Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-10 / 82. (530.) szám

A diadalmas fasció (g.) Prága, április 9. A vasárnap lefolyt olasz választások képe egy ma reggeli római jelentés szerint most már tisztán áll a közvélemény előtt. Meg vannak a végleges számeredménvek, amelyek azt mutatják, hogy az olasz kamara három nagy csoportot foglal majd magában, amelyek között leghatalmasabb a tiszta fas- cisták pártja 260 mandátummal, ezután kö­vetkezik a liberálisok és demokraták cso­portja, amelynek 150 mandátuma van s végül a kimondott ellenzéki pártok 129 mandátum­mal. Fontos és föltétlenül szem előtt tartandó körülmény az, hogy a liberálisok és demok­raták csoportja több, mint kétharmad részé­ben kormánytámogató, úgy, hogy a kormány mögött álló képviselők száma 356 s az ellen­zéki képviselők száma 179. Ha az egyes pártok niamdátumszámait és a választásokon elért szavazatszámokat összehasonlítjuk az 1921. évi választások eredményével, úgy a hatalmas fascista győ­zelmen kívül konstatálhatjuk azt, hogy a kommunistáik lényegesnek ugyan nem mond­ható, de mégis számbeli megerősödéssel ke­rültek ki a választásból, amennyiben 304.000 szavazatot kaptak a három év előtti 285,000 szavazattal szemben. A republikánusok pártja, amely 1921-ben 124 000 szavazatot .gyűjtött maga körül, mindössze „dOQO -szava­zattal tudta megnövelni hivemek számát. Lé­nyeges és erős veszteség . mutatkozik az olasz néppártiak: a popolárik és a szocialis­ták mandátumainál, ügy a popolárik, mint a szocialisták elvesztették 1921-ben kapott mandátumaiknak felét. A fascista kormány szolgálatában álló sajtó a választásokat úgy fogja föl, mint nép- itéletet, amely jóváhagyta azt a rendszert, amelyet Mussolini a parlament negligálásá­val vezetett be és sok fascista lap annak a fölfogásának ad kifejezést, hogy a választá­sok nem jelentenek mást, mint a fascizmus- nak mint politikai rendszernek parlamentáris szankcionálását. Az ellenzéki olasz sajtó ez­zel szemben erőteljesen hangoztatja, hogy a választási eredményeket nem lehet akként elkönyvelni, mint az olasz nép valódi politikai hangulatának és meggyőződésének kinyilat­kozását, mert a Mussolini által megteremtett uj választási rendszer és magáriak a válasz­tásnak propagativ küzdelme megakadályoz­ták azt, hogy az államot alkotó népnek aka­rata tisztán és hamisítatlanul nyilatkozhas- sék meg a választás során. A parlamentarizmus elvi és a történeti fejlődésből fakadó álláspontja sok tekintet­ben kénytelen elismerni az ellenzéki sajtónak kritikáját, mert a Mussolini-féle választási rendszer sem föltétlenül igazságosnak, sem a demokratikus fejlődés szempontjából elfo­gadhatónak nem minősíthető. A választási rendszerrel kaipcsolatos kritika behatóbb fej­tegetéseinek figyelmen kívül hagyása mellett az olasz választások azt a jelenséget tárják szemünk elé, hogy Olaszországban éppen úgy, mint Európa egyéb államaiban a parla­menti pártcsoportok eloszlásánál a szélsősé­ges irányzatok erősbödése érezhető s hogy az úgynevezett középpártok a maguk rende­sen higgadt és a fejlődés bizonyos nyugal­masabb elképzeléséből fakadó elveikkel és jelszavaikkal nem tudnak a politikában ma döntő tényezőként szereplő tömegekre hatni. Az olasz választásoknál impozáns meg­nyilatkozás történt a nemzeti eszmét kiéle­zetten és radikalizálva valló fascista párt mellett, de egyúttal a szavazatok számának szaporodása tapasztalható a nemzeti eszmé­vel és a polgári gazdasági rendszerrel szem­ben legélesebb harcot és legvadabb pusztító hadjáratot hirdető kommunista pártnál is. A két véglet tehát Olaszországban is megerősödik s a közböleső pártok egyre ve­szítenek erejükből. Legérzékenyebb vesz­tesége az olasz néppártnak van, amely azon­ban nem annyira a párt elvi vereségeként' fogható fői, mint inkább a párt szervezeté­ben rejlő erőtlenségnek jele s hasonló vesz teség tapasztalható a szocialista pártoknál, amely veszteség annak bizonysága, hogy a szociáldemokrácia évrol-évre és hónapról- hónapra vészit hatóerejéből és a praktikus politikai életbe váló térhódításaiból. Az olasz választások belpolitikáikig szi­lárddá tették Mussolini helyzetét és mivel a külpolitikai akció ereje erősen összefügg a belső politikai stabilitással, nem valószínűt­len az, hogy a választások után Mussolini részéről erőteljesebb aktivitás várható az európai politika kérdéseiben és akcióinál. Nagg rasiiüiiléi vita a üépvlsclMzta Ot ruszinszkói pártvezér szólalt föl — A Ház elfogadta a mentelmi jogellenes javaslatot — Körmendy-Ekes és Korláth Endre követelték az árvízkárosultak segélyezését Prága, április 9. Ruszinszkó megválasztott képviselőinek öt esztendő szenvedései ntán ma nyílt elő­ször alkalmuk arra, hogy a ruszinszkói álla­potokat a prágai parlament tribünjéről tu­domására hozzák ez állam és a világ néped­nek. Szomorú és sötét képét festették meg e szerencsétlen országrész viszonyainak nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem azok is, akik a kormánypártok részéről be­széltek. A ruszinszkói magyarság nevében Korláth Endre dr. emelt súlyos vádakat a kormány bűnös politikája ellen és hangot adott azoknak a nagy szenvedéseknek, me­lyeken a ruszinszkói magyarság az elmul| cszítülőkucií általnien i. A kommunisták ne­széről Gáti József dr. beszélt, aki néhány demagóg izü kiszólás mellett nagyon sok megszívlelendő igazságot mondott ,el. Kur- tyák János, mint a ruszin nép igazi képvise­lője, tüzes beszéddel kelt népe védelmére. Gagatkó szüzbeszéde csalódást keltett, mi­vel elismerte ugyan Ruszinszkó válságos helyzetét, de ennek következményeit nem vonta le, hanem méz.édes hangon szavazott bizalmat a kormánynak. A szociáldemo­krata Neéas, akinek beszéde az ellenzék ál­landó közbekiáltásai miatt csaknem elve­szett a nagy zajban, kénytelen volt bevalla- nf a kormány által elkövetett nagy hibákat és követelni a saint-germaini szerződés be­csületes végrehajtását. Az uj képviselők beszédei a mentelmi javaslat vitájába kap­csolódtak bele, amely javaslatot számos el­lenzéki szónok ostorozta, közöttük Kör- mendy-Ékes Lajos dr. is. aki ez alkalommal is sikerült, temperamentumos módon be­szélt. Az ülés lefolyásáról alábbi jelentésünk számol be: Az ülést miétoány perccel! fél két óra előtt nyitotta meg az elnök. Napirendiem szerepelt a mentélimd törvény uj jiajvasHaha, amely — mirt jelegite-íitiük — úgy intézkedik, hogy a memtielbifi eljárás meg szakítja a bűnvádi el­járás elévülésiét. A javaslatot Paíeicíl adta i elő, aki polemizált egyes efen-zéfoi képvise- 1 löknek az aekotmuányiogi bizottságban klfeje- j Zeit azzal a felfogásával, hogy a javaslat éllenikeziik az alkotmány 24. 25. szakaszáéval és igy elfogadáséhoz a h'áz kétharmad több­ségiére van szükség, A kommunisták deklaráció]a Gáti József dr. (kommunista) cseh nyel­ven beszélt, hogy a ház minél több tagja megértse. Ruszinszkóban — mondotta a többi között — a kormánynak eddig semmi­féle érthető koncepciója nem volt sem a centralizmus, sem pedig az autonómia irá­nyában. Felelőtlen politikusok és teljesen te­hetetlen tisztviselők intézték eddig az ügye­ket- A kormány mindig gyarmatnak tekin­tette Ruszinszkót. Ismertette a sainfgermuini szerződés 10—14. cikkelyeit, valamint az al­kotmány 3. szakaszát, amelyek — mivel fe­jlőben politikusok közreműködésével jöttek létre — nem felelnek meg a nép igényeinek. De még ezt a szerződést és alkotmányt sem tartják be, csak azokat a Rendelkezéseket, amelyek kellemesek a kormányra nézve. Az alkotmány je&ezcseit eddig csak annyi­ban hajtották végre, hogy kinevezlek egy kormányzót, egy nevetsé­ges lakájt h^aSom és hatáskör nélkül, aki­nek van ugyan automobilja és rendelkezési alapja, de annyi hatalma sincs, hogy egy szolgát nevezhessen ki. Beszkidnek távoz­nia kell a helyéről. A nrsziinsizfeói . pohtiltoa fejlődésé egyes fázisainak ismertetése után a földreformmal és az ipari válság kérdésével foglalkozott. Véleménye szerint Ruszinszkót gazdasági te­kintetben is mint gyarmatot kezelik. A föld­hivatal hitvány politikát űzött- Mig az oda­való nép mindössze 9000 hold földet kapott, addig a légionáriusoknak 35.000 hold földet juttattak. Tiltakozott az ellen, hogy akármi­lyen csekély tóidét is adjanak idegeneknek mindaddig, amig a ruszinszkói népet nem elé­gítették ki. Észszerűden politika, hogy .a köz­ségeknek sincs legelőjük, sőt még a meglévő legelőket is erdősitik. A választások alkal­mával földosztást rendeztek és becsapták a népet. A virágzó gyáripar a magas vámok és vasúti tarifá'k, valamint a határzár miatt tel­jesen tönkrement. A kisipart a cseh nagyipar tönkreteszi, a munkanélküliség egyre nő és a népet állandóan uj adókkal terhelik. A Ver- chovina éhezik. Mindez megmagyarázza, ■hogy a nép 'miért szavazott a kormány ellen. A közigazgatás terén a legnagyobb jogbi­zonytalanság uralkodik- A rendeleteket nyil­vánosságra sem hozzák, úgy, hogy azokat senki sem ismeri. A titkos rendeletek egyik példája volt a hírhedt Blaha-féle rendelet. ' Az állampolgársági és illetőségi ügyek keze­lése terén a legrettenetesebb a magyar mun­kások helyzete, akiknek minden percben at­tól kell félidők, hogy földönfutókká válnak. Az illetőségi kérdéseket rendőri és politikai célzattal kezelik. Ruszinszkóban körülbelül ötvenezer embernek nincs, vagy minden pil­lanatban bizonytalanná vállba tik az illető­sége. A bizonytalanságot haladéktalanul tör­vény novellával kell megszüntetni. * J A kommunista párt ruszinszkói pro­gramja: a kormányzatot rájuk kell bízni, az idegen elemeket vissza kell hívni, adják meg az autonómiát a falvaknak, községnek és az országnak. A szöjmot hívják össze | és ruházzák iö! végrehajtó hatalommal, nyissák meg a határokat, adják meg a nem- ' zeii egyenjogúságot, nem pedig kisebbségi : jogokat. Vezessék be a tanácsrendszert, a . nagybirtokokat azonnal osszák föl, mert ez a két kérdés: az autonómia és a felosztás a határok megnyitásával együtt a nemzetek megelégedettségének egyedüli módja. Kér­di, hogy a kormány hajlandó-e megszün­tetni a jelenlegi tarthatatlan állapotokat, hajlandó-e mindazokat, akik eddig ostobán intézték az ügyeket, azonnal félretenni, haiíandó-e a földosztást elrendelni, hajiam éu-e a» állampolgársági 6s illetőségi.üsse- . két rendezni, mert ha a kormány ezt nem teszi meg, akkor az elégedetlen nép óriást többsége azt üzeni neki, hogy nem akar az indiai benszülöítek sorsára jutni, hanem meg fogja tanulni az ir néptől, miként kell a szabadságot kivívni és saját sorsának in­tézését, akár forradalmi eszközökkel is, a saját kezébe veszi. P a t z e 11 (német nemzeti szocialista): A ruszinszkói közállapotokról kapott fénykép méltó bevezetése a javaslat vitájának. A ja­vaslat további haladást mutat a rendőrállam- :hoz vezető utón, amelyen az első