Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-20 / 113. (561.) szám

J jtoÁf+fi, ¥ í^] ­Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Roszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: P PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ őr. Etérkezffink a döntéseit Hetéhez (g.) Prága, május 19. Ez a hét, amelynek ma éljük az első hétköznapját,, döntő jelentőségű lehet az európai politikának két fontos, sok tekintet­ben egymástól függő, de az egész európai politika kimagasló kérdései szempontjából föltétien bizonyossággal összetartozó problé­mára: a francia és német kormányválságra. Az elsőt a május 11-iki francia válasz­tások, a másodikat a május 4-iki-német vá­lasztások vetették a megoldatlan kérdések­kel amugyis túltelített európai politika fő- problémáinak sorába, mert mind a két vá­lasztás az eddigi kormánynak bukását s az eddigi kormányzati pártok legyöngülését eredményezte. Ez a kormánybuktatás a nép politikai megnyilatkozásával kapcsolatosan kezd krónikus és egészen megszokott jelen­ség lenni, mert ha a most emlitett két kor­mány bukáshoz még hozzávesszük a múlt vasárnapi japán választásokat, amikor a kensikaiak, tehát a kormánnyal ellentétben állók szerezték meg a mandátumok többsé­gét s ha visszaidézzük az angol választások eredményeit,, akkor szabályként állíthatjuk föl azt a tételt, hogy ma minden kormány, amelyik megkérdezi államának népétől: bi­zalommal van-e iránta vagy sem, ezzel a politikai ténykedésével önmagára mondja ki a halálos ítéletet. Eme- jelenség'- fölött nem lehet 0 nem is szabad könnyelmű megállapításokkal elnézni és a kormánybukfencezéseknek egyre meg­ismétlődő jelenségeit nem szabad pusztán véletlennek minősíteni, mert a-politikában előfordulnak ugyan véletlenségek, de a soro­zatos véletlenség már nem véletlenség, de oly jelenség, amelynek okai vannak és amelynek okai 'föltalálhatok. Ezek az okok, ugylátszik, mélyebbre nyúlnak, mint a pártharcok felszínes tala­jába s ha a gondolkodó politikus a£ oknyo­mozás módszerével birálja e kérdést, úgy rájön arra, hogy ez az ok nem lehet más, mint annak a tömegérzésnek megnyilatko­zása, hogy a mai politikai elrendezés nem ad sem megnyugvást, sem békét s nem nyújt oly stabil és produktív kialakulásra alkal­mas alapot, mely kialakulás magával hozná a politikában faktorként jelentkező tömegek megelégedését. Ezért söpri el ma minden választás az uralmon levő kormányzatot, ezért növek­szenek egyre a megoldást kívánó politikai problémák és hemzsegnek az európai politi­kában a kormánykrizisek. De nemcsak a po- tikai kiindulási pontnak eltévesztett volta s nemcsak a politikai iramnak tulgyorsitcít és az egyensúlyt figyelmen kivü! hagyó tem­pója az oka annak, hogy ezek a jelenségek bekövetkeznek, de annak az összhangnak hiánya is, amely föltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy kormány pozícióját szilárdnak és erősnek érezhesse. Ma az egyik kormány megbuktatja a másikat s nyugodt lélekkel meg lehet állapítani, hogy Poincaré bukásá­nak nemcsak a francia nép, de a Macdonald által kezdeményezett uj külpolitikai állásfog­lalás is az oka. Rossz alapon, rossz politikát csinált- — ezt oda lehet ma írni minden kimúlt kor­mányelnök politikai hamvait rejtegető ko­porsóra. Hogy akik a bukott kormányok orszá­gaiban ezután következnek és ezután veszik kezükbe a politikai vezetést, ..elvetik-e a rossz alapot, megkeresik-e az egyedüli he­lyes és jó kiindulási pontot s igyekeznek-e jó politikát csinálni, ez oly létkérdése az európai békének és nyugalomnak, amelyre ez a hét sem adhat feleletet, még akkor sem, ha e héten tisztázódik az a két hatal­mas kérdés, ki kerül kormányra Németor­szágban és Franciaországban. i Panamaváci HlSIerand ellen A frank stabilizálására szánt összeget választási célra használta föl *— Herriot előtérben —* Uj külpolitika kezdődik Paris, május 19* Két h!