Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-26 / 95. (543.) szám
2 Szombat, április 26. etekében. Koukal, a szociálpolitikai bizottság előadójának indihányára az 5. szakaszt névszerinti szavazással olyképpen módosították, hogy a két százaléknál nagyobb ólomtartalommal biró festékgyártmányokat egységes ismertetőjellel lássák el- A javaslat tehát újból visszakerül a képviselöházhoz, A Javaslatok magyar fordítása Egry Ferenc, Kopemiczky Ferenc dr. és Csehy szenátorok ma eljártak a szenátus elnökénél, akit fölkértek, hogy a kormány javaslatairól magyar fordítást is készíttessen, amiként a német szenátorok magánhasználatára német fordításban is kiadják a javaslatokat. Az elnök megígérte, hogy ennek a kérelemnek a tehetőséghez képest eleget fog tenni. A magyar kisgazdapárt akciója kisebbségi jogaink érdekében. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A békeszerződésiek és a nyelv- törvény következetes megsértéséből származó visszás helyzet arra késztette a magyar kisgazdapárt runyai községi pártszervezetét, hogy a tavaszi közgyűlésén a következő határozatot hozza: „Miután többizben előfordult és állandóan napirenden van, hogy az állam törvényest és rendeletéit csak csehszlovák nyelven küldik meg a magyar 'községeknek és hogy a hatóságokhoz magyar nyelven intézett beadványokat és kérelmeket csupán cseh-szí mák nyelven intézik el és küldik meg a csak magyarul tudó feleknek, továbbá, hogy a tiszta, magyar, vagy magyar többséggel bíró községek képviselő- testületi üléseinek jegyzőkönyvét is — állítólag felsőbb hatósági rendeletre — csak cseb-sztavák nyelven vezetik s mivel ez az eljárás a magyar nemzeti kisebbség törvényekbe® és nemzetiközi szerződésekben biztosított kisebbségi jogaiba ütközik 5 azokat sérti, a magyar kisgazdapárt runyai szervezete kimondja, hogy tiltakozik a magyar nemzeti kisebbségi jogok ily megsértése ellen s fefevia a párt többi helyi szervezeteit is arra, hogy a rimaszombati körzeti központ utján lépéseket tegyenek a sérelmek orvoslására." A határozathoz már eddig is számos községi pártszervezet csatlakozott s jelentette be annak elfogadását a magyar kisgazdapárt központjának és bizonyos, hogy azt valamennyi helyi pántszervezet el fogja fogadni. E határozat és felhívás folytán a párt körzeti vezetősége s a párt képviselői és megye- bizottsági tagjai utján gondoskodni fog a sérelmek orvoslásáról, ez utón is felhívja azonban a párt tagjait és szervezeteit, hogy minden oly sérelmet, mely a magyar kisebbségi jogokba ütközik, a párt körzeti központjánál azonnal jelentsenek be. A jövő héten megkezdik az 1925. évi költségvetés előkészítéséi. A kormány prágai németnyelvű lapjának közlése szerint a 'jövő héten megkezdődnek azok a konferenciáik, amelyeknek föladata a jövő évi költségvetés összeállítására nézve fölmerült javaslatok megvitatása lesz. A tanácskozásokon a pénzügyminisztérium képviselői és az egyes szakminisztériumok referensei, valamint a képviselőház és szenátus költségvetési bizottságainak elnökei és előadói vennének részt. A költségvetést közvetlenül az őszi 'ülésszak megnyitása nftán terjesztik .a képviselőház elé. Rendkívül viharos volt a liptószentmikBési szülés Minden ellenzéki szónoktói megvonták a szót — Többször fölfüggesztették az ülést — Fedor Miklóst ki akarta vezettetni a zsupán — Sekác időnek előtte re&esztette be a közgyűlést Liptószenfmiklós, április 25. (Saját tudósítónktól.) A tátraaljai nagy- megye képviseletének tegnap tartott első ülését Liptószentmiklós lakossága óriási érdeklődéssel figyelte. Az állomáson a megyebizottsági tagok érkezését nagy néptömeg várta és a kis városka valósággal ünneplő benyomást keltett a tegnapi napon. Az ülésen a megválasztott bizottsági tagok éppen úgy, mint a kormány darabontjai majdnem teljes számmal jelentek meg: a megyei bizottság negyvenhat tagja közül mindössze kettő hiányzott, ami már egymagában véve is a legnagyobbfoku érdeklődés jele. Az ülést délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Sekác János dr. nagyzsupán, aki a fogadalmak