Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-09 / 81. (529.) szám

SS Szerda, április 9. 'gysaMfeára két havi haladékot adott a -bízót t- ságuialk, majd hozzákezdett a hadi-károsultak jltetfiményeiueík rendezéséről szóló javaslat vitaijához. Az ülés még tart. A plenáris ülést kkíbeMjki értekezlet előzés me®, amelyen elhatározták, hogy a Ház Jegkfözelébbi: üflé'sét -csütörtökén tartja, majd szüretet tet. A röszmszkói ellenzéki képviselők koníerepcsája A ruszinszkói képviselők ma értekezle­tet tartottak Ruszinszkó autonómiájára néz­ve. Oagaíkó ellenzéki húrokat penget. Magyar szenátori klub alakul Egry Ferenc, uj szenátorunk érintkezés­be lépett Koperniczky Ferenc dr. keresztény­szociális és Vicza János magyar kisgazda- párti szenátorral egy magyar szenátori klub létesítése érdekében. A klub létesítését elv­ben elhatározták. Újabb tiltakozás a sajtőjavasíat ellen Máhrisch-Osírauból jelentik: A szociál­demokrata tanítók kongresszusán határozati javaslatot fogadtak el, melyben a készülő sajtótörvény ellen tiltakoznak. Kommunista népgyiilés Prágában A kommunista párt ma este a Zsoíin-szi- geten népgyülést tart, melyen az újonnan megválasztott ruszinszkói kommunista kép­viselők fognak beszélni. A népgyülésen az uj parlamenti választások kiírását is követelni fogják. Rövidesen kiírják a választásokat Teschenben és Hűltsch inban A xNámdni Listy a ruszinszkói választá­sok után szükségesnek tartja a tescheui és a huitschini választások kiírását, ami a lap szerint rövidesen meg fog történni. Bajorországban nehéz lesz többségi kormányt alakítani Berlin, április 8. A Lokaíanzeiger szhriíií sz eddig nyilvánosságra került választási eredmények alapján a következőképpen ala­kú* a bajor parlament összetétele: A bajor néppártnak 30, nemzeti (völkischer) blokknak 16, az ©gyesült szociáldemokrata pártnak 14. a parasztszövetségiek 7 vagy 8, a kommu­nista pártnak 7, az egyesült jobboldali pár­toknak 6 vagy 7, a német blokknak 2 vagy 3, a liberális nemzeti párnak 1 mandátuma lesz. Abban az esetben, ha a be nem érkezett eredmények a bajor néppártot még további mandátumokhoz is juttatnák, a néppárt akkor sem lenne képes többségi kormány megala­kítására. Egyelőre még bizonytalan, hogy kormánytöbbség egyáltalán létrejön-e. : Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházijai? és étte­rembe® erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot, Álomvárás tavasszal A réten megyek. Az égre vágyom: belebámulni a kék mesébe. Itthagyni mindent, tahi zokog a bű, ami rút, ami fáj, ami szomorú; mit rámkötöz kaján szemekkel ádáz Most gát gyanánt a Holnap elébe... Itthagyom őket. Itt a világot s ványait magamat, aki mosolygok, hogy a iák alatt himes homályban, tétova kezekkel koszorút kötök a hold fejére. Pór Imre. I MÁZSÁK MllíSC KALANDOR-REGÉNY A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Szentmihályi Ödön. (3) — Üdvözöllek benneteket, turáni test­véreim! üdvözöllek benneteket a mai öröm- nap alkonyain! Örvendezzetek, felkelőben a turáni dicsőség ragyogó napja! Megjelent nn köztétek Napkelet egyik hat akna s fia. Nem vérbeli testvérünk ugyan, de kész bennün­ket testvérül fogadni a közös ellenség ellen tvaküzdelmünkben. HaVonnszáz milliónyi ■ A közigazgatási bíróság t döntvényei az illetőség kérdéséiben 1 Irta: Feírogalli Oszkár dr. > íí. Losonc, április 8. A közigazgatási bíróságnak két döntése tág teret adott a hatóságok önkényének és szabad kezet biztosított nekik a legkegyet­lenebb politikai üldözésekre. Az illetőség megszerzésének időpontját 1910 január else­jében, tehát másfél évtized előtti időben fixi- rozta és megkövetelte, hogy községi tér- hekhez való hozzájárulást igazoljanak, ami­vel az állami alkalmazottak és a munkások részéről, tehát éppen a szellemi és testi mun­kások részéről teljesíthetetlen, lehetetlen föl­tételt állított fel. Tetézte ezt azzal, hogy a terhekhez való hozzájárulást törvénytelenül négy egymásután következő évben követel­te meg. Ennek