Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-19 / 90. (538.) szám

tfS aj» Szombat, április 19. Pierpont Morgan európai útja nem függ oseze a magyar kölcsönnel Az amerikai bankár a görög menekültköícsön miatt ment Athénba — Magyarország hely­zete megnyugtatóbb, mint Ausztriáé i— A népszövetség Sgyík pénzügyi szakértőiének nyilatkozata a P, M. H. részére Paris, április 17. Sir A. Salter, a népszövetség pénzügyi szakértője, akinek úgy a magyar kölcsön, mint a szakértői konferencia tárgyalásaiban jelentős szerep jutott, ma fogadta a P. M. fi- munkatársát, aki előtt a következő kijelenté­seket tette: — Smith Jeromosnak, ennek 3 kiváló amerikai pénzügyi szaktekintélynek a meg­bízatásával a magyar kölcsön és az újjá­építési akció nagy tépéssel haladt ©íőrií. Amint' az ujj főbiztos Budapestre érkezik s átveszi hivatalát, a kölcsönkibocsátásí ak­ció előkészítése megkezdődik a népszövet­ség által előirt program és folté elek sze* rint. Ezek között a föltételek között szere­pelnek tudvalévőén: a Jegy-kibocsátó Bank fö'á'litása, amely mint a kormánytól függet­len szerv fog működni; a szanálási javas­latoknak a parlament által való jóváha­gyása; az fnfáciő megállítása, ami egyéb­ként már meg is történt; az uj főbiztos hl- talbalépése, ami közvetlenül husvéi liánra várható; végül pedig az, hogy maga a ma­gyar közönség fog egy pénzügyi müve'et révén bizonyságot tenni az újraépítési ak­cióba vetett bizalmáról. Ez utóbbi is folya­matban van, de magának a kölcsönnek el­helyezésére addig nem történik semmiféle döntő lépés, amíg ezek a fölfcéíe’ck mind teljesedésbe nem mentek, vagyis csak pár hónap múlva. Természetesen nem hivatalos előkészítő akciók addig is folynak, de esők­ről sem hivatott nem vagyok, sem módom­ban nem áll nyilatkozni. —, Párisi szakkörökben — tudomásunk szerint — Smith urnák igen jó neve van és ha nem tévedünk, pénzügyi főbiz'ossá való kinevezéséhez valamennyi érdekelt nagy- és kishatalom egyhangúan megadta hozzájáru­lását. Ez a bizalom kétségtelenül azoknak a nagyszabású pénzügyi sikereknek tulajdonít­ható, amelyeket Smith ur Kínában és Mexi­kóban végzett. Ez utóbbi országban, neveze­tesen a mexikói nemzeti adósság rendezésé­ben Smith ur szorosan együttműködött a Morgan Lívermore and Co. bankkal. Más­részt — az egyik bécsi lap szerint — Morgan legutóbbi útja Athénbe — ahová csak pár hete érkezett meg —, összefüggésben van azzal a szereppel, amelyet ez az amerikai bankház a magvar kölcsön lebonyolítása kö­rül játszani fog. Csakugyan összefüggésben van-e Morgan európai útja és a magyar sza­nálási akció? — Sajnos — hangzott a f(delet —, egy­általán nem. A mai világhelyzetet és a pénzügyi piacot egyelőre más, a magyar kölcsön ügyénél aktuálisabb problémák ér­deklik. Ami Morgan a'héni tartózkodását illeti, az inkább egy másik kofcsönakclóval lehet összefüggésben, amit ugyancsak a népszövetség morális garanciája alatt bo­csátanak ki. A görög menekültek kölcsö- nére célozok. A görög vereség következ­ményeképpen ugyanis Görögországnak mintegy másfél millió meneküli fölsegétye- zéséí kell biztosítania s erre a célra Görög­ország egy