é‘t választ et bennünket attól, hogy a_ francia kamara megtartsa első ülését s ez­alatt a két hét alatt meg kell oldani azt a kormányválságot, mely a francia választá­sok nyomán keletkezett s aminek megoldása az első napokban sokkal könnyebbnek lát­szott, mint a jelen pillanatban. Még mindig bizonytalan az a kérdés, vájjon a szocialis­ták belépnek-e a kormányba s mivel Montét szocialista képviselő, akit egy listán válasz­tottak meg Herriottal, kijelentette, hogy Her triót neim hajlandó átvenni a kormány el­nökséget azesetben, ha a szocialisták vona­kodnak a kormányba belépni, ma egy bal­oldali republikánus kormány alakításának le­hetősége van előtérben. Ez esetben Briand lenne a miniszter elnök. A francia politikai közvéleményt ma leg­inkább az a kérdés foglalkoztatja, követi-e a köztársasági elnök Poincaré példáját vagy sem. A Quótidien vezető helyen ma Maurs köz-társasági érzelmű lakosságának Miile- randihoz intézett táviratát közli, amely fel­hívja Millerandot, hogy azonnal mondjon le, mert a lakosság alig várja már azt, hogy ennek, örömére kivilágíthassa ablakait* A lap egyébként valóságos hadjáratot indított Miller and ellen, akit azzal vádol, hogy Fran­cois Marsall pénzügyminiszterrel és Robi- neau-val, a Banque de Francé kormányzó­jával együtt a francia frank stabilizálására szánt ősz- szeg kétharmadát a nemzeti blokk válasz­tási agitációjának céljaira használta iöl. A lap azt követeli, hogy az uj kamara vizs­gáló-bizottságot küldjön ki és a „válasz­tási frank" skandalumát torolja meg. Az a nézet, hogy az uj francia kormány nem 'követhet más külpolitikát, mint amit Poincaré követett, -egy hét alatt tökéletesen megváltozott. Tanéi eu, aki most visszavonult a politikai élettől, egy újságíró előtt kijelen­tette, hogy a külpolitika bizonyos tekintet­ben teljesen meg fog változni. Herriot a Maiin 'tudósítója -előtt kijelen­tette, hogy a következő francia kormány -el­ső feladata lesz a külpolitikai kérdések tisz­tázása* A katonai és pénzügyi terhek fcszáí- litására a jelen pillanatban nem lehet gon­dolni. Előbb szükség van -egy nemzetközi antantra, Franciaország csak azután léle­gezhet szabadon. Painileve ugyancsak a Ma­iin tudósítója -előtt kijelentette, hogy véle­ménye szerint Herriot lesz az uj miniszter­ei nők. Az Oeuvre úgy tudja, hogy Herriot holnap Parisba érkezik s e héten meghiyást kap a köztársasági elnökhöz. A német kormányalakítás vajúdása Berlin, május 19* A parlamentáris élet rendkívül élénk tem­pót vesz föl. A pariáment folyosóin ös-sze- gyüiekeznek a politikusok és újságírók és élénken tárgyalják a kormány alakítás körüli helyzetet. Különösen a német nemzeti párt -magatartása alkotja a főkérdést és sokan úgy tudják, hogy a német nemzeti pártban magában nagy véleményeltérés uralkodik a tekintetben, át vegye-e a -kormányzást a párt vagy sem. E nagy kérdés felől a holnapi pártülés fog dönteni, A holnapi nap általában a döntések nap­jaként tekinthető, mert a német néppárt és a demokrata párt is illést tart és a kor­mányalakítási kérdést fogja tárgyalni. A centrum pár Vezetősége már ma me'g-i tartotta e 'kérdésben: ülését. Az ülésről e pil­lanatban még nem sikerült bővebb részlete­ket megtudnom, annyit azonban jelenthetek, hogy a centrum csak az esetben hajlandó a német nemzetiekkel együtt részt vermi a kormányban, ha a német nemzeti párt töké­letesen megváltóztatja álláspontját a jóvá-, tételi kérdésben. Általában azt tartják, hogy j a német nemzetiek számára a többi párt ré- } széről kevés hajlandóság mutatkozik az ,| együttműködésre. A Deutsche Alig eme in-e l Zeitung mai vezércikkében ama reményé-; nek ad kifejezést, hogy az uj német és fran-; cia parlament az egészséges emberi ész alapján fogja megkeresni a konfliktusok meg- j oldási lehetőségeit. Németországnak egy ptl- j 1 an-atig sem szabad kételkedni abban, hogy \ a birodalmi gyűlés többsége a szakértők ja- 1 vastatait el fogja ösmemi a további tárgya- : 1 ásókra alkalmas alapnak. Hentes rémat akkwdja Az olasz-—cseh-szlovák szerződés két princípiuma — Nincs katonai klauzula — Görögország