Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-15 / 86. (534.) szám
_______Kedd, április 15. j -v'^o; v» rrr.^x^yTom^yrxn^^nvrjaKiitmi • ■» .«■■—wn*'vriiiWKmta*^l^mr*mammwm—twm——toc-j. ~~rrmm Non Mélséges, isti Németország elfogadja o szaftért®! javaslatok#! fiiesoftg a szővetségközi adósságok rendezését követeli — Az angol pof fika kedvező feseményeket vár Berlin, április 14. A miniszterelnök ma íiéíelött tanácskozott a kormánnyal a szakértői javaslatokról Kniiiing bajor miniszter- elnök is részt vett a konferencián. Német politikai körökben nincs kétség aziránt, hogy a birodalmi kormány elvileg elfogadja a javaslatokat. A mai konferencián arról volt szó, hogy löüyesn formában válaszoljon a német kormány a jóvátételi bizottságnak. Belga jelentés szerint a német kormány ügy határozott, hogy szakértőket küld ki s egy félhivatalos francia híradás pedig úgy tudja, hogy a szakértőkön kívül írásbeli választ is ad. Ez a válasz állítólag már holnap elmegy a jóvátételi bizottsághoz. Róma, április 14. Tegnap délután Mussolini fogadta a párisi olasz nagykövetei és a jóvátétel? bizottság olasz képviselőjét. Röviddel ezután megjelent a német követ is a külügyi hivatalban s öt is belevonták a tanácskozásba. A tanácskozás minden valószínűség szerint a szakértők javaslatáról folyt. Egyébként kijelentették illettékes helyen, hogy a szanálási program Németországra nézve fceresztiiMhetetlen, ha nem előzi meg a szövetséghez! adósságok kérdésének rendezése. London, április 14. A jóvátétel! bizottság haríáToaata után miniden érdeklődés arra irányút, milyen álláspontot fog elfoglalni a német kormány csütörtökön a jóvátételi bizottság előtt a szakértői javaslatokra nézve. Tegnap előtt az angol kormány tanácskozást folytatott a javaslatokról. Diplomáciai körökben és a sajtóiban az az uralkodó nézet, hogy Németország el fogja fogadni a szakértők javaslatait A lapok kiemelik, hogy a javaslatok elfogadása Németország részére azt a nagy hasznot jelenti, hegy visszaállítják a német gazdasági egységet. A lapok általában optt- urasztükusain tekintenek a jövő felé. Csak az Observer ír szkeptikusan és annak a nézetének ad kifejezést, hogy az a javaslat, amely a német adósságok teljes megfizetését bizonytalan időre elhalasztja, egyet jelent azzal, hogy az európai fegyverkezések korlátozását is bizonytalan időre kitolják. London, április 14. A Times szerint kétséges az, vájjon szerdán vita iesz-e az alsóházban a szakértői javaslatok nyomán előállott helyzetről. London, április 14. A Times brüsszeli tudósítója jelenti, hogy a belga kormány a jóvátétel szakértők javaslatához föl tétel nélkül járul hozzá. A belga kormány javasolni fogja, hogy a szövetséges kormányok elnökei rövidesen üljenek össze, hogy megtárgyalják a német fizetések nagyságát, azok szétosztását s az esetleges alkalmazandó szankciókat az esetre, ha Németország nem tenne eleget kötelezettségeinek. A Daily News szerint Anglia nem fog elvi ellenvetéseket tenni ama francia követelés ellen, hogy Németország vonakodása esetére az összes szövetségesek kötelezzék magukat közös akcióra. — A Daily Tele- graph kijelenti, hogy az angol kormány valószínűen hajlandó a Dawes-tervnek ama részét elfogadni, amely szerint, ha Németország kötelezettségeinek teljesítését nyilván megtagadja, a hitelező államok az alkarma- zandó szankciók tekintetében kötelesek egymást értesíteni Nagy bányaszerencsétlenség Karomban Szombaton és vasárnap két robbanás történt a Gabriella-tárnában — Tizenöt halott, sok sebesült > M áhrise|t Os>r3it, április 14. Szombaton délben a Bánya- és kohómüvek r-i. tulajdonába tartozó karwini „Gabriella" nevű tárnában hatalmas robbanás történt, amelynek tizenöt bányász esett áldozatául A tárnában gyakran föllépő bányalég mindenkor a legnagyobb elő vigyázatra késztette a bányaigazgatóságot