Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-04 / 101. (549.) szám

1 . Vasárnap, május 4. demokratát rendreutasit. Bethlen nagy zaj­ban folytatja beszédét.) Úgy informálódott, hogy megegyezés jött létre Gömbös és egy szocialista képviselő között. Ezt a meg­egyezést másnak, mint politikainak nem minősítheti. A sajtószabadságnak olyan felfogását, amelynek az ország 1918-ban volt tanúja és amikor a munkásság diktálta, hogy mi­lyen lapok jeelnhetnek meg, amig a helyén lesz, megismételni nem engedi. (A kor­mánypárt percekig felállva ünnepli Bethlent.) Nem tűri, hogy a politikai pártok a magyar sajtóban terrorizáljanak. (Nagy taps.) Utána Gömbös beszélt és tiltakozott az ellen, mintha a fajvédők a szocialistákkal politikai megegyezést kötöttek volna. A nyamldászsztrajkról szólva a fönökegyestile- tet támadta, amely szerinte térdre akarta kényszeríteni a munkásságot és tönkre akar­ja tenni a keresztény sajtóvá 11 álatokat. B é- n á r d Ágoston, a Nép főszerkesztője kijelen­ti, hogy ellenzi a kormány lapbetiltó rendele­tét. ebből levonja a konzekvenciákat és kilép a kormányttámo'gató Wolff-tpártból. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz, hogy a híz legközelebbi ülését május 14-án tartsa. Nagy Vince kívánja, hogy a Ház holnap is összeüljön. E c k h a r d t a iapbetllt ás okkal kapcsolatban élesen támadja Miklós Andort és azt állítja róla, hogy a New-York palotát Lánczy Leótól kizsarolta. A Ház többsége ezután az elnök napirendi indítványát fogadta t\ ás a nemzetgyűlést május 14-ig elnapolta, Változatlan a nyomdászszír ajk A iiyoindászsztríák helyzete változatlan. A főbizulmitestület ma délután ülést tartott. Elhatá­rozták, hogy küldöttséggel keresik fel Vass József dr. népjóléti minisztert, aki vállalkozott arra, hogy közvetít a miunkáJbk és a munkaadók között. Olaszország másfélmillió dollárt jegyzett a Jegybankra A Jegybank részvényjegyzése a legnagyobb érdeklődés mellett folyik. Külföldről is élénken ér­deklődnek. Olaszország másfélmillió dollár értékű részvényt jegyzett Amerikáiból is nagyobb jegy­zéseket várnak. Á kis antant agóniában Zágráb, május 3. A zágrábi Obzor egy Jöltünést keltő cikkében azt írja, hogy a kis- antant ma igen súlyos válságban szenved, sőt a kisaníant agóniájáról is lehet beszélni. Románia egészen független politikát követ és Lengyelországra és Franciaországra akar tá­maszkodni, mig Cseh-Szlovákia és Jugoszlá­via békében óhajtanak élni Oroszországgal. Pasics lázit - a korona és a nemet íöftfeséüé ellen Miért nem jutottak a horvátok a király színe elé? Belgrád, május 3. Az ellenzéki lapok azzal vádolják Pasics minisztereliniököt, hogy a bje] inni radikális gyűlésen fart ott beszédében a korona és a nemzet többsége elleni lázadásra bujtotta föl párthiveit arra az esetre, hogy ha nemi _ a ra­dikálisokat bizuiálk meg .a szkupstímai válasz­tások lefolytatásával. A lápok Pasics beszé­dének különösen azt a részét lcommieiptúllják, melyben a minisztere lnöik azt mondta, hogy a radikális, párt arnnalk ellenéire, hogy még neim twdljia a király elhatározását, céljától, az állaim főm tartásának és miegvédelime zéséin eík