Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-15 / 86. (534.) szám
CJIOHÁ/ttM ¥ m- w,jt“ “■(534j ^ %pBÍÉ. ^í^^ij¥y%JSL tefc«y Prága, kedd, 1924 április 15 Főszerkesztő: PETROGAUJ OSZKÁR dr. Európa nagyhete (g.) Prága, április 14. A mai héttő egy az európai politikában különös jelentőséggel bíró hétnek kapunyitása lehet A nagyhét megkezdő napján nem érez sem csöndes gondolatokbamélyedést, sem a krisztusi tragédia komolyságához illő léleknyugahrat az az ember, aki az európai politika felé néz és aki belesodródott annak örvényes árjába. Mindenhol nagy akcióik torgószeleznek és életfontosságú fejezetek kezdődnek. Mindenhol mozog és inog az a talaj, amelyet mesterségesen csúsztattak a vén Európa alá s a morgó talaj magával hozza a bizonytalanságnak érzését és megnöveli azokat a problémákat, melyeknek csiráit a háborús aratáskor vetették el s amelyek azóta kitenyésztek a vérrel öntözött és gyűlölettel boronáit humuszból, A hétnek sok apró és kisebb jelentőségű eseménye lehet, de ezek mellett három döntő fontosságú és a messzibe belejátszó esemény is aktuális a nagyhétre.- Az első kétségtelenül az lesz, hogy a hét csütörtökjén megkezdődnek a szakértői javaslatok fölött a döntő tárgyalások a jóvátétel! bizottságnál s a tárgyalásokon megjelennek a német kormány képviselői is. Nem bizonyos az, hogy a húsvéti ünnepek harang- szava meghozza a világnak azt az érzést, i hogy a béke öt nehéz esztendejének legjogosabb problémájára' a jóvátéteíi kérdés a kölcsönös megértés, jóakarat és az igazság szellemében meg van oldva. Az előjelek, melyek német kormánytényezők és antantlapok megnyilatkozásaiból fakadnak, arra engednek következtetni, hogy a tárgyalások megindulására megvan a lehetőség. Mindenesetre az is eredmém', mert kimozdulást jelent egy holtpontból és nézetek tisztázására, az álláspontok közeledésére vezethet. Nem szabad azt várnunk, hogy a belátás és a megegyezés kölcsönös szükségességének tudata hamarosan és kedvező módon fejezi be ezeket a tárgyalásokat Az a sok bomba, ami már annyi konferenciát robbantott föl, most sem ártalmatlan gépezet, de füstölgő veszedelem és senki sem tudhatja, hogy egyik vagy másik mely pontban és mily oldalról robban majd ki. Ez a hét tehát kezdete lehet egy tisztulási folyamatnak, amelynek végső stádiuma azonban a ma perspektívájából nem látható. Ezenkívül fontos eseményként kell regisztrálnunk azt, hogy Londonban összeül az angol—orosz konferencia, amelynek célja a két állam gazdasági rendezetlen viszonyainak likvidálása. A gazdasági kapcsolatok manapság sziámi testvérét alkotják a politikai összeköttetéseknek s így az a kérdés, hogy meg tud~e egyezni az angol tőke érdekeit képviselni hivatott munkáskormány — és ez a beállítás, ha kontraszként hat is, de ilyen —- az orosz szovjet gazdasági diplomatáival, ma elsősorban, sőt kizáró’ag politikum. Politikum, amelynek érdekei tovább nyúlnak, mint a két tárgyaló fél. Bizonyos az, hogy az európai politikából kitaszított és most a de jure elismerések hidján visszatérő Oroszország számára a politikai hatalom aktív mérlegtételét jelenti az. ha összekötőszálakat talál önmaga és az angol világbirodalom között. De az is kétségtelen, hogy az angol politikának kiágazó céljaiban s különösen a szövetségeseivel szemben követni kényszerült politika szempontjából nem közömbös j az, hogy vele