az álláspontnak helytelensé­gét igazolja az is, hogy voltak városok és községek, mint például Körmöcbánya, Brez- nó és Llbetbánya, amelyek lakosaitól sem­miféle hozzájárulást nem vettek igénybe, szükségleteiket vagyonuk jövedelméből fe­dezték, sőt Breznóbánya városa polgárainak még ingyen tűzi- és épületfát is adott. Itt te­hát senki sem szerezhetett volna illetőséget letelepedés utján. E fejtegetésemben a kérdés jogi részé­vel foglalkozom s így nem részletezem ez álláspont politikai, erkölcsi és gazdasági kö­vetkezményeit. Ha már eddig Is az állam­polgárság kérdésében olyan jogbizonytalan­ság uralkodott itt, amilyennek egy jogállam­ban fönnállania nem szabad, úgy a közigaz­gatási bíróságnak legújabb és „miheztartás végett11 a közigazgatási hatóságokkal most közölt 1923 október 6-án kihirdetett 16.455— 1923. számú határozata alapján a kormány és szervei már úgyszólván minden fék és korlát nélkül folytathatják a „politikai meg- tisztítás'4 munkáját. A közigazgatási bíróság e döntvényével a P. M. H. már foglalkozott. A kérdés azonban annyira fontos és kiszámíthatatlan következményekkel járhat, hog3/' kötelessé­günk azzal behatóan és minden oldalról meg­világítva foglalkozni. A közigazgatási bíróság kimondotta: „az 1886. évi XXII. törvénycikk 10. szakaszában kiemelt föltételek teljesítése által a más köz­ségbe átköltözködött személy, e községben még ipso iure illetőségi jogot nem szerzett, hanem ez esetben még az uj község amaz akarata kifejezett kinyilvánításának is hozzá kell járulnia, hogy ezt a személyt polgárai­nak községi kötelékébe felveszi.44 A közigazgatási bíróság saját álláspont­ját a 12. szakasz 2. bekezdésének eme sza­vai okolja meg: „ a felvétellel egyidejűleg ama község elöljáróságát kell kiértesíteni, melynek kötelékéből az illető kilépett.44 To­vábbá idézi a 13. szakaszt, amely kimondja: ..Aki a községi kötelékbe felvétetett, rendes községi taggá válik... a jogokban részesül és a községi kötelékből eredő kötelezettsé­geket teljesíteni tartozik.44 Ebből azt követ­kezteti, hogy a 6. szakasztól eltekintve, amely az illetőségnek leszármazás utján va­ló megszerzését szabályozza, „a község ren­des tagjává csak az válhatik, aki a község kötelékébe felvétetett.44 Végül hivatkozik a bíróság a 14. szakaszra, amely az illetőség megállapítása esetén a községeket mérsékelt dijak szedésére jogosítja fel. Egyenesen meglepő és példátlan, hogy egy magas bíróság, amelyet nemcsak azért és nem főleg azért, mert a törvény megkö­veteli, hogy tisztelettel legyünk iránta, ha­nem általános tisztelet vesz körül, mert egyébként minden téren abszolút elfogulat­lanságának és magas jogi tudásának adja tanujelét, ilyen tarthatatlan megokolást és törvénymagyarázatot adjon. A sokat idézett 10. szakasz, melynek szószerinti szövegét a P. M. H. Palkovicli nyilatkozata kapcsán közölte, nem hagy semmi kétséget aziránt, hogy külön fölvé­telre szükség nincs. Világos ez a szakasz kö­vetkező szavaiból: „ezen község kötelékébe tartozónak és az előbbi község kötelékéből kilépettnek tekintetik44, ha négy éven át foly­tonosan ott lakott, ha a község terheihez hozzájárult és ha a község e 4 éven belül a 9. paragrafusban felhozott kifogásokat nem érvényesítette. (E kifogások, hogy bűnvádi eljárás alatt áll, hogy a község megterhelése nélkül magát feníartani nem képes és hogy előbbi lakhelyéről nem tud kielégítő erkölcsi bizonyítványt felmutatni.) Ellenkezőleg: a szakasz akkor kíván külön bizonyítást, ha a négy évi állandó ottíakós ellenére az illető nem akarja megszerezni az uj községben az illetőségét, megköveteli, hogy „azon község­ben, amelyből átköltözött, a községi terhek­hez ezen idő alatt is folytonosan járult, (te­hát csak itt követeli a négy éven át való hozzájárulást!), vagy ha ily hozzájárulás nélkül is ő maga előbbi községi illetőségét ugyanezen község beleegyezésével fentar- íotta.44 Kimondja a szakasz azt is, hogy a községi illetőség megszerzése megtörtént az esetben is, ha