Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-03 / 76. (524.) szám
Segítsünk! (fi.) Prága, április 2. Ws&rnapről hétfőre virradó éjjel a Bodrog, Latorca és Laborc hármas árja orvul, alattomosan rátört a Bodrogköz magyar községeire. Az éjszaka csöndjét hamarosan betöltötte a vészharangok félelmetes zúgása és fölverte álmukból a békés lakosokat, akik este még nyugodtan, a közelgő veszedelmet* nem is sejtve, hajtották fejüket nyugovóra. Ez az éjszaka örökké emlékezetes fog maradni a bodrogközi magyarok számára, akiket több mint harmincöt év óta nem sújtott ily nagy csapás. A katasztrófa teljes képe még nem bontakozott ki a maga elrettentő valóságában, de a hírek, amelyek eddig befutottak, önmagukban is eleget beszélnek. Emberéletben — még szerencse a szerencsétlenségben — az eddigiek szerint kár nem esett, de annál nagyobb a pusztítás, amit az árvíz anyagi értékekben vitt végbe. Egyes községekben koldusbotra jutott a nép. Állatait, bútorait, szerszámait magával vitte az áradat, sőt több faluban egész utcákat döntött romokba a tomboló vész. A tavasai. vetés n»:gy kiterjedésű területeken elpusztult és a iöldmives fáradságos munkája kárba veszett. A bodrogközi falvakba hívatlan vendégként köszönt be a nyomor és az árvizpusztitotia vidék szomorú napoknak néz elébe. De ez csak egy részlete annak a rombolásnak, amelyet a Tisza rakoncátlan mellékfolyói végeztek. Az Abaujtól Ungig terjedő vidéken számos egyéb helyen is kiléptek a folyók medrükből és kegyetlenül elsodortak mindent, amit útjukban találtak. A pusztítás nagyságáról fogalmat szerezhetünk magunknak, ha arra gondolunk, hogy az áradat keresztültörte a vasúti töltések szilárd falát is és Ruszinszkót napokra elszakította a világról. Súlyos, nagy csapás látogatta meg a keleti megyéket, amilyenhez hasonlóra csakis az öreg emberek emlékeznek. Amikor az amalfii katasztrófa híre megérkezett Rómába, az olasz király uralkodói cs emberi kötelességének tartotta, hogy azonnal elmenjen a veszedelem színhelyére. Hiteles adatok szerint életveszélynek is kitette magát, amikor a szerencsétlen károsultak vigasztalására sietett. De a részvétnek e természetes megnyilatkozásán kívül anyagi segítséget is nyújtott a károsultaknak. A király, majd utána a pápa tekintélyes pénzösszegek adományozásával siettek jó példát adni a magánjótékonyságnak. Mi is hasonló lépéseket vártunk a kormánytól, de ezek —- sajnos — eddig elmaradtak. A katonaság ugyan derekasan vett részt a védelmi és mentési munkákban, de ezzel a hatóságok még nem tettek eleget a kötelességüknek. Ha valamikor, úgy ilyen nagy elemi csapások idején kel! a kormánynak a vigasztalás és a bátorítás igéivel fölkeresni a népet és ami még fontosabb: gyorssegélyt kiutalni az ínséget szenvedők számára. Szeretnék remélni, hogy a kormány erről nem azért feledkezett meg, mert a katasztrófa leginkább magyar községeket sújtott. Szeretnék hinni, hogy a késlekedés oka egyedül abban rejlik, hogy a kormányhoz beérkezett jelentések még nem mutatnak ki olyan nagy károkat, mint amilyenek valóban bekövetkeztek. Elvárjuk, hogy a kormány most már haladéktalanul pótolni ío®a azt, amit eddig elmulasztott. A magyar társadalomra pedig az a kötelesség vár, hogy tőle telhetőleg segítségére siessen véreinek. így diktálja ezt az emberiességi érzés és a nemzeti szolidaritás parancsszava. A romokat újra föl kell építeni. ,a kárvallottaknak lehetővé kell tenni, hogy -hamarosan talpra álljanak és a pillanatnyi Ínségen azonnal enyhíteni kell. Meg vagyunk róla győződve, hogy a magyar társadalom tudni fogja a kötelességét. a mmi sierKMfe rsflflkAlisa meneti London, ápolás 2. Az alísöház tegnapi ffié- s&n tárgyal ták a Sartsamnei bók esz erződé's r atifikálását. Mactionalld felszólaláséiban elismerte azi, hogy a békeszerződések 'sok olyat tartalmaz, amivel nem értettek egyet. Ez a szerződés a .helyzet produkitutraa. Teljesen érthetetlen lenne, ha az angoll kormány eí- ufla'Sftaná a ratifikálást és arra hívja fel a szigmatárius hatalmakat, hogy ismét tárgyaljanak. Semmi sem tetszene jobban egyes ha- Mmaknak, mbitihogyba az egész kérdés újból föHgörbgyötthető lenne és pedig oly körülmények között, amelyek bizonyos