Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-30 / 73. (521.) szám
||Í 8^ H. évfolyam 73. (521.) szám Főszerkesztő: PETRÖGALLI OSZKÁR dr. A Szlovensxkói és Roszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A ramnszkói választások és a demagógia (p) Besztercebánya, márcáus 29. A kormánypártok sir iát a lezajlott ímeaiw zetgyülési várásatásoknál az éretten oépnéi termékeny talajra talált iéSrteáe® demagógia ásta meg. így olvassuk ezt a nagyszámú cikkekben, kítetentesekben, amelyeket a kormánypártok íiotaböitásaítol az újságok hoznak nap-nap után. A demagógia mellett szerepe volt — ezt Is hozzáteszik — a páhnkátuaík, a pénznek és a terrornak is. Intézzük eí röviden először ezt az állítást. Helyes, Rusztoszkóba® szerepet játszott a demokrácia nagy óbb dicsőségé re a pálinka is, a pénz is. a terror s különösen a hatósági terror is. .Akiknek betekintésük votí a konmónypár toknak, s különösen az agrárpárt 'és az utóbbi magyar függvényeinek választási pénztárába, akik hallatták e papiak kort-seinck hjvaíkodó lejelentéseit az anyagi eszközök bőségéről akik a kormánypárt híveinek mulatozásait s e imáato- z ásóknál folydogáló pálinkát látták, akik jelen voltak feloszlatott elteriizéki gyűléseken és akik szemtanai voltak annak, 'hogy egyes jelölteket tafernaíták a falvaikban, lastok n#d ihajáan'őok tiszta lekifemerettel igazoM e •kormánypárti állítások valódiságát. De egynrfM azt te igazobák,. hogy a riáitafea., a - pto-s y-a terror ereöníénye a megójköttóbr-' niany pártokra teaidoit ez avasatokban nyert kifejezési. Például, hogy .a® agrárpárt mégis össze tudott, szerezni tizienötezer .szavazatot, ezt jó részben e most íötoanaszoít eszközök pazar módon való igénybevételiének köszönhet. Egy bizonyos: a választások azt is igazolták, hogy ezek az eszközök: nagy hatással ma mát nem igen alkalmazhatók. A demagógia tényleg féiktoteji és páratlan volt a tezáüött választások előtt. De a kormány önmaga iratot nagyon igazsá.gtaían ■és twiságosam szerény, amikor azt hirdeti, hogy tehetetlen volt az eltíen-zéknek demogó- ■giálávaí szemben és azzal nem. tudta fe-1fdáöitását is. Ez a demagógia mindössze kétezer és egynéhány száz szavazatot ered- mériyezett. StraJmas eredmény, de ez siíral- mas eredmény megnyugtató bizonyítéka annak, hogy a mi népünk józanságán megbukott a demagógia. Hodasárjaik külön tompját, a „földosztók'14 díszes társaságát külön beomitatounk nem. kell. Szfovensz'kcm ép agy. működitek. amint tevékenykedtek Rarszinszkóban a választások előtt Ez a társaság igazán ieMiimd- hatfeui a hangnak durvaságában, az uszításban és izgatásban. Ezek nem riadnak vissza semmiféle eszköznek aatoateazásától $ ha Hodtzsánk antoiclája az volt, hogy bemutassa a legszéteöíbb demagógiát, úgy jobban nem tudta voirta emebereit összeválogatni. Mi nem ismerjük e párt választási 'pénztárának adía- tast, de Hodzsa miniszter imn-ak módjában áü e párt választási hadjáratára fordított pénzösszeget Mosztam a pártra leadott ezer- ötszáz szavazat között és kiszámíthatja, hogy mennyibe került egy szavazat. A felemésztett erkölcsi tőkéről, amely ennek a de- nragógBánák nyomában járt, nem is beszélünk. Az agrárpárt a ruszin nép között szintén nem tukankodott a demagógiával nem maradt hátra a magyar • „testvérpártok" között Ezzel szembe® az ellenzéki pártoknak a demagógiája miben síkút? Az autonóm ruszin fötói^vesspért tudfóiütaia! mm birde- 4xfá rászánkell adná. azokat é jogokat, amit néki nemzetközi szerződősök és a tőr,vények biztosítanak s hogy ezekről a jogokról lemondani árróás. Ha ez demagógia, úgy a párt- demagógiát cskéit, de iga,zárván, és akkor ad-ema- gogi-a jogos fegyver. A kommunisták demagógta-val dolgozik VafószSnüleg. A ikommtorrista program meggyőződésünk szerint demagógia. De mégis van különbség a kormány és a komra uffitatapárt dejmagógtója között. .