poiitliká'tó'l nemi főig eltáintonodini és hogy re­mélhetően abban a helyzetiben tesz, hogy azo­kat is leímgedelimességre kényszerítse, akik je­lenleg iá nép akarata ellen törnek. Belgrád, május 3. A király tegnap dél­után Popovics demokrata képviselőt fogadta kihallgatásom, aki a horvátokmál különös ro- konszeinvnek örvietnid. Este a horvát képviselői kluub megbízottja helyett meglepetésszerűen Daviidoiviicsat, az ehienzéki klub vezetőjét hív­ták a királyi palotáiba- Politikai körökben el­terjedt. liir szeriimt a horvátok képviselőjének a királyi palotába való meghívása azért ma­radt el, mert a korona arra az álláspontra he­lyezkedett, hotgy a köztársasági gazdapártnak személyesein kell az audienciát kérelimezmie, ha a király színe elé akar jutni. A horvátok azonban megmaradnak ama nézetűik mellett, hogy parlamenti csoportot alakítva vala­mennyi piarliaimentl joggal rendelkeznek, tehát azzal a joggal is, hogy a válság megoldási lehetőségeit közvetlenül a király előtt fejtsék ki. A horvát körökben épper.i ezért azt hiszik, hogy a híresztelés nem fog raegeTÖsirtést nyerni. Belgrád, május 3. A szkupstina hús vét utáni első ülése igen rövid1 volt. Piasie,s minisz­terelnöknek a kabinet lemondásáról való je­lentésének tudomásulvétele után az ülést az uj kormány miega laki fásáig elnapolták. A rádionizált Tátra széplak Az ágyban fekvő betegek rádióiölvevő készüléket kapnak — Rádió-opera, rádió-operett a kurszaionban Guhr Mihály dr. a szív és tüdő rádió-diagnosztikájáról Tátraszéplak, május 3. (Kiküldött ummklaitáirsiunktóh) A rádiófolie- fon korszakalkotó jelentősége mind markán­sabb voinialialklb.au. domborodik ki az ámurlíó emberiség szieme ellőtt. A hadászatban való­ságos, forradalmat okozott, a politikának és tudománynak egyianánt megbxsülhptetlen .propagandaeszköze lett és Amundsen ,,Maud“ halóját, melyet a szábéiriiai paritok felié sodor­nak az északi sarktenger hullámai, összeköt­tetésben tartja ,a ügyelő világgal. Ameriká­ban már rádió-ikiaiapókat s rádió-ernyőket hordaruak az emberek, az utcakiereszitezé'Siek- nél posztóié rendőrök rádió-telve vő készü­lékkel vann'aik felszerelve s három rádió-új­ság jelenik meg. A rádiótelefon fejlődése be­láthatatlan. A rádiótelefon az orvostudományban is nagyjelentőségű. g A német belgyógyászok Kissiogenben most lezajlott konferenciának programján már ott szerepelt a szív és tüdő rádió-dia­gnosztikája. Alkakmmk volt hosszabb beszélgetést folytatni Guhr Mihály dir.-naiT, a tátrasziéplaki tüdőszainatórhim vezető főorvosával, aki most tért vissza a kissingiemi kongresszusról és né­metországi tainulrnányutjáról A főorvos a kö­vetkezőkben nyilatkozott mémietoirszáigi ta­cimpára ö is olyan Gyúró, mint annak a rendje. Nem csoda tehát, hogy akkora ün­nepséget rendeztek a tiszteletére, amilyen csak fejedelmeknek jár ki. Két pap keresz­telte, két bába tartotta, két kántor fújta az „Áron! áldást“ a kóruson. Teringette, ha ez se lesz nagy ember, kiesett a természet ke­reke. .. Aztán a lakoma! Az volt csak me­sébe illő! Százhúsz gyertya lobogott a ma­zsolával töltött óriási örömkalácson; két markos legény tette az asztal közepére