főbiztosa kihallgatásra ment Magyarország kormányzójához. (k. 1.) === Cipiá === CSAK „Baaif." NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 Malfiieiü Lőrinci férfifehérnemű- és divat-szabó U SftR *© e° m sl-tlíEagtwőfffc N«*8&«0Baaa3-eadc«a ©>. szánt (Az udvarban.) Tárcarovatunk: Kedd: Szegedi István: A kolibri. Szerda^ Farkas István: Jánosból csillagász lesz. Csütörtök: h. ő.: Lord Byron. Péntek: Mécs László: Floridor. Szombat: Schöpflin Aladár: Győry D.: Százados adósság. Vasárnap: Vass Béla drJ Jelenések (vers). *— Csermely Gyula: Az Ősbölény. Arckép Téged mindenki átkoz és szeret —­A szemed, tompafényü két opál, Fehér arcodból egyre rám nevet S naiv kérdéssel mindent megcsodál — S míg arcodon mosolyvonal vezet, Elfolyt a vér a sápadt ajkadon — De barna hajad, mint méltó keret Leint nyakadra még álmatagon; Keresve a vágyak bő, szent helyét, Sötét hullámot vetve vastagon. S oly szép, nem Is tudom már a nevét, Egy barázda bársony pillád előtt, Amelyre nincs is tán méltó beszéd — S míg vékony, barna sávban a szemöld Remegő halántékodhoz mutat És kényszerít, hogy hajcsikka! befödd; A homlokod láttatja az utat, Amerre Indulsz s leimen hirdeti: Tekintet bennem hiába kutat — Örök a szép s mert örök: isteni. Segesdy László Eső előtt — eső után — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Maróthy Jenő. Turicska és Palojta nemcsak azért test­vérfalvak, mert a hagyomány szerint két testvér vetette meg alapjukat (lám: nemcsak Romulus és Remus értett az építkezéshez!), hanem azért is, mert a természet olyan kes­keny völgynyilatba szorította őket, mint mikor a teknőben két gyereket fürösztenek. Aztán, ha már teknőt adott az Isten, adott hozzá vizet is. Ott folyik a Rieka- patak a magasba törő égerfák alatt, tiszta a tükre, mint a kristály. Belátni kavicsos medréig, mely fölött pirosevezős pisztrán­gok előzködnek nesztelen, sima cikázással. övék az árnyék birodalma. A napsütötte Öblöket sulykoló asszonyok, élestorku mez­telen gyermekek szálljak meg s ahol gyerek van, a liba se hiányozhatlk; suhog a viz a fehértollas ármádiák szárnycsapásai nyo­mán, felvert habok gyémántcseppjei szikráz­nak a levegőben királyi pompával. így el­osztván egymás között a csörgedező biro­dalmat, beéri a maga körével asszony, gyer­mek,pisztráng és liba. Csak férfit nem látni sehol. Ugyan mit is keresne a férfi ebben a társaságban! A fehérnemüpaskolás az asz- szony dolga, a libát megőrzi a gyerek... s fürödni... Fürödni?! De hiszen nem is járt az soha a Hruskár-völgybcn, aki azt kí­vánja a férfitól, hogy fürödjék. Már hogy il­lenék ilyen sziborita dőzsölés az erősebb nemhez az Ostri vrh. (Éleshegy) alatt. A tisztaság?... Jó, jó, hiszen, ami kilátszik a ruhából: a fej, láb, meg a tenyerek, azokat megmoshatja az ember frissen kutvizben a zöldmohás vályún. A többi, ami hátra van, úgyse piszkos. S akinek piszkos, az nem iz­zad; aki nem izzad, az nem dolgoik. Aki pedig nem dolgozik, annak ne fogja a pártját senki, mert az méltó Turicska és Palojta megvetésére. Azért a világért se gondoljuk, hogy más se terem ezek között a szamócaillatu hegy­oldalak között, mint puritán moralizálás s csontosujju prédikációk a földkerekség köny- nyelmü elemei számára. Nagy szegénység volna az. Ott van mindjárt az Ostri vrh. A környék legöregebb fésűs, halinás tótjai por­ladó őseik elbeszéléséből tudják, hogy a hajdankorban vulkán volt. Sokat dörgött- inorgott s rázta a két falu alatt a sziklakérgii padimentumot. Még régebben — de arra em­ber sohase emlékezett — mázsás szürke kö­veket parittyázott szanaszét, (ördög vitte volna a dolgát: miatta van annyi baj a szán­tással!) s egyszer akkorát lőtt a kürtösi hegy oldalára, hogy az majd hanyatesett tő­le, a szerencsétlen: azért lóg hátrább a nya­ka, mint a dereka. Hanem valamikor aztán egy templomnagyságu szikla került a torká­ba, azt nem bírta kiprüszkölni. Megfult-e, vagy csak lecsendesedett, Isten tudja. A legvalószínűbb, hogy elunta a sok dörömbö- lést s szemlélődik, mint a bölcs", öreg embe­rek s ha igaz, mosolyog az élet