letétele után beszédet mondott, amelyben főként azt emelte ki, hogy a megyei bizottság ülésein nem szabad politizálni, majd a köztársasági elnök üdvözlését indítványozta, akinek — szavai szerint — egyedül lehet köszönni a „fölszabadítás" müvét. A zsupán indítványához nyomban hozzá akartak szólni Séf esik István dr. (szlovák néppárti) és Fedor Miklós (keresztényszocialista) bizottsági tagok, de a zsupán nem engedte őket szóhoz, mire mind a ketten tiltakoztak a szólásszabadság megsértése ellen, a zsupán megvonta tőlük a szót- Az indítványt ezután a kormánypárt választott és kinevezett tagjai elfogadták. A napirendre áttérve, a zsupán bejelentette, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok, a szlovák néppárt és a kommunisták deklarációt kívánnak fölolvasni, de ezt csak a gyűlés végén engedi meg. Maid bejelentette, hogy a cseh agráriusok, a cseh szociáldemokraták, az „államalkotók" csoportja és a zsidópárt közös listában egyeztek meg a választmány megválasztása tekintetében. Mivel Fedor Miklós a pártok fölsorolásánál igy kiáltott közbe: „...és a spirituszpárt", Sef- csik István dr. pedig a koalíciót „megvesztegetett és megfizetett" pártnak nevezte, a zsupán mindkettőjüket rendreutasitotta. A megyei választmány tagjaivá ezután a következőket választották meg: Fedor Miklós, Kozsár József dr., Petrovszky Gusztáv, Vá- rady József (ellenzékiek). Zsuffa Milán, Mojs László, Institoris József és Holly Vacláv (kormánypártiak). A választások megejtése és a rendes közgyűlések idejének megállapítása után (a közgyűléseket januárban, májusban, szeptemberben és novemberben fogják megtartani), a deklarációk fölolvasása következett. A szlovák néppárti Seícsik deklarációjának fölolvasását a zsupán nem engedte meg és megvonta tőle a szót, majd amikor a szlovák néppárt ez ellen izgatottan tiltakozott, az ülést fölfüggesztette. Az ülésnek újból való megkezdése után a zsupán egymásután megvonta a szót Mloha, Petrovszky és Xrsák néppárti szónokoktól is. Az utóbbi a régi megyék eltörlése ellen kívánt szót emelni. Fedor Miklós élesen bírálta a zsupán erőszakoskodásait és követelte, engedje meg a szövetkezett ellenzéki pártok deklarációjának előterjesztését, mivel azonban ehhez a zsupán nem akart hozzájárulni, hivatkozva a választók akaratára, hozzákezdett a deklaráció föloívasásához, de ezt csak félig olvashatta föl, mivel a zsupán megvonta tőle a szót. Amikor Fedor a jogtalan szómegvonás után is folytatta a deklaráció felolvasását, a zsupán fölfüggesztette az ülést és elrendelte Fedor Miklós kivezettetését. Erre úgy az ellenzéki bizottsági tagok, mint a karzatot zsúfolásig megtöltő közönség a legzajosabban tiltakozni kezdett és Fedorf számosán körülvették, úgy, hogy a zsupán is kénytelen volt engedni s tisztviselőivel és darabontjaival kivonult a teremből. Amikor a zaj lecsillapodott, a zsupán a íisztviselökarral és a koalíciós bizottsági tagokkal újból visszatért az ülésterembe és az ülés tovább folytatódott. Azonban ettől kezdve a zsupán egymásután megvonta a szót az ellenzéki bizottsági tagoktól. Nitsch Andor (szepesi németpárti) német nyelven. Hevessy László (magyar kisgazdapárti) és Teschler Antal dr. (keresztényszocialista) pedig magyar nyelven ismertették a magyarság és németség sérelmeit és követelték, hogy a közgyűlés határozatait magyar, illetőleg német nyelven is közöljék. Ezután Jánoska evangélikus püspök olvasott föl egy deklarációt, amelyben a „boldog fölszabadításról" mondott áradozó szavakat maid Mydlo István olvasta föl a kommunisták éles deklarációját. A zsupán — úgy látszik — elveszthette a türelmét, mivel Mydlo beszéde után, noha még több ellenzéki szónok volt föliratkozva, jogellenesen berekesztette a viharos ülést. Turőcszentmáiioriban a zsupaszákheíy áthelyezését követelték Zsolnára Turócszentmáríon, április 25. (Saját tudósi tónk tói.) A vágaljai nagy- mi e,gye képviselő testűié te tegnap tartotta első ülését, amelyen a fogadalmaik letétele után Orszáiglh zsupán együttműködésire szólította föl a pártokat a megye és az állam érdekében . A cseh agráriusok nevében Baeher, a kommunisták nevében Kopasz, a cseh nemzeti szocialisták részéről Blahusiak, a darabontok nevében Stur, a néppártiak részéiről pedig Cvincsek szólaltak föl. Az utóbbi élesen bírálta a nagymegyei rendszert. Hramek ■dr. a kommunisták nevében tiltakozott a kinevezett tagok kirendelése ellen. Az állandó választmányba Cvimcsék, Kurhajec és Gre- báes-Orlov szlovák néppártiakat, Bacsa kom CSAK Cipői == „MA®!