és most, amikor április 11-én a reggeli órákban a tárna „öreg ember1' nevű vágásában hirtelen túlfűtöttség lépett föl, azonnal bizottságot küldött ki a katasztrófa elhárítására. A bizottság azonnal három védőgát fölállítását rendelte el. A ■bánya többi részének biztonsága érdekében az első védőgátat meg kellett erősíteni. Ennél a munkánál történt % 12 órakor a robbanás, melynek ereje az első gátat és a gát építésén foglalatoskodó munkásokat tizenkét méter távolságra sodorta. A bizottság azonnal kivonult a szerencsétlenség színhelyére. A robbanás tizenöt bányászt megölt. Tizenkét bányász, akik a robbanás színhelyének közelcbeu tartózkodtak, súlyos sérüléseket szenvedtek, nyolc bányász eltűnt. A mentési munkálatokat nem lehet megkezdeni, mert a bányalég miatt a tárnát le kellett zárni- A halottak közül eddig csak kettőt sikerült kiásni A robbanás helyét hatalmas kőhahnaz fedi, amely alól itt is, ott is elszakított véres végtagok, fölismerhetetlenségig elroncsolt testrészek látszanak ki. A Gabriella-táma robbanása után a fölgyülemlett robbanógázok a 29. tárnában tegnap 14 óra 10 perckor újabb robbanást okoztak. A robbanás rettenetes ereje megsemmisítette a bánya vasszerkézeteit és lángba borította az irodahelyiségeket. Emberéletben szerencsére ez alkalommal nem esett kár, csupán hat könnyű sebesülés történi. Karwinban egyetlen ablaktábla nem maradt épségben. Annak ellenére, hogy az ellenőrző bizottság állandó permanenciában van és minden elő- vigyázati rendszabályt megtesz, nincs kizárva, hogy további robbanások történnek. A bánya keleti részében tűz keletkezett és ezért el kell árasztani. A nyugati, nagyobb bányarész nincs veszélyben, mert el van szigetelveA szerencsétlenül járt munkások legtöbbje házasember volt. összesen harminckét árvát hagytak hátra. A tárna üzemét hosszú időre be kell szüntetni, ami arra való tekintettel, hogy ez a vállalat leggazdagabb tárnája, érzékeny veszteséget jelent. A Gab- riella-tárna napi széntermelése 200 vagon. A bánya munkásait és tisztviselőit a vállalat egyéb bányáihoz osztják be, hogy a Gab- riella-üzcm szüneteltetéséből eredő hiányokat pótolják. A karwini bányavidék ismételten nagy szerencsétlenségek színhelye volt. 1894-ben a Larisoti-fé'le bányigazgatósáig egyik üzemében nyűt láng okozta bányalégrobbanás történt, amelyet öt további robbanás követett a szomszédos tárnákban és 235 bányász halálát okozták. A lary-i ni tárnában 1921-ben történt óriási bányáik a ta sztr ófának 112 halottja vo’Jt és itt is a keleti bányavidéken fellépő nagyobb bányalég okozta a szerencsétlenséget. A bányahatósági bizottság igen nehéz helyzetbe van, A vasárnapi újabb robbanást talán meg lehetett vdna akadályozni, ha nagyobbszáimn munkáscsapatot engedtek volna te a bányába gátak emelése céljából. De féiío volt, hogy uijabb robbanások követCSAK nNAGVon NAL VEGYEN HASSA, FŐ-UTCA 25. 1779 keznek be és ezért inkább a bányát engedik elpusztulni, semhogy újabb emberéleteket kodcáz ta ssan ak. Interpelláció a képvisejőházban A német szociáldemokrata képviselők a képviselőiház mai ülésén interpellációt intéztek a közmunkaügyi miniszterhez az utóbbi időben egyre szaporodó bányakatasztrófák ügyében. Az interpeliálók kérik, hogy a balesetek elkerülése céljából a bányaüzemeket szigorú elenőrzésnek vessék alá. Azt a kérdést intézik a közmunkaügyi miniszterhez, hogy hajlandó-e a legutóbbi karvini bánya- katasztrófa okait megállapítani és a vizsgálat eredményét a házzal közölni. üfabD híren iloű.zso lemondáséiul Berlini követ lesz? — Utódául Srofeárt, Blahót és Medveckyt emlegetik Prága, április 14. A cseh néppárt! Lidové Lfety szlovák körökből arról értesül, hogy Kodzsa Milán földnriveíésügyi minisztert egészségügyi állapota arra kényszeríti, hogy bizonyos ideig nem szentelheti magát a közéleti tevékenységnek ás ezért nagyon valószínű, hogy le fog mondani. Az okok különbözők. A legfontosabb közöttük az, hogy Hodzsa környezetében nem voltak jó és megbízható munkatársak. Hodzsa a miniszteri tárca helyett követ! állást fog kapni, valószínűen Berlinben. Ismeretes, hogy Hodzsa kezdettől fogva a diplomáciai szolgálatnak akarta magát szentelni. Utódja előreláthatóan ismét egy szlovák agrárius lesz. Elsősorban Srobár nevét emlegetik, aki az utóbbi időben ismét részt vesz az afctiv politikai életben. Azonkívül Biahó Pál dr.