Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-18 / 112. (560.) szám

a ,9>RÁfurMA(mfí7^Rm> nctaataujfK-TajaastMWtgJURi mbiwi csapata lesz holnap Hágában képviselve; még mindenütt dühöng a gyűlölet, még min­dig a gyilkoló eszközök jegyében élünk. Ezért csak egy reményt táplálhatunk: az első hágai békekonferencia ö t v e n e d i k születésnapját már az egész emberiség öröm­kiáltásainak és békeharsonáinak hangjai kö­zött ünnepeljék meg a hágai büszke palotá­ban ,a világ legfelsőbb bíróságának székhe­lyen. kerülnek. Csak a népszövetségnek sikerült egy állandó világbiróságot, az Állandó Nem­zetközi Bíróságot megvalósítania. Ha ma a lefegyverzés, a nemzetközi ga­rancia nagy problémái és még más kérdések állanak előtérben, amelyeknek megvalósítá­sát egyelőre Franciaország és annak szövet­ségesei megakadályozzák, amelyek azonban remélhetőleg lassan, de annál biztosabban megoldást fognak nyerni, tigy ezeknek előz­ményeit megtaláljuk az 1899. évi jegyző­könyvekben és a hágai döntöbiróságnaK ak­kor megteremtett intézménye bizonyos érte­lemben, amint erre Schücking Walter talá­lóan rámutatott, az esiő lépést jelentette va­lamennyi államnak egy nemzetközi munkakö­zösséggé való általános szervezeti összefog­lalása felé, mint amilyen ma a mai népszö­vetség. A népszövetség sajátságos keverék­alkotása a győztes államok háborús szerze­ményeik biztosítására törekvő imperializmu­sának és a háborút gyűlölő és békeszereíő idealizmusnak, azonban a hágai békekonfe­renciától a mai népszövetséghez vezető ut — ugylátszik — nem volt hosszabb, mini az az ut, amely a népszövetség ideáljához fog vezetni, amint azt híveinek legnemesebbjei álmodják és kívánják. Az első hágai békekonferencia nagy je­lentősége arra indította a népszövetségi li­gák unióját, hogy hatodik közgyűlésén elha­tározza, hogy5, május 18-át, a konferencia megnyitásának napját valamennyi országban általános békeünneppé nyilvánítsák és ha­tározatát minden rendelkezésre álló eszköz­zel igyekszik keresztülvinni. Ebben az esz­tendőben, amelyben huszonötödik évfordu­lója van ennek a napnak, a németalföldi nép- szövetségi liga. a „Vereeniging voor Volker- enbond en Yrede“, amelynek élén Hol­landia egyik legkiválóbb békebarátja, Lim- burg áll, szem előtt tartva azokat a magasz­tos hagyományokat, amelyeket éppen ennék •a ligának kell megőriznie, a világnak vala­mennyi békeegyesületét meghívta annak az államnak fővárosába, amely évtizedek óta valamennyi békeíörekvés élén halad, hogy ezt a napot megünnepeljék, A mai napon mély bánattal fognak gondolni Hágában a borzalmas háborús esztendőkre és mélysé­ges fájdalommal fogják megállapítani, hogy minden időknek ez a legborzalmasabb ka­tasztrófája miként semmisítette meg majd­nem azt a reményteljes vetést, amelyet Há­gában egy negyed évszázaddal ezelőtt el­vetettek. Azonban az örök világbéke eszmé­nye ezeket a viharokat is. diadalmasan túl­élte. Az emberbarátoknak aránylag kicsiny Kassa, május 17. Kassa város képviselőtestülete le-gma­.győfefo részt letárgyalta a?-, eziéei költségve­tést, melyet érdemes azért is felkoncolni, mert tipikus képét mutatja a szfovetvszkói városok szomorú financiális helyzetének. Bár a kövs ég vetés csak a fel tétlenül szük­séges és legsürgősebb kiadásokat irányozza elő, mégis négy és tél milliót tesz ki a pót- adó v al fedezendő deficit. A preikuiuáré szerint a rendes kiadások­ra 15.726,000 K, a rendkívüli kiadásokra pe­dig 1.370,000 K> az összes évi kiadásokra tehát 17.096,000 K xm előirányozva. E ki­adásokból a városi ingatlanokra 1-378,000 K, 8 százalék, az ingóvagyonra 287,000 K. 1.7 százalék, a fogyasztási adóhivatal1 fentantá- sáfa 592,000; a közművelődési intézmények­re (taraügy, színház és múzeum, kegyuras ág) 1.505.000, 8.8 százalék, az adminisztrációra (személyzeti kiadások, nyugdijak, tűzoltók, közegészségügy, utcák és terek, szegény- ügy) 11.964.000 K. 70 százalék és végül a rendkívüli kiadásokra (vágóhíd átalakítása, aszfaltjárdák javítása $$>•) 1.370.000 K, 8 százalék jut. A rendes bevételek 12.086,000 K-ba-n, a rendkívüliek 500,000 K-ban varrnak előirá­nyozva, melyek figyelembevételével a pofodéval fedezendő hiány 4,510,000 K-t fesz ki. A pre!tornáit bevételek az egyes címek között a kővetkezőképpen oszlanak meg: inga torsok 1-723,000, 10.1' százalék, üzemek 3.234.000, 19 százalék, értékpapírok 441,000, 2.6 százalék, közművelődési! iritézsnények 360.000, 2.1 százalék, adminisztráció 1 millió 261.000, 7.4 százalék, fogyasztási adók 1 mil­lió 968,000, 11*6 százalék, egyéb adónemek (pót-adón kívül) 3.099,000. 18.1 százalék, rendkívüli bevételek (államsegély) 500,000, 2.9 százalék, hiány fedezetére kivetendő pót- adó 4.510.000 K, 26-2 százalék. Amint a fenti összeállításból kitűnik, a ■város egész szükségletének. 56 százalékát, 9.600,000 K összegben direkt és f-ndtrekt adók formájában a lakosságra hárítja át, ami fejenként 190 K megterhelést jelent. Kassa már a régebbi időben pár excel- lénoe hivatalnok város volt s ezt a jellegét az ttj uralom alatt fokozott mértékben' meg­őrizte. A város óriási szükségletének kielé­gítése tehát nem oszlik el egyenletesen, ha­nem a lakosság aránylag kis rétegét sújtja, amelyre az összes közterhek viselése is há­rul s amelynek ezen horribilis megterhelé­sek már exisztenciáját veszélyeztetik; Azok a bevételi források, melyeknél az adóprés nem jöhet alkalmazásba, igen sze­rényen szivárognak. A városnak 15 bérháza és 8 egyéb bérbeadott objektuma van. Da­cára annak, hogy az ezekre felvett amorti­zációs kölcsönök esedékes részleteit már hatodik esztendeje nem! fizetik s alapos ja­vítások sem történtek már esztendők óta, a város ezekre az épületekre éwöl-évre ha­talmas * összegeket ráfizet. így például az 1919—1922. években ezen ráfizetés összesen . 772,000 K-t tett ki. Ezért teljesen érthető, ha a költségvetés tárgyalása alkalmával min­den fórum szükségesnek találta, hogy a nél­külözhető épületeket értékesítsék s a befolyó vételárat a város nyomasztó adósságainak törlesztésére használják. Hasonló eredményt mutat re! a mező­gazdasági üzem, mely a legnagyobb kon-1 junktúra idejében, az 1919-1921. években! összesen 714,000 K deficittel zárult. Bár az ] 1924. évre 25,000 K jövedelmet irányoz elő, valószínű, hogy ennek eredménye sem lesz jobb az előző esztendőknél s azért az az ál­talános nézet alakult ki, hogy ezt az üzemet sürgősen likvidálni kell i A 30,000 hold erdő jövedelme 898,000i K-ban van előirányozva s bár ez az ered­mény nem mondható túlságosan magasnak, a korábbi éveik eredményei alapján mégis túlzottan opnmisziihíjsmk látszik, mert az 1922. évben a legrenta'bihsabb üzletágra, a tüzifaiizíetre 123,000 K-t, továbbá a Fűrész­üzemekre 391,000 K-t, a faapritó telepre pe-j dtg 581,000 K-t (114 százalékot) fizetett; rá aj város. Ezeket mérlegeivé & képviselőtestület1 Vasárnap, május Í&. az előterjesztett költségelőirányzatot átdol­gozás és felülvizsgálás végett az erdöhiva- tainak és az illetékes bizottságoknak vissza­adni rendelte. A gázgyár 8«X), a villanyfelep pedig 2.303,000 K jövedelmet irányoz elő- Utóbbi a városnak legrentabilisabb vállalata, ami­nek főoka a szakszerű vezetésen kiviül a rendelkezésére álló vizierő s a vállalat íno- nopolisztikus helyzete, melynek révén a villanyárakat megszabhatja, a,mi végered­ményben szintén az adószedés egy nemének felel meg, A város értékpapírjai még mindig Buda­pesten vaunak s a forradalom óta egy fillér kamatot sem hoznak a városnak. Mivel a háborít előtti államadósságok beszolgáltatá­sára kitűzött határidő már több mint 2 esz­tendeje