-14 HAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 munistát, Drahovszky cseh szociáldemokratát, Brezny és Pivko ro'lnickárofkat és Htu- sovszky nemzeti szocialistát választották: meg. A közgyűléseket március, juniius, szeptember és november havában fogják megtartani. A gyűlés végén a szlovák néppárti Cvincsek azt ináif vány ózta, hogy 1 a nagy megye székhelyét Turócszentmár- tonbói Zsolnára helyezzék át. Az indítványt az állandó választmányhoz (ették át. A kommunisták szóvá tették a zsolnai csendőrség eljárását a sztrájkoló munkásokkal szemben, mire a zsupn arra hivatkozott, hogy a csendőröknek közbe kellett lépniük, mivel a sztrájkolok mindenkit igazolásra szólítottak fel, aki csak a posztógyár körül járt, sőt a járási főnököt is igazoltatni akarták, mire kivezényelték a csendőröket, a kik közül az egyiket egy asszony megütött. A zsupán magyarázatát tudomásul vették, mire az ülés véget ért. A pozsonyi illés befejezése Pozsony, ápriÜs 25. (Saját 'tudósítónktól,) A pozsonyi megyei bizottság tegnapi ülésének egy részét tegnapi számunkban már ismertettük. A délutáni 'eseményekről alábbi jelentésünk számol be részletesen: Amilkior M ac h a cs e k Pál, a szlovák* néppárt főtitkára beszédében a régi megyei rendszer visszaállítását követelte, a csehi pártok ügy kiáltottak feléié: ,Mért nem mindjárt az egész Magyarországot kívánja v-isz- sza?" Bella zsupán pedig fölszólította szónokot, hogy ne politizáljon. Az ellenzéki pártok részéről joggal hangzott föl az az ellenvetés,- ho*gy ez nem politika, hanem közigazgatás. Machaosek ezután a járási főnökök, működését bírálta, miire a zsupán újból félbeszakította, mire a szónok nagy zaj között befejezte a beszédet. Murin Mátyás (szlovák néppárti) olvasta föl ezután pártjának 'rózsahegyi deklarációját, amelyet tegnapi számunkba® nm is ismertettünk. A szövetkezeit ellenzék deklarációja Bittó Dénes ezután a szövetkezett ellenzéki pártok alább következő nyilatkozatát terjesztette elő: — Mi, akiket a nép bizalma küldött ide, lelkiismeretesen és odaadással kívánjuk teljesíteni törvényes kötelességünket, Véddmezn! és szolgálni fogjuk az Összes nemzeteknek érdekeit, amely nemzetek egyaránt érzik a folyton növekvő' és már-más ijesztő mértéket öttő elszegényedésnek következményeit, a gazdasági és szociális nyomornságot. Kötelességeinket teljesíteni fogjuk úgy gazdasági, mint kulturális Tárcarovaíunk: Vasárnap: Marék Antal: Befogták a lelkem vers). — Dinié Iné Lengyel Laura: Király halála. ______ Ha sis — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Radnay Oszkár. A föld esztendőnként szaporodó életéi már csíráztatták a maguk testében az örök folytonosságot és ezekre a terhes életekre mindjárt marokkal szórta a termelő meleget a horizontról égre felvonuló nyári nap. Mindenki köszöntötte őt. A hintáié halász oda- nyuijtózkodott, a virág áradozó illattal terjengett eléje, a madár felrepült a gazdag fénybe és füttyögő ujjong ás sál örült a melegnek. És felébredt az ember, amint benyúlt az ő ablakán is egy vékony nappálcika és meg- osiklairudozta homlokát. Nézte ágyából az égből járó ébresztővesszőt, amelyet onnan mozgatnak homlokáról lassan-lassan végiig az arcán a szája felé, ameddig hiába kutat... ahonnan meleg jön, az életek elősiimogató melege ... ahova nem látni el k'nyitott szemmel, csak akkor, ha érzik a napot és oiy könnyűvé lesznek ettől az érzéstől, hogy kiemelkedhetnek az ágyból, a földről, a levegőből ... fel-fel miiitiószinü mezőkön, vizen át.. . egészen a napba.,, A vékony sugárpállcika drága, selymes érintéssel lekuszott az ember homlokáról a szájra, felnyitotta