Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-18 / 112. (560.) szám
a ,9>RÁfurMA(mfí7^Rm> nctaataujfK-TajaastMWtgJURi mbiwi csapata lesz holnap Hágában képviselve; még mindenütt dühöng a gyűlölet, még mindig a gyilkoló eszközök jegyében élünk. Ezért csak egy reményt táplálhatunk: az első hágai békekonferencia ö t v e n e d i k születésnapját már az egész emberiség örömkiáltásainak és békeharsonáinak hangjai között ünnepeljék meg a hágai büszke palotában ,a világ legfelsőbb bíróságának székhelyen. kerülnek. Csak a népszövetségnek sikerült egy állandó világbiróságot, az Állandó Nemzetközi Bíróságot megvalósítania. Ha ma a lefegyverzés, a nemzetközi garancia nagy problémái és még más kérdések állanak előtérben, amelyeknek megvalósítását egyelőre Franciaország és annak szövetségesei megakadályozzák, amelyek azonban remélhetőleg lassan, de annál biztosabban megoldást fognak nyerni, tigy ezeknek előzményeit megtaláljuk az 1899. évi jegyzőkönyvekben és a hágai döntöbiróságnaK akkor megteremtett intézménye bizonyos értelemben, amint erre Schücking Walter találóan rámutatott, az esiő lépést jelentette valamennyi államnak egy nemzetközi munkaközösséggé való általános szervezeti összefoglalása felé, mint amilyen ma a mai népszövetség. A népszövetség sajátságos keverékalkotása a győztes államok háborús szerzeményeik biztosítására törekvő imperializmusának és a háborút gyűlölő és békeszereíő idealizmusnak, azonban a hágai békekonferenciától a mai népszövetséghez vezető ut — ugylátszik — nem volt hosszabb, mini az az ut, amely a népszövetség ideáljához fog vezetni, amint azt híveinek legnemesebbjei álmodják és kívánják. Az első hágai békekonferencia nagy jelentősége arra indította a népszövetségi ligák unióját, hogy hatodik közgyűlésén elhatározza, hogy5, május 18-át, a konferencia megnyitásának napját valamennyi országban általános békeünneppé nyilvánítsák és határozatát minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik keresztülvinni. Ebben az esztendőben, amelyben huszonötödik évfordulója van ennek a napnak, a németalföldi nép- szövetségi liga. a „Vereeniging voor Volker- enbond en Yrede“, amelynek élén Hollandia egyik legkiválóbb békebarátja, Lim- burg áll, szem előtt tartva azokat a magasztos hagyományokat, amelyeket éppen ennék •a ligának kell megőriznie, a világnak valamennyi békeegyesületét meghívta annak az államnak fővárosába, amely évtizedek óta valamennyi békeíörekvés élén halad, hogy ezt a napot megünnepeljék, A mai napon mély bánattal fognak gondolni Hágában a borzalmas háborús esztendőkre és mélységes fájdalommal fogják megállapítani, hogy minden időknek ez a legborzalmasabb katasztrófája miként semmisítette meg majdnem azt a reményteljes vetést, amelyet Hágában egy negyed évszázaddal ezelőtt elvetettek. Azonban az örök világbéke eszménye ezeket a viharokat is. diadalmasan túlélte. Az emberbarátoknak aránylag kicsiny Kassa, május 17. Kassa város képviselőtestülete le-gma.győfefo részt letárgyalta a?-, eziéei költségvetést, melyet érdemes azért is felkoncolni, mert tipikus képét mutatja a szfovetvszkói városok szomorú financiális helyzetének. Bár a kövs ég vetés csak a fel tétlenül szükséges és legsürgősebb kiadásokat irányozza elő, mégis négy és tél milliót tesz ki a pót- adó v al fedezendő deficit. A preikuiuáré szerint a rendes kiadásokra 15.726,000 K, a rendkívüli kiadásokra pedig 1.370,000 K> az összes évi kiadásokra tehát 17.096,000 K xm előirányozva. E kiadásokból a városi ingatlanokra 1-378,000 K, 8 százalék, az ingóvagyonra 287,000 K. 1.7 százalék, a fogyasztási adóhivatal1 fentantá- sáfa 592,000; a közművelődési intézményekre (taraügy, színház és múzeum, kegyuras ág) 1.505.000, 8.8 százalék, az adminisztrációra (személyzeti kiadások, nyugdijak, tűzoltók, közegészségügy, utcák és terek, szegény- ügy) 11.964.000 K. 70 százalék és végül a rendkívüli kiadásokra (vágóhíd átalakítása, aszfaltjárdák javítása $$>•) 1.370.000 K, 8 százalék jut. A rendes bevételek 12.086,000 K-ba-n, a rendkívüliek 500,000 K-ban varrnak előirányozva, melyek figyelembevételével a pofodéval fedezendő hiány 4,510,000 K-t fesz ki. A pre!tornáit bevételek az egyes címek között a kővetkezőképpen oszlanak meg: inga torsok 1-723,000, 10.1' százalék, üzemek 3.234.000, 19 százalék, értékpapírok 441,000, 2.6 százalék, közművelődési! iritézsnények 360.000, 2.1 százalék, adminisztráció 1 millió 261.000, 7.4 százalék, fogyasztási adók 1 millió 968,000, 11*6 százalék, egyéb adónemek (pót-adón kívül) 3.099,000. 18.1 százalék, rendkívüli bevételek (államsegély) 500,000, 2.9 százalék, hiány fedezetére kivetendő pót- adó 4.510.000 K, 26-2 százalék. Amint a fenti összeállításból kitűnik, a ■város egész szükségletének. 56 százalékát, 9.600,000 K összegben direkt és f-ndtrekt adók formájában a lakosságra hárítja át, ami fejenként 190 K megterhelést jelent. Kassa már a régebbi időben pár excel- lénoe hivatalnok város volt s ezt a jellegét az ttj uralom alatt fokozott mértékben' megőrizte. A város óriási szükségletének kielégítése tehát nem oszlik el egyenletesen, hanem a lakosság aránylag kis rétegét sújtja, amelyre az összes közterhek viselése is hárul s amelynek ezen horribilis megterhelések már exisztenciáját veszélyeztetik; Azok a bevételi források, melyeknél az adóprés nem jöhet alkalmazásba, igen szerényen szivárognak. A városnak 15 bérháza és 8 egyéb bérbeadott objektuma van. Dacára annak, hogy az ezekre felvett amortizációs kölcsönök esedékes részleteit már hatodik esztendeje nem! fizetik s alapos javítások sem történtek már esztendők óta, a város ezekre az épületekre éwöl-évre hatalmas * összegeket ráfizet. így például az 1919—1922. években ezen ráfizetés összesen . 772,000 K-t tett ki. Ezért teljesen érthető, ha a költségvetés tárgyalása alkalmával minden fórum szükségesnek találta, hogy a nélkülözhető épületeket értékesítsék s a befolyó vételárat a város nyomasztó adósságainak törlesztésére használják. Hasonló eredményt mutat re! a mezőgazdasági üzem, mely a legnagyobb kon-1 junktúra idejében, az 1919-1921. években! összesen 714,000 K deficittel zárult. Bár az ] 1924. évre 25,000 K jövedelmet irányoz elő, valószínű, hogy ennek eredménye sem lesz jobb az előző esztendőknél s azért az az általános nézet alakult ki, hogy ezt az üzemet sürgősen likvidálni kell i A 30,000 hold erdő jövedelme 898,000i K-ban van előirányozva s bár ez az eredmény nem mondható túlságosan magasnak, a korábbi éveik eredményei alapján mégis túlzottan opnmisziihíjsmk látszik, mert az 1922. évben a legrenta'bihsabb üzletágra, a tüzifaiizíetre 123,000 K-t, továbbá a Fűrészüzemekre 391,000 K-t, a faapritó telepre pe-j dtg 581,000 K-t (114 százalékot) fizetett; rá aj város. Ezeket mérlegeivé & képviselőtestület1 Vasárnap, május Í&. az előterjesztett költségelőirányzatot átdolgozás és felülvizsgálás végett az erdöhiva- tainak és az illetékes bizottságoknak visszaadni rendelte. A gázgyár 8«X), a villanyfelep pedig 2.303,000 K jövedelmet irányoz elő- Utóbbi a városnak legrentabilisabb vállalata, aminek főoka a szakszerű vezetésen kiviül a rendelkezésére álló vizierő s a vállalat íno- nopolisztikus helyzete, melynek révén a villanyárakat megszabhatja, a,mi végeredményben szintén az adószedés egy nemének felel meg, A város értékpapírjai még mindig Budapesten vaunak s a forradalom óta egy fillér kamatot sem hoznak a városnak. Mivel a háborít előtti államadósságok beszolgáltatására kitűzött határidő már több mint 2 esztendeje