-ról is szó van, sőt Medveczky- röl is suttognak. így ír a Lidové Listy, amely mint ismeretes Srámekhez igen közel áll. Feltűnő, hogy a jelentés először egészségi okokra hivatkozik, de egy mondattal később már Hod- zsa környezetére tolja a felelősséget. Nem irigyeljük Hodzsátó! a neki kilátásba helyezett követi állást, de mégis erősen kételkedünk benne, éppen ő reá, a túlzó sovinisztára bízzák Tusár örökét, aine’y igen nagy ügyességet és tapintatot, tehát olyan tulajdonságokat igényel, amelyeket Hodzsáról föltételezni nem {ehet. itt említjük meg, hogy Opletál József volt erdőigazgató, aki már többször kikelt az ertíőigazgaíásban fölmerült bűnök és mulasztások ellen, a Lidové Noviny vasárnapi számában — félreérthetetlenül Hodzsa ejíen irányított célzattal — élesen megtámadja a foWraivelésügyí minisztériumot a szloven- szkói és ruszinszkói faeladásoknál követett gyakorlata miatt, összehasonlítja a magyar s a cSeh-szlovák rendszert és összehasonlítása éppen nem az utóbbi javára üt ki, végűi pedig köyeíeíi, hogy a kormány a törvényhozás utján zárja ki a visszaélések lehetőségét, mégpedig nemcsak arra az esetre, ha az állam a vevő, hanem akkor is, ha vz álam az eladó. A választási bíróság szombati tárgyalásai. A választási bíróság szombati zárt trésén, amint ériről a hivatalos kummüniiké beszámol, igazolta Maxién János, Mikié Vtece és Knejzlik János képviselők, valamint a vágaljai, táfcraaljai és zólyomi nagymegyék megválasztott képviseleti tagjain: k jegyzékét. A pozsonyi nagymegyei választások felülvizsgálásánál megtagadták egy tag igazolását, három tag mandátumának igazoló'át pedig a szükséges vizsgálat megejtése végett elnapolták. Továbbá „a perbeli teg'timác'ó fogyatékossága miatt" elutasították a pozsonyi országos keresztényszociaiista pártnak Sdhimidt Károly Jenő dir. szenátor mandátumának megsemmisítésére vonatkozó indítványát, mivel „ez a párt nem az a választási párt, melynek jelölőlistáján Sdhmidtet megválasztották." Végül elutasították a rusz'n- szkói független szociáldemokrata párt távirati előterjesztését a ruszinszkói választások ellen, mivel ez a sürgöny nem felelt m-e* a panaszokra vonatkozó formális törvényi előírásoknak, M gBMa&'SpSS.X í*Oir£tfJff>ír«KÍT?S<£?.ÍÍ 1P mi ffcxg»tvm&k ffBámzf&eMcii&lIxa? Tárcarovafunk: .Szerda: (Ma): Forgácsok a hétköznapról. — S ze u t m i h ál y i Ödön: A rádzsáik kincse. Péntek: Szenten ihályi Ödön: A rádzsúk kincse. Szombat: Szentmíhályi Ödön: A rád zsák kincse. Vasárnap: H ii s v é 11 szépirodalmi melléklet. Több mint negyven eredeti tárca és vers. ________________________ Vá laszúton — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Marothy Jenő. Az iró (mert a régi tárcairodalom emberekbe bujtatta a művészt, a mostani csupa íróba, festőbe kergeti az embereket), tf- hát Kenderes Balázs, növel airó szellemi íel- sőbbségének teljes pátoszával kortyolta megszokott kávéliázában a pótolhatatlan feketét, melytől gondolatot várnak és nyernek, akik elsősorban a gyomrukon keresztül ítélik meg a világ ábrázatát. Kenderes Ba'ázs „született iró“ volt. Az ő arcáról már a bábaasszony is leolvasta a magasabb küldetés fintorait. Roppant koponyával ajándékozta meg a természet. Négyéves korában azzal lepte meg a világot, hogy szülei nem kainak kalapot a felére. Így öreg kanonoki félciliudcrliez kei ett folyamodmok, hogy Balázs ne maradjon fedő nélkül Nagy volt a kalap, de Balázs méltósággal viselte. Szürke szemei, keserű, öntudatos étetismerettel jártak a tenyérnyi karima alatt s tiz lépésre vertek minden gúnyt és sajnálkozást. A járókelők megbámulták, megfordultak utána, de nem nevettek rajta. SíeMn pedig, a sarki hordár, elismerően morrantott a szakállába, amint a gyerek előtt leemelt sapkáját a helyére nyomta. — Teríngette öregje, muszáj vagyok köszönni neki. Ba’ázs tehát lassanként megtanulta, hogy „rendkívüli ember." Amikor tehette, odaállt a tükör elé, megforgatta hatalmas fejét s komoly banghordozással ismételgette apja hetvenkedő jóslatát: — Nézzétek ezt a homlokot: iró, nagy iró lesz belőle! S a szcrte'en boglyas gyümölcs fönt a csenevész nyakon egyre fokozottabb tiszteletben részesült. Mialatt kortársai — vásott iskolák örülök — szent meggyőződéssel hitték, hogy a maguk ábrázata csak azért maradt ki a kabát alól, hogy ádáz feljebbvalók meg'.apaszkodhassanak benne, addig Balázséról elismerték, hogy itt kivételt tett a természet, öt nem szabad orroníitni, szijjra fűzött könyvekkel tarkón kalapálni, füleit tolltartóba csípni s cíhálni keletnek, nyugatnak. Az ő fejében készül v alami. Valami uj magyar nye'vtan. vagy mi az ördög. Azért csak hagyni kell a boldogtalant, legalább lesz min szitkozódnia az uj generációnak. Balázs akkor már rengeteget olvasott. Nagyhírű koponyák tartalma loccsant az övébe, széles hullámgyürüket verve maguk után. Valami hódított telítettséget érzett, amire más, közönséges halandósazt mondja: — htl, de torkig ettem magám, — azzal fuj egyet s kiront a szabadba emészteni; — Balázs írni kezdett. Névnapi köszöntőkkel indult. Valahol úgy olvasta, hogy a nagy szellemek erre a műfajra vetik magukat először. Rimek bukfenceztek a fülében, Balázs utánuk kapott, kettesével, hármasával összemadzagolta őket, fogott hozzájuk egy-egy kóbor gondolatot és zengett a vers, mint a karikacsapás. Dehogy is gondolta volna a könnyező rokonság, hogy Balázs tol a alatt előbb a nyúl fordul föl s aztán céloz a vadász. Ki merészelné a lángcsz útjait kutatni? S utóvégre is a nyúl a fontos, nem az, hogy ki lövi, — hogy lövi. A tapasztalat azt mutatta, hogy igazuk van. A háromemeletes homlok rohamléptekkel haladt előre. Ujsághasábok, kiadócégek nyiltak meg előtte, Balázs bírta nyomon követni.-2- öcsém, — mondotta neki egy tekintélyes kiadó, — használja a fejét, mert nem tudom, jogosan viseli-e. Balázs gőgösen bólintott. — Megmutatom. Irt. Nőképpen novellát, közi fen-közben regényt is és maró kritikákat. Könnyen mozgott a tolla s ha néha mégis fáradság nehezedett az agyára, elég volt a kávéház metszett tíikörtábláiiba pillantania: a szembenéző titáni homlok megihlette, elragadta. Szerelmes volt a fejébe. Azt tartotta, hogy benne van minden, amit Ötezer év óta emberi ésszel kisütöttek s századokkal hagyja maga után valamennyi kortársát: ezt a sok nagyszájú, tehetetlen akamokot. Elhitték neki. Irigyelték. Féltek A harmadik feketét hajtotta föl. — Harmincötéves vagyok — villant meg a kuszáit hajerdő alatt, — ideje, hogy végképpen kitörjek a csordából s utat nyisssk az utókor számára. Nagy pairköfeg hevert előtte. Tollat fogott s leírta a címet: „Válaszúton." — Regény lesz, — állapította meg. —* Regény a 2000-ik év ifjúságához. Gondokozott... aztán lassan, reménykedőén a tükörbe tekintett... Majd megszeppenve azt mondta: — No... Tollára szegezte tekintetét: — kiszáradt, újból bemártotta: — nem fogott. Lázas, követelő arccal fordult a tükörhöz. Hiába. Csak egy dühös pofa mereszt- gette feléje töprengő sértőit. — Mi a fene?! Megindult alatta a szék. Sülyedt. sfl- lyedt, hogy meg kellett kapaszkodnia. Szörnyű világosság gyűlt a szemében. Nincs mondanivalója! De hát a lobbi? Az eddigiek? Az elismerés? A kortársak bámulata?! g
