Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-19 / 90. (538.) szám

Szombat, április 19.

Á sxojm egylbeMvása, a kfcFMsáöfzo távozása* a határkérdés reisáezés^ és az elbocsátott tisztviselők visszavétele — A rnszinszkői képviselők válaszai a F* M. H. korkérdésére —

Prága, április 18.

fAz elmúlt hetednek legfontosabb poétikai eseményei a legszorosabb összefüggésben állanak a ruszinszkói választások folytán kialakult helyzetiéi. Március 16-án minden képzeletet fölülmúló vereséget szenvedett a kormány Ruszin szkóban,

nemsokára rá ezt a vereséget úgy igyekezett ellensúlyozni a koalíció, hogy a törvényekkel és rendeltekkel ellentétben, egy mandátumot Szerzett a megbukott cseh agrárpártnak, több neti halogatás után azután behívták a parlamentbe a ruszinszkói törvényhozókat, akik a fogadalom letétele után hamarosan nagy bemutatkozó beszédekben vázolták azt a programot, amelynek megvalósításáért ök és a pártjuk küzdenek. Mindezek a mozzanatok az egész állam politikai krónikájának is kiemelkedő fejezetei voltak és a közvélemény joggal kiváncsi arra, hogy lesz-e valami folytatásuk, vagy pedig a kormány megelégszik-e •azzal, hogy formálisan eleget tett a nép- szövetség óhajának, de a lényegben mindent úgy hagy meg, ahogy eddig volt. Különösen négy kérdés az, amely a legszorosabb összefüggésben áll a ruszinszkói autonómia kiépítésével; ezek a kérdések:

1. Az autonóm tartomány gyűlés (a szojm) egybehivása.

2. A kormányzói állásnak szükségessé Vált aj betöltése.

3. Sziovenszkó és Ruszinszkó határainak végleges megállapítása.

4. óz elbocsátott tisztviselők visszavétele. ■>

A képviselőháznak azon az ülésén, amelyen a ruszinszkói képviselők bemutatkoztak.. az elmondott beszédekből kitűnt, hogy ha nem is sok, de néhány pont mégis van,. amelyben Ruszinszkó törvényhozói és pártjai egyetértenek. Ezeknek a pontoknak feszege::ése kívánatosnak látszik, mert. va-, Iá-mennyi ruszinszkói képviselő egyöntetű ] 3 akaratával a kormány is kénytelen volna számolni. Ebből a nézetből kiindulva, kikértük valamennyi ruszinszkói képviselő véleményét amelyeket az alábbiakban ismertetünk. hogy azután hozzáfűzhessük -a megjegyzéseinket

Korlátíi Essdre sir.

(őslakosság autonóm pártja):

— Ha a prágai kormányzat egyszer már a köztársaság érdekében kíván cselekedni, akkor elsőrendű és halogatást nem tűrő kötelessége Podkarpatska R«s autonómiájának azonnail megvalósítása és így a szóim összehívásának előkészítése. Ma már ez nemcsak a nagyantanttai szemben vállait becsületbeli és törvényszerű kötelességet, hanem a köztársaság létérdekével összefüggő tartozása is, mert ma már tisztán láthatja a kormány, hogy eddigi ruszinszkói politikájával csak haragot, sőt gyűlöletet váltott ki, úgy hogy ma például nem lenne sikertelen kortesfogás a kormány részéről, ha az ellenzék letörését a következő választás alkalmával úgy kísérelné meg, hogy a íöszolga- i bírákat, jegyzőket, csendőröket, fináncokat } és más hatalmi szerveket arra utasítaná,! hogy korteskedjenek az ellenzék érdekében, I mert akkor talán és talán csak ebben az egy j esetben szavazna a nép a kormánypártokra. \ Ahol enny’re feszii t a húr, ott nem okos és nem becsületes dolog, azt tovább feszíteni.

— A határkérdés jelenlegi megoldása csak deiglenes lehet és annak végeles rendezésére egyedül a szojmot tartom illetékesnek. A jelenlegi határ sem néprajzi, sem földrajzi szempontból nem kielégítő, de nem íe’el meg a békeszerződések intézkedéseinek sem. A békeszerződés ugyanis a Kárpátok alatti ruténlakta területeket jelentik ki autonómterületnek. A ruténlakta vidék — tudomásom szerint — egészen Poprádig j terjed. Hogy e. területhez azután a tőle | délre fekvő és legnagyobbrészt magyar- j ság által lakott, a volt Ung-, Zemplén- és Abaujmegyékhez tartozó alvidék is hozzászániittassék, az egy olyan természetes és iöldrajzi és gazdásági szempontból másként el sem képzelhető követelmény,

szinszkói lakosság törvényes képviselőinek és a prágai kormánynak kölcsönös megegyezése utján jöhet léire. Nézetem szerint ebben a kérdésben már a közel jövőben megteszik az első lépéseket. Pártom minden eszköz igénybevételére hajlandó, hogy Ruszinszkó igazgatása a ruszinszkói nép kezébe kerüljön. A kormány jóakaratával a szojm még ebben az évben összeülhet és a kormányt sok gondtól és bánattól megkímélheti.

— A határkérdésnek te, amelyet a csehszlovák alkotmány értelmében a parlamentnek és a szóimnak közösen kell megoldanlok. szintén napirendre kell kerülnie és a megoldást elő kell készíteni. Mi sürgetwi fogjuk, hogy a ruszin—szlovák vegyes bizottság minél előbb összeüljön és megkezdje a határ- megállapítási munkálatokat. Addig is biztosítani kell a mai Szíovenszkóban (Zemplén-, Sáros- és Szepesmegyékben) élő orosz lakosság érdekelt.

— Nézetem szerint konnányzókérdés nincsen. Semmi sem történt, ami azt a nézetet igazolná, hogy kormányzóváltozásnak kell bekövetkeznie. ISeszkid Antalnak, a jelenlegi kormányzónak semmiféle, sem közvetlen, sem közvetett befolyása nem volt a választások irányítására. Már csak ezért sem viselheti a felelősséget a választások kimeneteléért. A kormányzói méltóság ma még úgyszólván csak ^tiszteletbeli méltóság *, amellyel semmiféle befolyás nem jár együtt az ország köz- igazgatására, valamint a politikai és gazdasági életre. Ha a kormányzói állást tiszteletbelinek tekintjük, ükkor ki kell jelentenünk, hogy Beszkid kormányzó jó helyen van. A kormányzókéraés csak a szojm összeillése

! amely Podkarpatska Rus életképessége í szempontjából elkerülhetetlen, de amelyben ' csak az összehívandó szojm lesz jogosított } határozni,

— A kormányzói állás betöiíésének kér- | elésében nem szívesen nyilatkozom, mert | biztosan tudom, hogy a kormány semmiseire sem nevezné ki azt, akit én javaslatba

1 hoznék. Csak annyi kívánságom van, hogy az illető valamely olyan pártból neveztessék ki, amely a választásból győztesként került ki és képes is, akar is békét és megnyugvást teremteni.

— Magam is elbocsátott tisztviselő vagyok, fizetés és nyugdíj nélkül és így teljesen cgyüttérzefc elbocsátott íisztviseletársalm- mal, de együttéreznék velők akkor is, ha nem volnék is elbocsátott tisztviselő, mert őket a háború legnagyobb áldozatainak tekintem. Akik meghaltak és özvegyet, árvát hagytak hátra, legalább egyénileg nem szenvednek már, de elbocsátott íisztviselötársainmak saját. szenvedéseiken kiviii maguk előtt kell látni igazságtalanul és ok nélkül éltező és rongyoskodó családjukat. Csodálom azt a íelkiismeretíenséget, amit a kormánypártok tagjai ebben a kérdésben kimutatnak, és ha eljárásukat a ruszinszkói példa szerint mindenütt szégyenteljes bukás fogja követni, akkor a közhangulat kialakításában jelentős részt fogok hdajdoniíani a sok ezerre menő éhező tisztviselőnek, családtagjainak, a nyugdíjasnak, rokkantnak síb. Nekünk pedig nem lehet más kötelességünk, mini szervezni a társadalomnak ezt az elhanyagolt mostoha gyermekéi

Kártyák János

(ruszin disszidetis aiítonórnista):

— A szojm azonnali összehívását föltétlenül szükségesnek tartom. A ruszinszkói nemzetgyűlési képviselőknek a prágai parlamentben való részvétele voltaképpen centralista megnyilvánulás, mig az autonómiái a szojm összehívásával látjuk összefüggésben. A szóimnak kell határoznia Ruszkíszkő ösz- szes feelügyeiöen, amelyek közül az adóügy a legsúlyosabb.

— Ruszinszkósiak a békeszerződés alapján a Fchér-Tiszátó! a Poprádig kell terjednie- Ruszinszkó és Sziovenszkó határát egy olyan bizottság állapítsa meg, amelynek öt szlovák és öt ruszin tagja legyen. A bizottság elnökéül Masaryk köztársasági elnököt szeretnek megnyerni. Amennyiben a bizottság működése nehézségekbe ütköznék, akkor egy külföldi semleges bizottságot kérnénk föl a döntésre.

— Az elbocsátott tisztviselők kérdésében az a nézetem, hogy vissza kell helyezni állásába az egész régi rezsimet. Főképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskolatigy vezetése ruszinszkói szakember kezében legyen. A nyelvkérdésben nem alkuszunk. Hivatalos nyelv a ruszinszkói ruszin nép nyelve legyen— Legfőképpen követeljük a pénzbeváf- íás revízióját. A hadlkölcsöncimleíeket Í:1 arányban ismerjék el. Követeljük a vasúti fa| rifának leszállítását A gyümölcstermelőket j szállítási díjkedvezményben kel! részesíteni ! A romániai gazdasági állatok importját meg ! kell könnyíteni. Romániával vámegyezményt j kell kötni és a román invázió aiait okozott S károkat azonnal meg kell állapi tani s a kárterítési összegeket ki kel! fizetni.

— Ragaszkodunk a régi hitelszövetkezetek azonnal való életrekelíéséhez. A kormány térítse meg e szövetkezetek Magyarországon rekedt tőkéjét és számoljon el a magyar kormánnyal.

— Politikamentes és igazságos földosztást követelünk minden árdrágítás nélkül. Földet csak az őslakosok kapjanak. A vagyontalan földigénylőkpek olcsó kö-csönt kell biztosítani és a szegény nép számára e’e- gendő legelőt kell biztosítani, mert a ruszinszkói földművesnek csak az állattenyésztésből lehet haszna. Gazdasági minfaiskolákat kel! szervezni, azoknak vezetését pedig őslakosok kezére kell bízni. A hatóságok ne politizáljanak s az ellenzéket ne üldözzék.

— Rendezni kel" a felekezeti tanítók fizetését. Állami támogatásban ke!! részesíteni az

v á• ' ■ v wkjwp. iiion1 r 1 ima

ungvári görögkatofikus ruszin női és férfi j tanítóképzőket. A ruszin erdők eladása ellen > a legerélyesebben fogunk tiltakozni. Elvárjuk,! hogy a sóuiafcnot Szlatinán, vagy Ruszinszkó más városában fogják fölépíteni, nem pedig I Olrraifzben. Meg keli építeni az ungvár— j buszti vasútvonalat Tiltakozunk a 192 száza-j lékos községi pótadó ellen. Követeljük, hogy j a kormány intézkedjék az iránt, hogy a ha- j íármeníi községek lakosai Romániában fekvő birtokaik terményeit akadálytalanul szállíthassák be Ruszinszkóba. Követeljük, hogy állami tanítóinkat azonnal véglegesítsék és tegyék ismét kötelezővé az- iskolákban a vallásoktatást.

Gáti dr.

(kommunista). j

A nyilatkozat elől kitért, de bejelentette,} •hogy a Rude Právóban válaszolni fog ruszin- ■ szkói képviselőtársainak lapunkban megjelent , nyilatkozataira. A választ érdeklődéssel j várjuk, j

Meiías Mojmir

(cseh szociáldemokrata):

i

— A ruszinszkói szojm kérdése nem | probléma a cseh-szlovák köztársaság korma- j nya részére, mert a szojm összehívását a cseh-szlovák köztársaság alkotmány le ve le biztosítja. A kormány élén ma olyan premier s álí, aki közreműködött annak az alkotmány- j nak létrehozásában, amely Ruszinszkónak azj autonóm szojmot biztosítja. A szojm összehívásának időpontja azonban még kérdéses, ami érthető, különösen Smerá! doktornak, a kommunista párt vezérének nyilatkozata után. Sme* áj ugyanis április 9-én a Ruszinszkó bán létesítendő szovjefkormány, vagyis egy antte parlamentáris rendszer mellett foglalt állást. A szovjet hivatalos lapja, az Izvesztija április 5-én, a ruszinszkói választások megejíése mán azt hangoztatta, hogy „aki a választások alkalmával a kommunistákkal tartott, az Szovjeíoroszországgai tartott*. Ezenkívül mindnyájan, a kommunistákat is beleértve, tudjuk, hogy március 16-lks választási sikerük eíemer jellegű (legalább is abban a mértékben. ahogy az múlt hó 1.6-án történt). Ezért érthető, hogy a kormánynak számolnia kell ezekkel a körülményekké! és Igazodni kell hozzájuk.

— A kormányzói kérdésben nem felelhetek: sem én, sem a pártom. Ez a kérdés a koalíció és a kormány ügye.

— A határkérdést azok a testületek fogják megoldani, amelyeket az alkotmány állapit meg.

— Az elbocsátott tisztviselők kérdésében, nézetem szerint, diszíingválni kell azok között a tisztviselők között, akik nem tették le Idejében a hüségíogadalmat a cseh-szlovák köztársaságnak és ezért bocsátották el Őket, illetőleg, akiket valami fegyelmi vizsgálat eredménye alapján bocsátottak el és azok között a tisztviselők között, akiket egyéb okokból bocsátottak el. A cseh-szlovák kormány, nézetem szerint, különös méltánylást érdemlő esetekben eleget tehetne talán az utóbbi kategóriába sorolható elbocsátott tisztviselők kérelmeinek. Azonban ezt a kivételes } reaktiválást nagy mértékben korlátozza a; kormánynak az a határozata, hogy öfidősze-! rint semmiféle ujj tisztviselőt nem alkalmaz- j nak, illetve nem reakíivákiak.

Gagatkó András dr*

(trudo'va partija):

.— Mint a írudova-párt képviselője, úgy én, mint pártom azon az állásponton vagyunk, hogy Ruszinszkó autonómiáját a ruszinszkói őslakosság és az egész köztársaság lakosainak érdekében minél előbb meg kell valósítani. Az autonómiának úgy politikai, mint gazdasági téren annál nagyobb lesz a jelentősége, minél előbb fog megvalósulni. A megvalósulást azonban megfelelő előkészítő- munkálatoknak kell megelőzniük. Elkerülhetetlenül szükséges az autonóm terület alkotmányának, alaptörvényének és az autonóm tar- tománygyülés választójogának elkészítése, il- j letve szabályozása. Ez azonban csak a ni-!

után válik aktuálissá és akuttá.

— Áz elbocsátott tisztviselők kérdését nem ismerem annyira, hogy nyilatkozhatnék róla. Talán más alkalommal. Nézetem szerin1 mindazokat, akiket komoly ok nélkül bocsátottak el, vissza kell és vissza fogják venni

Eamissxky József ár.

(cseh agrárius):

— Gagatkó és Necas képviselőtársaim inai együtt permanens ruszinszkói bizottságot létesítettünk. A bizottság állandó érintkezésben áll a kormánnyal. Erősen szorgalmazzuk Ruszinszkó legégetőbb kérdéseinek mielőbb való megoldását. Ezek között első helyen áll a szojm összehívása. A ne író: s-így illésnek előbb meg kell hoznia a szóimról szóló alaptörvényt s csak azután tehet a szojm összehívásáról közelebbi terminust mondást— A kormanyzókérdés, nézetem szerint, tárgytalan, mert Beszkid kormányzó teljes mértékben bírja a kormány bizalmai

— A határkérdés megoldását egy ruszin.—szlovák vegyes bizottságnak kel! előkészítenie. A határkérdést véglegesen a csehszlovák nemzetgyűlés és a ruszinszkói autonóm szojm együttesen fogják az alkotmánylevél értelmében megoldató.

— Az elbocsátott tisztviselők kérdésében pedig az igazságosság és a méltányosság alapján állok.

Aiirót ezekből a nyisaikoza tokból kitü- nák, a szO'üm egyb elhívását valamennyi képviselő egyaránt követeli A kormánypárti képviselők között is vannak olyanok, akik még ebben* az esztendőben szeretnék a szóimét működésben iáink A kormány azonban, amint az különösen Necas nyilatkozz iában jut kifejezésre, fél attól, hogy a szojmiban ismét az ed-esizák jutna többségre és ezért a jelek szerint el akarja ódázsti az •autonóm ország- I gyűlés egybehív ását.

Í A kormányzói kérdésbe® homlokegyenest j eltér az ellenzék vétermérjye a ruszinokéi j trojkáétól. Az eUenzéki pártok ugyanis Be szikid kormány .zó távozását és helyének vala- mély'ik ellenzéki párt tagjával való betöltéséi követelik, míg a kormánypártii képviselők azt hangoztatják, hogy BeszÜcifd távozására nincsen szükség.

A határkérdés tekintetében valamennyi párt követeli annak sürgős rendezését és Ru- szinszkó terülietének kiegészítését, legfeljebb azokban a részletekben van közöttük eltérés, amelyek a határkérdés rendezésének módját illetik.

Ami végiül az elbocsátott tisztviselők kérdését illeti, fontosának tartjuk kfeanelni, hogy a kormánypárti képviselők sem zárkóznak el ridegen a visszavétel elő. Még Necas is kívánatosnak tartaná azoknak a tisztviselőknek visszavételét, akiket nem a fogadalom íetéte- | fémek elmulasztása, vagy fegyelmi vétség 1 okából bocsátottak el.

rmmn'iniimir

. s r, w iAAA jám előtti korszakba vezethető vissza az igmáUdi Reserüvazl

m SíLÁ * íÉS e BS képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a földB

KmJ m. t liÖ % f|, ^MIS MÜ* .gyomrában, (felfedezve Schmidthauer A. által az 1863. évben) s mint ilyen^

___; á....................á'... '............................................. páratlan természetes gyógyszeren s egyéb SíClStó betegségeknek!

Kaph

ató minden gyógyszertárban és jobb ttiszérüzletben. t«io Rendjeies adag reggeiizés előtt fél pohárral. ^ „IGMANDi^ ne n tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel |

•. • 1