letelepülési szándékát be nem jelentette .44 A magyar községi törvény ama kevés magyar törvényhez tartozik, amelyeket si­lányul fogalmaztak meg. De a 10. szakasz nem hagyja a legkisebb kétséget sem az­iránt, hogy négy évi ottlakás és a községi terhekhez való járuMs esetén, külön fölvé­telre szükség nincs. A külön felvétel benia- gyarázása törvényellenes. Még jobban bizonyítják ezt a törvény­nek többi rendelkezései. Az illetőség meg­szerzésének esetei e törvény szerint: leszár­mazás, házasság utján, valamint hallgatóla­gos megszerzés a 10. szakasz szerint, azaz ez esetben fölvétel nem szükséges és ha mégis a község másképp határoz, úgy ha­tározatának csak deklaratív és nem konsti­tutív joghatálya van, csupán megállapítja, hogy valaki megszerezte az illetőséget s nem adja, sem nem adományozza azt. (Folytatjuk.) gsgpÉeíígraj fká&el&iZÉ is Cipéi CSAK NAL VEGYEN SÍA3SJA, FÖ-UTCA 25. 1779 A keresstéisyszocialista mun­kásság követeléséi Pozsony, április S. Jelentettük tegnap, hogy néhány részeg kommunista okvetetlenkedése megzavarta a pozsonyi keresztényszociális munkásgyülés nyugodt lefolyását. Miután a népgyülést a hatósági kiküldött felszólítására berekesz­tették, a keresztényszociális párt helyiségé­ben határozati javaslatot fogadtak el és an­nak végrehajtásával a párt képviselőit bízták meg. A határozat tiltakozik az olyan gyár­ipari gazdasági politika ellen, mely a szlo- venszkói gyáripar tönkretétele árán a cseh nagyipar meggazdagodását és megerősödé­sét s ezzel kapcsolatban a Szlovenszkón élő munkásság teljes tönkretételét és elsze­gényedését jelenti. Tiltakozik a nap-nap utáni üzembeszüntetések, a gyárak leszere­lése és a tömeges munkáselbocsátások el­len. Tiltakozik az ellen, hogy az adómentes létminimumot 6000 koronában állapították meg és követeli, hogy a létminimumot visz- szamenő hatállyal azokra az évekre, me­lyekre már a jövedelmi adó ki van vetve, 12.000 koronában állapíttassák meg. Tiltakozik a 267—1921. számú törvény olyan alkalmazása ellen, mely csakis oly szakszervezeteket biz meg a munkanélküli segély kifizetésével, melyek már öt év óta fönnállanak és kivánja, hogy a segélyek ki­fizetésénél minden szakszervezetet bízzanak meg. Miután nyilvánvaló, hogy e törvényt a kormány a szociáldemokrata párt megerő­sítésére akarja felhasználni, kivánja a hatá­rozat, hogy e törvény végrehajtási utasítá­sát a kormány úgy készítse el, hogy az a demokráciának megfeleljen és ne részesítse előnyben a kormány által favorizált szak- szervezeteket. Az olasz választások eddig Ismeretes eredményei Róma, április 8. Az eddig beérkezett vá­lasztási eredmények szerint 231 képviselőt választottak meg a nemzeti (fascisia) listán. A kisebbségi mandátumok így oszlanak meg: 33 nemzeti, 25 popolári, 19 szociáldemokra­ta, 16 maximalista, 12 kommunista, 1 fascista diszidens, 2 nemzetiségi kisebbségi képvise­lő, 6 köztársasági, 2 szardínia!, 2 alkotmá­nyos ellenzék}, 3 demokrata, 3 liberális és 2 független. tenni. A kincs egy csekély részét, amely azonban maga is közel száz milliárdnyi érté­ket képvisel, magammal hoztam Európába. Néhány hét múlva tovább indulok Svájcba vagy Hollandiába, álból jobban értékesíthe­tem őket, mint fitt Budapesten. Aztán vissza­térek az értük kapott milliáirdokkal és a Idé­zetekbe adom. Használjátok fel okos kürül- teiklinté'ssei és böfics előrelátással. Eigy gyö­nyörű napon kivárod nyomukban Túrán di­csősége. Ajudamaina hercegének utolsó szavai el­vesztek a fetiviharzó élijenríadatban. Ugyanígy Szeuitimártoiri professzor köszönőszavai is. A professzor lelkesedése hevületében meg­öleli be és megcsókolta a herceget, aki az ülés után még sokáig elbeszélgetett a Nagy­tanács tagjaival. A nagy eseményt, turáni szo­kás szerint, hatalmas áldomással akarták megünnepelni ,die a herceg kitért előle. — Ne feledkezzetek meg róla, kedves testvéreim, — mondotta meggyőzően ■— hogy sáppal-dobbal nem lehet verebet fogni. Ha az ellenséges hatalom megsejtené, hogy egymásra