nemzetköz? kö’csön kibocsátá­sának a tervével foglalkozik egy év, vagyis körülbelül ugyanannyi *dö óta, min? a magyar kormány. A kölcsön biztosítása érdekében a görög kormány a népszövet­séghez fordult, amely Parment'er ur veze­tésével bizottságot kti’dött ki e kérdés elő­zetes tanulmányozására. Ennek a bizott­ságnak a véleménye Görögországra ked­vező volt. A görög kormány erre — tekin­tette! azokra az aggodalmakra, hogy a kölcsön fegyverkezési célokra, illetve mu- niciőgyártásra szolgálhat — maga kérte egy állandó bizottság kiküldését. Ez a bi­zottság Morgenthannak, az Egyesült-Álla­mok volt konstantinápolyi nagyköve‘ének vezetésével már pár hónap óta működik is Athénben és — amint mondom — nem lehetetlen, hogy Pierpont Morgan útja ez- zepí^kölcsönakcióval áh összeköttetésben. — Morgan Athénből Konstaníinápolyba s onnan Angorába utazott, igaz, hogy Török­országnak petroleumforrásai vannak, ame­lyekre Amerika egyszer már megkapta az azóta visszavont kiaknázás} jogot, érthető tehát, hogy Morgan érdeklődik Angora és Mossul iránt. Magyarországnak ugyan nin­csenek pcíroleumkutjai, de föltehető, bogi, a magyar kölcsön is érdekli az amerikai bankvezért. Talán nem valószínűtlen, az a föltevés, hogy ha már ilyen hosszú íávoHétre szánta el magát bankházától, Morgan Ma­gyarországba is el fog látogatni? -L puhato­lóztunk tovább* — Ismétlem, ennek a föltevésnek sem­mi támaszpontja nincs, — felelte Sir Salter. — Általában, mi a véleménye a nemzet­közi szakembereknek a magyar kölcsön sike­réről? Megvan-e a bizalom Magyarország hitelképessége iránt? Van ugyanis egy véle­mény, amely szerint a csak mezőgazdasági államok hitelképessége sokkal gyöngébb, mint az ipari államoké. Magyarország ese'é- ben az az aggodalom is fölmerült, hogy ha Oroszország talpra áll és mezőgazdasági ter­mékeivel elárasztja a világpiacot, Magyaror­szág fizetőképessége ezt meg fogja szen­vedni. Vájjon osztják-e ezeket az aggodalma­kat a nemzetközi pénzügyi körök? — Ezek nagyon teoretikus föltevések, amelyekkel szemben gyakorlati példákra lehet hivatkozni. Itt van pé’dáu! A rgen ina, amely tisztára mezőgazdasági ország s hi­telképessége mégis a legmagasabb fokon át!. A kölcsönt nyújtók Magyarországra nézve pedig még felesebb garanciát kap­tak, nevezetesen azzal a népszövetségi jegyzőkönyvekből már isin rét határozattal, hogy 1926 után is joguk van főbiztos ellen­őrzésének visszaállítását követelni, ha a kamatfizetések veszélyeztetve volnának. Magyarország mezőgazdasági jellege nem veszélyezteti a kölcsönt. Ellenkezően. Az általános helyzet éppen ezért megnyugta­tóbb, Mint példán! volt az induszfrfá'is Ausztriában. Hogy úgy mondjam: a mező­gazdasági ország kevesebb drámai perlpe- tiát nyújt a szemlélőnek, mint az tnduszt- rlális. Magyarországon nem tör ént és nem történhetik soha meg a pénznek az a ka­tasztrofális elértéktelenedése és ezzel kap­csolatban az a tökéletes demoralizáló, ami Ausztrában állott elő. Ez némileg érthető is. Ausztria közgazdasági élete elsősorban pénzügyi alapokon nyugszik; amint a ko­rona sütyedni kezdett, Ausztria nem tudott élelmet vásárolni, ezzel fö'ütötfe fejét az éhínség