Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-30 / 73. (521.) szám
Vasárnap, március 30. szöt értékes munkatársakat szerzett a maga •számára és másodszor arra törekedett, hogy a republikánus párt két szárnya Közötti szakadékot áthidalja. Más emberek, de ugyanaz a politika — igy iefemzi a kormányt a lap. — A Oaulois szerint az uj kormány Poinca-ré nemzeti politikáját erősíti. — Az Eűho Na tárnáiban Tardieux kritizálja az uj kormányt és nem hisz abban, hogy az képes lesz az anyagú és morális haladást szolgálni. Az Ere Nouvebe szemére veti Poincárénak, thagy cserbenhagyta hűséges munkatársait és az ellenzék tagjaival szövetkezett. Hodzsa Milán foldoiivelésügyi miniszter urnák Komárom, március 29. Miniszter Ur! Az elmúlt évben az Ön r.yilt támogatásával pártot alapítottak, mely a „Köztársasági Magyar Kisgazdák és Föld- mivesek Szövetségé“-nek nevezi magát s a magyar nép földhöz juttatását tűzte ki állítólagos céljául. Ez a szövetség gyűlésein és lapjában olyan hangot használ, olyan szemérmetlen valótlanságokat és rágalmakat szór az emberek közé, amire még a legelkeseredettebb politikai harcok idején sem volt példa. Vállalja-e Ön a sajtó és a politikai harc ilyen eldurvulásáért a felelősséget? Ez a szövetség azt hirdeti, hogy támogatói az ön segítségével földhöz jutnak, de ugyanekkor a felosztásra kerülő földeket csak telepesek kapják s Ön budweisi felolvasásában nyiitan megmondja, hogy: „A Csallóköznek a mi megbízható földmiveseink kezében kell lenni. Az állam által lefoglalt birtokokra szlovákokat és cseheket kell telepíteni és ha nem lesz elég igénylő itthon, telepítenünk kell idegenből visszatérő szlovákokat!“ összeegyeztethetőnek tartja-e Miniszter ur az ön nevében történő Ígérgetést és a legcsunyább félrevezetést teljesen ellentétes cselekedeteivel és nyilatkozataival? Ez a szövetség, amint a múlt mutatja s a lezajlott ruszinszkói választások is igazolják, az emberiség söpredékét gyűjti össze és teszi meg népvezéreknek. Sikkasztó, pénzhamisító és züllött, erkölcstelen életmódja miatt a papi méltóságától évek óta megfosztott egyén a szövetség jóvoltából egyszerre Messiás lesz és az Ön nevében ígér és Ítél eleveneket és holtakat. Az ilyen emberek természetesen mindenre képesek és minden eszközt megengedhetőnek tartanak. De kérdem, megengedhetőnek tartja-e Miniszter Ur az ilyen eszközöket s nem riad-e vissza attól a gondolattól, hogy az ilyen eljárás a népnek törvényekbe vetett hitét megingatja, erkölcsi érzését támadja, megsemmisíti és nemcsak a szélsőségesek karjaiba, hanem a züllésbe is kergeti. Vagy taTárcaro válunk: Kedd: P é t e r í y Tamás: A könny története. Szerda: Nagy István: Mesék. Csütörtök: Balta Irma: Búcsú Schönbrumi- tól. (Vers.) — Strelisky József: Pillangó. Péntek: Klbmits Lajos: Rohan az élet. (yers.) _ Tóth Béla dr.: Francia nézetek a magyar irodalomról. Szombat: Segesdy László: Cigaretta. Vasárnap: Mécs László: A jasszleány. (Vers.) — Komáromy János: Daliás Ének 1919-ből Ián azt kell feltételeznünk, hogy az ön céljainak éppen a minden hitétől, erkölcsi érzésétől megfosztott, züllésbe kergetett magyar nép felel meg? Talán azt gondolja, hogy az önzetlen vezetőitől elidegenített és megfosztott és a „szövetség" által kiszemelt — előbb jellemzett — „népvezérek" prédájául odadobott magyar rövidesen annyira leztil- lik, csatlakozik és meghasonlik önmagával, hogy az soha többé nem lesz képes jogos érdekeiért egy akarattal síkra szállni és nemes eszmékért lelkesedni? Talán ily módon gondolja Budweisban hirdetett előbb idézett hitvallását valóra váltam? Miniszter Ur! Budweisban nyiitan megmondta, hogy magyar vidékeken telepíteni akar. Miért nem állja ugyanezen férfiassággal ezt mindenütt, miért mondja a „szövetség" által Ön elé felvezetett embereknek ennek ellenkezőjét, miért hirdetteti immár egy év óta embereivel ezt? Miniszter Ur! A politikában is vannak erkölcsök. Egy éve hirdeti, hogy magyaroknak is akar földet adni; egy-két hónapja azt mondta, hogy magyar vidékeken telepíttetni fog. így azt kell gondolnunk, hogy mégis csak ez utóbbi nyilatkozata fedi igazi szándékát. De ha mégis megváltozott volna elhatározása — ami a történtek után nem valószínű — úgy bizonyítsa ezt tettel, nyújtson be javaslatot a földbirtokreformtörvény megváltoztatására, mely főbb vonásaiban a következőket tartalmazza: 1. Igényléseknél elsősorban helybeliek veendők figyelembe. 