nem léphet be a kisantántba Róma, május 19. A Mondo mai számá­ban Benesnek egy nyilatokzatát közli, amely szerint a római tanácskozások eredménye egy akkordot alkot, amely alapja lesz az Olaszországgal kötendő formális szerződés­nek, mely a legközelebb? időben kerül aláírás j alá. A szerződés magvát két princípium al-1 kotja: A békeszerződés fentartása, mint a középeurőpai béke záloga, továbbá egy olasz—cseh-szlovák politikai természetű együttműködés. Nemcsak megegyezésről, ha­nem kooperációról Is szó van, amelynek célja az egységes eljárás oly esetekben, amikor ez szükségesnek látszik. A szerző­désnek nem lesz katonai klauzulája és nem alkotja kiegészítését az olasz—jugoszláv szerződésnek. A két szerződés hasonlít egy­máshoz, de nem ugyanaz. Két önálló szerző­désről van szó. Mindeniknek meg van a ma- 1 ga funkciója és mindenik önmagában élő or­ganizmus. Benes kijelentette, hogy a szerző* dást Szicíliában Masaryk elnök elé terjeszti s hogy Rómába való visszatérése után a szerződés aláírható lesz. Benes miniszter az athéni sajtó római tudósítója előtt kijelentette, hogy Görögor­szág nem léphet be a kisantantba, mivel nincsenek középeurópa? érdekei. Görögor­szágnak szomszédaival és Olaszországgal kell kombinációt találnia. Masaryk ekféberhen témába utazik Prága, május 19. Béres tegnap -elutazott Rómából, ahol a tegnapi napon meglátogatta Gasparri bibor- no-kot, a Vatikán . államtitkárát. Benesnek római útja a hivatalos jelentések szerint tel­jes sikerrel járt, ment Írásban leszögezték azokat a megállapodásokat, .amelyeket a köl­csönös jogok és kötelességek tekintetében Gseh-Szlovákia és Olaszország számára föl­állítottak. E megállapodások, hír szerint in­kább gazdasági, mint politikai természetűek* A hivatalos jelentések azonban nem adnak számot arról, hogy mennyiben sikerült Be- nesnek megtalálni a külpolitikai összhangot Mussolini koncepciójával és mennyiben sike­rült az ewrópa főkérdések tekintetében meg- : egyezniük. — Egy római távirati jelentés arról ad: számot, hogy Benes és Mussolini megállapodtak abban, hogy Masaryk köztársasági elnök október hó­napban meglátogatja az olasz királyt. A -belgrádi Pravda azt á'Hitja, hogy a most Benes és Nimcsics között lefolyt tár- ^ gyalások csak előkészületét alkotják annak j • tanácskozásnak, amely Masaryk elnök: belgrádi látogatása után októberben 'meg­kezdődik. I sziriotaK szent háborúi hirdetnek a franciák ellen Törökország tiltakozó jegyzéke Frauciaországboz — Japán-török barátság Törökország Anglia támogatását reméli Konstantinápoly, május 19* I A Keleten veszedelmes felhők tornyo­sulnak. A török kormány jegyzéket készít Franciaországhoz, amelyben tiltakozik a fran­cia kormánynak sziriai ténykedése ellen. Az északsziriai török nemzeti védelem vezető­sége kiáltványt bocsátott ki. amelyben a franciákkal szembeni1 ellenállást „szent há­borúnak" minősíti és emlékezteti a francia kormányt arra, hogy a francia forradalom^ volt az, amely az emberi jogokat prokia- raálta. Milyen jogra támaszkodtok ti. — kér­dezi a kiáltvány — ha ártatlan férfiakat, asz- szoíiyokat és gyermekeket öltök meg. Fran­cia körökben úgy tudják, hogy az angórai kormány Franciaországtól Antaiohia kikötő­jének autonómiáját követeli. Nagy politikai jelentőséget tulajdoníta­nak annak a körülménynek, hogy japán kato­nai misszió érkezett Konstautinápolyba, ahonnan Romániába és Lengyelországba utaznak. Ezt a hirt összefüggésbe hozzák a besszarábiai kérdés körül várható nemzet­közi bonyodalommal. A török kormány nagy reménykedéssel tekint a Törökország és Anglia között megkezdődött és a mosulj kér­dés rendezésére irányuló tárgyalások ieié, mert azt reméli, hogy ezek meg fogják sze­rezni Törökország számára Anglia támoga­tását és barátságát. j 100 cseü-szl. Koronáin fizettek ma, május 19-én: Zürichben 16.625 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 210000.— osztrák koronát Berlinben 12 ül 000000000.— német márkát

Next

/
Thumbnails
Contents