•Antit ai kormány ígért, az legalább a nyugateurópad államok felfogása szerint szintén bolseviz- iítws. De ha a kormány ígér olyant ami bolse- viznms, úgy ennek nyomatékot adhat azzal,1 hogy övé a hatalom és így módjában van Ígéretét beválfani. A komraumstapárt nem hwatfifcozhatik a hatalom birtokára s így igé- retemek beváltását csak úgy helyezheti kilátásba, ha a nép előbb (kész oly harcot folytatni, amely megbuktatja a mostani rendszert. A nép a két demagógia között az utóbbit, választotta s e választások azt mutatják, hogy kétségbeesettnek látja a helyzetet, nem ad hitelt a kormánypártok Ígéreteinek. Nem mondjuk, hogy örvendetes a ruszin- szkős választási eredmény. A konnmunSzanüs váratta® és hatáSmas előretörése súlyos betegségnek szímptómáit tárja föl. A veszedelem fenyegető jellegét domborítja ki az, hogy a szeptemberi közigazgatási választások óta a. kommunizmus óriási mérvekben terjed. Itt gyors és gyökeres segítségre van szükség. A segítséget megjelöltük többször, most megismételjük, M van áfítvsa az alternatíva: öntőnorma vagy bófeevtofmGs. Meg kell valósítani az 'autonómiát, nehogy botsevíiztmís jöjjön, A Práger Presse úgy találja, hogy a feg?jtfb türehnoson vám megvárm a M~. ■ tufráfis és gazdasági nevető munkáltak eredményét. Azonban csakhamar meg fog győződni, hogy nem feliét kevésbé okos álláspontot elfogató, mmt a. íofvábbí várakozást. ESüsszük, hogy a kormánynak volna erre türelme, de a fontosabb tényezőnek: » nép- inteák már nincs türelme, a nép gyors intézkedést követel. Poincaré y! minisztereivel a régi politikáiét bástyázza körül Hogy imák az aj kormányról a párisi és berlini lapok? veohi a verseny t Az Igazságnak tartozunk annak lesz ögezésévei, hogy a kormáaiy bámutatos tehetséget nsutatott fel ezen a téren és mirncsak Rusziínszkóban.., de annak határéin- anesszetaü őt illeti iheg a babér, övé a rekord. Alig találunk példát arra, hogy egy kormány annyi merészséggel aikabnazza váltogatás *tiélkiüi a damagjógááoak legveszedelmesebb fegyvereit te. A mi pántjainkat is azok közé sorozza, a többi között Déren exminiszter ur, akik a legrad&álisabb jelszavakkal és demagógiával harcoltak. Dérer ur és kollegái adósak maradták. a mi demagógiánkról e.gj-etien egy tényt sem áll itoltak és így nem áll módunkban cáfolni A mi programiunk i'smeretes, mi •nem tagadtuk, liogjr a korinány minket nem kedvek a mi kedvűinkért előnyöket nem ád, neim izgattunk osztályok ellen, mert hisz a mi poétikáink a nemzet egyetemére táttiiasz- kodík s így nekünk bajos tett volna a demagógia fegyvereit használni még akkor is, ha azok hasznátatátó! erkölcsi feKogásurk és politikai ttezteáségérzetünk vissza nem tartam. Elleniben igasás volt szerencséik szeim- behélyezkedini 'a ctemagógiával amelyet pártjaink ellen a koinmáirty pro rektorátusa nvéiett fobdaftak. A kormány pártfogása és a nagy bankok- támogatása mellett alakúit meg a polgári párt, amely vegyesker*:Aödést nyitott és árult kormány ige retekét s nvxiái’enütt azt hirdette, hogy a® Ígéretek bévéför,'zérói csak akkor tehet szó. ha. a magyápság1 .öSihei- a párthoz csaUak-ozák. E feltiéte^Sl függően Ígérték a itenztebéyegzó.í'itel okózott igáz- sáigitatouságok reiparáaásó-S, a 'dézsmá-tehef könnyitését a helyi iparnak kfózszállitások- •ban való rá... cslíését, sót Uugvirrott a ’gsni- názhim meííent magy-ar paraltel osztályok Prága, március 29. Ma reggelre köztudomásúvá tett Boh> care írj kabiné-tjének listája. Az to kormányban résztvevő fraíícia poíitikwsok névsora arra val, hogy Poincare nemcsak formail átiakáftást \égizctt kormá'nyábar. hanem mélyebb és je-lertósebb változtatásokat eszközölt. KüJönősen fontosnak kdl tekintenünk külpolitikai szempontból azt a körülményt, hogy az uj miniszterek legnagyobb része a Rühr-pol'iti'ka híve és harcosa és így az ui francia kormány minden esetre zártabb sorokban főig Po-ineare háta mögött felsorakozni, mint az előbbi. A tefolyt francia kor- mánykrizis bizonyítékát alkotja annak, hogy Poráoaréban rendkívül' erős a pozícióhoz való ragaszkodás ós hogy m-eig van nrniden képessége ahhoz, hogy a saját pozícióját válságokon keresztül is emelje és szi'lárditsa. Az eímu'lt hét kritikus hét volt Poincarera nézve, Poincare azonban, akit az eHemzéki lapok a „francia Mussolhiánialk“ nevezetek, szívós energiával és akaraterővel, úszta meg a krízist. Az wj Poincare-kabinet kül-politikai- lag még merevebben fog ragaszkodni ahhoz az áthoz, amelyet Poincare nyitott meg és szélesített ki. Az -uj kormány tagjai a köveitkezők: Poincare (batofklíah repnblilcárcus) niiaiiszterelnök és külügyminiszter; ; de Se Íves (mérsékelt republikánus) beiKigymiiniszter: A megelőző kormányban nemi vett reszt. Cáillaux kormányában külügyirrsinnszter volt és a Marokkó-kérdésben játszott Szerepet. M a g i n ő t (független radikális) hadfi gy- miniszter. le Trocqueur (baloldali rep«biká- iijits) közmsmkaügyj. .miniszter. Francois Marsai tmórsékelt baloldali. republikánus) pénzügyminiszter. Mil- teransd kormány árjak tagja volt. A háború óta vezérigazgatója volt a Banque Unton ParískaMie-nek. Louchen.r (radikáite 'nemzeti) kereskedelemügyi minászter. Pafetlénte és Ge- mencear kormányá-ban mnatóciósügyi miniszter volt ;s azután- a felszabadított területek mwsztere. A jóvátcteli kérdések körül nagy szerepeit játszik. Bakonowski (radikálte nemzeti) ten- gerészetügyi miniszter. A kamatra köl'tség- vetésügyi el’őaidója volt. D a ni el V i n c e n t (haladó radikális) mnnk-a-és egészségügyi mintezter 1921-ben Briand kormáinyánalk tagja volit. Henry de Jonvenel (ra'diikáÜs Poincare párti) közoktatásügyi nritnáiSrier. A Maiin főszerkesztőije és Franciaország kép- visdője a 'népszövetségben. Lefebvre - dm - Pre-y ((mérsékelt baloldali republikánus) igazságügyimintazter. Briand. kormánstaban fötembtelés-ügyi miniszter volt. Louis Mart i 11 (métsékoít bak>íid'<d.i repuibhkámrs). A felszabadított területek minisztere. Eddig a kamara' aleínöke volt. F a b r i alezredes (független radikális) gyanma-tügyi miniszter. Az Intramsigecmt főszerkesztője. A hadügyi bizottság etoaétoja, A Irábonulban súlyosan megse-besült és az egyik lábát amputálták. Capus: földmivelésiigyi rrániiszter. A híres Alfréd Gapus testvére. Az u;j niifniszferek kinevezése holnap reggel jelerdk ímeg a hivatalos lapban. Vasárnap- délután öt órakor Mileirand elnöklete •aitatt ntiniisztwtenácsi iites tesz. Az «i kormány nydalkozatát lnédön terjeszti Poincare a íkamara elé. Beriin március 29. A Vorwárts azt írja, hogy az nj francia kormány összeállitása alkalmas a legnagyobb föltünés keltésére, mivel Poincaré a tizenhárom miniszteri tárca közül tizet uj miniszterekkel töltött be. A két kegyelmet nyert miniszter Marginet had- ügy és Le Troquer vasutiigyi miniszter, a volt kormány legreakcionáriusabb tagjai közé tartoztak. Mindketten Millerand különös bizalmas emberei, akik mellé most Marsai, az uj pénzügyminiszter személyében, Miile- rand legbelsőbb barátja került a kabinetbe. Poincaré a hálátlanság tetőpontját azzal érte eí, amikor Sarraud gyarmatügyi minisztert is elejtette, aki pedig inkább kizáratta magát a radikális pártból, semmint hogy a meghatalmazási törvénynél való szavazásnál hátba támadta volna főnökét. Loucheur- ről azt Írja a Vorwárts, hogy zseniális cinikus. Ugyanez áll Jotrvenel u.i közoktatás- ügyi miniszterre is, aki Géniben mondott ugyan pár békéltető beszédet, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy illúziókat ébresz- szen. A lap végül megjegyzi, hogy az u.i kormányalakítás nem más, mint Millerand és a francia tábornokok elkeseredett kísérlete, hogy ismert nevű emberek miniszterre való kinevezésével a választásokat a nem- zefiblokk javára befolyásolja. — A Vossísche Zeitung is osztja a Vorwárts utoljára ernii í'GtonézetátMegíeiJÖ. nöcv kujar J r;., Poincaré hajójába. Jouvenel miniszter ugyanolyan tendenciájú beszédeket fog mondám, mint Jouvenel szenátor? Poincaré a nullák kormánya helyébe, melyben ö az egyes volt, a fejek kormányát nevezte ki. — A Berliner Tageblatt csodálkozik, hogy Lou- cheur megelégedett egy jelentéktelen mellékállással, ami azonban tekintélyének utóbbi időben való elhomályosodásával magyarázható. Egészben véve az uj kormány nem annyira színtelen, mint az előző. Loucheur— Jouvenel—Maginet—Bokanovszki nem tartoznak az igent mondó szavazógépek sorába. Németországnak legalább az a vigasza marad meg, hogy nem következik rosszabb a rosszra. Paris, március 29. A ma reggeli francia t lapok véteménye szerint Poincaire uj ko.r- imánya alkalmas ama, hogy átélje az ué választásokat. A legtöbb lap kiemeli, hogy a megelőző kormányból csak a Ruhr-politíká- inak: közvetlen hívei, mint Magiinot és Le Trocquer maradtak meg az uj kormányban. Az Edio de Paris a nemzeti blokk lapja kiie- lereti, hogy de Sefcves, irránt belügyminiszter bbtosiitékát allkotja: a politikai lojalitásn-ak. A tan konstatálja, hogy a .kormányban oly sízemélyisségek is résztvesmek, akik a páriáimén tbeo a felfaiaéaáhiiazáisi törvény ellen kuz- 'döttek, de úgy \feli, bogy a választások előtt, nem rossz gondolat ezeknek a pohtikusoknak bevonása a -‘kormáry munkájába. Ezzel az uj kOiPmánytaigok magukévá teszik Poincare politikaiját, annak minden kon ze kv en ci á i va í - együtt. A lap szerint Loncheurra az a föladd ti vár, tíogjr adott pilanatban keresked-eürnii egj^ezrrtenyt kössön Németországgal. — A Petit Párisiién kifejti, hogy Poincare doktri- rátiához híven a republikámis koncentráció1 kormányát alkotta meg. A Poincare áftal követendő politika főbb vonásaiban hoteap ugyanaz lesz, mint ami tegnap volt. — A Miatta szerint Poincarét a kormányalakításnál két szempont vezette. Elő10® cseli-szl. !$oroeá€rt fizetteti ma, március 29-én: Zürichben 17.20 svájci frankot Budapesten 23 2000.— magyar koronát Becsben —.— osztrák koronái Miien Í2?iöö880ö§iö.— német márkát
