Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-16 / 62. (510.) szám

fi| lü. évfolyam 62. (5IÍE) szám jjj& ^ v^ll!^^^/ Prága, vasárnap, 1924 március 16 &ga[,—___ - A&P .- ^ ”' üdü^ _______________«w*w m Előflzetósl árak bel- ós külföldön: Jf/ifiiSS^El W %£s*%r\Jr JL7 %M SJiJS. AUg/lkJC^ x'**, jfWgiwWaUUilhtMgK'aayfiE!^^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszíoszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok poétikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACI1BARTH ERNŐ dr. Hinta, balinta... (g.) Prága, március 15. Itt a demokráciának nevezett hinta­balíinta játék fotyiik. Miikor a hkita kirepül, akkor Benes örökké mosolygó arca tart nép- szövetségi előadásokat a leszerelésről, mikor visszaesik a szlovenszkói és nuszinszkói táv­latiba, akkor a szuronyok erején fóMpüiő kormányhatalom fojtogaitásait élezzük a tor- burJaMi. Mikor kifelé lendül a játék, akkor a kormány hajóhintájának Lütamjai jasszos pöikhendiségigel mntogatnak arra, hogy itt a fölnnaigasztosailt demokratious konszolidáció eldorádója van s amikor visszazuhan a hinta belejut abba a korrupciós és pamamás lég­körbe, ahol duzzadnak a zsebek és uralkodik a koalíció fcormányhataítrria. He feldobom fehér, ha leesik sátrga és szaga van — erre minden felnőtt játékos azt mondaná: tudom, ez a záptojás, pedig óriási tévedés lenne a találós kérdésnek ily meg­fejtése, mert ez a prágai viszonylatba beál­lítva, nem más, nrnt a kormány politikája, amelynek van egy feldobott oldala, amiről Benes ábrázata mosolyog és van egy föld- raznihanó stádiuma, amikor pemetpáns bűz facsarja az ember orrát és a bűz panatna- szagu, benzinillatu és szeszatmoszférás. Ez a nem Ízléses és nem is szellemes társasjáték folyik előttünk, akár tetszik ne­künk, akár nem és sokszor elves"! ?.ked­vünket attól, hogy a komoly politika elvert alkalmazzuk azokkal szemben, akik a politi­káit kisajátították a saját számukra és a saját zsebük számára. Sokszor a politika .naga- sabbrendüségéből fakadó ízlésünket kell leküzdenünk. amikor a kormányról kritikát Írunk, de még többször kell komolyan gon­dolkodnunk azon, meddig tarthat még ez a játék, mikor szakad el az a hiiritakötél, melyet alaposan megíoszJányositofit már az örökös hinta-balintával járó súrlódás. Most, amikor a demokráciával való já­téknak egyik igen jellemző fejezete záródik le a messzi Ruszímszkó határain belül, amikor úgy pergett előttünk a terror és a hatalmi visszaélések filmje, mint a legszenzációsabb politikai ponyvadráma jelenetei, el vagyunk készülve arra, hogy holnapután teleüvölti a kormány sajtója a nagyvilágot és a keztyüs- kezü, benesi hangon szóló Pnager Pressétől kezdve, le a legsötétebb kloakáig: a perditák életéből írás-modort merítő Reggelig, mind azt fogja szóiamozni, hegy a cseh-szlováik kormány megnyerte a rusziinszkói csatát még akkor is, ha az ellenzéki mandátumok több­sége kerül ki a választásból. És szólaltak majd a kifelé irányzott szirénák és zümmögik a népszövetség, a külföld, az antant és minden számottevő külpolitikai tényező felé, hogy a cseh-szlováik kormány megtette a köteles­ségét, alkotmányosan bekapcsolta a köztár­saság parlamentáris rendszerébe Ruszinszkót, amelyet életfogy tiglanjag fizetendő havi 4000 koronás pártfőtitkári fizetéssel alkalma­zott és a prágai demokrácia tanszakára ki­képzett nevelővel emelt ki a magyar elnyo­matás Ijulturposványá'ból a saját demokrati­kus Ararátjára. Ha 'gy lesz, akikor nem fogunk csodál­kozni. Akkor e megszokott hintázás játékát konstatálhatjuk csak és bizony tékát annak a meggyőződésünknek, hrgy ez a játék mind­addig zavartalanul folyhat, amíg az európai palit'ka annyira el lesz fogla'va a saját hintá­zásaival. hogy sem ideje, sem koncepciója nem lehet ahhoz,' hogy a középeurópai pro­blémát átfogóan megragadja és belássa azt, hogy minden észszerű, igazságos és békét akaró politika az utódállamok nemzeti kisebb­ségeinek igazságára, nyugalmára, békéjére és a valódi demokrácia beiállitá&ára van utalva. Mindaddig, amg a demokrácia normáHs fejlődési tünete nem nyilvánul meg az uíód- á'lamok bel- és külpolitikai rendszerében, amíg a demokrácia áliamalakitó forradalmi formája át nem idomul a legújabb an „kon­zervatív demokráciának" nevezőit stádiu­mába^ a békét lángba borítja az a fejlődési korcstünet, amely a forradalmi demokrácia helyébe a demokrácia terrorját léptette. A demokrácia nevében terrort űzni, a demokrácia hangoztatásával és terror fiuk alkalmazásával választásokat produkálná és azután kifelé hintázni és úgy mosolyogni, mint akinek a Jegrendiezetfebb a szénája, vakmerő játék, a politikai morálnak aroulcsapáisa, ami után azonban, sajnos, ma nem a morál képe dagad föl, de a legtöbbször a mi fejünk fáj­dul bele. A fejűik . . . amely már úgyis szédül attól a sok hintázálstól, amit néznünk kell napról-mapra, mint ingyenes produkciót, a politika legzavaTOisabb vurstlijában. Ismét kisért Poincaré és Macdonald találkozásának hire London, március 15. (Saját tudósítónktól.) A Morgan bankház állítat Franciaországnak engedélyezendő doiláifcöllosön hat hónapi le­járati időre vollt tervezve és 5 és fél százalé­kos lkamat mellett történt volna folyósítása. Most a 'lejárati határidőt külleme hónapban állapítják meg s a kamattétel hat százalék lesz. Londoni'pénzügyi körök úgy tudják, hogy a kölcsönt Franciaországnak csak azzal a feltétellel fogják biztosítani, ha Franciaor­szág elfogadja a szakértői bizottság javasla­tát. Berlin, március 15. (Sajá t tudósítónk tők) Londonból jelenük, hogy (hivatalos körökben meg vannak győződve arról, hogy Macdonald- és Poincaré ia függő kérdésekben meg fognak egyezni Poincaré kénytelen lesz a Ruíhr- politikáját mérsékelni. A két miniszterelnökf találkozni fog és tárgy adni fog Franciaország biztonságának kérdéséről, amely .alkatom­mal Müaodorcaild azt fogja javasolni, hogy .a kérdés mégoMásámá? vegyék igénybe a nép­szövetséget. Véres összeütközés Ázsiában Manila, március 15. A Filippini-szigetekey, a lanaoi vidék környékén a száműzött bensziMöhek és a csendőrség között összeütközés történt, rneíy- 3$ aegyveajiyoíc bennszülött életét vesztette é% két csendőr megsebesült. A lengyel szejm a népsz&veis% ellen Varsó, március 15. A szejm fog-inapi iiliésje elfogadott egy, a mcmeli kérdésre vonatkozó határozatot, melyben a többi között IkijeUen- ti‘k, hogy a népszövetség tanácsa a Dawis Norman által előterjesztett javaslíalt alapiam megnyirbálni készül Lengyelországnak a nagyköveti konferencia által biztositötit jo­gait. A szejm tehát felszólítja a kormányt, hogy minden eszközt ragadjon még, hogy megtartsa Lengyelország amúgy is minimális jogait. — Zamoyszki külügyminiszter kije­lentette, hogy a kormány miniden lehetőt megtett arra nézve, hogy megóvja Lengyel- ország jogait a Memel-vildékem. Pasics tárgyal az ellenzékkel Belgrád, március 15. A kormány tár­gyalásokat kezd az egyes ellenzéki pártok vezetőivé! e-gy koalíciós kabinet létesítése végett. Mussolini a lengyel kölcsönről Róma, március 15. A minisztertanácsban Mussolini a nemzetközi helyzetről tett jelen­tést. Kifejtette, hogy a jóvátételi kérdés uj fázisába lép, amint a szakértők beterjesztik javaslataikat a jóvátételi bizottsághoz. Olasz­ország álláspontja ismeretes és ezt a tények realitása igazolja. A Jubaföld kérdéséről tár­gyalás folyik Olaszország és Anglia között- Beszámolt arról, hogy a tizenhéthónapos fascista uralom alatt kilenc kereskedelmi /szerződést kötöttek. Beszámolt a Lengyelor­szágnak adott kölcsönről is és kijelentette, hogy az olasz kormány nem csak engedé­lyezte a kölcsönnek Olaszországgal való emisszióját, de különleges esetekre, igy pél­dául háború esetére kezességet is vállalt a hitelezőkkel szemben. ♦ » ö ♦* 4 <K- «>«-5 » 0» A * * ». 100 cseíi-szl. keronACrt fizettek ma, március 15-én! Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben —.— osztrák koronát ierliáen Í221008Q00Ö0C0*— német márkát SienMváng Jézseí az aktuális politikai kérdésekről A német autonómistákról, az egységes ellenzéki biok­ról, a néppárt és a magyarok együttműködéséről és a panamák politikai következményeiről Beje, március 14. Egy esztemidleíjíe már, hogy Szlovén szkó magyarságának egyik, még ellenf eleiünk által is nagyrabecsült politikai vezére, Szent- Ivány Józsiéi miagyar kisgazdapárti képviselő és pártelnök betegsége miatt nem vehet részt a közéletben. Ebben az esztendőben — amelynek ő csak passzív szemlélője lehetett — a magyarságnak súlyos küzdelmeket kel­lett végigharcolnia. A legnehezebb harcok idején nélkülöztük azt a Szent-Ivány Józsefet, akit a Gondviselés a magyar nemzet egy# leglhiivaiottabb vezérének szemelt ki s akinek kényszerű távollétét küzdelmeitől a szlloven- szficói magyarság fáljdalimaisan érezte és fáj­dalmasan érzi. Betegsége óta csak egyszer szerepelt a nyilvánosság előtt, amikor a községi és megyei választások előtt szózatot intézett Bejéről a sajtó utján a magyar néphez. Ettől az emlékezetes politikai megnyilatkozástól is már hét hónap választ el bennünket s azóta a politikai életben a szilovemszkói őslakosság jövőjét közelről érintő problémáknak egész sora vetődött fel, amelyekről Szent-Ivány József véleményére mindenki kiváncsi. Épp ezért a betegségéből fölépült, de még lába­dozó képviselőt fölkerestük bejei otthonában és fölkértük, hogy a legaktuálisabb kérdé­sekről nyilatkozzék lapunk számára. Szent-Ivány Józsefet a legmelegebb csa­ládi környezetiben találtuk. A ma>gyair csa­ládok igazi mintaképe a Szent-Iváoy-család, ahol a hosszú betegségtől fáradt családfőt azzal a rajongó szerettek és határtalan gyön­gédséggel veszik körül, ami a legbiztosabb gyógyszer minden betegség ellen. És Szent- Ivány Józsefről örömmel állapíthattuk meg, hogy ismét a régi Szent-Ivány József kezd lenni Az erős szervezetet ugyan alaposan megviselte a nagy fájdalmakkal járó, hossza­dalmas betegség (izületi gyulladás) és a be­tegség utótünetei még minidig kísértenek, azonban az egészség fokmérője, a régi mun­kaképesség és szellemi rugé’komyság is foko­zatosan vissztérőben van már. Nem lehet messze az idő, amikor teljesein fölépült kép­viselőnk nemcsak a bejei gazdasági tanfolyam előadói asztalához, de a politikai küzdőtérhez is visszatér és régi fáradhatatlan energiájával ismét ki fogja venni részét képviselőink és pártjaink nemzetvédő munkájából. A képviselő úrral folytatott, hosszú beszélgetés során . nagy nyilvánosság szá­mára a következő kérdéseket és válaszokat rögzítettük meg: Mi a véleménye Képviselő Urnák a német munkaközösség múlt heti állásfoglalásának je­lentőségéről? Vájjon a német polgári pártoknak eme határozott autonómista orientálódása nyo­mán várhatjuk-e a közeljövőben az ellenzéki pártok autonómista blokkjának megvalósulását? — A németek önkormányzatra való tö­rekvése nem uj. Ez a h:ggadtabban gondol­kodó németség programja, szemben a radi­kális ellenzékkel, mely az önrendelkezés alapját tartja vagy tartotta kizárólagos pro­gramjának. A német pártok többsége ma már az Önkormányzatot kívánja s ezáltal a cseh­szlovák állam kereteibe bekapcsolható poéti­kai orientálódást követ. — Az autonómista blokk megvalósítása nem azon múlik, vájjon milyen politikai pro­gramot, vagy — ha úgy tetszik — orientáló­dást vall és keres valamely párt. Hiszen az összes ellenzéki pártok már eddig is a föde- ralisztikus államot követelték. De vájjon le- hetséges-e azokat a különféle ellentéteket áthidalni, melyek az egyes ellenzék] pártok között, főleg gazdasági világnézeti és taktikai kérdésekben vannak? Ez csak akkor lesz lehetséges, ha az ellenzéki politikában bi­zonyos konszolidálódást, más szóval az egy­séges irány megállapításának szükségét min­den árnyalat belátja. Remélem, hogy végre is a jobb belátás felülkerekedik. , Miután Körmendy-Ékes Lajos tír. képviselő ur késmárki beszéde ismét az érdeklődés köz­pontjába állította a Szövetkezett Ellenzéki Pár­tok és a Szlovák Néppárt együttműködésének . kérdését, sziveskedjék e szükséges együttmű­ködés gyakorlati lehetőségeire vonatkozó véle­ményét kifejteni. Nevezetesen, miiben látja kép­viselő Ur az együttműködés akadályait és mily utón látja lehetségesnek az együttműködés gya­korlati alapjainak megteremtését? — A mi részünkről, véleményem szerint, érzelmi akadályai az együttműködésnek nincsenek. Mi a szlovák népet támogatni akarjuk nemzetvédelmi küzdelmében, a szlo­vák nép minden rétegével való testvéri együttélésre törekszünk és azt tartjuk, hogy az követi el a legnagyobb bűnt, aki a két nép között egyenetlenséget szit. — A felelősség azonban, mellyel népünk­nek és az utánunk következőknek tartozunk, kötelességünkké teszi, hogy a magyarság nemzeti L maradásának biztosítása érdekében szükséges teendőkről meg ne feledkezzünk és a nemzet érdekeit megfelelően körül­bástyázzuk. Mi a véleménye Képviselő Urnák a kor- kormánykoalició erkölcsi alapjait jellemző közé­leti korrupcióról, a világra szóló közéleti pana- maboírányokról s ezeknek politikai következ­ményéről? — Mi régen tudunk a korrupció létezé­séről és nem győztük eleget ostorozni a ki- sebb-nagyobb visszaéléseket, most elégté­telül állapítjuk meg, hogy igazunk volt, mikor azt mondtuk, hogy a mai rezsim nem képviselheti a nép akaratát. A korrupció és a közéleti panama újabb kipattant esetei siet­tetni fogják a rendszer bukását, bármennyire igyekeznek is a mértékadó tényezők védel­mükbe venni az úgynevezett „magasabb po­litikai érdek“-et. Szlovenszkó magyarsága közvéleményének adunk kifejezést, amikor érdeklődünk még az iránt, hogy mikorára remélhetjük Képviselő Urnák teljes felépülését és az aktív politikai életbe való visszatérését? — Jövendölésekbe bocsátkozni nem aka­rok. A legóvatosabb rekonvaleszcens élet­módjára vagyok ma is kényszeritve. Bizom Istenben, hogy betegségem még mindig jelentkező tünetei egyszer mégis elhagynak és energiám, mellyel ezelőtt dolgoztam, visszatér. (fg.)

Next

/
Thumbnails
Contents