2. Más vidék igénylőinek figyelembevétele esetén a föld kiosztása csakis az illető község, illetve járás földmiveseinek nemzetiségi számaránya alapján történhetik. 3. A földhivatal mint intéző hatalom megszüntetendő és csak mint ellenőrző hivatal tartandó fenn. E változtatás feltétlenül szükséges, mert a földhivatal adminisztrációja óriási összegeket emészt fel s igy előfordul, hogy a birtokostól 700 koronáért átvett földet az igénylőnek 2700 koronáért adja tovább, ami sem a birtokosnak, sem az igénylőnek nem áll érdekében. 4. A mai kiosztási rendszer megváltoztatandó és az igénylő kielégítése közvetlenül teendő lehetővé. 5. A föld vétele és eladása, illetve oér- lete a megszabott kereteken belül a földhivatal ellenőrzése mellett méltányos árakon történjék. 6. A földvételhez hosszú lejáratú, 4 százalékos kölcsönről történjék gondoskodás. 7. A földigénylésnél, általában a földbir- tokreform végrehajtásánál felmerülő összes vitás ügyek a független biróság hatáskörébe utal an dók. Miniszter Ur! Nem kiváltságokat kérünk a magyar nép számára, csak az isteni és emberi törvényekben megirt, a békeszerződésekben biztosított jogainkat követeljük. ön tudja nagyon jól, Miniszter Ur,hogy minden reformnál az utolsó a hatalomé. A hatalom az Ön kezében van, — élhet vele. Cselekedjen az igazságosság és az összes itt élő népek egyenjogúsága alapián, mert a magyar is olyan állampolgára az államnak, mint bárki más és a törvényadta jogokat sem egy párt, sem egy nemzet nem sajátíthatja ki magának a többi rovására. Egy erős állam alapja csak a nemzeti és szociális igazság lehet. Miniszter Ur! Ha tényleg szándéka Önnek a magyar népet becsületesen földhöz juttatni és nem alamizsnákkal félrevezetni, úgy nem térhet ki a fentiek telje- sdtése elől. Tegye meg, mi leszünk ’eg- őszintébb támogatói. Ha telepítés a szándéka, amint azt budweisi beszédében is mondotta, úgy legyen Önben annyi férfiasság, hogy ezt mindenütt nyiitan hangoztatja s nem hirdetteti embereivel ennek ellemcezo- jét és nem ünnepelteti magát az ígéretektől elbódultak előtt, mint a magyar nép földhöz juttatója. Mi ekkor is tudni fogjuk kötelesCipői CSAK NAL VEGYEN HASSA, FÖ-UTCA 2a. 1779 ségünket. Védeni fogjuk magyar népünk jogait. Nyílt ellenfelei leszünk akkor is és küzdeni fogunk mindaddig, mig az igazságtalanság rendszere meg nem szűnik. A mostani törvények megváltoztatásával tettekkel bizonyíthatja be, hogy jót akar, — mert eddigi cselekedetei csak azt mutatják, hogy magyarnak nem akar földet adni. Ifi. Koczor GiUÍa. f@cl. Paris és Róma megegyezéséi Készül el® London, március 29. Politika; körökben jelentőséget tulajdonítanak annak a hírnek, hogy Foch marsall Rómába utazott, A Daily Telegraph szerint Foch római küldetésének az a célja, hogy tisztázza az olasz kormánynál Franciaország biztonsági kérdését. Focisnak az a hivatása, hogy közölje az olasz kormánnyá!, hogy Franciaország hajlandó a természetbeni szállítások és az olasz adósságok törlése kérdésében Anglia és Amerika előtt az olasz álláspontot képviselni, ha Olaszország hajlandó a biztonság kérdésére vonatkozó francia kívánságokat támogatni. Párás arra törekszik Rómában, hogy a nemzetközi konferencia összeülte előtt megegyezésre jusson Olaszországgal és e megegyezést könnyen vélik kérész t ül v illetőnek most, mikor Macdonald és Olaszország között vitás kérdések merültek fel a Jtibaföl és Do deka nos ügyében. Hatvan horvát képviselő megjelent a skupstinában Belgrád, március 29. A szkupstina ma délelőtti ülésén megjelent hatvan Radics-párti képviselő, akiket az ellenzék