barátkozik-e meg a szovjet, vagy mással, hogy az ő érdekszférájába so- rozódfk-e, vagy oly koncepciónak lesz támogatója, mely az európai és a keleti kérdéseknél az angol érdekek ellen űzi a machinációit. A kapcsolatok föltalálása nem lehetetlen. Ahol eddig a szovjet aktivitásba lépett s ahol különösen az utóbbi időben cseleke- ; dett, mint a bécsi román—orosz konfercn- j A Szlovesszkói és Rnszínszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja cián, ott mindenhol a francia érdekek ellen támadt s igy a mai helyzetnek nézőpontjából az angol érdekeknek tetszőén cselekedett. A kapcsolat tehát valószínűnek látszik s a kérdés mindössze az lehet, elég érett-e már a talaj arra, hogy a francia hegemóni- kus törekvéssel szemben kialakuljon az angol vezetés alatt álló hatalmi csoport antantja. A harmadik várható esemény nem hat meglepetésszerűen és talán önként folyik a szovjet és Anglia közeledésének fényéből. A román—francia szerződés, amely a belgrádi kisantant-konferendán a románok duz- zogása és talán féltékeny-kedése miatt nem m jöhetett tétre, ma létrejöhet. Létrejöhet azért, mert a ina uralmon levő román kormányt végzete kapcsolja a francia érdekcsoporthoz s mert a román külpolitika, noha keresett, mégsem talált az angol politikához vezető ösvényre. Dúca, ugyiátszik, rövidlátó külpo- iiükus, akinek okuláréra van szüksége. Az okulárét az üvegiparáról híres Cseh-Szlová- kiából szerezte be. Ez a bárom fontos esemény adja meg a nagyhétnek külpolitikai jellegzetességét, hacsak nem bukik föl hirtelen egy ezeknél is fontosabb negyedik. Manapság és az európai politikában semmit sem lehet tudni, hétfőtől óriási távolságra van a frosvétvasárnap. »»»•<>»♦»»♦»»«♦* M»M» MM »♦»»»» »»»«»»♦♦»<>»» »♦♦♦»♦» »»»»»>♦♦♦»♦♦♦«♦♦♦»»»»»♦♦♦»»♦»♦»»♦♦♦♦»♦♦♦<»♦»#»» A görög nép ítélet® a királyaiig fölött A népszavazásnál S9 százalék » köztársaság m&teít — A mJntezfereínők kibékülést ajánl Altiéit, ápríhs 14. . A népszavazás eredménye szerint körülbelül a szavazatok nyolcvan százaléka a köztársaság mellett esett. Papanasztáziász a tömeghez intézettbeszédében kijelentette, hogy a népszavazás eredménye nemcsak * egy párt győzelme, de az egész országé. A görög nép ismét vfcz- szanyerte szabadságát és nr lesz sorsa fölött. A miniszterelnök dicsérőleg emlékezett Tíseg a köztársasági rendszerről és f elhívta a népet hogy tegyen félre minden gyűlöletet és nyújtsa kezét testvériesen az ellenfélnek, hogy a nemzet egy nagy családként léphessen a fejlődés és a jólét útjára. Athén, április 14., (Havas.) A népszavazás Görögországban teljes nyugalomban folyt le. Éjfélig Ismeretes eredmények szerint ax összes szavazatok 75 százaléka a köztársaság mellett nyilatkozott. M olasz iosdsiáft feossifilsissa Swijccü Diplomáciai bonyodalom Olaszország és Svájc kozott — A tooisíáls; letartóztattak egy svájci polgármestert Bern, április 14, Az olasz kormány panaszt intézett a szövetségi tanácshoz amiatt, hogy az olasz határ közvetlen közelében, Ponté Tresánál április 8-án svájci katonák ellenséges kiáltásokat hallattak Olaszország és az olasz kormány ellen. A szövetségi tanács a politikai ügyosztály főnökét bízta meg azzal, hogy jelentse ki a köveinek, hogy a szövetségi tanács megindította a katonai vizsgálatot A politikai ügyosztály főnöke azonban azt is tudomására adta az olasz követnek, hogy hivatalos jelentés