s még az araszos deszka is megreccsent alat­ta. Nyomban rá tizenkét húsétel következett sebesen egymásután: baromfiak, sertés- és borjusültek kazlai, majonrannával, borssal, szekfiiszeggel, olyan tüzet támasztva bent a gyomor tekervényes utcáin, hogy vödör­számra issza a bort az is, aki nem szereti. Közben pedig szól-szól megállás nélkül a Peti cigány hegedűje. Itt is, ott is kirúgja maga alól a széket valaki, körülropja az ud­vart, azzal vissza a többi közé folytatni az ivást, ahol abbanhagyta. Hej, be szépre is esztergályozta ki az Úristen ezt a csillaggal cifrázott világot! Majd szétveti az udvart a jókedv és a sokadalom: pityókás már a házőrző kuvasz is s a zsemlyeszinii macska felgörbitett háttal köpköd a tyúkól tetején. Már ebben az illuminált társaságban jó­zannak maradni: penitencia. S ha a kegyet­len sors, mondjuk, éppen egy hivatalos sze­mélyt jelöl ki erre a kárhozatos szerepre: az valóságos elemi csapás. Pedig bizony ezúttal, — hiába is szépi- tenők a dolgot — Hodbabni Borka: a paloj- tai bába volt az, aki józanul maradt. Tudja a szösz, hogy történhetett ekkora mulasztás Szikora Gyúró házában. Szegény Borka el­jött Palojtáról a gyereket tartani, hogy ez­zel is fokozza a keresztelő pompáját. Aztán, — mikor éppen elkezdődött a mulatság — betessékelték a gyerekkel a szobába (vala­kinek arra is kell vigyázni) s szépen elfe­ledkeztek róla. Enni még csak kapott vala­mit. de bort... Hm. Vigye az ördög, nem, mint hogyha nem tudna meglenni nélküle, de mégis csak nagy sértés, hogy éppen azt a borocskát felejtették el... hisz nem halhat szomjan az ember, ha már keresztelőbe hív­ták, vagy micsoda. Odaült az ablakhoz s csak nézett, né­zett szomorúan az udvarra. Lám, Kvapkóné, a turicskai bába úgy rezegteti a derekát a táncolók között, mintha az ő tiszteletére húzná a cigány. Hiszen igaz, igaz: húsz év­vel fiatalabb, az negyven, ő hatvan, de ve­gyük úgy, hogy ki a vendég és ki van idehaza: hiába, csak az volna az igazság, ha Kvapkóné vigyázna a kis Gyúróra. Aztán ez a Tera is... Micsoda anya ez? Minden félórában íiti be egyszer az or­rát, azzal gyű, ki az udvarra. Olyan ke­mény ennek a természete, mint a nőstény­farkasé. De a kölykeivel az is többet törő­dik. Közben a kis Gyúró alszik, mint a tej, kint énekelnek s vele, Hodbabni Borkával nem törődik senki. Besötétedett. Elverte az óra a tizet. Mit tehetett szegény Borka: kendőt terített a földre, ledőlt s elaludt. Egyszerre csak úgy éjféltájban kicsa­pódott az ajtó s bclódult rajta Szikora Gyúró. Kettőt lépett, megbotlott Borkába, gyu­fát gyújtott s megrázta: — Hé, ki vagy te, asszony? paszitalatairól és a közel jövőben megvalósí­tandó rádió-programiéról, mely uj képet és jeieinitűséigtet fog adtnít az európai hírű Tétna- szépklknaik. — Német országot valósággal elöntötte a rádió-láz s a német ész most azon fáradozik, hogy a Táldiió gyakorlati alkalma,zását minden téren minél általánosabbá tegye. Az orvos tu­domány bain a 'diagnosztika téréin van a rádió- telefonnak elsősorban jelentősége. A fülbete- giek és nagyothallók vizsgálata, valamint a szív és tüdő -dlilaignoszítikáia a rádiótelefon ré­vén