lelkes ünneplésben részesített. Ezután két órahosszat tartó és szokatlanul viharos napirendi vita indult meg afölött, vájjon az a negyven horvát képviselő, akiknek mandátumát nem igazolták, szavazhat-e a napirend fölött. Jovanovics elnök azt az álláspontot képviselte, hogy a képviselők az eskü letétele előtt semmiféle funkciót sem teljesíthetnek. Végül a szkupstina elutasította 127 szavazattal 112 szavazat ellenében az ellenzék javaslatát, amire az összes horvát képviselők kivonultak az ülésteremből. Belgrád, március 29. Mivel a mandátumokat igazoló bizottság elnöke nem tartotta meg a tegnapra összehívott gyűlést, a bizottság ellenzéki tagjai megkísérelték, hogy az eddig benyújtott harminckilenc Radics- párti mandátum igazolását maguk vigyék keresztül. Mivel a szkupstina elnökségétől az erre vonatkozó aktákat nem kapták meg, Tavaszi szimfónia Táncos tavasz! E szilaj ravasz kamasz, már megszökött a fagy-szobából, rászedve bátyját, a szigorú vén telet, és most hajrá — megnyHt a végtelen! csengőn kacagva s féktelen, fut a frissen fakadó föld felett. Szilaj lábával szétrngja a göröngyöt, hogy elöcsalogassa a sok furcsa kis bogárkát, pazar színekből fon a hegyek nyakára gyöngyöt s dalos szépséggel tölti meg a mezőknek hintés [árkát. Majd fütyülve felíricskázza a fák alvó rügyét és széjjel feszíti a szemérmes bamba bimbót, megcsíklandja a csikók selymes szügyéi, s az asszonyoknak keblét, a járásban rengve[rlngót. És végigrohan erdőn, mezőn, falun és városon, mint egy büvsipos, víg faun. Dőlt dombok hátán pajzán hempereg, s míg kábultan nézik fényittas emberek, az ég kék táblájára furcsa figurákat rajzol vágyó vadat vérzőn egymásra hajszol, erdők friss kontyát borzolja szét karja, s a szűz vizek színét fenékig fölkavarja. És ezernyi duhaj víg pajkos csínyt miivel, mig táncol és fut az azúr kösönytüvel, mely utána selymesen messze lobog a légben, és nyomában járnak a felkavart szelek. A nők kigyult szemében magának tetszeleg » a hajnali vizek felett a párásjnesszeségben. A fák ormára kúszik, mint egy víg evet, s az árnyas utak mélyén riadtan ránk neveit, a hajunkba és bőrünkbe tüzes kis karmokat csip. Éllel piciny szarvat visel bohócos hold-süvegjén, és alkonyban titkos tüzet gyújt az ablakok üvegjén, mitől a város vére vad vágyakban vonaglik------és fel-felsikK, mint egy gyárkürt vagy vonatsip! Donászy Kálmán. Olyan furcsa előérzetem van — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Molnár Jfeuő. Az ablakokat már ki lehetett tárni, az alattomos rések ellen védő piros pokrócok, derekasan végigszolgálván a zord hónapokat, lekerülitek a fabélésröl, tavaszi napsugár vágódott hányát a solkimúutáju perzsaszönye- gen és tetszelegve tükröződött á szóba kirakattá rgyaim. A sokáig mogorva, szurtos háztetők cilkikázva ragyogtak át a harmadik emeleti lakásba.; ormokon és párkányokon, bádogvereteíken és üveglapokon ujhodott fényesség táncolt, celláknak vélt apró szoba cskáikiból sietősen tódult ki a megszorult, sápadt levegő, még a törlőruhák is mintha selymesen suhogtak volna, amint meglóbál- ták a fürge cselédleányok. Pitvaryné aprószeimü, zsenge gyöngyvirágot ültetett cserépbe, pohár vízzel öntözte meg és hosszan, gyögyörrel nézte, milyen mohón isszák föl a rögök a hüs áldást. Ráhajolt az ablakpárkányra s ahogy kavargott forrt alatta az utca, folyton arra gondolt, ez a tavasz miatt van igy, ezt mind a nap első meleg csókja teszi, az emberek lomha téli vére hirtelen nyaralással újra neki iramodik az életnek, amely szépséget és boldogságot hordoz szelíd tavaszi hullámok ; színes taréján. Mélyen és gyorsan lélegzett, • egészen megtelt a habos fehér blúzba rejtett fiatal melle és a blúz szinte páncéllá vqszüIí a rugalmas idomokon. Nézte a kocsilkat s az a furcsa kedvtelés szórakoztatta, miféle emberek ülnek a kocsikban, ki lehet nős, ki legény, ki asszony s ha párokat látott, mindjárt valami kis regényt költött hozzájuk, Ott egy kócsagtól! úszik a verőfényben, autón repül, mellette csaknem szertartásos komolysággal egy puha flérfifcalap. Hova mehetnek, mire gondolhatnak ? Most a sarkon kibontott szőkehaju lány fordul be. Ki lehet, van-e már kiszemeltje a sorsának, vallottak-e már neki szeneimet a víz partján, csöndes esti séta közben? Várja-e egy piruló arcú fiú, mikor az iskolából, vagy az irodából hazamegy?... — Milyen szép az élet! — sóhajtott az asszony, kicsit elszorult a torka, úgy érezte, nagyon szomjas, majd dobolni kezdett ujjaival a párkány bádogján s miikor hirtelen a körmeire nézett, az kötötte le minden figyelmét, hogy a nap bennük nézegeti magát. Még egyszer megszagolta a virágokat s félig nyiitvahagyott nedves'ajkakkal, megré- szegiitt és ritmikusan vonagló orr ampáikkal, arcán azokkal a sejtelmes vonásokkal, amelyek mintha mindig várnának valamit, a szoba belseje felé indult. A pamtaghoz érve, telié verede tt. Pitvary halkan belépett. A hivatalból jött, különórák után. .Mosolyogva nyúlt az asszony (kezéért, megcsókolta, ele mikor a feje fölé hejolt, gyöngéden ellenző mozdulat fogadta. — Rosszkedvű vagy, ír énke? — kérdezte a férfi. Irén megfogta az uira kezét s abban a pillanatban, ami ez után következett, ilyen gondoláitok száguldoztak fejében: én most szándélktalanul kiléptem a mi házaséletünk csöndes, eseménytelen prózájából és a lei- kémmel ismeretlen embereken, ismeretlen — lehet, hogy kívánatos — dolgokon csiigglem; én most nem is vagyok idehaza, nem tudok úgy nézni rád, mint ahogy szoktam, sem úgy beszélni, pedig nem akarlak megszomoritani, nincs okom rá, hogy megbántsalak, kedvesem, nem hiszem, hogy pillanatnyi hagulat- hüflensé'gem bűnnek számit, de be keli vallanom magamnak, hogy négyévi házasságunk után most először éreztem egy meg nem nevezhető vágy, vagy talán hiváncsiskodás szorongatáisát — és különben is, ha tudnád, drága férjem, mily kevéssé gondoltam arra, hogy éppen ezekben a pillanatokban jössz haza ... és ha csakugyan olyan okos ember lennél, amilyennek menyuss zonykor ómban megismertelek, akkor most ezt mind, ami igy bennem füstölög és kóvályog, erjed és for- “ong, megéreznéd, igen, okos ember megérzi ezt n rő kezén. ?z tufáin keresztül (és itt megnyomta egy kissé az ura kezét) s miután megérezte, szépen fogja a kalapját, botját, azt mondja: „igaz is, édesem, majd elfelejtettem ... a tanácsos úrhoz kell mennem, tudod, amiatt a memorandum miatt", vagy efféle és hitvesi csókot nyomva felesége homlokára, elmegy hazulról. Ámde mindez csak össze-vissza rajzót!: a tavaszi verőfénytől felfutott fantáziájában. Fennhangon ellenben ezt mondotta: — Olyan furcsa előérzetem van . . . Pitvary a jó ember és aggódó férj szivének ütését erezte a szókra. A pauffag telére ült. — Az istenért, mi bajod? — szegezte rá szemeit és homloka sürü ráncokba szaladt. — Semmi, semmi ... — felelt Irén egészen más hangon. — Ne ijedj meg, Lajos... :— és mosolygott. Csak olyan különös, olyan furcsa előérzetem van. Hiszen tudod, von úgy áz ember . . . A férfi elkomorult és úgy rémiett neki, mint ha valóban ő is sejtene valamit; hogy mit, azt képtelen volna megmondani, arra is gondolt, hogy mikor most hazajött, rác pappal találkozott — bár hiszen szó sincs róla, mintha babouús lenne— és liogy a Juvatal55 Pesic dr., az ellenzék által megválasztott bizottsági elnök behatolt a szkupstina elnökségének irodájába és magához vette a szkupstina tagjainak névjegyzékét és ennek alapján kimondották az ellenzéki bizottsági tagok a Radics-párti mandátumok igazolását. A ruhrvidé&i bányászok többsége kommunista Bérűn, március 29. A ruhrvidéki bányamüvek üzemtanácsi tagjainak választásán tegnap tizenkilenc bányatársulat munkásai szavaztak le. A kommunista unióra 5736 szavazat, a szocialista Régi Szövetségre 2330 és a keresztény bányamunkások szakszervezetére 2177 szavazat esett- Az eredmény lényeges javulást jelent a kommunista párt javára. A szocialista párt korábbi szavazatainak felét elvesztette. A keresztény bányamunkások szavazatainak száma nem változott.