ajkait... és átváltozott ebben a pillanatban végtelenből küldött hasis- pipává... Gőzös füstöt szivárgott a szájba. Mohón szippantotta tüdejére, agyára, szivére a balga ember ezt a füstöt, hogy boldogságot áilmodhasison tőle ... És álmodott. ...Lejön egy hegyről éppen dús cédrusok árnyában az útkereső és csak rnegy- megy, mert nem látja a lejjebb sátorozó lombok köziül a völgyet. Az egész églap vidáman mosolyog az izzadt emberre, akinek testén valami magára terített szürke lepel van és azalól mozgatja fáradtan lábait, kezét és még fent a csúcson ta'ált száraz, csomós botját. Nincs egyedül. Ott kúszik balján az avarral hintett sziklák közt egy nagy kígyó, az útját mutatja ezer kinos kanyargásban; jobbján egy mogorva oroszlán halad, fáradt már a melegtől, az úttól és sokszor vicsorít a szaladó kígyó és a balga ember felé; felettük pedig sas száll, de olyan magasra evezte fel magát a naphoz és olyan nyugtalan még ott is a repülése, hogy imbolygó pontocskánek látszik innen, ahonnan az ember küldte el n jó utat keresni. Mennek-mend-egéÍrnek és lejutnak most a sátorozó lombok közt, majd minid beljebb. Egyszer csak ... felszáladt egy fára a kígyó és kacagott, mert a más;k kettő az utolsó letmb alól észrevette a nagy vizet, amitől mám mehetett tovább. Itt ereszkedett a sas is közéjük. Ö is fáradt volt. Nem látott semmit a naptól fent, a víztől lent. És szomorúak lettek az útkeresők... Lemászott aztán a kígyó közéjük, hogy | megsajnálta őket. — ígérjétek, hogy nem hagytok itt és mutatom az utat tovább. A három elcsüggedt megígérte. A kígyó elindult. Gyors siklással a partra gördül. Feláll a másik három, féliszegen megy a kigyóvona- lom utána. — Látjátok a csónakot? — és lemutatott a vízre. — Húzd a partra, ember. Belábalt a vándor, eléri a táncoló csónakot, amely körül a tarajos hullámok habot kavartak. Kihúzta a partra, beszállt, utána a 'kígyó, az oroszlán és a sas. — Takarj le most rongyaiddal bennünket — szólt a kígyó és rá tekergőzött az 'ember meztelen testére. És amint odatelepedett szorosam köréje, az meg lebontotta szürke köppenyével őket, a csöpp ember nőni kezd, nagyra, d teste bizsereg tőle, szinte fáj. Egyszer csak úgy volt, hogy megöltzzadt bőre alatt érzi a kigyót, az oroszlánt és a sast. És ettől az érzéstől felfrissülve nekivágott a nagy viznek. Sötét, fekete éjszaka lett. Nem félt, mert (kutató szemei a magasba repültek és látta a napot, amely kibukik nemsokára messzi a hullámokból, ainrket hajszolt csónakja orrával metszett derékba,n. Ö volt most már az ember és akarta ‘keresni az utat...!. Az ébredő világosságban a csónak elé hozta maigát a part. Megfeneklett rajta és rá- | lépett a ladikból. Emberek nyüzsögtek a parton, parányiak, ujjongok, alázatosak. Oda lépett ki közéjük és látta, hogy mennyivel testesebb, nagyobb és — nyugtalanabb azoknak mert ott hordja a bőre alatt az oroszlánt, kígyót és a sast. Sajnálta és szerette őket, akik levetették magukat végnélküli tömegben lábai elé, csókolták saruit tépett rongya szélét, verték mellüket és zúgó morajjal szóltak fel hozzá: — Mutasd az utat... Laooe, mutasd az u tat...! Emelt kődoimbra lépett az érkezett, leült a tetején. Körülfolyta őt az embertenger és csend tett. Milliónyi emberszem bámult a magasba rá. Sütött a nap. De a madarak azért felszálltak a sima kék ég felé. Dalolgat- tak áz életnek. És hintálta magát a víz i>s a parton, ölelte ezer karjával forró szerelmesét, a földet tovább. Csak az emberek álltak dobogó szívvel a nagy útkereső dombja alatt, akii beszélni kezdett hozzájuk: —• Szeressétek egymást... Isten var.,, és ti emberek vagytok...! Ujjongó visítással vetették a porba magukat a tengernyi körül áll ók. verték a mellüket, aztán összeöMikeztek és összecsókolóz- tak. — Mutatóid az utat, Laoce ...! — kiabálták a dombra. Majd hirtelen felkavargóit a nagy tömeg. Követ, homokot hordott, .egymásra rakta, össze táp asz tóttá ... Emelkedett a kőrakás, már a domb fölé, már a tetőn ülők fölé, magasra, átborult egymásra a négy fal és eltakarta az eget. Lent meg, ,a domb előtt, ko%