réme és ezzel kapcso’atban magá­nak az állami adminisztrációnak a deino- ralizálása Is. Ezek igen kritikus napok vol­tak. Akkoriban teljes letargia uralkodott és például az osztrák papirjegyek előállításá­nak önköltségi ára a paplrér ék négysze- resát-öfszörösét tette. Ezeket az állapoto­kat nem tudora esry olyan mezőgazdasági országban elképzelni, amilyen Magyaror­szág. igaz viszont, hogy Magyarorsz'g nem rendelkezik azokkal a gazdag pénz­ügyi erőforrásokkal, mint Ausz'rla. ezért a pénzügyi föllendülés sem lesz falán olyan gyors, de viszont biztosan és simán meg fog történni. Nagytakarítás a német fürdőkben Á teplitz-schSiiaiii színház megnyílása — Karlsbad} és Marién- b&d készülődései a szezonra A Prága? Magyar Hírlap •kiküldőit munkatársától Prága, április 18. TEPUT25-8CHÖNAU 1919 őszén nagy katasztrófa érte Tep- titz-Sdiőnaít fürdővárost A „Korpánkban11 álló színház egy előadás után rövidzárat kö­vetkeztében kigyulrdt és dacára a megfeszí­tett nrentőrnunlkának, teljesen leégett. Négy üres fal maradt a lángok néhány órai pusz­títása után. Ma a régi színház helyén teljes pampájában áll az uj színház, z teplítz-schő- naui városi .színház, amint ott mondják: a szttdéla-német nemzeti színház. Hallatlan anyagi áldozatok árán —■ az eiő'rányzoá -2 miikő korona helyett 25 millió Ké-'ba került az építkezés — 5 év a’att készült el ez az uj szid láz, T epíittz-Sdhönau büszkesége. A színházépület egy ha aVrrrs köpte xum, vala­hogy hasonlít a budapesti Városi Színházihoz és a tulajdonképpen színházon kívül díszter­met, grandiózus kávéházi és éttermi helyisé­get, a szuterrenben pedig mozgófénykép- szinházat zár magáiba. A szir/mzépülct Bi - z: n drezdai építész tervei szerint épült, ma­gát a színháztermet és a berendezést Linne- badh és Haminer!ing, ugyancsak drezdai épí­tőm: írvészek tervez: ék. A három építész ki­váló munkát végzett a legnagyobb odaadás­sal igyekeztek szülőföldjüknek maradandó pompás emléket aüntaaii. A színházat husvét-vasárnapon nyitjáik meg Wagner Mesterdalnokok cimü operájá­val és már hosszú hetek óta folyik a nagy- takarítás a városban, a fürdőiparikban a szín­ház körül. Az egész város egy nagy ünnep elíkövetkezésének várakozásában él. Minden a színház körül forog, minden ezért történik é smisiden idegen, aki a városba jön, mind en­nek előtt arra a kérdésre felel a lokulpaírio- í izmust ól duzzadó bennszülöttek: „Igen igen, már láttam az uj szíré:ázat és már vol­tam az uj kávéházban. Igen, a színház . . Régi emlékek Újul­nak fel a szem?élődében. Eszünkbe jut a ma­gyar színházért folytatott szinte hős-költe­ménnyel mezé nokelhető sok évtizedes harc a budapesti nemzeti színházért a 19-ik szá' ad elején, a Grassalkovida-teleík, a Ker-epcsi-ut, Széchenyi István, a gyűlések, mndeai. ami a szivünkhöz nőtt eszméhez — a színház a nemzeti önérzet, a nemzeti kultúra legfonto­sabb eszköze — társul . . . És le kell Írni az annyiszor elkaptatok hasonlatot, hogy ..mint hamvaiból feléledt Fhön>x“, áll a teplítz-schö- naui színház és hívja küzdelemre, nemzeti tradícióik megtartására a lakosságot, az ide­gent is. A színház maga mintegy 1300 ü