Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-19 / 90. (538.) szám

írta és karikatúrákkal ellátta: Nag$ István. Budapest színházi élete egyike a legérdekeseb­beknek, a legkülönösebbeknek, a legkiíejlödöíteb- bekriek úgy, hogy ha valaki (sokan vannak ezek a valakik) azt mondja, hogy Budapest a világ színházi gócpontjai közül az első helyen van, az nem túloz, Pezsdülő eseményekben, eredmé­nyekben, külső sikerekben gazdag élet ez: varrnak színműírói, akiknek neve nemcsak a kontinensen, hanem az egész világon az elsők között szerepel, vannak sikerei, amelyeket várakozón figyelnek és tapsolnak a kulturnemzetek, ma Ncwyork legnagyobb színészei, rendezői jönnek el, hogy lemásolják egy M o I n á r -darab pesti előadását, holnap angol, amerikai színigazgatók érkeznek jó színdarabokért, holnapután a külföld legnagyobb­fal versenyeznek egy-egy magyar színészért, színművésznőért. Közben Budapesten hallatlan energiával vetélkednek a színházak: jobbat, szebbet, nagyobbat, érdekesebbet adni, mint más és a másik ... Ez a törtető rohanás, ez az idegíeszitŐ iram azután megtérni! a maga gyümölcseit. Budapest adja a legtermékenyebb drámaírókat. Budapest­nek vannak a legérdekecebb szinliáz-tipusai: az Opera.ház, a Nemzeti Színház, a Vígszínház világhírű.együttesel, a Fővár o- s i öperettszinház. a Király Szín­ház, a Magyar Színház, Városi Színház, mind-mind egy külön önálló egység, külön önálló nagyszerű művészi gárdával. Budapestnek vannak világhírű művészi nagyságai, de vannak uj csillagai is, u!, friss, üde fiatalsága. • Egy kifogyhatatlan bánya, amelyből pillanatok aiatt kerülnek napfényre a legragyo­gó bb k'ticsek, a legnagyobb tehetségek. Ezekről az uj, háború alatt, jobban mondva a háború után keletkezett csillagokról írók a Prá­gai Magyar Hírlapnak. Németh Mária. Először a legfrissebbről. Aki időben a legutolsó szenzációja Budapestnek, de aki a nagyok között van már és a legnagyobbak felé kidül. Enlékszem rá. Ezelőtt körülbelül egy évvei egy beszélgetés alkalmával azt mondja nékem Ábrányi Emil, a Városi Szinház igazgatója: — Néhány fiatal énekest és énekesnőt. léptetünk fel az idén. Igen .tehetségesek, de egy Né­meth Mária nevű fiatalasszonytól sokat.várok . . . Németh Mária? Nem Ismerte senki, Nem szerepelt seholsein. Énekelni tanult és felvételre jelentkezett az Operában, Azt mondták neki, hogy sajnálják, semmi különöset nem látnak b /a n c . . . Taián a kórusban . . . Ta­lán ... Ez tény. Ez így volt. Nincs okunk letagadni. De azt sem, hogy mégis akadtak emberek, akik ren­dületlenül hittek Németh Máriában (D alti ok y Viktor dr., az Operaház baritonistája). Fellé­pett Németh Maria a Városi Szín­házban. Siker. Még egy este. Nagy siker. At áz Operába. Tomboló siker... Egyszerre, pillanatok alatt meg­született a legnagyobb magyar szű'pránénekesnö. A pesti közönség is kegyeibe fogadta Németh Máriát. Zsúfolt házak tapsoltak neki állandóan, úgy emlegették, hogy itt van a „második J e r it 2 a... “ Aztán-ezt megint szégyenkezve kell bevalla- nunk, — jött a hir: Németh Mária a bécsi Állami Operához szerődött. Elhagyja