lejárt, kérdés, hogy a város eme pa­pírjai nem fognak-e teljesen elértéktelened- ri. A hadikölcsönök átalakitása IV. áilauíköl- csönné még szintén rém történt meg, igy a város csak a lomhandkamatoka’t fizeti, mig a papírokból semmi jövedelme nincsen. A magyarországi 2600 holdas földbirtok, az épületek karbantartása és a szöllomüve­tési költségeknek levonása után alig 100.000 koronát jövedelmez, holott annak értéke több millióra tehető. A rendkivüli bevételek közé államsegély okúén 500,000 korona van beállítva kizáró­lag azért, hogy a deficit ezáltal csökkenjék s a póiadó kulcsát ne ke!Mer. a tavalyival szemben emelni. Hogyan képzelhető el, hogy az álfám, mely a szíovenszkói városokat különben is mostohagyermek gyanánt kezeli s amely a várossal szemben ama kötelezettségei­nek is, melyekre törvény vagy' szerződés által van kötelezve, egyáltalában nem, vagy pedig csak nagy késedelemmel tesz eleget — egy nemes gesztussal 500,000 K-t fos a városnak segély gyanánt folyó­sítani, A város pénzügyi szanálásának legége­tőbb és legfontosabb problémája az adóssá­gok rendezésének kérdése. A város hosszú lejáratú amortizációs köicsönökben 10.5 mil­lióval. ezek esedékessé vált és ki nem fize­tett részleteiért 5 millióval, függő íciyószám- íakölcsönök formájában pedig 22 millióváT tartozik, mely utóbbinak több mint fele (12.5 rrülhió kotorna) a háborús élelmiszer-üzemek fenmaradt tartozása. A város tartozásai tehát összesen 37 millió koronát tesznek ki, melyek után a T árcaro vafnnk: Kedd: Főkl-esi E.: A kisértet. Szerda: Kersék János: Tyukcds pajtás (vers). — Kortsák Jenő* Az aranylakod alom. Csütörtök: Majthényi Mária: Egy elfelejtett zene- költő. Péntek: Falu Tamás: Kilakoltatás. Szombat: Urr Ida: Virágillatok ölében (vers). —* Nagy István: A légy. Vasárnap: Kálíav Miklós: A régi ház (vers). — Rabindranath Tagore: Megkérés. — Lakatos László: Bruhaha. Losonc felé Losonci halkult, gömbakácos utcák, Belémsubantok néha lopva, futva, Ablakok, lejek, mosolyok s virágok, Belémhajóinak, mint mély, régi kútba, Fölzsong sok balga, ostorozó emlék, A régi sarkon fulladt szívvel várok, Oh utcák, dacos, földobbantó lábbal. Üzenem nektek: elmegyek hozzátok! Losonc} erdő, fiatal, ujjongó Nagy séták, tervek, akarói és ffleml, Varázsvesszős, örök törvényű lombod A csodát nekünk most is tovább termi, Oh erdő, távol gyökered belémnyul. Kúszik, zfibongat, forrós!t, fölsarjad, Ob erdő, érzem, elmegyek még hozzád Szivemre tűzni győzhetetlen gallyad. Losonci fiuk, rám tapadt szempárok, Gyulongó mécsek, szelíd s dacos ajkak, Magamban hányszor hallom sikoltástok Örvényében a letört zivatarnak! Hol álltok iázó, apró őrszemek, Fölváltatlanul, félig behavazva?... Fiuk, közzétek éu is elmegyek Egy még csak ott. 1 cm boraié nagy tavaszra! Losonci templom, orgonád belém búg. És látom, én is ott ülök a padban, Fejem meghajlik, eziisi szál sincs benne, S várok a titkos ajtóra tapadtam.. Oh meg fog nyílni majd s át jajon s könnyűn Flfcüídi öt, hogy áldjon és segítsen, S én megyek tele, hívó küszöbödre Losonci templom, felövezö Isten! Bodor .Aladár, Nem jó képzelődni! — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — . Irta: Komáromi János, Mócsing bölcsészettanhallgatő juh túrót evett görögdinnyével s közben az Ovidius Siralmait lapozgatta, mert mindössze három nap választotta el az alapvizsgától. Mócsing, aki reggelenként, tükör híjján, az ablakból íésülködött és pedig gyökérkefével, a ne­gyedik emeleten lakott. Azért a negyediken, rnert ötödik emelet nem volt abban a ház­ban. Nyurga és igyekvő fiú lett volna egyéb­ként, csak az bántotta olykor, hogy eddig sose tudott még belebonyolódni valami olyan kalandba, amelyben asszony is szerepel és amelyre, ha sok év múlva, ebédutáni borocs­ka közben, persze csak férfiak