lejárt, kérdés, hogy a város eme papírjai nem fognak-e teljesen elértéktelened- ri. A hadikölcsönök átalakitása IV. áilauíköl- csönné még szintén rém történt meg, igy a város csak a lomhandkamatoka’t fizeti, mig a papírokból semmi jövedelme nincsen. A magyarországi 2600 holdas földbirtok, az épületek karbantartása és a szöllomüvetési költségeknek levonása után alig 100.000 koronát jövedelmez, holott annak értéke több millióra tehető. A rendkivüli bevételek közé államsegély okúén 500,000 korona van beállítva kizárólag azért, hogy a deficit ezáltal csökkenjék s a póiadó kulcsát ne ke!Mer. a tavalyival szemben emelni. Hogyan képzelhető el, hogy az álfám, mely a szíovenszkói városokat különben is mostohagyermek gyanánt kezeli s amely a várossal szemben ama kötelezettségeinek is, melyekre törvény vagy' szerződés által van kötelezve, egyáltalában nem, vagy pedig csak nagy késedelemmel tesz eleget — egy nemes gesztussal 500,000 K-t fos a városnak segély gyanánt folyósítani, A város pénzügyi szanálásának legégetőbb és legfontosabb problémája az adósságok rendezésének kérdése. A város hosszú lejáratú amortizációs köicsönökben 10.5 millióval. ezek esedékessé vált és ki nem fizetett részleteiért 5 millióval, függő íciyószám- íakölcsönök formájában pedig 22 millióváT tartozik, mely utóbbinak több mint fele (12.5 rrülhió kotorna) a háborús élelmiszer-üzemek fenmaradt tartozása. A város tartozásai tehát összesen 37 millió koronát tesznek ki, melyek után a T árcaro vafnnk: Kedd: Főkl-esi E.: A kisértet. Szerda: Kersék János: Tyukcds pajtás (vers). — Kortsák Jenő* Az aranylakod alom. Csütörtök: Majthényi Mária: Egy elfelejtett zene- költő. Péntek: Falu Tamás: Kilakoltatás. Szombat: Urr Ida: Virágillatok ölében (vers). —* Nagy István: A légy. Vasárnap: Kálíav Miklós: A régi ház (vers). — Rabindranath Tagore: Megkérés. — Lakatos László: Bruhaha. Losonc felé Losonci halkult, gömbakácos utcák, Belémsubantok néha lopva, futva, Ablakok, lejek, mosolyok s virágok, Belémhajóinak, mint mély, régi kútba, Fölzsong sok balga, ostorozó emlék, A régi sarkon fulladt szívvel várok, Oh utcák, dacos, földobbantó lábbal. Üzenem nektek: elmegyek hozzátok! Losonc} erdő, fiatal, ujjongó Nagy séták, tervek, akarói és ffleml, Varázsvesszős, örök törvényű lombod A csodát nekünk most is tovább termi, Oh erdő, távol gyökered belémnyul. Kúszik, zfibongat, forrós!t, fölsarjad, Ob erdő, érzem, elmegyek még hozzád Szivemre tűzni győzhetetlen gallyad. Losonci fiuk, rám tapadt szempárok, Gyulongó mécsek, szelíd s dacos ajkak, Magamban hányszor hallom sikoltástok Örvényében a letört zivatarnak! Hol álltok iázó, apró őrszemek, Fölváltatlanul, félig behavazva?... Fiuk, közzétek éu is elmegyek Egy még csak ott. 1 cm boraié nagy tavaszra! Losonci templom, orgonád belém búg. És látom, én is ott ülök a padban, Fejem meghajlik, eziisi szál sincs benne, S várok a titkos ajtóra tapadtam.. Oh meg fog nyílni majd s át jajon s könnyűn Flfcüídi öt, hogy áldjon és segítsen, S én megyek tele, hívó küszöbödre Losonci templom, felövezö Isten! Bodor .Aladár, Nem jó képzelődni! — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — . Irta: Komáromi János, Mócsing bölcsészettanhallgatő juh túrót evett görögdinnyével s közben az Ovidius Siralmait lapozgatta, mert mindössze három nap választotta el az alapvizsgától. Mócsing, aki reggelenként, tükör híjján, az ablakból íésülködött és pedig gyökérkefével, a negyedik emeleten lakott. Azért a negyediken, rnert ötödik emelet nem volt abban a házban. Nyurga és igyekvő fiú lett volna egyébként, csak az bántotta olykor, hogy eddig sose tudott még belebonyolódni valami olyan kalandba, amelyben asszony is szerepel és amelyre, ha sok év múlva, ebédutáni borocska közben, persze