Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-18 / 112. (560.) szám

Vasárnap, május 18. 3 ntú €HH€ü a néiiapHin feszesre frfíM Síi a magyar liicsinl A nemzetgyűlés letárgyalja a bimietönovellái és a fővárosi törvényt, azután szünetre megy költségvetés szerint több mint 2.5 millió korona kamatot fizet. A patádéval fedezendő deficit 60 száza­léka tehát az adósságok kamatából ered. De a kamatteher még Így is igen alacsonyan van previminálya, mert pl. a hadikölcsön.. lomibardok után mindössze 5 százalék kamat van előirányozva, pedig alig hihető, hogy a pénzintézetek e kamattételt fogják alkal­mazni akkor, amidőn a pénzügyminisztérium bank hív a tál a a hasonló természetű kölcsö- juök után 8.5 százalék kamatot számit. A fo- lyószámlatartazásoknál 10 százalék kamat van előirányozva, holott ezek után a pénz- viszonyok rosszabbodása miatt a hitelezők ma már 14—15 százalék kamatot számíta­nak. Bátran állíthatjuk tehát., hogy a város évi kamatterhe a 3 millió koronát meghaladja. Ha ez Így marad, úgy rövid időn belül kikerülhetetlenül a teljes pénz­ügyi összeomláshoz fog vezetni. Ezt a 'képviselőtestület ás látja s épp ezért több felszólalás hangzott el. mely a város pénzügyeinek intézésére pénzügyi dik­tátor kirendelését sürgette, aki a mostani kaotikus állapot okiból kivezető utat mutatnia. A deficit fedezésére házadé után előre­láthatólag épp úgy. mint tavaly, 120, a többi adónemek után 350 százalék (tavaly 352 százalék) pótadót fognak kivetni. De mivel a legfontosabb adónemnek, a 111. oszt. kere­seti adónak a kulcsa nagy mértékben le leit szállítva, az ezen adónemnél a tavalyi ala­pon 'kivetendő pótadó csak egy töredékét fogja az előző évek hozadékainak eredmé­nyezni. Ez okból, valamint a fentebb rész­letesen ismertetett körülmények miatt igen valószínű, hogy a lakosság nagy meg terhe­lése dacára, a folyó évi költségvetés nem fog reálisnak bizonyulni s az évi zárszám­adás az előirányzattal szentben jelentékeny tulkiadást fog kimutatni­A képviselőház júniusi ülésszakának pro­gramja. A képviselőház legközelebbi ülését Masaryk köztársasági elnök hazatérése után, azaz minden valószinüség szerint junius első napjaiban tartja. A tavaszi ülésszak e másik felében azonban kevés fontos javaslat kerül napirendre. A ház foglalkozni fog a régi nyugdíjasok ügyével, amivel összefügg a szlovenszkói felekezeti nyugdíjas tanítók il­letményeinek rendezése is. A bányászati nmnkabirósúgokról szóló törvényjavaslat is most kerül tárgyalásra. A szociális biztosítási javaslat csak az őszi ülésszakban fogja fog­lalkoztatni a parlament plénumát. Budapest, május 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés rövidesen megkezdi nyári szünetét. Még egy hónapig marad együtt, amely idő alatt néhány kisebb jelentő­ségű javaslaton kívül, végez a büntetőnovellávaí és a fővárosi választásokról szóló javaslattal. Mindkét javaslatnál nagyobb parlamenti harcok várhatók, a Ház azonban nyolcórás ülése­ken még a szünet előtt törvénybe iktatja e javaslatokat. Junius közepén megkezdődik a szünet és a Ház csak októberben ül ősz- sze. Az elnapolás kormányzói kézirattal fog történni, úgy. hogy a szituéi ideje alatt nem lehet összehivaíni a Házat. A külföldi kölcsön jegyzési fölhívása még ebben a hónapban megjelenik. Mihelyst a Prága, május 17. A téesői cseh-szlovák állampolgárok Romániában fekvő ingatlanainak lefoglalása a románok által ma is élénken foglalkoztatja a sajtót. A cseh lapoknak egy része most is elégtételt követel. így a Lidove Noviny sze­rint a birtokok lefoglalása betetőzése azok­nak a sérelmeknek és sikanériáknak, ame- !yet a románok megengedtek maguknak az­óta, hogy Márroaros megyének a románok által megszállott területe a cseh-szlovák közigazgatás kezébe ment át. Ezzel szemben a külügyminisztériumhoz közelálló Ceske Slovo minden