Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-09 / 81. (529.) szám

I1L évfolyam SÍ. (529.) szám Prága, szerda, 1924 április 9 ElőüzoSésí árak bei- és külfölden; Esfésa évre 300 Ke. félévre 150 Ke, aeíryedévre 7G Ke, esy hónapra 28 Ké. — Ksyes szóin ára 1* *20 Ke. — Szerkesztőséi?: Prága II., Ste- p&naká-nlioe 40. I. Telefon : 30340. — Kiadóhivatal: Prága. I., Lilioma olioe 18. ez., Telefon 6797. ez&m, Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — 'i Vi’IIWPy'lB.tP Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rusziaszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Két javaslat (fi.) Prága, április 8. A kormány állal a műit héten beterjesz­tett négy javaslat közjogi szempontból is olyan nagy jelentőséggel bir, hogy azokat más államokban csak a legpontosabb előké­szítés és a lég aprólékosabb megvitatás után bocsátanak szavazás alá. A cseh-szlovák par­lamentben azonban a kapkodó sietség mód­szere annyira meggyökerezett és a törvények exafct szerkesztésére oly kevés súlyt helyez­nek, hogy a sajtónovella és az összeférhetet­lenségi javaslat forszírozott tempóban le­folytatott bizottsági tárgyalás és stopperórá­val kimért plenáris vita irtán törvény rang­jára fog emelkedni, még mielőtt az érdekelt körök és a nagyközönség a javaslatokat át­tanulmányozhatták, horderejűkről fogalmat szerezhettek és hozzájuk állást foglalhattak volna. * Amikor a panamák hullámat már elárasz­tották az egész közéletet, a közvélemény a kormány nyilatkozatát kívánta hallani arról, hogy* mit óhajt tenni a korrupció letörésére és a közélet tisztaságának biztosítására. A közvélemény nyomásának engedve, Svehla föl is szólalt a képviselőházban, de nem volt köszönet benne. Nem azzal az ígérettel állott elő, hogy a kormány a mindenfelé fölburján- zott panamákat erélyes kézzel elnyomja, ha­nem egy sanda oldal vágással nekiitá-madt an­nak* az intézménynek, amely nélkül soha semmiféle kormány a korrupciót le nem tör­heti: nekitámadt a sajtónak és bejelentette, hogy rövidesen beterjeszt egy javaslatot a sajtó inegrendszabályozására. A kormányel- nöknek ez a nyilatkozata veszedelmesen ci­nikus, de egyszersmind nagyon ügyetlen is volt. Cinikus volt azért, mert mindenkiben azonnal azt a benyomást keltette, hogy Svehla mintegy menlevelet akar adni a pa­namistáknak és így biztatja őket: ne féljetek, én majd megakadályozom, hogy a lapok le­leplezzenek benneteket. De éppen ebből az okból igen nagy politikai ügyetlenség is volt, mivel minden világosan gondolkodó állampol­gárnak azonnal szeget ütött a fejébe, hogy miért kell a kormánynak éppen akkor szajkó- sarat készítenie a sajtó számára, amikor a sajtó szabad véleménynyilvánítására na­gyobb szükség van, mint bármikor azelőtt Ezek a kételyek a novella előkészítésének folyamán a koalíció bölcseinek agyában is fölmerültek és sokan közülök szerették volna levenni a napirendről ezt a kényes kérdést, de nem lehetett, mivel a miniszterelnök urat hiég sem lehetett dezavuálni. Jobb meggyő­ződésük ellenére elkészítették hát a javasla­tot, amely a sajtót valósággal a Prügelknabe sorsára juttatja. Mintha mi újságírók tehet­nénk arról, hogy az urak szeszben utaztak, mintha mi volnánk az okai annak, hogy Svá- tek ur benzinnel panaimázott, mintha mi bíz­tattuk volna Micsurát arra, hogy a tapol- csányi kastélyt kifossza és mi adtunk volna ágit az árvái és zólyomi faüzletekre?! A terv sokkal átlátszóbb, sem hogy érdemes volna belemenni a javaslat érdemleges jogi bírála­tába. Ezért csal: annyit jegyezünk meg hozzá: a javaslat megszünteti a fokozatos felelősség elvét, amely a Szlovenszkó és Ru- szinszkó területén eddig érvényes sajtójog egyik alapélve' volt és bevezeti a „köteles gondosság elmulasztásának“ kihágását,- vagy­is a régi osztrák sajtótörvényt, Bach dicső rendszerének ezt a méltó alkotását veszi mintaképül. Azonkívül kiküszöböli a sajtó­jogból az esküd Ibi r óság intézményét és. a látszat megőrzése kedvéért olyan sajtótaná­csokat szervez, amelyekben két népbiró, két „kmet“ is helyet foglal, akik persze se nem szoroznak, se nem osztanak, mivel nem egye­bek, mint a vád és a védelem egyszerű ex­ponensei a bírói tanácsban és igy az egyikük mindig pro, másikuk mindig contra fog sza­vazni, vagyis a szakbírók véleménye lesz egyedül döntő. Valamikor régen, amikor a polgári szabadságjogok hajnala derengett föl az emberiség egén, a sajtószabadságot tar­tották az .akkori naiv emberek a polgári sza­badság legnagyobb biztosítékának. A mi sza­badalmazott demokráciánk azonban a maga emelkedettebb horizontján fölényes kézie- gyintéssel intézi el ezeket a naiv álmodo­zókat. * Mi voltunk a cseh-szlovákiai sajtóban az elsők, akik az összeférhetetlenségi törvény megalkotását követeltük és ezért örömmeí vettük tudomásul, hogy a kormány, ha elké­setten is, de mégis beterjeszti az inkompati­bilitási javaslatot, E tekintetben mi magyarok nagyon el voltunk kényeztetve, mivel Szi­lágyi Dezső híres alkotása: az 1901: XXIV- törvénycikk a képviselői összeférhetetlensé­get oly mintaszerűen szabályozta, hogy a •magyar közjog ezen a téren bátran verse­nyeztetett bármely más modern állammal. Mivel a írn szemünk előtt ez a törvény lebe­gett, a kormány uj javaslata csalódást váltott ki bennünk anyagi rendelkezéseiben is, ■amelyek nem oly szigornak, amint azt mi kí­vántuk volna. Ámde a javaslatnak igazi gyön­géi az alaki rendelkezésekben rejlenek. A modern jog egyik alapvető tétele, hogy .a bí­róságot csak a törvény köti, azonkívül sem­miféle más parancs a világon. Az összeférhe­tetlenségi javaslat azonban ezt az elvet sérti meg, amikor kimondja, hogy a választási bí­róságra nézve kötelező a parlament össze­férhetetlenségi bizottságának jogi véleménye. E bizottság összeállítása pedig számos jogo­sult aggályt ébreszt, mivel a viszonylagos választás elve szerint alakul meg. azaz föltét­lenül a többség akaratától teszi függővé az összeférhetetlenségi joggyakorlat kialakulá­sát. Rendkívül aggasztó az is, hogy a válasz­tási bíróság csak a két ház elnökeinek meg­keresésére jut abba a helyzetbe, hogy egy konkrét esetben ítélkezzék. Ha pedig a bíró­ság mégis ítéletet hozhat, azzal a kijáró tör­vényhozót csak kivételes esetekben foszt­hatja meg mandátumától, általában csak arra kötelezheti, hogy záros határidőn belül hagy­jon föl az összeférhetetlenséget előidéző te­vékenységével A renitens törvényhozó csak akkor veszti e? a mandátumát, ha az illető ház elnöke erre nézve újabb indítványt tesz a választási bíróságnál. .'Vagyis a javaslat olyan túlsúlyt biztosit a többségnek és a be­lőle kikerült elnöknek, hogy a mai viszonyok között csak kevés jót várhatunk a tervezett össze í é rhete tlensé gi bíráskodástól • A rusÉlasskö|-0Kiéiiyh0zók letették a fogadalmat A képviselőház elfogadta a lakástörvényt Prága, április 8. A képviselőim és a szenátus mai ülésé­ről az alábbi jelentéseink számolnak be: Az ülést 1 óra 15 perckor nyitotta meg Tomasek elnök. Az ülésen a Ruszinszkóban megválasztott képviselők valamennyien részt vettek a cseh agrár Scerecky kivéte­lével. Tomasek