társaságá­ban s mindenekfölött diszkréten kezdene maid célozgatni Mócsing, a társaság tagjai fidéiisen ütnének a vállára: —Nagy szoknyavadász lehettél te, Mó­csing! Mócsing tehát juhturót evett görögdiny- nyével s azalatt bele-belepislogatott az Ovi­dius Siralmaiba, amikor felvágódott az ajtó s betárnolygott rajta a lakótársa, névszerint Szabó Péter joghallgató. Szabó Péter leült a díványra, lekönyökölt és hallgatni kezdett. Valódi Schroll-féle tfary--“la és lenvásznak Schillernek, vásznak, cretonok és damasztok nagy választékban minden Daitnaszfi-asztalsioniiilek. Mész nMfeSiérneimiick* Sient-háromsájj szélesség hm Schroil-SchSffon 7, vászon © korona szoborra) szemben I Pdli^ii ÖSSICiliMS l€ItI?C|€fí MmM Kassa város 1924. évi költségvetése — Számok, melyek milliós deficitről beszélnek — Diktátort a pénzügyek élére! tos! Mindenképpen iszonyatos! Pedig Mó- csingnál mindössze az volt az iszonyatos, hogy úgynevezett fantáziatultengésben szen­vedett. Most is, ahogy izgatottságában ru­hástul végigdiilt az ágyon, sajátmagávaí kez­dett veszekedni. Reggelig vagy hatvanszor képzelte magát a Szabó Péter helyzetébe, a mérnök azalatt ő rá is rátörte az ajtót, szó- szerint úgy, mint Szabó Péterre, de meg­kell adni, hogy Mócsing magatartása fölé­nyes maradt mindvégig. Mikor eléjeáílott a a férj, hogy: remélem, uram... Mócsing unottan legyintett: hagyj uk csak! Is­merem lovagi kötelességemet... Másnap reggel, mire feltápászkodott vol­na. úgy át volt már itatva az esettöl, mint a szivacs. Szabó Péter gyilkosnyugalmu ütemre horkolt még a szomszédágyban, Mó­csing pedig zavart fejjel s égő szemhéjjal nyitott be a szemközti kávémérésbe. Ott összefogott Pók Bertalannal, társával az egyetemről. Póknak feltűnt a zilált Mócsing s érdeklődni kezdett: — Valami baj van? — De még milyen! nyögött fel Mócsing, — Vagy újabb ostobaságot kell csinálnom* vagy főbe!'''hetem magamat... Pók felugrott: * — Ejnye, a kiskésití Hátha szolgálhat­nék tanáccsal... Mindenesetre hallanom kell előbb a részleteket! Mócsing erre becsületszavát vette Pók Bertalannak, aztán összehajoltak. S attől- íogva csak itt-ott ütődött ki egy-egy szó. miközben susogva magyarázgatott Mócsing: ... rajtakapott a mérnök... még a nyakken­dő se volt rajtam... válópert indít... felesé­gül fogom venni... _______________ — Valami baj van? — érdeklődött Mó­csing. —De még milyen! — nyögött fel Szabó Péter. — Vagy újabb ostobaságot kell csi­nálnom, vagy íejbelőheiem magamat.., Mócsing felugrott: — Ejnye, a kiskésit! Hátha szolgálhat­nék valami tanáccsal... Mindenesetre halla­nom kell előbb a részleteket! Szabó Péter joghallgató erre becsület­szavát vette Mócsing bölcsészettanhallgatő- nak és akkor másodszor is felnyögött: — Úgy történt, pajtás, hogy egy órával ezelőtt rajtakapott a mérnök. Hogy melyik mérnök: felesleges ezúttal. Még a nyakken­dő se volt rajtam... Hiszen értesz. A foly­tatás már mindennapi. A férj kijelentette, hogy azonnal válópert indít., én pedig sza­vamat adtam neki, hogy feleségül veszem az asszonyt... Mócsing itt rnár kapkodva turkált a ha­jában s a végén fel jajgatott: — Hallatlan! Hallatlan! S te ilyen fél­válról veszed ezt a dolgot? Szent isten, ha arra gondolok, hogy ez velem is megeshe­tett volna, hát kiráz a hideg! Nálam tudni­illik komplikációk állhatták volna be, hiszen tudod, hogy menyasszonyom van. Szegény­ke, meghalt volna szégyenében! Jaj, micso-j da dögiesztő egy helyzet! j S föl és alá kezdett nyargalni a szobá­ban. Szabó Péter pedig vette a sétabotját | és mintha mi sem történt volna, egykedvűen ! kiment valamerre. Mócsing magára maradt, de esti kilenc j óráig félig megrokkant a gondolattól, hogy • hátha netán és esetleg ö lett volna ott a j mérnöknél és nem Szabó Péter!... Iszonjra-

Next

/
Thumbnails
Contents