átmenet nélkül hirtelen fron­tot változtatott. A lap csütörtöki .Számában, amikor már teljesen ismerte a tényállást, szintén elégtételt kért Most azonban hirte­len megváltozott a véleménye, még pedig bizonyosan azért, mivel időközben megtudta, hogy a kolduslmíra juttatott gazdák a ma­gyar nemzeti kisebbséghez tartoznak. Mai Nemzeti Bank megalakul, ami május 24-én történik meg, kiírják jegyzésre a kölcsönt. A kölcsönt, Ausztriától eltérően, nem meghatározott államokban, hanem bárhol ki lehet írni. Ennek következtében a jegyzési fölhívások nemcsak New Yorkban, London­ban és Parisban, hanem Milánóban, Rómá­ban és Zürichben is megjelennek. A beér­kező ajánlatok közti! a legkedvezőbbet lóg­ják elfogadni. A szakszervezetek válsága A Magyarság jelenti, hogy a szociálde­mokrata szakszervezetből ötezer vaseszter­gályos kilépett. A kilépés azért történt, mert a vasesztergályosokat megfosztották autonó­miájuktól. A szociáldemokrata pártvezetőség és a vasesztergályosok között nagyon kiéle­ződtek az ellentétek. magyarnyelvű állampolgárok lakják) arról értesülünk, hogy a román földbiríokreform végrehajtásáról van szó a téesői állampolgá­roknak azokon az ingatlanain, amelyek ro­mán területen teküsznek. A román löldblr- íokreíorm szigorúbb, mint a miénk és ezért fölzúdulás támadt Técsö lakosai között. Eze­ket a dolgokat bizonyos körök, amelyeknek érdekükben áll a két állam viszonyának meg­zavarása, fölhasználták az ismert magyar propaganda érdekében. Kár, hogy ezeket a dolgokat eddig nem világították meg hivata­losan, ámbár történtek és fognak történni lépések a kölcsönös megegyezés és a két áiíam érvényes törvényhozása szerint való íegbékésebb rendezés értelmében/* A kül­ügyminiszter szócsövének ez a lagymatag állásfoglalása annál iöítünöbb, mivel Swo- bodá prágai német egyetemi tanár esetében, akit a prágai japán követség} palotában levő lakásán a japánok estétől reggelig bezárva tartanak, hogy igy rákényszeritsék a kfköl­számában ugyanis igy *r: ..Tecső községre vonatkozó tegnapi jelentésünkhöz (a várost tűzésre, — egyébként igen helyesen — a Benes lapja hirtelen frontot változtatott — A „magyar propagandára** szeretnék áthárítani a felelősséget népszövetség közbelépésére célzott. Fölösle­ges talán hangoztatnunk, hogy buszosukét cseh-szlovák állampolgár kétszáz holduyi ingatlan vagyona is van oly fontos, mint ál­lampolgár személyes szabadsága. A magyar kisgazdapárt ruszinszkói elnöki tanácsülése Nagyfoníosságu határozat a páríegység érdekében Beregszász, május 17. • (Saját tudósítónktól.) A magyar kisgaz­dapárt ruszinszkói kerületének hetvenkét szervezete e napokban Beregszászban elnöki tanácsülést tartott, amely ismét az ellenzéki magyar gazdaközönség erejének cs öntudatá­nak fényes tanuságtétele volt. Az értekezletet Bakó Gábor dr. kerü­leti ügyvezető elnök nyitotta meg. Utána Egry Ferenc szenátor a ruszinszkói magyar ■kisgazdapárt népszerű elnöke beszélt és azt hangoztatta, hogy addig, aniig az önzés és a gyűlölet politikája meg nem szűnik, még so­kat kell harcolnunk — hittel, erővel és ma­gyar jövőnk jobbrafordulásában való szent bizalommal. Kori átül Endre dr. képviselő beszámo­lót tartott parlamenti működéséről. Ezután megalakult az uj kerületi vezető­ség, majd az országos párt elnöki tanácsába és választmányába küldte ki a ruszinszkói kerület a maga delegátusait. Végül a követ­kező határozati javaslatot fogadta el az ér­tekezlet: — Pártunk vezetőségének tudomására jutott, hogy a ruszinszkói magyar pártok szövetségében helyet foglaló egyik-másik politikai párt részéről olyan szándék akar megnyilvánulni, amely a pártszövetségből való kilépés által a szövetségi egység meg­bontását célozza. Pártunk a csefc-szíová- klai magyarság egységének megbontására irányuló mindenféle törekvést helytelenít; azzal magái nem azonosítja s az itteni ma­gyarság érdekében egyedül a szoros és be­csületes együttműködésnek a híve. Azon­ban jói fölfogott érdekében föníarfja magá­nak a jogot, hogy a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségén belül, jövő magatartá­sára nézve esetről-esetre maga fog hatá­rozni és e határozathozatallal — az esetre, ha a párt kerületi vezetősége bármely ok­nál fogva összehívható nem volna — a pártnak a ruszinszkói magyar páríszöveí­Pók jajgatni kezdett:• — Ember, de liisz neked menyasszonyod van! Ember, dehisz ez őrültség! — Már ilyen a vérem, — legyintett fa­gyosan Mócsing, ami fölötte imponált a meg­riadt kis Póknak. — Elég baj! — és iony- nyadt képet vágott hozzá. Pedig ekkor még nem volt semmi baj. A baj ott kezdődött, hogy Mócsing az elmúlt éjszakán, iantáziatuliengés következtében, nemcsak beleképzelte magát a Szabó Péter döglcsztö helyzetébe, hanem továbbfejlesz­tette és tovább is játszotta a Szabó Péter szerepét. Így történt, hogy amikor aznap dél­után benézett a rendes kávéházba, a íílozop- ter-szögletben oly diszkrét tapintat fogadta, hogy ennyi figyelmet még Mócsing sem várt volna. ítt-ott egy-egy rejtett célzást csúsz­tattak el a fiuk, Mócsing azonban (s ez ért­hető volt!) zárkózott maradt. Sőt később megfigyelte, hogy a pénztároskisasszony uj­jal mutatott feléje egy urnák, aki éppen ak­kor lépett a kasszához. Mócsing ösztönösen érezte, hogy hasonló esetben nem illik liosz- szasan időzni egy helyen, tehát kifelé indult. Szenvelgő arccal, hanyag fejtartással. Ahogy kilépett, minden arc uíánafordult s a vendé­gek sugdosni kezdtek. Olyan pillanat volt ez, hogy Mócsing irigyelni kezdte sajátniagát. S atiólfogva szállt-szállt a Mócsing Ilire s Mócsing óráról-órára volt kénytelen ta­pasztalni, hogy érdekes ember lett. Talán ennek tulajdonítható, hogy harmadnapra föl­kereste a lakásán Zordon Kurt, a sely báró, aki addig legjobb esetben is rücskös prepá­nak szólitgatta Mócsingot s* csak azért nem nézett soha Mócsingra, mert sajnált ráteko- zolni egy tekintetet. Kurt báró előadta né­hány lankadt gesztus kíséretében, hogy pár­bajra van kilátása, mivel tegnap a Central- han összekapott az Egyetemi Kör jegyzőjé­vel s a vége az lett, hogy dákóval mentek egymásnak. Mócsing meghajtotta magát hi­degen: —- Rendelkezésedre, tiszteit bartáom. Szóval segéd lett a párbajnál, emiatt azonban lemaradt az alapvizsgáról, ami más­felől azzal a következménnyel járt, hogy a következő félévre nem engedték el a tandi- ; iát. Törődött is vele? Sőt! A tanítványainak j egymásután mondott tel, ahelyett belépett j az Atlétikai Klubba, vívni tanult s ha oly­kor-olykor betévedt még a kávémérésbe, a .gépiróleáiíyök csengtek egy tekintetéért. De Mócsing nem törődött velük, annál kevésbe nem, mert ekkor már monoklit viselt a bal­szemén. S azalatt szállt-szállt a Mócsing in­gerlő hire. Kurt báró lett a legkitartóbb ba­rátja s a báró. ha olykor indiszkrét próbált volna lenni, Mócsing fanyar mosollyal le­gyintett: — Ja, a Vass mernökné esete? Unom már... Ekkor annyira volt már Mócsing, hogy az asszonyok, ha észrevették az Üllői-uton, | összesúgtak: ez ö... A férjek viszont rossz sejtelemmel néztek el utána: komisz lera­kói e r ... Ebben az időben Mócsing kéjclgett ön­magában s mivel a báró társaságában s an­nak kontójára szakadatlanul lumpolt, Szabó Péter lakótársával alig találkozott hetek óta. Egy este azonban, amint hazabotlott, némi meglepetés érte. Ezen az estén ugyanis, mUlatt Mócsing tiszta manzsetta után kuta­tott, mert zsúrra volt hivatalos, beszólt hoz­zá a háziasszonya, egy özvegy hordámé s a hátralékos lakbért követelte, ellenkező esetben — igy mondta — Mócsing urat kénytelen lenne kirakni az utcára. Mócsing az üres zsebére gondolt s fel volt háborodva: — Asszonyság! Ezentúl csak abban az esetben leszek hajlandó elnézni a tolakodását, ha sajátmagam hivatom, — s intett neki, hogy távüzhatik. De mivel baj nem jár egyedül, ugyanak­kor rázörgetett a postás is és ajánlott levelet nyújtott át Mócsingnak. Mócsing a menyasz- szonya írására ismert. A levél rövid volt: „Nagyon fáj, hogy ennyire meg tudott feledkezni rólam. Zsuzska.“ — Nézd a kis libát! — szisszent föl Mó­csing, mert a borítékból ugyanakor kifordult a jegygyűrűje is. — Annyi baj legyen! — s szemrebbenés nélkül zsebre vágta a gyűrűt. Az igazi baj azonban csak most követ­kezett még. Mert nyálait Mócsing a jegygyű­rűt tette zsebre, berontott lakótársa. Szabó Péter is. Berontott s öklével odavágott az asztalra: — Hát teneked mióta van viszonyod Vass mérnöknével ? Mócsing a „kaland** óta most először rezzent össze. Szabó Péter viszont magánkí­vül ordítozott: — Te nyavalyás! Én három héttel ez­előtt egy mesét találtam ki a számodra egy bizonyos mérnöknével. Csak ugratni akarta­lak, mert tudtam, milyen fantasztikus szamár vagy. De hogy ennyire tökfilkó légy... ? — s széttárta a két karját. — Ember! Ember! Te nemcsak átvetted, amivel megtréfáltalak, hanem magadat is belevetted és belevetted azonkívül Vass mernöknét is. — igy névvel! Vass mérnöknét, a harmadik szomszédun­kat ..;! Mócsing olyat nyelt, hogy ádámcsutkája az álla alá ugrott: — Ki mondta ezt neked? — Ki mondta? A férje mondta ma dél­után! Neked viszonyod van azzal az uriasz- szoiinyal? Mócsing az első pillanatban megrezzeut ugyan, de el kell ismerni róla, hogy a döntő percben meg tudta őrizni a taktust. Veszteni­valója úgy sem volt már, tehát legalább most az egyszer akart valaki lenni a talpán. S i rövid szemtelenséggel ennyit mondott: — Ha már mindenáron betolakodsz a magánügyeimbe, hát vedd tudomásul, hogy igenis, viszonyom van vele! Vi-szo-nyom van! A jogász elánmit: — Vagy úgy? Az más... — s leült és kitette maga ele a. közjogot. Mócsing is leült és belémcreclt a lám­pába. Aztán töprengeni próbáit s fokrói-fokra, halk bánattal sajogni kezdett a szive. Sajgóit a szive Mócsingnak, hogy nem pofozhatja föl sajátmagát, de ugy alaposan. Érezte, hogy baj lesz. Zugó feje előtt egyetlen megőrült köd- folt kavargóit . . . elmaradt alapvizsga . . . fizetetten lakás... hetvenöt forint tartozás Kiirt bárónak.,. elhagyott tanítványok ... el nem engedett tandíj... elveszett meny­asszony... s utoljára, jaj. legutoljára Vass mérnök volt még hátra... ó. mánia! Az Is­ten vert volna meg, nagyzási mánia! $ leg­szívesebben egy igen nagyot szeretett vólua ordítani, de később valahogy erőt vett inagán s még később alázatos hangon szólt oda s társának: — Péterkém, adj kölcsön egy koronát. Amikor megkapta a koronát, kifelé in­dult, hogy lenéz a füszerkcrcskedésbe s némi juhturót vesz vacsorára. Az udvaron eszébe jutott Vass mernökné. akit csak látásból is­mert s vakart egyet a nyakán: — Ezért kifaszolsz, Mócsing ... Nem is kellett várnia sokáig. Mert ahogy kilépett a kapun, a gyalogjárón csaknem bele­ütközött a mérnökbe, aki a feleségével indult valahová. Vass mérnök hirtelen elengedte az asszony kezét s odaállt Mócsing elé: — Ugyebár, ön Mócsing filozoptcr? Mócsing akadozni kezdett:-21... Azt akarta mondani a szerencsétlen, hogy igenis, de közben egy olyan pofont kapott, hogy kalapja az utca közepére repült. S mi­vel szel is volt, dagadt képpel; rohant utána. § üv ^ uhuit j Uő'i.i korszakba vezethető vissza az ígmjSMÖH ítteseifMV2z| im Sr"JI %£ J Éj y pl! mm ÍNÉ flWw'lr Cl képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a földi IP T ~y t f Y f I® t i Iliül II Sít 1. üt Ült Ifiifi gyomrában, (felfedezve Schmidthauer A. által az 1863. évben) s mint ilyen a í páratlan természetes gyógyszere a í$f$ÖIB4ÖF-. ll£S~ s egyéb betegségeknek! fKapható minden gyógyszertárban és jobb Hterertefcttai. w, Re*toresad»gjeg^^

Next

/
Thumbnails
Contents