ofoehyel bír, a nagy szinfizteremíhez egy kisebb já­rul, ahol temaraclőadásokat fognak rendez­ni. Meglepő az egyszerű- nemes diiszitése a színházteremnek, de a legnagyszerűbb a színpadi berendezés amelyhez fogható egész Európában nincsen. A színpad egy u. n toíó- sziispad. Ehhez képest a forgó-színpad cél­szerűségi szemponíból sakkal jelentéktelenebb Az uj teplitz-sdiönaui színház színpadán egy­szerre 4 felvonás díszleteit lehet felé piteni az egyes felvonások között alig ke 13 néhány másodpercnyi szünetnek lennie. Az uj színházépület Maga a fürdőiéiep még nagyon csöndes. NTiátny „előidényező14 beteg lakja a hatalmas „Kaiserbad11 szállodáját és most szállingózott két-három fürdővendég a késői renaissance stílusban épüli palotaszer!? EisabeÜh-Ba dba. Tephiz-Sdhönau a köztársaság legrégibb fürdőhelye. Története a népvándorlás mon­da-világának ködéibe vész el. Kelta és tómnál történőim! emlékek jegyzik fel a tepli zi gyógyforrások jótékony hatását. A mai TepHtz-Scliönaunak a vele összeépített Tunt­nál (Turn-Tcplitz) mintegy 45.000 lakosa van. \ város egyszersmind Észak-Csehország legjelentékenyebb kuli űrközpontja. A város egészen német; ma a népszámlálás néhány százalék cseíhot jelez a hivatalnokok, katonák és telepesek révén. A kurlista mostanáig na­gyon kevés szlovenszkói, avagy magyar lá­togatót jelez. 1923-ban összesen 10-en jöttek Szlovákiából 12-en pedig Magyarországból. Teplítz-Sdliönauban tuLajdonkéippeni sze- zó.n nincsen, természetes azonban, hogy nyá­ron aránytalnul nagyobb a fürdovendégek száma, mint télen. Az elmúlt évben több mint 4000 fürdővendég kereste gyógyulását, üdü­lését it(. Reuma, krónikus izüteti-reuimatiz- nius és köszvény esetében, feddásnál, hólyag és vesébántülimaknál Teplite-Schönau ktvá- ’óan használ. Mire. e korok nyomtatásba gördülnek, Teplitz-Schönau pompásan ki van takarítva és váda a testi szenvedőket, de előbb gyö­nyörű ajándékot iryujt a szellemnek, a mű­vészetnek; prozen álja az nj színházai . . g karlsbad Súrolják az utcákat, súrolják a házak fa­lát, az ablakokat, a háztetőket, mindent, mintha' az egész Karlsbad egyetlen suroló- központ lenne. Én még életemben ennyi su« roló-asszonyt együtt nem láttam, mint most Karlsbadban. Hogyne . . . Közeledik a sze- zón, amit itt mindenki nagybetűvel ejt ki. Itt a Husvét, amikor már jönnek messze kör- nyékről a kirándulóik, a két-három napos vein dégek, ezren és ezren és ezeknek tisztaság, rend kell. A nagy szálodák most nyílnak. A büszke Imperiál a hegytetőn, piros telepével, ma még elhagyatott, ma még üres, de néhány nap múlva benépesednek a pompás ap- partamen-ök, a hallban diszkrét zene mellett üdül a beteg és táncol az egészséges. Az Álíe-Wiese (csupa aszfalt és pompás kirakat) végén ott púpos ad ik a fehérre meszelt Prpp- szálloda komplexum, szinte aimfkeatrálisan a hegy alján. Csak a zegyik sgrkot tör: meg a zöld zsalttgateres Auge Gottes cimü szál­loda. amely -r- Karlsbad szerint — azért áll ott, hogy Ís'en-Szeme vigyázzon rá, hogy Pupp ne nőjön az égig. Az Imponál és a Pupp, az Atlantic és a Savy-Wesbend,-Hote3 most különben gondterhes szemükkel néznek a világba. A németországi külföldi-utazási il­leték — 500 aranymárka — alaposan ütöt­te a nyár reménységeit. Nagy szállodák é* a kis lagier-házak tulajdonosai mind aggoda- lommal néznek a németek esetleges elmara­dása elé. Mint derült égből a villámcsapás, úgy ha'ott ez a rendéet. A városi tanács, kurkomisszió és egyéb érdekeitek egyénen­ként és összesen szaladgá'nak Poncius ó!- Pilátusig, hogy a rendeletét megváltoztathas­sák. És panaszkodnak! Szidják a német kor­mányt és szidják a cseh-szfovák kormányt. Mmdepki pesszimista, de én az" hiszem tlo-y ere a pesszimizmusra nincs elég tárgy: ok \ rendelet annyi kibúvót Irgy. hogy vé’erré- nyern szerint az. aki el akar menni K^rsbad- •ba, az el tud majd jönni. Sokkal plauzibitisebb a nagyszerűnek ígérkezett szezon meggynegülése a bécsi frank-derovrt és az ezzel kapcsolatos börze- végelgyengülés köve keztében. Nincs tőzsde- nyereség: nincs fürdőzés, nincs vásárlás a kaflbadi luxusüzletekben. Az egyik nagy hé- csl divatáruház üzletvezetője újságolt ne­kem. hogy a Semmering két héttel ezelőtt egyszerre kiürült. A kétségbeesésre azonban Karlsbadban nincs nagy ok. Karlsbad a mag: világhírű gyógy ényezőive? tíz és tizezereket vonz a világ minden részéből. Amerika. Ázsia. Af­rika épp úgy elküldi betegeit, mint Ang.ia, avagy Franciaország és last nőt ’ca^t Ma­gyarország. Karlsbadban nem hiába nagytakaritanak. Jönnek a vendégek máris és április egyhangú nagy csendjét csakhamar felveri az interna­cionalizmus lármája. Aprcpos, internationa- liznuus ... A német u.catáb’ák mellett mn- demütt ott van már a csefenyelvü utc2fel- irás . . . MARIENBAD Az egyik oldalon, a jobboldalon fehérlő kolostor,, csupa 4—5 emeletes épület, száz és száz szálloda. A másik oldalon, a vö gyben és a hegyoldalon grandiózus villák, a HÓlomodé, a patak, a vígam szaladó .^kis villamos14 és itt ís súroló-asszonyok, kőművesek, mázolók — ez Marienbad április 16-án. A megeredt eső után gyorsam búvik elő a nap. hogy két perc múlva havat vágjon az ember szemé­be az áprilisi szél. Szép ez a Marienbad, április 16-án is szép, de unalmas még. Itt is ünnepi várako­zás. Előkészületek a Husvétra, a lelkekben és előkészülés a zsebekben — a Pénzre . . . Szana Ferenc, a nrarienbadi fürdőbérlő társaság titkára itt is a németországi rende­let miatt panaszkodik, miközben a nagyará­nyú szezon - rendelkezésekről beszél Scwappacber Kursekreiar a városházán büszkén mutatja a temen felen külföldi ér­deklődést. Bauer vezérigazgató az IMos-Mí- ruma-réban nagyarányú ünnepségeket ter­vez a nyárra. Minden, miden ki készülődik, várja a nyarat, a napsugarat, a meleget és a költöző fürdővendégeket. Marienfbad, a cseh világfürdők gyöngye — mint a prospektus mondja — 628 méter magasságban fekszik a tenger színe fölött 13 gyógyforrása van. Glaubenrsóforrásai és természetes szénsavas fürdői tették világhí­rűvé. A vasszulfát moorfürdők páratlanok Marienbadnak 8000 lakosa van, d© szállodái és gyógyházai 40.000 embernek adnak la­kást a nyárra. Maríenbad vHágfíirdő a szó igaz értelmében, minden reklám és minden egyéb ©piteton onrans nélkül. Sándor Sándor dr« I

Next

/
Thumbnails
Contents