szerint a ponte-tresai polgármestert pénteken az olaszországi Varoséban a fascisták életveszélyesen megfenyegették és ezért az olasz kormánytól a vizsgálat megindítását kérte, Bern, április 14. Az olasz—svájci incidens kiegészítéséül a svájci távíró iroda a következőket jelenti Lugaséból: Ponté Tresa polgármestere pénteken személyi ügyben az olaszországi Varesebe utazott. Itt a fascisták letartóztatták, a fascisták páríhelyiségébe vitték, ahol kihallgatták az állítólagos ponte- tresai incidensről. Olasz jelentések szerint tessz Ina! katonák a svájci olasz határon menetelés közben fascista- és Mussoíini-el'eaes kiáltásokat hallattak. A fascisták arra akarták kényszeríteni a polgármestert, hogy adjon ki egy kiáltványt, melyben sajnálkozását fejezi ki az álíitólagos incidens miatt és azért bocsánatot kér, mert különben büntető expedíció indul Főn e Tresa ellen. A fascisták kijelentették, hogy háromszázoívencn vannak, mindannyian felfegyverkezve és ha kell, akár a Szent Gotthardíg is eíőnyomulnak. Végül szabadonbocsátották a polgármestert, miután egy nyilatkozatot kényszeritettek ki tőié, melyben bevallja, hogy szive mélyén olasznak érzi magát A polgármester visszaérkezése után azonnal a kanton! kormányzósághoz ment, aho! az esetről jelentést tett. Emiatt a svájci olasz határrendörséget azonnal megerősítették, hogy megakadályozzák a fasclstáknak Svájc területére való behatolását. Az olasz és svájci Ponté Tresa közötti hidat lánccal lezárták. A hídon karabínierik államik őrt. Bern, április 14. A svájci sajtó egyértelműen igen mérsékelt hangon ad kifejezést annak a kínos meglepetésnek, melyet az olasz sajtó és a fasdzirrus magatartása keltett a ponte-tresai incidens alkalmából. Különösen a tessziniai újságok Írnak határo-, zott hangon. A Gazetta Ticinese ezt Írja: Rá kell mutatnunk arra, hogy az olasz lapok szenzációs beállításai a kantonokban mindenütt kínos benyomást keltettek és sajnáljuk a Popolo dltaíiáreak a Lugano és ponte- tresai incidensekről irt cikkének egyik egyenesen sértő részét, mely igy szól: — A tesz- sziniai szoláateszka tüntet a határon... stb. Még akkor, ha a. Popolo dTtalia hűen is adta volna vissza a megtörténteket, vájjon jogában áil-e a tesszinai csapatokat szddateszfeának nevezni? Milyen véleményünk lehet Luino, Guirreri fascista biztosokról, ha azok egy büntetőexpedició megszervezésére vállalkoztak? Ha az olasz újságoknak az a kötelességük, hogy a miniszterelnököt és pártját, mely Olaszország sorsát kezében tartja, megvédjék, úgy a mi kötelességünk az, hogy a sértő kijelentéseket visszautasítsuk. — A Baseler Nachrichten megjegyzi, hogy Mussolini diplomáciai lépése arra szorítkozhatott volna, hogy mint az általában szokás, a vizsgálat megindítását kéri az incidens ügyében. A panasz és elégtételkövetelés, a tényállás megállapítása után, még mindig idejekorán érkezett volna. Az ilyen incidens természetesen mindig kényes, de nyugodtan feltehető, hogy nem fog a jövőben elszaporodni. — A Journal de Génévé szerint a két ország közötti bizalmat nem szabad hiábavaló izgalmak miatt kockára tenni. Mindkét állam helyzete azt követeli, hogy a panaszok ügyében az igazságosság és béke szellemében indítsák meg a Vizsgálatot. — A Neue Ziiricher Zeitung azt írja, hogy Svájc polgársága kivétel nélkül a svájci kormány mellett fog állni az olasz lépés ügyében. A szövetségi tanács méltó formában mutatja akaratát, hogy hajlandó a bűnösöket felelősségre vonni. Egyesek kiáltozásai sem az olasz becsületet, sem az olasz kormányt vagy annak miniszterelnökét nem érinthetik. A világosim látó olaszok figyelmét nem fogja elkerülni az a tény, hogy a világ szemében az ok és okozat közötti összefüggésben kissé feltűnő Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ ár, a kontraszt — A National Zeitung meg- i jegyzi, hogy az incidensnek csak alárendelt | jelentősége volt és csupán az olasz panasz ! által nyerte tehetetlen kidombo rádását. Amennyiben Svájcon múlik, az incidenset j simán fogják lebonyolítani. $ Fasics lemondott, de ismét 6 van előtérben Belgrád. április 14. Pasics szombaton Lény irtotta a kormány lemondását. Azóta -aj' helyzetben nem történi változás. A király,' tegnap egyetlen ipoUtSsust sem fogadott s igy, arra kátét számítani, hogy a kormányválság hosszú ideig fog tartani. Kormánykörökben arca számítanak, hogy ismét Pasics kap megbízatást egy Választási kormány afatki- iásához, Asz ellenzék abban reménykedik, hogy egy munkáik atoinet állóikul Davldovscs- nak, az eSönaséki biok emlőkének vezetésé-, vei. Francia-török konfliktus Konstantinápoly, április 14. (Havas.) A francia főbiztos energikus tiltakozást jelentett be harminchat francia iskolának bezáratása elieu, mivel ezáltal a török kormány megsértette az augórai egyezményt és a lausanne? szerződést a szovjettel? Lóttdón, április 13. A vezető londoni ba«- ■fcártík emléláratot nyújtottak. át Macdcmakb ffKŰc, ainjeíyfbeai kifejtik azokat a töltetetekéi, tatíyeác mseUeít Oroszország visszaálltbatja .AiUgLálba® hitelét. Ezek a föltételeik a következők: L A köz- és magánadósságok etösímerése mindkét állaimra nézve elfogadható ifonmáJbao. 2. A külföldiek tulajdonának (vssszaaáísa ügyében igazságos megegyezés. 3. Függő títen bíróságok fölállítása és a magánszerződések sérthetetlens égének cJ&sirne- trése. 4. Végleges biztosítékok arra nézve, hogy a magántulajdon a jövőben neon. iesz a tefegiafiás veszélyének kitéve. 5. Az angol bankárok, nagyiparosok és kereskedők kapják meg annak 'lehetőségét, hogy HKralen beavatkozás nélkül érioítkezésbe téphessenek Ihosodló orosz magánvállalkozásokkal. 6. A; szovtetkprmány adja föl a más álamok &- tézsuiéínyei éltem propagandáját. Troekij szerint nem szűnt meg a habom veszedelme Moszkva, április 14. Trockij megérkezett Titliszbc. ahol ünneplésen fogadták. Egy ülésen Trockij a külpolitikai helyzetről szólva kijelentette, hogy a szóvjetköz társaságok sohasem fognak hozzájárulni althoz, hogy a besszarábiaí munkások és parasztok Románia vaskezó- ben maradjanak. Az adósságok kérdésénél kijelentette, hogy a szovjetkormány ama ígérete, hogy azokat nem fogja megfizetni, be fogja tartani Amint a burzsoaállamok a szovjetköztársaságokat de jure elismerik. úgy ez a legközelebbi időben akadályát alkotja egy hirtelen hadüzenetnek, de a háborús veszedelem ezáltal nem szűnik meg. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Eddig nem adtuk el forradalmi lelkünket. Az ellenség fegyelmezetten és a végső* küzdelemre elszántan fog bennünket találni.**, 110 cseli-sil. koronáért fizettek ma, április 14-én: Zenekben 16*90 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 211300.— osztrák koronát Berlinben 12468000 008 00Ö*— német márkát