sóikkal tökéletesebb. A szív és tüdő ná­di ő-diagnosztikája szerepelt ,a ikissingeni bel­gyógyász-kongresszus programiján is, de a kongresszus anyagának nagy torlódása miatt gyakorlat! bemtutaitása elmaradt. A szívmű­ködés okozta haogijeleoségeket, azok erőssé­gét, ritmusát é,s. gyakoriságát, melyek a vizs­gáló orvost érdeklik, oly uj készülékkel vizs­gálják, melynek alkatrészei egy mikrofon, pár leíiektróricíső és egy telefon. Eigy elektroncső hangérösitését 'tizenötszörösnek véve (példá­iul három siorhalkapcsollt elektroncsővel) ezerötszázszorosra növelhetjük a szívzűréi okozta hangjelenségek erősségét. A niifcrofoirt a szív tájékára téve a tele­fonból pontosan hallgathatjuk a szívműködés hangjelenségeit. Ugyanezzel a készülékkel Borka nagyot lélegzett s megdörgölte a szemét, — Én vagyok a palojtai bába. — Oh, oh, a palojtai bába? — sajnálko­zott Gyúró, az egyensúlyt keresve, — te, szegény bába és te heversz a földön? No, ezen segíteni kell. Ott az ágy a fal mellett, feküdj belé. — „Gyakujem peknye“, köszönöm szé­pen! — motyogta Borka és sietve kapaszko­dott fel a kibontott nyoszoiyára. Félig volt csak ébren, de homályos ön­tudattal is jóleső kiengeszíelödés járta át, hogy íme elégtételt adtak neki. Háromnegyedóráig se alhatotí s újra nyílt az ajtó. Megint Gyúró volt. Lámpást tartott a kezében s még jobban ingadozott, mint az előbb. Megnézte a gyereket, aztán hirtelen az „ágyra fordult a tekintete. — „Kto je tam“. Ki az ott? — kérdezte vérvörös arccal. — Én vagyok, a palojtai bába, — felelte Borka alázatosan. — Úgy?! A palojtai bába? Ágyban? Mint valami nagyságos asszony? Mégy mindjárt a kuckóba?! Borka morgott, elégedetlenkedett, de azért szedte magát, mintha vizzel öntötték volna ki. — Komisz emberek, mégis csak komisz emberek, — gondolta s elegyengette a ken­dőt maga alatt. — Meghívnak, oszt még a földön kell... ezen a hideg földön ... Hogy mit kell a hideg földön, azt — mire eddig jutott, — megtette Borka: aludt me­gint, mint a bunda. Csodálatos szép álmai voltak. A bölcső egyszerre megrándult, hordóvá gömbölyö- dött s csak úgy csillogott benne a sok ró­végezhctjü'k a tüdő vizsgálatát Ss­Ama a megjegyzésíiiinikre, hogy egyes amerikai kórházaidban minden beteg ágya mellett ott van a rádió-felvevő készülék, Guhr dr. így válaszolt: ^ i — Feltétlenül lépést tartok a rádió tele­foninál kapcsolatos minden uj vívmánnyal. A j rádió-vizsgáló készülékeket beszerzőm és te­kintette i ama, hogy a rádiótörvény május 1- ( •fcö'l Cseh-Szlovákiában is életbe lépett, érint- , kezesbe lépek az illetékes tényezőkkel sza­natóriumomnak rádió-felvevő készülékkel va­ló félszer elése kérdésében. Nagyon jól tud­juk, milyen fontos éppen a tüdőbaj lefolyásá­nál, hogy a beteg jó kedély hangulatban le­gyen, e tekintetben a rádió megbecsülhetet­len szolgálatokat fog tenni- Ágybamfekvö be­tegeink agya mellett oitt lesz a felvevő készü­lék, mely lehetővé fogja tenni, hogy a befog ne foglalkozzon örökké gondolataival, hanem gyönyörködjék a rádió telefoná lás szépségei­ben, hangversenyeket, opera- és openettelö- adiásokat hallgasson, végig vagy részitvegyen ttuidoimiányos s egyéb