elnök hosszabb beszéddel üd­vözölte az uj képviselőket és azt hangoztatta, hogy Ruszinszkó a döntő pillanatban „függet­lenül és önként** csatlakozott a cseh-szlovák iköztársasághoz és azzal a forradalom óta cosztatlan egységet alkot. Reméli, hogy a ru~ ’szinszkói képviselők tevékenységükkel hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a hozzájuk való viszony jóakaraton és őszinteségen épüljön föl. Az uj képviselők ezután az elnök kezébe letették a fogadalmat. A nyolc képviselő öt különböző nyelven tett fogadalmat: Korláth Endre dr. és Gáti József dr. magyarul. Ga- gatkó András dr. oroszul, Mondok Iván, Kár­tyák Iván és Szedorják Nikoláj ruszinul, Saf- rankó Ernáiméi szlovákul, Necas Mojrnir pe­dig csehül. Korláth Endre dr- fekete magyar ruhában jelent meg az ülésen, míg a többiek zsaketbe vagy sötét utcai ruhába öltöztek. A fogadalom letétele alatt Matuscsák kommunista szenátor a diplomaták páholyá­ból kommunista jelszavakat kiáltott az ülés­terembe, mire a teremőrök kivezették a pá­holyból. A kommunista képviselők ezalatt igy kiáltottak társaik felé: „Fogadalmat kivesz­nek tőletek, de beszélni nem engednek ben­neteket/* A fogadalom letétele után a kom­munisták megéljenezték uj kollégáikat, majd az uj képviselők elhelyezkedtek padjaikban, r múlva jobb tönvénryt fognak a ház elé ter­A lakástörvény vitája Korláth a magyar képviselők padjában helyezkedett el, Gagatkó helyét a cseh nem­zeti szocialisták között .jelölték ki, a kommu­nisták a kommunista képviselők padjaiban foglaltak helyet, Necas a szociáldemokraták­hoz ült. Kurtyák pedig a cseh nemzeti de­mokraták padsorának végére került. A képviselőház ezután áttért a lakbérlők oltalmáról szóló javaslat vitájának folyta­tására. Schálzky (néniét keresztényszocia- lisia) szerint a lakáshiányt csak az építkezé­sek előmozdításával lehet megoldani. Saj­nálja, hogy az építkezési segélyeket az utóbbi időben beszüntették. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány • még ebben az ülésszakban terjesszen be javaslatot az épít­kezési mozgalom támogatásáról. Binovec (cseh nemzeti szocialista) úgy hiszi, hogy a javaslat a középuton halad és szociális szempontból a legigazságosabb- A lakásínség megszüntetésére az építkezési mozgalom fejlesztését tartja a leghatásosabb eszköznek. Klein (szociális egyesülés pártja) sze­rint e javaslattal együtt kellene tárgyalni az építkezési mozgalom támogatásáról szóló törvényt is. Fölhívja az uzsorabiróságok fi­gyelmét a jakásközvetitő irodákra, Fischer (német agrárius): A javaslat csak azokat részesíti védelemben, akiknek már van lakásuk, de azokra nem gondol, akiknek nincs hol aludni. Az építkezési moz­galom támogatása céljából biztosítani kell a magán építkezések r eotab ilitá sá t. Horák (cseh iparospárti): A törvény legnagyobb hibája, hogy nem egyforma jo­gokat és kötelezettségeket biztosit és főleg a középosztályt sújtja. A törvény ama sza­kasza, amely megengedi a fölmondást abban az esetben is, ha a bérlő iparjogosultsága megszűnik, félreértésre és igazságtalanságra adthat okot. Reméli, hogy egy esztendő múlva jobb törvény fognak a ház elé ter­jeszteni­Matousek (cseh nemzeti demokrata): Ha egy jogakadémsai tanár példát akar föl­hozni diákjainak arra, hogy hogyan néz ki egy gyalázatos törvény, akkor ezt a javasla­tot fogja kiválasztani. Elismeri, hogy nem le­het a lakbéreket egyszerre emelni, de úgy véli, hogy végre mégis módját kell ejteni an­nak, hogy a normális viszonyokhoz visszatér­jünk. Nem tudja megérteni a szocialistákat, akik