tekintetben nem oly kedvezőek, mint azok voltak melyeikkel Gurzonnak Lausarmeban számolnia kellett. Ausztrált és Déíaírika nem csak hozzájárultak: a szerződés ratifikálásához, de felelősséget vállaltaik a tengerszora&i egyezmény garanciájáért is. Angliának ratifikálni kell a lausannei szerződésit, mert különben nincs yége a háborús állapotnak, nem lehet megegyezés, nem lehet barátságos viszony és együttműködés. Ezután a további tárgyalási elnapolták. Dühöng a wiiáradai a Lahorc mentái* KsKiiWötf tudósítónk jeleníése a nagy árvízről Laborcmente, áprtfns 2. Szkan$oruan baktat a vajáni viciuáfes íriiiöffíhá csak értené, hogy a szegény magyar vidék gyászában kell osztoznia. Kör őskor ük amerre a szem ciláit, vpjairzó tenget: a h>a- 'í-agvő Laborc szennyesen hömpölygő hulláma;, amelyek fékevesztetten, niekaszHajodva rontanak neki a vasúti töltés gyönge olSatei- nialk és a mezőik búzatábláinak. Megérkezem a körülzárt Vajóu-ba, A', község jegyzője, Vereb'élyi József és bírája, Tóth Dániel állandóan a mentési mimika rnel- ilett vannak. A községet a szélrózsa miniden frányából fenyegeti a veszedelem, de magát a faluit legjobban az északi irányból hömpölygő ár veszélyezteti, mert innen csak egy keskeny töltés védi a lakóházakat s ha az át- szafcad), a község flefe viz alá kerül. Itt ío-Üyifk a legszorgosabb munka. Itt találkozom a vájárnak lelkészével, ísaálk Imrével is, aki ott van anSradig; ahol1 legnagyobb a veszély. Megkérctezeim, mi a kilátáis? Röviden felel: — A veszély nagy. Dolgozunk. Kinn volt az umgtvárd 36. gyalogezred nyolcvan embere Wagner főhadnagy vezetésével, derék munkát vlégeztelk a vajául nép segítségével, de a ma föltámadt hihetetlen szélvihar néhány óra alatt tönkretette miunkájuk eredményét s három napja éjjel és nappal állandóan emberfői ötti erővel küziködiünk a viharos áradat eden. A víz legmagasabb állása (502 cm.) óta 30 om.-el apadt ugyan, de a szélvihar — :asmiint láthatja— méteres hufámdkaf vet és elsöpri minden munkánkat Embereim ínéi- ki- dülőíben, mert eleinte mfcdémíki egyszerre- dolgozott, olyan nagy és gyors volt a veszély. Most fölváltva bogoznak. ember is, fuvarok is s ha Isten is úgy afoaoá, megbirkóztunk a ma máskor szefid Laborcunkkak -Sietek. Hívnák. — És otthagy. Szeretnék eljutm Albana felé. Nem lehet, mert a víz az utakon némely helyütt kétméteres magasságban zog keresztül. Csónakon közelíteni meg a községieket nem lehet, mert a nagy Viharban a fegbátrabb halászmesterch sem mennek csónakba szállani. Nagyráskáról mégis hirt kapunk: A községiben benn a viz és eddig hét ház omlott össze, tíz házból ki kellett költözni. Bés községben több, mint harminc házba behatolt az ár s öt lakóház dőlt össze. Csieser községet csak Vaján felől ehet megközelíteni a viz még növekedőben, .mert a Latorca még egyre árad. Több alacsonyan fekvő lakást ki kell wrtteni. Hegyi és Mészpest községeket csaknem teljesen, ellepte az áradat, ugyanez a sors jutott ki Kis- rá-ska község háirorrmegyedrészének. Abara ;áisófékvésü házaiban is méteres viz áll. Boly, .Zátony, Véfce 'teljesen viz afe$t, a Okosságot kilakoltatták. Ezeken: a károkon föiHIl métheretleaiek a károk a vetésekben!, 'hászen amerre a szemem lelát, mürdjenütt jó egyméteres a vízállás a dombos részeken is s estalk azok a dombok látszanak ki a szörnyű árból, amelyeket ez aiz aiföícfi nép már „faegy“-nek titulál. Csicserr község egyik Hegöregeibb embere szemiít ez az áradás egy erős méterre! maga- isaibb, mísn't a híres 18-88Aki -volt, már pedig emberemlékezet óta „a- váj itt a legnagyobb kiöntés'4. Ez a nép szokva vau a vázáradáshoz, .hiszen mrmdéu esztendőben előírttá a síkságon összétorílódő Útig. Laborc, Latorca, Onciarva, Tapoly és ezeknek a melékvizei, de ekkora vízre senki sem emlékezik, tehát senki sem tud megfelelni arra a kérdésre: meddig fog tartani a viz lefolyása, mennyi ideig marad a vetéseken, a házakban? Már pedig, ha a vetéseiken soká marad, -tovább, mint hat nap, rrnondj-a az együk gazda, akkor vége a vetéseinknek. A marhát Is, ki tudja, mikor lehet imádd legelőre kihajtani, már pedig a fáik ármány nagyon szükiben van. Így március végén. A váz pedig tovább zug, kavajog. szag- igát -és