el’öiad'ásokon. Ünnepna­pokon a rádió ,a betegszobába varázsolta majd a templomi istentisztelet hangulatát, A le-gb i- resdbb egyházi szónokok és a legszebb egy­házi zenék hangja fog megszólalni a készü­lékből. Természetesen szükség van a felvevő készülékek kapacitásának fejlődésére. De vz — úgy látszik — rohamosan bekövetkezik. Beszerzőnk hanigerösitőkkel felszerelt készü­lékeiket Is, hogy a kurszaionban fent járó betc- gdnk részére opera*- és operetfeTőadásokat s hangversenyeket rendezhetünk ... A főorvos az igazi emberbarát és orvos lelkes szeretedéivel nézett végiig a tündért fek­vésű tárrászépluki szanatórium épületein, ame­lyekben annyi szenvedő beteg nyerte vissza az egészségét. Én Mausira gondoltaim, erre a szlép fehér leányra, kit „Nefellejtskének“ hívnak azok, akik szeretik és három- éive fek­szik sápadtam és elveszetten a fehér ágyán. Hogy fel fog ragyogni még egyszer a fáradt szeme, ha füléhez illeszti egy e'ste a hallgatót és felsír Tannháuser csodálatos muzsikája... Franciaország nem tudja garan­tálni Románia védelmét a szovjet ellen London, május 33. A Reuter-ügynökség a román—francia tárgyalásokkal kapcsolatosan megállapítja, hogy Franciaország nem Igen tudja garan­tálni Románia védelmét egy orosz támadás esetén, noha Románia egyetlen jövőbeli ve­szélyeztetése kizáróan Oroszország részéről várható. Oroszország szándékai tekintetében nagy a bizonytalanság és Besszarábia tekin­tetében való magatartását nem látja tisztán Románia. zsalllati siller. S neki most már erre a cse­megére kellett vigyáznia. Hamar kerített egy köcsögöt, telemeritette, ajkához vitte ... Haj! most újra kinyilt az az ostoba ajtó s megjelent a szobában összeborzolt hajjal megint csak Gyúró. Topogott, lődörgött, jobbra-balra került s hirtelen nagyot rúgott Barka térdébe. Erre megállt s hüledezve bámult maga elé. — De... ki lábatlankodik megint itt? !| Borka, mint az elpattantott rugó pende­rüll fel fekvőhelyéről. — Mondtam már, hogy én vagyok, a palojtai bába! Gyúró arca mélységes felháborodást fe­jezett ki. — Hogy mondod?! A palojtai bába? S te a földön fekszel? Ki tette ezt? Hadd ütöm agyon. Ördög, pokol! A palojtai bába a föl­dön! Mikor ott a felvetett ágy. Gyere, gyere te boldogtalan bába, hadd segítselek fel rá. — De iszen, — tört ki Bodrából az el­fojtott düh — üssön belém a mennykő. ha mégegyszer visszafekszem akár a földre, akár az ágyatokba! Vette a kendőjét, átfurakodott a tánco­lók tömegén s a holdsütötte országúton, ten­ger keserűséggel szivében, elindult Palojtára. A két falu között megállt s hallgatózott. Valami furcsa nóta hangjait szórta utána a szél: „Vadkörte van a kamrába Szép lány Palojtán a bába .. — Részeg disznók! — sziszegte Borka s mielőtt tovább ment volna kimondhatatlan megvetéssel öltötte ki a nyelvét Turicska felé. ^ ^4[000 CV > *{0r^za^^a vezet^et<^ vissza az ig mándi_ & es ént víz fl ‘ * páratlan * természetes gyógyszere a ít$©!Ií©r- |j£l- s egyéb tlfilSÚ betegségeknek I jujmÍw r*n (‘m . J1 im!i* wliilYnir 1^hm^iiIiiiiiIiii' ........ Mi'iii'ii ni1 iw»hw■!■wuiiiii^ibwii^iiiiii^wiwni^TOTwLiiuTmJiimmmiaMmmTTTr-n---^--—^

Next

/
Thumbnails
Contents