baklövésein. Erre mutat, hogy félreáll a kalapja is, mint­ha csak jókedvében lökte- vo-lnia a feje búbjára. Bethlen a nyomdászsztrájkról A nemzetgyűlés tegnapi folytatólagos ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt Peidfnek. Tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy a kormány osztály­politikát folytat és Ih-ogy a gyülekezési jo­got korlátozzák. Csak a szocialistáknak eb­ben az évben 2800 gyűlésre adtak engedélyt. A május elsejei gyülésbetiltás csak preven­tív intézkedés volt, hiszen Rábök képviselő úgy nyilatkozott, hogy a munkásságon egye­dül az általános sztrájk segíthet. A gyűlése­ket a közrend megvédése céljából kellett be­tiltani. (Taps jobbrós.) A szociáldemokraták előtt az ébredők is gyüléstartá-st kértek, nyil­vánvaló volt tehát, hogy a két ellentábor összecsapásra készül. Ezután azt bizonyítja, hogy a szociáldemokrata párt és a szakszer­vezet szorosan össenőttek. Nem ‘vádolta a szocialistákat azzal, hogy ők rendezték a sztrájkot, de őket is hibák terhelik. Ismerteti a nyomdászsztrájk és az‘egyezkedési kísér­letek történetét. A főbizalmiak terrorizálták a munkásságot és lehetetlenné tették a megegyezést. Csodálatosnak tartja, hogy a fajvédő lapok a szociáldemokraták jóvoltá­ból megjelenhettek. ((Óriási zaj, az elnök Proppert rendreutasitja.) Bérharchoz a munkásságnak joga van, a kormány ebbe nem avatkozhat be, de kö­telessége, hogy a politikától a bérharcot megóvja. Lehetetlen, hogy egyes politikai pártok ilyen bérharcokat a maguk részéire használjanak ki. Ezért adta ki a kormány a lapbetiltó rendeletet, amelyre egyébként az 1912. évi 63. törvénycikk is följogosítja. Visszaélés a munkásság érdekeivel, ha má­sok bérharcát kihasználva politikai tőkét akarnak belőle kovácsolni. A sajtónak az a része, amely megjelenő értesülése szerint, a régi béreket fizette. Ennek ellenére poli­tikai alapon tudott olyan egyezséget köt­ni .. . (erre a szóra rettenetes zaj tört ki a szélső balon és a fajvédőknél. Gömbös magából kikelve kiáltoz a miniszterelnök felé: hazugság! Az elnök Gömböst, far­kast, Reisingert, Kabókot és több szoclál­No, már ahol ilyen huncut hegy van (a hegyek társadalmában a vulkán: a bohém), ott az emberek se irtózhatnak a mulatozás­tól. Turicska és Palojta dolgozik hat fala helyett, de ha aztán mulatni kell, tyiszle zrányik! ott hagyja el őket valaki. Hogy há­ború volt? Volt, volt, persze, hogy volt. De elmúlt, bratia nesi, ne folyjon az orrunk vére utána. Hogy feliordult a világ s a kakas ta­réja után is adót szednek? Eh, el fog múlni az is, hiszen a kolera se tartott örökké. Per­sze, hogy nem. Törje a fejét rajta, aki nem tud okosabbat kezdeni az idejével. De aztán, ha eleget törte, szedje magát s költözzék eí a Hruskár-völgyből, mert nem oda való. — Húzzad, móré! A gond az ördög felesége! — veregeti össze a tenyerét Kukucska Palyo, a turicskai bíró, — s úgy odanéz a töltöttgalamb Pleonákné szemébe, hogy a vak is láthatja, hogy ha választani kell Gond asszony s a másik menyecske között, Palyo egyszuszra Pleonáknét vá­lasztja. Déli harangszó óta együtt mulat Turics­ka és Palojta fiatalsága a turicskai nábob, Szikora Gyúró udvarán. A házigazda arca I lángot hord a boldogságtól. Ma keresztelték meg az első gyerekét — Gyúró névre per­sze, mert az első gyerek Szikoráéknál — ha fiú, — csak Gyúró lehet. így rendeli ezt a tradíció, mely szerint a terebélyes családfán huszonöt Gyúró adta eddig egymás kezébe a kilincset. A kis pó- lyás fickó a huszonhatodik; alig pöszög még az istenadta, de már fejre, pofára, orr­Mérfék után készít férfifehérnemüí! 1 Óriási választék \ a legizlésesebb divatcikkekben, legfinomabb U női- és férfiharisnyákban, nyakkendőkben, t £ zsebkendőkben stb. :-: ’ £ Szolid árak! Eltófaj fatólás! 1 !=a psr* Walódi Schroll-féEe 8 1 ^ Kfissfl Fö-u és lenvásznak Sdtilfonok, vásznait, creionok és damasztok nagy választékban 'Y“ nníiiiiiii ‘ minden Damaszí-asztalnemüek. Kész nölfetiérnemüek* Szent-háromság szélességben Sciiroll-Schiffffon 7, vászon ^jkorona^

Next

/
Thumbnails
Contents