csak férfiak társaságában s mindenekfölött diszkréten kezdene maid célozgatni Mócsing, a társaság tagjai fidéiisen ütnének a vállára: —Nagy szoknyavadász lehettél te, Mócsing! Mócsing tehát juhturót evett görögdiny- nyével s azalatt bele-belepislogatott az Ovidius Siralmaiba, amikor felvágódott az ajtó s betárnolygott rajta a lakótársa, névszerint Szabó Péter joghallgató. Szabó Péter leült a díványra, lekönyökölt és hallgatni kezdett. Valódi Schroll-féle tfary--“la és lenvásznak Schillernek, vásznak, cretonok és damasztok nagy választékban minden Daitnaszfi-asztalsioniiilek. Mész nMfeSiérneimiick* Sient-háromsájj szélesség hm Schroil-SchSffon 7, vászon © korona szoborra) szemben I Pdli^ii ÖSSICiliMS l€ItI?C|€fí MmM Kassa város 1924. évi költségvetése — Számok, melyek milliós deficitről beszélnek — Diktátort a pénzügyek élére! tos! Mindenképpen iszonyatos! Pedig Mó- csingnál mindössze az volt az iszonyatos, hogy úgynevezett fantáziatultengésben szenvedett. Most is, ahogy izgatottságában ruhástul végigdiilt az ágyon, sajátmagávaí kezdett veszekedni. Reggelig vagy hatvanszor képzelte magát a Szabó Péter helyzetébe, a mérnök azalatt ő rá is rátörte az ajtót, szó- szerint úgy, mint Szabó Péterre, de megkell adni, hogy Mócsing magatartása fölényes maradt mindvégig. Mikor eléjeáílott a a férj, hogy: remélem, uram... Mócsing unottan legyintett: hagyj uk csak! Ismerem lovagi kötelességemet... Másnap reggel, mire feltápászkodott volna. úgy át volt már itatva az esettöl, mint a szivacs. Szabó Péter gyilkosnyugalmu ütemre horkolt még a szomszédágyban, Mócsing pedig zavart fejjel s égő szemhéjjal nyitott be a szemközti kávémérésbe. Ott összefogott Pók Bertalannal, társával az egyetemről. Póknak feltűnt a zilált Mócsing s érdeklődni kezdett: — Valami baj van? — De még milyen! nyögött fel Mócsing, — Vagy újabb ostobaságot kell csinálnom* vagy főbe!'''hetem magamat... Pók felugrott: * — Ejnye, a kiskésití Hátha szolgálhatnék tanáccsal... Mindenesetre hallanom kell előbb a részleteket! Mócsing erre becsületszavát vette Pók Bertalannak, aztán összehajoltak. S attől- íogva csak itt-ott ütődött ki egy-egy szó. miközben susogva magyarázgatott Mócsing: ... rajtakapott a mérnök... még a nyakkendő se volt rajtam... válópert indít... feleségül fogom venni... _______________ — Valami baj van? — érdeklődött Mócsing. —De még milyen! — nyögött fel Szabó Péter. — Vagy újabb ostobaságot kell csinálnom, vagy íejbelőheiem magamat.., Mócsing felugrott: — Ejnye, a kiskésit! Hátha szolgálhatnék valami tanáccsal... Mindenesetre hallanom kell előbb a részleteket! Szabó Péter joghallgató erre becsületszavát vette Mócsing bölcsészettanhallgatő- nak és akkor másodszor is felnyögött: — Úgy történt, pajtás, hogy egy órával ezelőtt rajtakapott a mérnök. Hogy melyik mérnök: felesleges ezúttal. Még a nyakkendő se volt rajtam... Hiszen értesz. A folytatás már mindennapi. A férj kijelentette, hogy azonnal válópert indít., én pedig szavamat adtam neki, hogy feleségül veszem az asszonyt... Mócsing itt rnár kapkodva turkált a hajában s a végén fel jajgatott: — Hallatlan! Hallatlan! S te ilyen félválról veszed ezt a dolgot? Szent isten, ha arra gondolok, hogy ez velem is megeshetett volna, hát kiráz a hideg! Nálam tudniillik komplikációk állhatták volna be, hiszen tudod, hogy menyasszonyom van. Szegényke, meghalt volna szégyenében! Jaj, micso-j da dögiesztő egy helyzet! j S föl és alá kezdett nyargalni a szobában. Szabó Péter pedig vette a sétabotját | és mintha mi sem történt volna, egykedvűen ! kiment valamerre. Mócsing magára maradt, de esti kilenc j óráig félig megrokkant a gondolattól, hogy • hátha netán és esetleg ö lett volna ott a j mérnöknél és nem Szabó Péter!... Iszonjra-