nem felei a szomorú o-rcátu parasztok ítoérdéseirte... Bodrogszentmária ktSxség- teljeses® elpusztult Kassa, április 2. A Bodrog vize félelmetesen emelkedik. A helyzet percröi-percre su- lyosbbodik. A bodrogszerdalielyi állomás, amelyben a postahivatal is el van helyezve, valóságos szigetet alkot. Királyhelmecen a a vihar kissé lecsillapodott és a veszély csökkent. Zetényben 42, Szóin ócskán 22 ház omlott be. Bodrogszentmária község teljeset! elpusztult. Botlrogmezöt az áradat teljesen elöntötte. Csap, ápriife 2. A latorca tegnap nyolc centiméterrel apadt, de még így is 472 centiméterrel a normális vízállás fölött van. A Tisza 574 centiméterrel a normális vizsziní fölé emelkedett. Tegnap ismét megindult a forgatom az tutgvár—bánóéi vonalon Budapestem megszűnt a veszély Budapest, április 2. (Btödiápesti szerkesz- töségünk teieíamjelerttése.) Budaipestoti a 'Dima áradásával kapcsolatban olyan hírek toinjedtek e3, hogy újra veszélytől Uhet tartom*!. Illetékes helyen kijeterjfették, hogy űrr- ívizveszéiyröl szó sincsen. A római íü-rdö (környékén a viz elöntött néhány villái, akiknek tulajdonosait azonban annak idején figyelmeztették -.arra, hogsr ne építkezzenek az ádtertiM-eai. Óbudán sermmifá!veszedelem- tő] nem kell tartani. A városban a viz elöntötte ugyan az alsó rakpartot, de komoly bajtól nem kell tartani, mert a viz legföljebb hat méterre emeikedheíik- A tegnapi zápor aggocMmalkat ébresztett, azonban szerencsére inhiden veszély elmúlt. A vízállás 580 centiméter. Mégy fontos politikai javaslat Az összeférhetetlenségi-, mentelmi-, sajtó- és lakbér ja vasiatok Prága, ápriiis 2. A nemzetgyűlésen nemsokára tárgyalás ,aJá kerülő kerülő három nagy politikai javaslat: az összeférhetetlenségi és a mentelmi javaslat, valamint a sajtótörvény ugyner e- ázett reformja, még mindig élénk vita tárg: a a koalícióban. A képviselőház folyosóin tegnap az az általunk is föliegyzett hir került forgalomba, hogy a.sajtónovellát a koalícióban fölmerült ellentétek miatt ennek az ülésszaknak napirendjéről leveszik. A hir ebben a formában nern igazolódott be, mivel a koalíció ismét talált megegyezést és a javaslat holnap alighanem már a ház elé kerül. Nóvum lesz, hogy a röpiratok kiadóit, valamint a nyomdászokat is felelősségre lehet majd vonni. A koalíció még mindig nem állapodott meg abban, hogy a sajtóbiróságoknak legyenek-e laikus tagjai is. A szocialista pártok ezt követelik, míg a polgári pártok a tiszta szakbiróságok mellett foglal állást. A novelláról a koalíciós újságírókat tájékoztatták, mig az ellenzéki hirlapirók kívánságaira ezúttal sem voltak kiváncsiak. Az összeférhetetlenségi törvényt minden valószínűség szerint szintén holnap nyújtják be. A javaslat a koalíciós pártok szerint távolról sem lesz olyan szigorú, mint amilyen szigorú javaslatra eredetileg vártak. Azt a tervet, hogy külön összeférhetetlenségi bíróságot létesítenek, illetőleg a választási bíróságnál összeférhetetlenségi tanácsot szerveznek, a közigazgatási bíróság ellenzése miatt elejtették. Az összeférhetetlenségi ügyekben az Ítélkezést a két ház tagjaiból alakított összeférhetetlenségi bizottságra fogják ruházni. Valószínűnek tartják, hogy a kormány javaslata a ház bizottságaiban még nagy módosításokon fog átesni. A mentelmi javaslat legfontosabb újítása az lesz, hogy az elévülést meg fogják hosz- szabbitani, úgy hogy az elévülési határidőt megszakítja az az idő, ámenen át a képviselők mandátumának birtokában van. Valószínű, hogy már a holnapi ülésen kerül a ház elé a lakbértörvény is. A koalíciós pártok körében az elvi nehézségeket még mindig nem sikerült áthidalni. Három pont körül ugynis még mindig nézeteltérések uralkodnak. Egyes pártok azt kívánják, hogy az elhalálozás folytán megüresedett lakásokra ne terjedjen ki a törvényes oltalom, míg más 100 esett-sül. Sf»r»náerl fizetted ma, április 2-áu: Zürichben 16.95 svájci frankot Budapesten —.— magyar koromat Becsben 212300.— osztrák koronát mm »«m~- német márkát ÖL évfolyam ?6. (524.) szám Prága, Főszerkesztő: A Sztovesszkói ®s Rasziitsskói Szövetkezett Eiieazéfá Pártok Felelés szerkeszti*. PETRGGALU OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ ár.