Pestet, mert valamelyik orfeum szeparéhelvisé- gében lakik a magyar jeritza. Ezért megy Bécsbe. A közvélemény valósággal felzudult a hírre. Hiába, Németh Mária aláírta a szereődését és most csak a szezon felét énekli Pes­ten. Mint — vendég... Ez a karrierje ennek a magas, nagy kékszemti, szökehaju asszonynak. Asszony már Németh Mária Amikor könnyezve köszöni meg a tomboló tapsokat, talán akkor is férjére és — kis fiára gondol... Darvas LílL Tüneményes tehetség. Fiatal. Úgyszólván gyer­mek. De már a legnagyobb drámai színésznők között szerepel. Beöthy László, az Unió Szín­házak vezérigazgatója fedezte, fel. Ö vette észre, hogy abból a gordonkahangu, fiatal kis szininövendékböl lesz még valami. Lett ís. Egyik sikere a másik után következett. Ma már egy széles skálájú, teljes szépségében, erejében és nagyvonalúságában pompázó művészetnek tapsol Budapest, amikor Darvas Lilit látja. A Búzavirág, a Tüzek, a V á 1 ó p e - rés hölgy, Égi és földi szerelem, 3 Vörös ni a 1 0 m, ezek a legkiemelkedőbb állomásai Darvas Lili pályájának. Tehetsége­sek hire hamar eljutott külföldre is. A legna­gyobb német rendező, Max Rein- iiardt tesz neki ajánlatot. Játssza el a M i r a k e! c! ni ü pantomim női f 6 -; í z c r e p é t Amerikában, az 5 rendezői ! teze alatt. Világsiker.'Pénz, dicsőség. Darvas isii i nemet mond. Marad Pesten. Még nem, wajd talán később. Most a Magyar Színházban játszik, a jövő szezonban azonban már a Vígszín­házé.. Molnár Ferenc uj darabjában fog fellépni. Mert a legnagyobb magyar drámaírók egyike, Molnár Ferenc, szerepeket, dara­bokat ir Darvas Lilinek. Csak Darvas Lilinek ... Honthy Hanna. t Fiatalasszony. Egy fővárosi orvosnak a fele­sége. Babaarca mindig mosolyog. Mosolyog az ! egykori kis balettnővendék, akinek semmi jövőt sem jósoltak. Mosolyog és játszik. Üdén, huncut pajzdn?á°gal. A Király színház operettjeiben 6 az élet, a báj, a derű, ! Játszik komoly szerepeket is. Az E 1 s 1 c r Fan* í repe is a/,. A kassai színház volt szubrettjo crös- j sége a főváros legnagyobb operettszínházinak. I Hogy mit gondol régi közönségéről? És hogy egyáltalán mit gondol? Méltózu-.sék csak nézni: rövid babahaj, mosolygó szem Dk, az a huncut mo­soly, két kis gödröcske a pofikán... Mit gondol­hat? „Ajánlom magamat, fésülöm a hajamat.“ ' K-iss Ferenc: A Nemzeti Színház tagja. Magyarország első színpadán játszik. Előbb végigharcolta a há­borút. Élethalál közt lebegett sebesülten, de győzött hatalmas fizikuma és most újra előttünk áll a magyar i a j i s á g itt cg t e s 11 s ii 11 szobra. Robusztus, kemény, acéllzmu férfi, ncmesveretü magyar. Büszke, gőgös, d-eo:\ erős, ha villognak ny, a Mézeskalács cimü operettekben a szemel, lágyszívű gavallér, ur, szelídség, ha gyönyörűen énekelt, Játszott. I ellágyul. Magyar. Billcr Irén. KlS3 Ferenc* Darvas Lili Honthy Hanna. Németh Mária. Haímay Tibor. Hannuska. így emlegetik színházi körökben. A jó Öreg L a - rabár bácsi egy fokkal lehetőleg szélesebbet mosolyog, ha színpadon játszik vele, Rátkay Marci,is fiatalabb legifjabb ifjúságánál, ha Honthy Hanna a partnere. Szubrett Honthy Hanna. Újabban mint primadonnát szerepelteti a színház. Itt is sikerei vannak. De mégis. Honthy Hanna akkor találja meg önmagát, amikor mosolyogva ravaszkodik a közönség elé fitos orra, nevetése.. Büler Irén: — Ajánlom magamat, fésülöm a hajamat.... Nincs Budapesten élettel élő emberi lény, aki úgy tudná ezt kimondani, mint Billor Irén, a Fő­városi Opereítszinház szubrettje. Valami gonosz kis manó, valani rossz, nagyon rossz rakoncátlan gyermek beszél az Irénke hangjában. Amikor a „Marinka a táncosnő" cimü operettben fellépett, egy csapásra az elsők közé emelkedett. Jött a Három grácia. Nos hát, ezt aztán Igazán Biller Irénnek Írták- Itt szabadon, akadály nél­kül rakoncátlankodhatotí, nevethetett. Mondhatta, hogy: „Elvitte B u b u s ", nevethette, hogy „Ah ___ ah... a h e ... ", azt is, hogy „ A ! á ­z a 10 s szolgája, lekváros a pofája". Mondta és - nemrég volt a Bárom grácia két századik előadása. Tik­kasztó melegben, forrósáéban, zsúfolt nézőtér előtt ment a Három grácia egész nyáron. „ B i r é n k e " (mert csak Így hívják, most az Apukám c:m!i L e h á r operettben játszik. Előbb egy kicsit elment Abbáziába pihenni, visszajött és most újra gyermek. Igazán gyermek. A sze­A Nemzeti Szinhában egyik sikere a másikat követi. Annyira becsülik, hogy más színházak valóságos harcot folytatnak né­hány estére terjedő — vendégsze­replésért. Legutóbb a Mézeskalács cimü operett főszerepére nyerte meg a Király Színház, óriási sikere volt. Hívják, csalogatják mindenüvé. Esténként négymillió koronát ajánlanak neki, ha elhagyja a Nem­zeti Színházat. Az állam kenyerét. Most egy kabaré nyerte meg a nyári szünetre. A nyá­ron ott fog játszani havi 5D0 dollár gá­zsiért. Máskép nem mégy sehova. Kevés fizetéssel is marad az állam színházánál, az ország első színházánál. Nemrég mondta nekem: — Talán anyagilag jobb lenne, de nem tudom én elhagyni a Nemzeti Színházat. Soha.,* Halmay Tibor: 1 Akrobata. Olyanok az izmai, mint az acélrugó. ! Alacsony, sovány fiatalember, szinte véznának | látszik, de amikor táncol, amikor repül a leve­1 góbén, amikor mint a gumilabda, úgy ugrik, akkor J látjuk, hogy csupa izomember. | Nevető, szinte vígyergo ábrázata ha megjele- 1 nik a színpadon, tnár nevet a közönség is. Biller I Irénnel együtt kapta szárnyára a hir, a Három ,g ráciában volt a legnagyobb sikere. Sok bakfis, sok égőszemü kislány sóhaja, tapsa kíséri játékát. Vig fiú, a legjavából, öt. Is hívják Amerikába. Elmegy. De csak pár hónapra, körülnézni az újvilágban, egy kicsit táncolni, hogy aztán újra folytassa Buda­pesten. j Nemrégen érte legnagyobb öröm áz életében. ! Valahogyan (ez nála is> ritkaság) ua- | g y 0 b b összeg pénze volt együtt. Vett egy I autót. Kicsit, kecses formájút. El kezdte tanulni j az autóvezetést. Nem bírta sokáig. Kimerészke­dett az utcára, örült iramban hajtott, amikor egy nehéz stráfkocM került eléje. Mi egy stráfkocsi Hulmaynak? Egy kis megerőltetés és keresztül ugorja. De nagy probléma c/. egy autónak, még ha olyan kicsi is. Nem ugrotta keresztül. A soffŐv Halmay sem volt még egészen soff'ir, megtör­tént akössze ütközés és Halmay Tibor először életében akkor is ugrott, amikor — ticm akart. Belő az utszéii árokba. . Lehetne tnc 1- daní azt Is, hogy repült. Sőt bukfencezett... De. azért akkor is most ts mosolyog... A jövő szezon elején valószínűleg kint fog Ját­szani Amerikában, aztán újra visszajön. Ljra sóhajtozhatnak némely fiatal leányok... Színházi tíls Borzasztó lehet színésznek lenni A művészet injekciójával elzsibbasztani a hihet. Az alkotás művészetét beképz elni és az élet legsablonosabb közhelyét; a beszédet darálni, színezni, hanggal öbföp' V"'. ’-t*v <•?nt c -fii c'b'l a" ’ se vetíteni a létekből, embernek és mégis gépe­zetnek lenni és egyszer ráébredni arra, hogy amit művészetnek hisz, a:: csak megembercsltett mechanizmus . , . Üt A primadonna hiú, mini egy kakas, rikoltói, mint egy hivatását teljesítő tyúk és szeretne örökké tavaszi csirke maradin. * Kihatnak a bonvlvánok — panaszolta a mináp egy színházi iró. Ennek valószínűen az az oka. hogy ma minden asszony szerződtetett magának egy bonvlvánt az ő kiítön szerelmi operettjéhez s nincs szüksége arra, hogy a színpadi bonvivún mozgassa meg a szivét. * •» . ,JRetyettem kis virág" — írja a névjegyére a gavallér, mikor csokrot küld az öltözőbe. Vájjon meddig elégszik meg ezzel a helyettesítéssel? * Amikor a- direktor egy színészi szerződ lei, akkor elhíreszteli, hogy sikerült aranyat találnia. Mikor a színész elszerződik tőle, akkor kijelenti, hogy neki már régen teher volt ez a tnegrozsdá- sodott ócskavas. Ez a színházi természettanban érthető jelenség. A színháznál sokszor rozsdát kap az arany is. Sok a mezítelenség a színpadon — dönnögik a tnorúlprédikáíók. A dörmögésre mindenki főthri- borodottan bólint egyet és rohan a színházba, hogy másnap ő is dörmöghessen a mezítelenség ellen. Egyszer volt egy ember, szakála volt kender — ez volt az első színész, fölmászott a fára, leesett a sárba — ez volt az első agorkáfára fölmászott primadonna. két kutya húzta, a harmadik nyúzta — ezek voltak az első társszerzőik és az első) direktor. A színésznő férje a világ legjelentéktelenebb teremtése. Férfi, aki semmit sem ad az asszony­nak — s az asszonynak még a nevére sincs szüksége. Minden táncosnőnek van sok csigolyája és egy pár rigolyája. Mennél hajlékonyabb a csigolya, annál cifrább a rigolya. Soknak az a rigolyája, hogy hajlékony a csigolyája. A színházi mama néha elefánt, néha kámfor és csodálatos, hogy még sem az ormányosok, vagy a növényvilág, de mindig az élősdiek sorába tartozik. Erzsébet. Nyitva virágos ablaka, halotti fehér ajaka, körötte elfolyt tiszta vér* : május lobogó éjjelén. Eljött az isten angyalai kinyílott fehér ajaka, ízle! álmokat és csodát, lobogó májusi világ. Virágra tette kebelét s mint az istennek szép nevét: hóba borítja a virág, remegő májusi világ. így bűvöl Isten angyala, fénylik virágos ablaka, "y künn kivirágzik minden ág: hull — hull a májusi virág. Holdban fürdik a szép vidék, kezébe öleli kezét az isten fehér angyala, lobogó május — éjszaka. féja Géza, X \ " Uj pesti színházi 9

Next

/
Thumbnails
Contents