találtunk, pozdorjává zúzna ben­nünket, mielőtt az élot-halá Iharora felkészül­hetnénk. Tehát a legszigorúbb titoktartást kérem tőletek. Áruló aki avatatlanok előtt egyetlen szóit ejt a mai nap eseményeiről. IV. A dieibektivfeiMgyelő lobirihatatlan gya­nakvással és lankadatlan kitartássá figyelte a herceg minden lépését de semmi gyanú­sat nem tapasztalt. A herceg senkivel nem érintkezett senkit sem fogadott, senkit meg I nem látogatott; élte a nagyúri világjárók vb I diám,, 'gondtalan, de, sablonos életét. Délben Duna korzón fcümt fel, amint titkárával ko­moly beszélgetésbe merülve fék- és alá sé­tálgatott a járókelők sűrű tömegében. Szor­galmas látogatója volt a tavaszi versenyek­nek, valamint a margitszigeti kaszinónak is, estienként pedig az operaház egyik páholyá­ban volt látható, feszült figyelemmel kísérve az előadás menetét. A nézőtér előkelő kö­zönségét jóformán figyelmére sem méltatta. Máltán feltűnt tehát a detektivfelügyelő- nek, mikor a Nagytanács emlékezetes ülésé­nek estéjén a Turul-klub kapujában eltűnni látta. Másnap azonnal jelentést tett megfigye­léséről főnökének, Sólyom íőfetógyelöirjek, aki mint a Nagytanács egyik tagja, maga is fanuija volt a tegnap esti ülés eseményei­nek, ezért aztán fölényes mosollyal hallgatta detelkí ivtársa elöadáisáit. — Elismerem, kedves barátom, — vála­szolt neki — hogy a mi mesterségünknek egyik togel'er.gedh'efcetlen feltétele, hogy gya­núsat sziimatofjori még a legjeíen(éktelenebb és legártatlanabb dologban is. Ezúttal azon­ban túllőttél a célon. Alkalmiam volt őfensé­gét megismerni, nemkülönben ittidőzésének célját is. Titkos politikai küldetésben jött Európába, első sorban hozzánk. Az indiai Pánfturán Kamiié megbízásúból. Hogy telje­sen megnyugtassalak, hivatalos titokként azt is elárulom, hogy a herceg a turáni tit­kos propaganda-bizottság emisszáriusa és a propaganda célára mesés értékű kincseiket hozott át Európába. Ezeket külföldön értéke­síti és a befolyó megszámlálhatatlan millió­kat a budapesti komité rendelkezésére bocsátja. » (Folyt, köv.) népe üdvözletét hozta számotokra, ugyan­annyi elszánt harcosáét nemes ügyünknek. Csodálkozás moraja zúgott végig a fe- ketekámzsás gyülekezeten, mint mikor a szélcsendben erdő fölött végigzug a közel­gő vihar első fuvallata. És ekkor az elnöki emelvényen szólásra emelkedik egy sudár fejedelmi alak. Fejét teljesen elfödi a fekete j kámzsa, de parázsló tekintete a szemek előtt (kivágott két nyíláson is átvIIágiik. Most megszólal, francia nyelven. A szája elé bo­ruló kámzsa kissé letompitja a hangját: amely azonban még igy is menydödörögve zug végig a hallgatóság feje fölött. — Üdv nektek, turáni férfiak! Dicső sar­jadéka Túrán dicső törzsének! Üdlv nektek hindu honfitársaim nevében, akik minden ál­dozatra készek, hogy lerázhassák vállaikról az évszázados igát, amelyet ugyanaz a ké!z rakott rájuk, mely benneteket is fojtogat. Mert ne feledjétek, hogy végső eredményé­ben az angol világhatalom az az erő, amely a Turáni Gonodolat valóra válását megaka­dályozza. Akarjátok-e, hogy a Duna völ­gyétől a Sárga tenger partjáig szabad turáni népek diadalmas lobogóit lengesse a szellő? Akarjátok-e a világ nagy nemzetei között elfoglalni azt a helyet, amely benneteket egy dicső történelmi múlt és magasfoku kultúrá­tok jogán megillet? Ha mindezt akarjátok, el kell fogadnotok baráti jobbunkat, el kell fogadnotok bennünket testvéreitekül. Ez a kéz ma még gyenge és fegyvertelen, de a 1 pénz mindenható hatalmával a harc es-zhö- 1 zeit is könnyen előteremthetjük. Hazáim • nagyjai, a rádzsák, kifosztották mesés gaz- 1 (tagságukról híres kincstáraikat és hajban- i dók minden javukat az Eszme oltárára le­Tárcarovatunk: Csütörtök: Szentmihályi Ödön: A rád- zsák kincse (regény). Péntek: Nyáry Andor: A lencse. Szombat: Szentmitiályi Ödön: A rád­zsáik kincse (regény). Vasárnap: Kersék János: Mit bánt, ha ar­com sápadt... (Vers.) Lőrinczy György: A lelkek virágoskertje.

Next

/
Thumbnails
Contents