lépési a rendförvény jelentette. Korláth Endre nagy beszéde Korláth Endre dr. (ruszinszkói ősla­kosok autonóm pártja) szólalt föl azután és nagyhatású beszédben tiltakozott a ruszin­szkói közállapotok jelenlegi rendszere ellen. Beszédét, amelyet holnapi számunkban tel­jes terjedelmében közlünk, ma az alábbiak­ban ismertetjük: A szónok, mint ruszinszkói őslakosság­nak, főként a magyarságnak a cseh-szlovák törvényhozásba küldött első képviselője, elő­ször is az ellen tiltakozik, hogy a kormány a békeszerződésben vállalt kötelezettségeivel és a alkotmánytörvénnyel ellentétben nem a szojm egybehivását tekintette elsőrendű fel­adatának. Hogy az őslakosság a parlamenti választásoknál nem helyezkedett a passzivi­tás merev álláspontjára, az csak békés szán­dékának és annak bizonyítéka, hogy az igaz­ság és törvény szellemével ellentétben álló választást is üdvösebbnek tartja az alkot- mánytalan korszaknál. Kényszerű eljárásá­val azonban nem szentesíti a kormány tör­vényellenes eljárását és törhetetlenül köve­teli a szojm azonnali egybehivását és az autonómiát A kormány eddig a ruszinszkói magyar pártok vezéreit mindig irredentáknak bélye­gezte és azt hangoztatta, hogy senki nem áll a hátuk mögött. A választások azonban szo­morúan igazolták őket, mivel a választások eredményeképpen beigazolódott, hogy az ál­taluk kifejezésre juttatott elkeseredés nem fedte teljes mértékben a nyomorgó nép izzó hangulatát A nép elkeseredése ugyanis még sokkal agresszívebb alakban: a kommunis­ták fölszinrejuttatásábau nyilatkozott meg. A szónok, akit mint „lrredentavezért“ eddig állandóan vádoltak és üldöztek, felelőssége teljes tudatában államellenességgel, a köz­társaság fölíorgatására irányuló politikai bűncselekményekkel, siemzeironíó és nemze­teket egymásra uszító gyülöletpolitikávaí vádolja a kormány pártjait. A kormány meg akarta gyűlölteim azokat a ruszinokat is, j akik elveikhez hívek mradtak. Kitalálták a ! „magyarón* csufnevet, noha ezt az elneve- j zést senki Ruszinszkóban megszégyenítőnek nem tartja. A ruszin nép ugyanis sohasem gyűlölte és ma sem gyűlöli a magyart. A választásokból azt a tanulságot kell levonni, hogy a kormányzatot és a közigaz­gatást át kell adni az őslakosoknak. Óva inti a kormányt attól, hogy az erőszak és a halo­gatás politikáját folytassa vagy még fokoz- 1 za. A választások nem az őslakosság „éret­lenségének, hanem a kormány és közegei lelkiismeretlenségének következményei. A szónok ezután leszámol az irredenta vácijá­val. Kijelenti, hogy ö és társai soha sem vol-! tak államellenesek. Komoly és megfontolt magatartásukkal mindig igyekeztek az elke­seredésnek éppenséggel nem megokolatíau kitöréseit elfojtani és a népet a józanság és a békés munka révébe vezetni. Ennek eredmé­nye volt az, hogy a ruszinszkói magyarság komoly kormánytényezők kijelentései szerint az államnak tartozó kötelezettségeit mindig becsülettel teljesitette. Mint cseh-szlovák ál­.♦OOOOOOOOOOA'M-OOe-OOOOOOeOOOOAAAe. AA4.S. 10© cseti-szl boromon fizettek raa, április 9-én: Zürichben 16.95 svájci frankot Budapest en228 500.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát figflintieB !2710 ÖÖO OÖÖDÖO-— német márkát T Ijjj I «• :M Prága, csütörtök, 1924 április 10 ^B^n»«^edévM 76 Ke, rgry h^arü-n J&B ÉB /lm - — Kiadóhivatal: Prága. I., íziliova ~ _____ olioft 18. kjl, Telefon 6797. szám, %* l»r — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A. —■ Főszerkesztő: sÉÉ A Szloveoszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. W napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents