Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-19 / 90. (538.) szám

32

dnziG&íJlt&zmJImmp

Vasáéna~\ április 20.

Á női divat ‘kiskátéja.

Kirakatok. - A cipő és harisnya divat. - A kombiné. - Nyári és utitoalettek. A divatsál. - Parfőm.

Ha végigmegyünk a forgalmasabb pesti utcá-f kon, szemünkbe tűnnek szebbnél szebb kirakatok, melyek a legtökéletesebb művészi ízléssel berendezve, dekoratív hatást keltenek. A mai modern kirakatok, széles faragott faburkolatukkal ■keretezett képekhez hasonlítanak. A keretben az üveg mögött pedig ott diszlcnck tarka összévisz- szaságban — szinte expresszionista módon elrendezve — a női divatkellékek, gyönyörű crep de chine-ek, maroquin-ek, trikóselymek, grenadinok is a többi a legragyogőbb szlnpompában. Az embernek szinte káprázik a szeme, ha egy ilyen kirakat előtt elmegy.

Hát még a divatáruházak kirakatai! Tömegesen: állanak az emberek előttük és fájó szívvel bámulják az elérhetetlen toalettcsodákat. Mert hiszen a mai káprázatos toalettek iényieg majdnem elérhetetlenek egy hétköznapi ember számára — az áruknál fogva. —

Egy délelőtti csatangoiásom alkalmával elérkeztem a. Hoizer divatcég kirakata elé, mely e- Iött a bámuló tömeg a járdát teljes szélességében elfoglalta. Fáradozásom, hogy én is a kirakathoz juthassak, és meglássam a benne látható csodákat, teljesen hiábavaló volt; nem bírtam odáig rutni.

— Na — gondoltam, — ez az üzlet valóban csodákat rejtegethet, hogy ennyi bámulója van. Érről írnom kellene. —>

Rövid gondolkozás után bementem az üzletbe és megkértem vezetőjét, hogy mutasson egynéhány érdekesebb nyári női toalettet, és általában magyarázza el a modern nő öltözékét tetőtől talpig, — rnert hisz Holzernél cipőtől kezdve egészen a kalapig mindent meg lehet találni, ami a női toaletthez tartozik. Miután elmondtam, hogy írni szeretnék ezekről a dolgokról, a legnagyobb örömmel késznek mutatkozott kérésem teljesítésére. Pár pillanatnyi várakozás titán már magam előtt láttam a női toalett minden egyes alkatrészét.

Fejemet izgatottam h^-oda kapkodtam, nem tudtam hova nézzek először. Minden egyes ruhadarabot egy-egy ember tartotta kezében .és úgy álltak körülöttem, mmtha azt akarnák mon* clanir „Kérem, méltóztassék felöltözni*4. — Szinte tündérkir ál yncmk képzeltem magamat, de ábrándozásomból lelzavart az üzletvezető barátságos hangja:

— Hát kérem, hol kezdjük?--- Ja? Hát persze, kezdjük Látja, ért máris elszédültem. Mi lesz még ezután? . . . Hát kezdjük talán a cipón és harisnyán.

— Jó kérem. A cipőket mindenféle színben viselik (kék, zöld, piros stb.) nyáron még majd természetesen fehér cipő is jön hozzáFormájuk kivágott, hegyes orrú, egy-és-kéípán- tes, léteznek azonban már kissé gömbölyűbb orra cipők is. Van azután egy szenzációs nyári cipőm, mely szintén kivágott, egypántos, bőre azonban nem egy darabból áll, hanem keskeny^ félcenti- méteres bőrszalagokból van összeállítva.

■— Óriási. Szóval ez egészen szandálszerű.

— Igen hasonló; és megvan az az előnye, hogy á nyári melegben nem zárja el a lábai a levegő elől. Szóval egészséges Azt hiszem, már ezért is általános divat lesz a nyáron.

A harisnyáknál még mindig csak a világos színek dominálnak, drapp, szürke, testszinü, fehér stb.

— Igen, köszönöm. Most térjünk, át másra. Folytassuk a komblnéken.

— Jó. Tessék.

Rámutat három komblnére. Az egyik rózsaszínű crep de chine, a másik halványkék grenadin. a harmadik narancssárga battiszi. Mindháromnak felsőrészét és a nagyon rövid kis nadrág szélét tarka hímzés disziti.

— Kérem, most csak ilyen tarkát viselnek? — kérdezem.

— Többnyire. Van fehér selyem kombiné is, de azokat kevesen kérik. Ebből a tarkából fogy cl a legtöbb. Van aztán olyan is, amelyen nincs hímzés, azoknak széleit, azonban keskeny húzott fcdrocskák díszítik.

— Hihetetlen. Szóval a nők a fehérneműből rózsaszinnenrfii, vagy kéknernüt csináltak?.

—* Igen -— nevet az üzletvezető, — tényleg mert például a női hálóingek is mind tarka selyemből, vagy grcnadinból készülnek,; a nyak-kivágásukon peclig szintén tarka hímzés diszíik.

— Hiszen szép, szép, dohát . . . ua különben menjünk tovább. Most kérnék szépen néhány nyári toalettet.

— Nyári toalettet? Hm! Most jönnék ám csak a csodák!

— Jöhetnek, mindenre cl vagyok készülve.

— A csodák nem is annyira a ruhák elkészítésében rejtőznek, mert azok többnyire egyszerű zzabásuak; hanem az anyagokban. Azt hiszem a ruhaanyagok gyártásában elérkeztünk a legmagasabb művészi fokhoz. Mert hisz ez művészet, kérem, éppoly művészet, mint a festés, vagy szobrászat. Nem?

— De igen, igen, csak már látnék valamit

— Na jó. Hát kezdjük a legegyszerűbb ruhán. Ez egy rcbe-mantcau fekete gyapjumaroqpinből, sima aljjal, csipö alatt széles övvel; a derék piélyen ki van vágva és^a, kivágásban fehér

ingmellszerü selyembetét van, publgallérral. A hosszú szűk ujj végén fehér selyemkézelő látható. A ruhák különben már sokkal rövidebbek, mint télen át voltak. Ehhez a ruhához illő kalapunk is van; tessék ezt Is megmutatom. Kicsi gömbölyű fehér szalmakalap, oldalt felhajtva, a tetőn batikolt selyemkendő megy körül, mely oldalt hosszan lelőg.

— Nagyon helyes. De most kérnék valami ele- gánsabbat.

— Kérem, szívesen. Itt van p1. a legalább divata blúz rózsaszínű crep de chineből, ovális nyak- kivágással, melyen rózsaszínű strucctollgallér megy körül. Ujiai rövidek. Ez lesz a nyári szezon legelegánsabb viseleté, fehér, vagy sötét alilal.

— Azonkívül roppant divatos a gombtíisziiés. Például sötétkék ruhán apró piros gombok. A piros díszítési különben minden színit ruhára lehet alkalmazni, így fekete, fehér drapp stb. színüekhez. Na és aztán a tarka törökm'ntáju jumperbluzok! Kérem, ezek talán a legszebbek az eddigi divatok közül.

j — Csak klskarimáju kalapokat viselnek, szalmából, tarka selyemből, vagy sima selyemből hímezve, és fehér filckalapokr.t.

■ •— Köszönöm. És,most nézzünk talán egy könny nyebb ruhát.

Az üzletvezető előhoz egy gyönyörű fralsszlnü , grenadinruhát, mely egészen egyszerű, egyenes ! szabású, rövid ujjakkal, gömbölyű nyakkivágás- | sál; a nyakkivágást és az aljat széles csikban j tarka hímzett virágok, disxuik.

I Mutat azután egy fehér nyersselyemruhát fekete , hímzéssel díszítve, azután egy feketét fehér himsésselő Mindezek a ruhák diszkrétek és amellett mégis oly ragyogóan szépek, hogy alig tudok a csodálkozástól beszélni.

Most egy gyönyörű bolyhos szürke hímzéssel sűrűn fedett íekete seíyernkosztümöt mutat az üzletvezető, mely nck anyaga azt hiszem- a leggyönyörűbb, mit emberkéz valaha készített. Ez lesz a i^yári szezon legnagyobb szezációja.

— Kápráztató! — Szinte nem tudom levenni róla szememet.

Mán goid Béla Kolos;

Nem szabad.

Hogyan ne öltözködjünk — hogy jól öltözködjünk! Az öltözködés alapszabályai, — Mit nem szabad.

Hogy „a ruha tesz! az embert44: ezt az igazságot mindenki ismeri, s főleg minden férfi tapasztalja elsősorban hölgy társaságban. A gyakorlati életben nagy súlya vau ennek az igazságnak, amit íni sem bizonyít Jobban, mint az, hogy írók közöl is sokan vették már tollúkra ezt a kérdést, és novella, vígjáték, színdarab — sőt filmdarab formájúban is lándzsát törtek eme- igazság mellett komikus yagy tragikomikus formában, de a motto mindig ugyanaz volt: ha jól öltözködünk — többet mutatunk.

De most már hogy öltözködjünk? kérdezi az, aki mindenáron, kétségbevonhatatlan bizonyossággal szeretne erre a kérdésre feleletet kapni. Erre a kérdésre pedig nagyon nehéz válaszolni s talán csak annyit lehet: de gttstibns non est disputandam, vagyis ez egyéni dolog, ízlés dolga. Ezért inkább azt fogom elmondani, hogyan nem szabad öltözködnünk, mit nem szabad tennünk, hogy az esetleges jólöltözködést külső hatásában csökkentsük, — hogy az ízléses jó ruhaneműt rövid idő alatt tönkre ne tegyük.Nem szabad a kabát vagy a nadrág zsebeibe nehéz vagy nagyíeríedelmü tárgyakat rakni. Ha már kivételesen meg kel! a zsebet tömni, minél előbb ki kell üríteni, de okveilenü! a ruha levetése előtt.

Nem szabad immkaközben ugyanazt a kabátot viselni, a melyben az utcán szoktunk járni.

Nem s z a b a d a ruhák minőségének és az öltönydarabok számának rovására takarékoskodni. Az olcsó ruha viselés közben rendesen drágának bizonyul

Nem szabad a nadrágot a csatijánál fogva felakasztani, mert kimegy a formájából.

Nem szabad &sy pár cipői két nap egymás után viselni Ha miniden nap válíjwic a cipőt, nemcsak a lábbelit, hanem lábunkat is kíméljük.

N e rn s z a b a d sohasem elmulasztani, hogy a kabátot, nadrágot, kalapot és nyakkendőt el rakás előtt gondosan kikeféljük. A ruhák tartósságukkal fizetik meg a rájuk iordftott fáradságot.

Nem szabad a puha ruhát kemény kefével tisztogatni; csak piszkot visz bele és emellett rongálja az öltönyt. Használjunk mindig; sörtekefét,

N c m s z a b a d télire való el. alváskor elfeledni a ruhát, lehetőleg friss iíjságpapiro^ba

csomagolni; a nyomdafesték szaga jobb óvszer a moly ellen, mint a kámfor.

Nem szabad abban bizakodni, hogy a ruhába esett folt majd eltűnik magától Ki kell azt mielőbb tisztogatni, minél régibb a piszok, annál nehezebben lehet kivenni

Nem szabad folttisztító szerekkel kísérletezni, amig nem tudjuk, hogy melyik mit ér. Legjobb a szabó tanácsát követni

Nem szabad a kabátot az akasztózsinórra függeszteni, hanem egy akasztóvázra vagy egy széktámlányra bontsuk.

Nem szabad a kezet mindig a zsebben tartani, mert a ruha ezáltal is kimegy a formájából.

Nem szabad úgy bánni a selymes cilinder kalappal, mint a puha nemez vagy a panama-kalappal Lágy kefével kell tisztogatni, bársonyteker essél kell lesimogatni és minden hónapban egyszer vasalhatni.

Nem szabad a fehér mellényt deszka- keményra vasaítatni. Csak gyöngén keményi- tessük, hogy sirn illékony maradjon.

Nem szabad a mosónőnek megengedni, hogy a gallérokat összecsavarja; vasalja laposan.

Nem szabad a kezíyüket lapdává gyömöszölni és aztán valami fiókba dobni. Szépen ki kell simogatni a ráncot és laposra nyomogatni az ujjait.

Nem szabad azt képzelni, hogy az ember takarékoskodik, ha a ruhát bármelyik „tisztító" kezébe adja. Jobb valamicskévé' többet fizetni és az öltözetet megbízható szabó kezébe adni, aki tisztítás vagy javítás közben is kímélni tudja.

N e m szabad ugyanazt a nyakkendőt több nap egymásután viselni, Ez nem csak a nyakkendőt rongálja, de mert más-más színű ruhához más nyakkendő illik.

Nem szabad amiatt índtilatoskodni, hogy a 40-es gallér nem megy rá a 41-es nyakszalagra. Tessék elég bő és mégis jól áHő gallért vermi.

Ncm szabad az'uj kabátot kigombolva viselni, rnert olyan lesz a kinézése, mintha lógna az emberen. Legalább egy hétig hordjuk begombolva, hogy . egészen hozzásimuljon a test formájához.

N e ni s z a b a d túlságosan gyorsan öltözködni. Mindennek meg kel! adni. a maga

ídeiét Mangoíd Réfo Kolos,

Az egyik tiszta fehér, a másik tarkán batikolt, a harmadik sárga tarkaszélü, a negyedik fekete crep de chine, maroquin és crep georgette kelmékből.

— Kérem — magyarázza mentorom — ezek a kendők iiégyszögletiiek és a hölgyek apacssze- rücn kötik őket a nyakukra, vagy pedig egyszerűen sálként körlilcsavarják. — Ugyanilyen színű selyemzsebkendőink is vannak, melyeket zsebben, vagy antllopkarkötőbe dugva viselnek.

— Oh, hisz az antilopkarkötő már kiment a divatból.

— Igen, egyszer már kiment, de most ismét előkerült és nagy buzgalommal viselik őkel

— Hát önnek jobban kell tudnia.

— Vannak azután nagy batikolt és hímzett váll- kendőlnk hosszú rojtokkal, mint amilyeneket dé- döreganyáink viseltek. Ezek újból divatba Jöttek és nyáron kabát, vagy cape helyett ilyen kendőket fognak viselni a hölgyek.

— Érdekes, hogy hogyan ismétlődnek a divatok.

— Igen ez roppant érdekes, mostanában volt biedermeier és krinolinszerü divat, inég talán a turnürös korszakot is elérjük újból.

— Isten ments, akkor Inkább maradjunk a mostani divatnál, ez mégis csak szebb. — De azt hiszem, ezzel már végeztünk is. Nem tudna véletlenül valamit a divatos parfümökről mondani? Mert hisz a parfüm egyik majdnem legfontosabb alkatrésze a női toalettnek.-—Erről sajnos nem tudok beszélni; ellenben tessék átfáradni Neruda íllatszertárába, ott bizonyosan többet tudnak.

— Igaza van. Hát akkor fogadja hálás kcszö- uetemeí az útbaigazításért, igazán nagyon szép és érdekes dolgokat láttam és ígérem, hogy a látottakat megírom.

— Oh kérem, nagyon szivesen és ha megint erre jár, legyen szerencsém, szivesen mutogatok egyet mást.

Kezet fogtunk és én siettem a szemben levő Neruda illatszertárba.

Ott végighallgatták kérésemet és az egyik ur fejét vakarva mondotta:

— Nehéz az ilyen kérdésre válaszolni. A parfüm egyéni dolog. Mindenkinek meg van a maga egyéniségéhez ülő parfümje.

— Mégis, talán létezik egy bizonyos divatos parfüm.

— Igen létezik. A párisi Arys-gyár „Un jour viendra" és a „Foxtrotfoelnevezésii, varázslatos, bődiíő illatú parfümök. Ezek mellett ternr szelesen nagyon keresik a Laurigan-t a „d-'Orsay'l is a „Houbígan-í4‘.

— Köszönöm, elég is Tesz már.

Kiszaladtam az üzletből, mert a sok pariiimillat

elkábitott; friss tavaszi levegőt szerettem volna szívni, de mire kiértem az utcára, zuhogott az eső. Egy pillantást vetettem Hoizer kirakata felé. de még mindig nem látszott belőle semmi, mert az embertömeg mintha azóta meg sem mozdult volna, csak néhány esernyő -nyílt ki, hogy az álldogáló kiváncsiakat Megvédje az eső elöl.

Mr j-hényí Mária.

— Szabad kérem egy’s'zőt szólnom?

— Tessék.

*— Nagyon szeretném látni az egyes dolgokat

— Jaj pardon! Igazán majdnem megfeledkeztem erről; annyira belejöttem a beszédbe.

— Hiszen nem baj, de az ezután következőket

megnézem. Igen? \

— Hát kérem, itt van megint egy egyszerűbb ruha, ez tulajdonképpen kosztüm, de ruhának is viselhető. Fehér crep szatinböl készült, sima ; egyenes alja van, rövid sálgalléros kabátja, és , oldalt kis saját anyagából készült kötővel csuk- i ható. A kabát az öv és mansetía helyén, az alj pedig lefelé egyenes vonalban piros hímzéssel van ! díszítve.. A hozzávaló kalap szintén fehér crep szatinböl készült piros hímzéssel és kicsi fehér- piros karimája var:.

— Roppant ízléses. Általában milyen kérem a

kalapdivat? I

Végre kedves mentorom mosolyogva félreteszi a kcf"tűméi. TTán fái, hogy megbabonázom.

— Igaz — sóhajtom — menjünk tovább. Mini! is lehetne még írni? ... Ja igen, persze. Hisz az előkelő világ utazásokra készül, talán találunk valami uíitoalettet.

— Öh, hogyne, hogyne, sőt nagyon szépekéivel! a büszke válasz.

— És pedig. Lássuk csak!

•— Itt van kérem egy nagyon szép szürke uticape, mely nem csak szép, de nagyon praktikus is. Tudniillik a cape-részt le lehet kapcsolni és Így a vonatban nem gátolja a szabad mozgást.

Ez itt egy fekete uticape, fehér-fekete kockás maroqulnapacogallérral.

— Thü! Apacsgallér! Erről jut eszembe, hisz az apacskendőkről, illetve divatsálokról is akarok Írni! Kérem mutasson néhányat.

Előkerült négy darab divatsál.

Szivek

Á sziveket tőrökkel verték S a vértől hizlalt, durva érdek Ma gúnyosan vigyorgó arcát A nyomor és bánat sem pirítja.

De kin alatt,

Kéreg alatt

Dobog a szív és szent zenéjét Á fájdalom tisztára szűrte.

A dermed fen riasztó-űrbe A hangok fehér köntösébe szállnak S bolondos nótát muzsikálnak:

„Jó a melegség, dús, puha fészek Varia a vándort szép pihenőre.

Bénának, betegnek, legyen hű őre A virrasztó szeretet.

Hogy el ne botoljon, hogy mélybe ne essen Szeretve ő is nagyon szeressen.

Az érdes utat mi szürke szivek Kövezzük lággyá.

Egy akarat szolgái vagyunk mi,

Amit akarok, azt ő is akarja.

1 Egy láncba fonódik mindnyájunk karja S igy kaszva a dombra, majd lejtve a mélybe , Egy a másiknak hu menedéke.

Szivek vagyunk csak, csöppnyi szivek | $ nem ostoroz minket a vágya ■ Messzi toronynak, nagy hatalomnak.

Mert az erő palotája Csak ferde utánzat"

A csöppnyi szivek igy énekeitek S a csöppségben nagyságra leltek,

Tamás Lajos.