Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-10 / 82. (530.) szám
A diadalmas fasció (g.) Prága, április 9. A vasárnap lefolyt olasz választások képe egy ma reggeli római jelentés szerint most már tisztán áll a közvélemény előtt. Meg vannak a végleges számeredménvek, amelyek azt mutatják, hogy az olasz kamara három nagy csoportot foglal majd magában, amelyek között leghatalmasabb a tiszta fas- cisták pártja 260 mandátummal, ezután következik a liberálisok és demokraták csoportja, amelynek 150 mandátuma van s végül a kimondott ellenzéki pártok 129 mandátummal. Fontos és föltétlenül szem előtt tartandó körülmény az, hogy a liberálisok és demokraták csoportja több, mint kétharmad részében kormánytámogató, úgy, hogy a kormány mögött álló képviselők száma 356 s az ellenzéki képviselők száma 179. Ha az egyes pártok niamdátumszámait és a választásokon elért szavazatszámokat összehasonlítjuk az 1921. évi választások eredményével, úgy a hatalmas fascista győzelmen kívül konstatálhatjuk azt, hogy a kommunistáik lényegesnek ugyan nem mondható, de mégis számbeli megerősödéssel kerültek ki a választásból, amennyiben 304.000 szavazatot kaptak a három év előtti 285,000 szavazattal szemben. A republikánusok pártja, amely 1921-ben 124 000 szavazatot .gyűjtött maga körül, mindössze „dOQO -szavazattal tudta megnövelni hivemek számát. Lényeges és erős veszteség . mutatkozik az olasz néppártiak: a popolárik és a szocialisták mandátumainál, ügy a popolárik, mint a szocialisták elvesztették 1921-ben kapott mandátumaiknak felét. A fascista kormány szolgálatában álló sajtó a választásokat úgy fogja föl, mint nép- itéletet, amely jóváhagyta azt a rendszert, amelyet Mussolini a parlament negligálásával vezetett be és sok fascista lap annak a fölfogásának ad kifejezést, hogy a választások nem jelentenek mást, mint a fascizmus- nak mint politikai rendszernek parlamentáris szankcionálását. Az ellenzéki olasz sajtó ezzel szemben erőteljesen hangoztatja, hogy a választási eredményeket nem lehet akként elkönyvelni, mint az olasz nép valódi politikai hangulatának és meggyőződésének kinyilatkozását, mert a Mussolini által megteremtett uj választási rendszer és magáriak a választásnak propagativ küzdelme megakadályozták azt, hogy az államot alkotó népnek akarata tisztán és hamisítatlanul nyilatkozhas- sék meg a választás során. A parlamentarizmus elvi és a történeti fejlődésből fakadó álláspontja sok tekintetben kénytelen elismerni az ellenzéki sajtónak kritikáját, mert a Mussolini-féle választási rendszer sem föltétlenül igazságosnak, sem a demokratikus fejlődés szempontjából elfogadhatónak nem minősíthető. A választási rendszerrel kaipcsolatos kritika behatóbb fejtegetéseinek figyelmen kívül hagyása mellett az olasz választások azt a jelenséget tárják szemünk elé, hogy Olaszországban éppen úgy, mint Európa egyéb államaiban a parlamenti pártcsoportok eloszlásánál a szélsőséges irányzatok erősbödése érezhető s hogy az úgynevezett középpártok a maguk rendesen higgadt és a fejlődés bizonyos nyugalmasabb elképzeléséből fakadó elveikkel és jelszavaikkal nem tudnak a politikában ma döntő tényezőként szereplő tömegekre hatni. Az olasz választásoknál impozáns megnyilatkozás történt a nemzeti eszmét kiélezetten és radikalizálva valló fascista párt mellett, de egyúttal a szavazatok számának szaporodása tapasztalható a nemzeti eszmével és a polgári gazdasági rendszerrel szemben legélesebb harcot és legvadabb pusztító hadjáratot hirdető kommunista pártnál is. A két véglet tehát Olaszországban is megerősödik s a közböleső pártok egyre veszítenek erejükből. Legérzékenyebb vesztesége az olasz néppártnak van, amely azonban nem annyira a párt elvi vereségeként' fogható fői, mint inkább a párt szervezetében rejlő erőtlenségnek jele s hasonló vesz teség tapasztalható a szocialista pártoknál, amely veszteség annak bizonysága, hogy a szociáldemokrácia évrol-évre és hónapról- hónapra vészit hatóerejéből és a praktikus politikai életbe váló térhódításaiból. Az olasz választások belpolitikáikig szilárddá tették Mussolini helyzetét és mivel a külpolitikai akció ereje erősen összefügg a belső politikai stabilitással, nem valószínűtlen az, hogy a választások után Mussolini részéről erőteljesebb aktivitás várható az európai politika kérdéseiben és akcióinál. Nagg rasiiüiiléi vita a üépvlsclMzta Ot ruszinszkói pártvezér szólalt föl — A Ház elfogadta a mentelmi jogellenes javaslatot — Körmendy-Ekes és Korláth Endre követelték az árvízkárosultak segélyezését Prága, április 9. Ruszinszkó megválasztott képviselőinek öt esztendő szenvedései ntán ma nyílt először alkalmuk arra, hogy a ruszinszkói állapotokat a prágai parlament tribünjéről tudomására hozzák ez állam és a világ népednek. Szomorú és sötét képét festették meg e szerencsétlen országrész viszonyainak nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem azok is, akik a kormánypártok részéről beszéltek. A ruszinszkói magyarság nevében Korláth Endre dr. emelt súlyos vádakat a kormány bűnös politikája ellen és hangot adott azoknak a nagy szenvedéseknek, melyeken a ruszinszkói magyarság az elmul| cszítülőkucií általnien i. A kommunisták neszéről Gáti József dr. beszélt, aki néhány demagóg izü kiszólás mellett nagyon sok megszívlelendő igazságot mondott ,el. Kur- tyák János, mint a ruszin nép igazi képviselője, tüzes beszéddel kelt népe védelmére. Gagatkó szüzbeszéde csalódást keltett, mivel elismerte ugyan Ruszinszkó válságos helyzetét, de ennek következményeit nem vonta le, hanem méz.édes hangon szavazott bizalmat a kormánynak. A szociáldemokrata Neéas, akinek beszéde az ellenzék állandó közbekiáltásai miatt csaknem elveszett a nagy zajban, kénytelen volt bevalla- nf a kormány által elkövetett nagy hibákat és követelni a saint-germaini szerződés becsületes végrehajtását. Az uj képviselők beszédei a mentelmi javaslat vitájába kapcsolódtak bele, amely javaslatot számos ellenzéki szónok ostorozta, közöttük Kör- mendy-Ékes Lajos dr. is. aki ez alkalommal is sikerült, temperamentumos módon beszélt. Az ülés lefolyásáról alábbi jelentésünk számol be: Az ülést miétoány perccel! fél két óra előtt nyitotta meg az elnök. Napirendiem szerepelt a mentélimd törvény uj jiajvasHaha, amely — mirt jelegite-íitiük — úgy intézkedik, hogy a memtielbifi eljárás meg szakítja a bűnvádi eljárás elévülésiét. A javaslatot Paíeicíl adta i elő, aki polemizált egyes efen-zéfoi képvise- 1 löknek az aekotmuányiogi bizottságban klfeje- j Zeit azzal a felfogásával, hogy a javaslat éllenikeziik az alkotmány 24. 25. szakaszáéval és igy elfogadáséhoz a h'áz kétharmad többségiére van szükség, A kommunisták deklaráció]a Gáti József dr. (kommunista) cseh nyelven beszélt, hogy a ház minél több tagja megértse. Ruszinszkóban — mondotta a többi között — a kormánynak eddig semmiféle érthető koncepciója nem volt sem a centralizmus, sem pedig az autonómia irányában. Felelőtlen politikusok és teljesen tehetetlen tisztviselők intézték eddig az ügyeket- A kormány mindig gyarmatnak tekintette Ruszinszkót. Ismertette a sainfgermuini szerződés 10—14. cikkelyeit, valamint az alkotmány 3. szakaszát, amelyek — mivel fejlőben politikusok közreműködésével jöttek létre — nem felelnek meg a nép igényeinek. De még ezt a szerződést és alkotmányt sem tartják be, csak azokat a Rendelkezéseket, amelyek kellemesek a kormányra nézve. Az alkotmány je&ezcseit eddig csak annyiban hajtották végre, hogy kinevezlek egy kormányzót, egy nevetséges lakájt h^aSom és hatáskör nélkül, akinek van ugyan automobilja és rendelkezési alapja, de annyi hatalma sincs, hogy egy szolgát nevezhessen ki. Beszkidnek távoznia kell a helyéről. A nrsziinsizfeói . pohtiltoa fejlődésé egyes fázisainak ismertetése után a földreformmal és az ipari válság kérdésével foglalkozott. Véleménye szerint Ruszinszkót gazdasági tekintetben is mint gyarmatot kezelik. A földhivatal hitvány politikát űzött- Mig az odavaló nép mindössze 9000 hold földet kapott, addig a légionáriusoknak 35.000 hold földet juttattak. Tiltakozott az ellen, hogy akármilyen csekély tóidét is adjanak idegeneknek mindaddig, amig a ruszinszkói népet nem elégítették ki. Észszerűden politika, hogy .a községeknek sincs legelőjük, sőt még a meglévő legelőket is erdősitik. A választások alkalmával földosztást rendeztek és becsapták a népet. A virágzó gyáripar a magas vámok és vasúti tarifá'k, valamint a határzár miatt teljesen tönkrement. A kisipart a cseh nagyipar tönkreteszi, a munkanélküliség egyre nő és a népet állandóan uj adókkal terhelik. A Ver- chovina éhezik. Mindez megmagyarázza, ■hogy a nép 'miért szavazott a kormány ellen. A közigazgatás terén a legnagyobb jogbizonytalanság uralkodik- A rendeleteket nyilvánosságra sem hozzák, úgy, hogy azokat senki sem ismeri. A titkos rendeletek egyik példája volt a hírhedt Blaha-féle rendelet. ' Az állampolgársági és illetőségi ügyek kezelése terén a legrettenetesebb a magyar munkások helyzete, akiknek minden percben attól kell félidők, hogy földönfutókká válnak. Az illetőségi kérdéseket rendőri és politikai célzattal kezelik. Ruszinszkóban körülbelül ötvenezer embernek nincs, vagy minden pillanatban bizonytalanná vállba tik az illetősége. A bizonytalanságot haladéktalanul törvény novellával kell megszüntetni. * J A kommunista párt ruszinszkói programja: a kormányzatot rájuk kell bízni, az idegen elemeket vissza kell hívni, adják meg az autonómiát a falvaknak, községnek és az országnak. A szöjmot hívják össze | és ruházzák iö! végrehajtó hatalommal, nyissák meg a határokat, adják meg a nem- ' zeii egyenjogúságot, nem pedig kisebbségi : jogokat. Vezessék be a tanácsrendszert, a . nagybirtokokat azonnal osszák föl, mert ez a két kérdés: az autonómia és a felosztás a határok megnyitásával együtt a nemzetek megelégedettségének egyedüli módja. Kérdi, hogy a kormány hajlandó-e megszüntetni a jelenlegi tarthatatlan állapotokat, hajlandó-e mindazokat, akik eddig ostobán intézték az ügyeket, azonnal félretenni, haiíandó-e a földosztást elrendelni, hajiam éu-e a» állampolgársági 6s illetőségi.üsse- . két rendezni, mert ha a kormány ezt nem teszi meg, akkor az elégedetlen nép óriást többsége azt üzeni neki, hogy nem akar az indiai benszülöítek sorsára jutni, hanem meg fogja tanulni az ir néptől, miként kell a szabadságot kivívni és saját sorsának intézését, akár forradalmi eszközökkel is, a saját kezébe veszi. P a t z e 11 (német nemzeti szocialista): A ruszinszkói közállapotokról kapott fénykép méltó bevezetése a javaslat vitájának. A javaslat további haladást mutat a rendőrállam- :hoz vezető utón, amelyen az első lépési a rendförvény jelentette. Korláth Endre nagy beszéde Korláth Endre dr. (ruszinszkói őslakosok autonóm pártja) szólalt föl azután és nagyhatású beszédben tiltakozott a ruszinszkói közállapotok jelenlegi rendszere ellen. Beszédét, amelyet holnapi számunkban teljes terjedelmében közlünk, ma az alábbiakban ismertetjük: A szónok, mint ruszinszkói őslakosságnak, főként a magyarságnak a cseh-szlovák törvényhozásba küldött első képviselője, először is az ellen tiltakozik, hogy a kormány a békeszerződésben vállalt kötelezettségeivel és a alkotmánytörvénnyel ellentétben nem a szojm egybehivását tekintette elsőrendű feladatának. Hogy az őslakosság a parlamenti választásoknál nem helyezkedett a passzivitás merev álláspontjára, az csak békés szándékának és annak bizonyítéka, hogy az igazság és törvény szellemével ellentétben álló választást is üdvösebbnek tartja az alkot- mánytalan korszaknál. Kényszerű eljárásával azonban nem szentesíti a kormány törvényellenes eljárását és törhetetlenül követeli a szojm azonnali egybehivását és az autonómiát A kormány eddig a ruszinszkói magyar pártok vezéreit mindig irredentáknak bélyegezte és azt hangoztatta, hogy senki nem áll a hátuk mögött. A választások azonban szomorúan igazolták őket, mivel a választások eredményeképpen beigazolódott, hogy az általuk kifejezésre juttatott elkeseredés nem fedte teljes mértékben a nyomorgó nép izzó hangulatát A nép elkeseredése ugyanis még sokkal agresszívebb alakban: a kommunisták fölszinrejuttatásábau nyilatkozott meg. A szónok, akit mint „lrredentavezért“ eddig állandóan vádoltak és üldöztek, felelőssége teljes tudatában államellenességgel, a köztársaság fölíorgatására irányuló politikai bűncselekményekkel, siemzeironíó és nemzeteket egymásra uszító gyülöletpolitikávaí vádolja a kormány pártjait. A kormány meg akarta gyűlölteim azokat a ruszinokat is, j akik elveikhez hívek mradtak. Kitalálták a ! „magyarón* csufnevet, noha ezt az elneve- j zést senki Ruszinszkóban megszégyenítőnek nem tartja. A ruszin nép ugyanis sohasem gyűlölte és ma sem gyűlöli a magyart. A választásokból azt a tanulságot kell levonni, hogy a kormányzatot és a közigazgatást át kell adni az őslakosoknak. Óva inti a kormányt attól, hogy az erőszak és a halogatás politikáját folytassa vagy még fokoz- 1 za. A választások nem az őslakosság „éretlenségének, hanem a kormány és közegei lelkiismeretlenségének következményei. A szónok ezután leszámol az irredenta vácijával. Kijelenti, hogy ö és társai soha sem vol-! tak államellenesek. Komoly és megfontolt magatartásukkal mindig igyekeztek az elkeseredésnek éppenséggel nem megokolatíau kitöréseit elfojtani és a népet a józanság és a békés munka révébe vezetni. Ennek eredménye volt az, hogy a ruszinszkói magyarság komoly kormánytényezők kijelentései szerint az államnak tartozó kötelezettségeit mindig becsülettel teljesitette. Mint cseh-szlovák ál.♦OOOOOOOOOOA'M-OOe-OOOOOOeOOOOAAAe. AA4.S. 10© cseti-szl boromon fizettek raa, április 9-én: Zürichben 16.95 svájci frankot Budapest en228 500.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát figflintieB !2710 ÖÖO OÖÖDÖO-— német márkát T Ijjj I «• :M Prága, csütörtök, 1924 április 10 ^B^n»«^edévM 76 Ke, rgry h^arü-n J&B ÉB /lm - — Kiadóhivatal: Prága. I., íziliova ~ _____ olioft 18. kjl, Telefon 6797. szám, %* l»r — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A. —■ Főszerkesztő: sÉÉ A Szloveoszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. W napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