megengedik azt, hogy a régi házakban lévő hatszobás lakások bérlőit a törvény vé­delemben részesítse, mig az uj házakban ír­nokok, vagy bírák kénytelenek lesznek ma­gas béreket fizetni. Pártja a javaslatot csak abban a reményben fogadja el. hogy a jövő­ben ilyen fontos Javaslatokkal nem fognak az utolsó pillanatban és az utca agUációjának hatása alatt a törvényhozás elé lépni. L e h n e r t (német nemzeti): A képvi- selőház többsége lehetetlenné teszi az ellen­zék munkáját. A lakásínségen általános !e:e- lepedési törvénnyel kell segíteni. Pártja el­hárít magáról minden felelősséget a javasla­tért és ezért ellene fog szavazni. B e z d e k (cseh néppárti) véleménye szerint a törvényt nem lehet megszüntetni, ha sok szociális igazságtalanságot is tartal­maz. A tisztviselőknek drága uj épületekbe keli költözködniük, inig a régi házakban lakó milliomosok lakbérét nem lehet fölemelni’. A trvényt csak átmeneti • intézkedésnek tekinti és követeli, hogy a • kisebb községekben, amelyekben nincsen lakáshiány, szüntessék meg a lakbérlők oltalmát még akkor is, ha lakosaiknak száma meghaladja a kétezret. A javaslatot csak azzal a feltétellel szavak;/a meg, hogy azt a jövő évben már nem hosz- szabbitják meg. L ab ay (szlovák néppárti): A törvény igazságtalan, mert alapjaiban támadja meg a magánjogot. Követeli, hogy engedjék meg a béremelést olyan fizikai személyek esőié­ben, akiknek vagyona meghaladja a félmillió koronát és olyan részvénytársaságoknál, melyeknek vagyona több, mint ötmillió ko­rona. Követeli továbbá, hogy a lakbérek föl­emelését engedjék meg olyan bérlőkkel szemben, akiknek jövedelme fölülhaladja a ■ hatvanezer koronát és ugyancsak engedjék meg 120 százalékkal az emelést olyanoknál, akiknek jövedelme 40— 60.000 korona. Külö­nösen abban az esetben ha a háztulajdonos e] van adósodva. A javaslatot ezután elfogadták. Kormánynyilatkozatok Ruszinszkárói és az árvizkatasztrofárol A kormány ma válaszolt a kommunis­ták sürgős interpellációjára, hogy nyilatkoz­zék a ruszinszkói helyzetről. Érdemleges válasz helyett azonban a kormány beérte azzal a semmitmondó ki­jelentéssel, hogy a ruszinszkói választások kiírásával kifejezésre hozza, hogy érdeké­ben áll, hogy az „évszázadok óta elnyomott nép“ szabadon választhassa az önkormány­zati testületek és a törvényhozás tagjait, Svehla az árvízkatasztrófa ügyében vá - • faszában kijelentette, hogy a kormány intéz-' kezdett a károk megállapítása iránt és egy­millió korona gyorssegélyt utalnak ki. A ruszinszkói szenátorok is letették a fogadalmat A szenátus ülését öt órakor nyitotta meg j Donét elnök és miiftáP eiipareu tálta D-useh.i és Kalmov költőiket, valamint Tusa rí, beje-: 1 elitetíc, hogy Rusziraszkó ni szenátorai meg-; jelentek a szenátusban. Az uj szenátorok ezután azonnal le is tették a fogadalmat még pedig Eg-ry Ferenc/, (őslakos) és Bodnár; (kommunista) magyarul Rlsskó Béla (ruszin ellenzéki) és Gsedty Ferencz (kommunista)' ruszin nyelven. A fogadalom letétele közben : Maiirscsák kommunista szenátor ezt kiáltja társainak: „Harcoljatok a korrupció és a» panamáik ellen/1 \ A szenátus a Nagyferitaniával kötött ke-; resíced'elmi szerződés ratifikálásáról szóló. javaslatot első olvasásban elfogadta. A had- mentességi (fórja vonatkozó javaslat lejár-: 100 cscft-sxi. Koronáért' fizettek ma, április 8-án: Zürichben 17.10 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 210500.— osztrák koronát Miien i2 710 ÖOfl OÖOT.— német márkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents