Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-29 / 72. (520.) szám
J fjOJF* W- évfolyam 72. (520.) szÁm '.MM|M»kJ prága, SZombat, 1924 március 29 r • «*V—whm jp-* «mm> «Mnn^. mÜÜ^ jSBf (■■nEVisnBainmi^. •■■■ mHomm Kíőffcsötüsi árat bol* és ÉrülföidÖJi; sskssí % M m Jfjg H*£ssz& v -isfh isss “ «Í5«KS» ^&JBK.wF nlíoe iá Téleíon 6797. ssám, <íiÖ^ — Silríönrcim; Hírlap, Prahs. — Főszerkesztő: PETROCALLI OSZKÁR ár. A Szloyenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ ár. A liberiácóis költségek és a hadikölcson (g.) Prága, március 28. Olyan helyről, amely ismeri azokat ;a fórumokat, ahol Benes Gseh-Sziovákía Irbertá- ciós költségeinek elengedése, vagy legalább is lesrahhása érdekében dolgozik, ered az az információ, hogy Benes e követelését nemcsak azzal az érvvel támasztja ailá, hogy a legyőzött államokkal szemben tanúsítóit úgynevezett „méltányosságot*4 S * a győzők között fölsorakozó Cseli-Szlovákiával szemben is alkalmazni keíl, de a követelést igyekszik azzal is megokolni, hogy7 a felszabad Írási és az osztrák-magyar monarchia javainak átvételéért fizetendő költségeik a cseh-szlovák köztársaság népének közterhet jelentenék $ e nép nem fizethet adókoronákat oly javak ellenértéke fejében, amelyek az ő adófillérjeinek fölhasználásával keletkeztek. "A vasutakat, középületeket, utakat és mindazt, amit a földrajzi területtel együtt, mint állami tulajdont' kapott a békeszerződés révén a cseh-szlovák köztársaság, már egy ízben megfizette a köztársaság népe, akkor, áruikor a földrajzi terület még a régi állami alakúi a t része volt s így7 teljesen igazságtalan, hogy ez a nép ismét adózzon és terheket vállaljon eme javak miatt. így érvelhet Benés a jóvátétel.) számlák., teljhatalmú diszponensei előtt. Mi megkö- szönjük es értjük ezt az érvelést. Természetesnek tartjuk Benes követelését és annak logikáját. Természetesnek tartjuk, hogy Benes. tudva azt, hogy mi az .adókoronákat amugyis a zsebünk legmélyebb fenekéről kotorjuk elő, meg akar bennünket kímélni attól, hogy újabb adóizzasztási kúrán essünk keresztöt mi, akik évekkel ezelőtt adót fizettünk azért, hogy Szlovenszkóban az állami beruházásokat gavalléros bőkezűséggel eszközölték a magyar kormányok, ma adót fizessünk amiatt, hogy ezeket az állami beruházásokat a mi követeléseinkkel szemben zsugorian szűkkeblű és a gavalléria fogalmától messzire elkalandozott prágai kormány hasznosítja és használja. Természetesnek tartjuk ezt, de természetes bizonyosságként tudjuk azt is, hogy Benes ezzel a követelésével nem bennünket akar elsősorban megkímélni. Nem a mi igazságunk sárkánytök) lovagja ő, amikor alkuszik és a lealkndás érdekében politikájával is megalkuszik, de az állam külpolitikai súlyának gazdasági tényezőjét félti és igyekszik megmenteni az adósságok terhének egyensúlyokat megbillenthető zudulásátől s belpohíikailag vihart kiváltható eseményt akar el viharágy űzni a köztársaság égboltozatáról. A politikájának ezt a motívumát is megértjük és noha az a meggyőződésünk, hogy a mai gazdasági helyzet mesterségesen föl- színen tartott s hogy annak a köztársaság produktív tényezői és munikaalanyai inkább kárát, mint hasznát érzik s noha a belpolitikai tisztítóvihar elkövetkeztét is szükségesnek és kívánatosnak tartjuk a mai fülledt és tikkasztó levegőben, mégis elismerjük, hogy Benesnek ez a politikai célja reális és megokolt. Ha mégis vannak megjegyzéseink és kifogásaink, úgy ezek nem egy megrögzött ellenzéki álláspont .megnyilatkozásai, de sokkal inkább a kérdésnek politikai és gazdasági természetéből folyó következtetések és logikus követelések. A mi fölfogásunk ugyanis csak az lehet, hogy mi, a cseh-szlovák nép fölszabadiíási aktusa alkalmával az elnyomatás sorsába hajtott nép, nem fizethetünk sarcot azért, hogy mások fölszabadultak és élvezik a fölszabadítás politikai és gazdasági előnyeit. Mi, hibánkon kívül, de büntetésből egy állam keretéből a másik állam keretébe áthelyezett nép, nőm fizethetünk ellenértékét azért, amit mi magunkkal hoztunk ebbe az államba, mint az állami élet anyagi tartozékait- Megértjük azt is, hogy a cseh. és szlovák nép sem hajlandó a fölszabadítás árát miiliár- dokkal megfizetni és az állami javakért még egyszer megadóztatni magát. De amikor ezt a politikai eseményt kikapcsolva a jóvátételi kérdésnek európai problémájából, beállítjuk magának az államnak és az állam kormányzatának problémái közé, akkor mint természetszerűen következő követelést kell fölállítanunk azt, hogy akkor, amikor a cseh-szlovák állam megszabadul az államalakulás anyagi számlájának ama terheitől, amelyeket külső tényezők igényeltek, lássa be sürgős kötelességét ama terhek viselése tekintetében, amelyeket saját polgárai követelhetnék tőle. A jog, az igazság és a méltányosság alapján. És elvárhatjuk a nemzetközi fórumoktól, hogy azok a líbertációs költségek annuálása alkalmával módot találnak majd arra, hogy kötelezettségként rójják a csehszlovák kormányra azt, hogy a külső fizetési kötelezettségek terhétől megszabadulva, vállalja és fizesse a belső kötelezettségeket, a hadikölesönöket, a háborús károkat, az elbocsátott állami alkalmazottak igényeit, nyugdijait s a háború áldozataival szemben fönnálló becsületbeli tartozásokat. Ezt a követelést hangoztatnunk kell és ha van az antankormányokban igazság- és jogérzet, akkor e követelésiünket úgy kell teljesiteníök, mint magától értetődő következményét a libertációs költségek törlésének. Poiücuré Rormánift alakit Páris, március 28. (Havas.) Poincaré elfogadta az uj kormányalakításra vonatkozó megbízatást Paris, március 28. A mai párisi lapok általánosán azt írják, hogy a francia közvélemény bizalommal viseltetik Poincaré iránt és megvan győződve arról, hogy Poincaré uj kormányával tovább fogja folytatni a nemzeti politikát és az újjáépítésnek azt a müvét, mely két év óta egybe van kapcsolva nevével. Elégtétellel állapítják meg, hogy Miilcrand elnök megtalálta a. kellő szavakat •ahhoz: - hogy támogassa a miniszter elnök öt.': Konstatálják, hogy a két vezető államférfin között teljes a harmónia s hogy mind a kettőt ugyanaz a hazafias szellem hatja ét. Az ellenzéki sajtó és a szocialista lapok a következő kormányban annak veszedelmét látják, hogy a nemzeti blokk politikája kiélezetten fog érvényesülni és megtámadják Müleraticl köztársasági elnököt is a Matin- ben tegnap közölt nyilatkozatáért. Kijelentik, hogy ez a nyilatkozat, amellyel az elnök ■{ z menyek elébo nyúlt, teljesen ellenkezik a köztársasági szellemmel. I iniiiiialilíi ummm i nsilusiiél tiriciiiliiilf iMüHüfiiiii lisMiisál Az 1922. évi zárszámadások a képviselőház előtt —- Elfogadták a katonai rekvirálási törvényt Prága, március 28. A képviseíőliáz mai ülésén gyorsan végzett az Í920. évi állami zárszámadásokról szóló jelentéssel és a katonai rekvirálási törvény javaslatával. A zárszámadási vitát a kommunisták fölhasználták arra, hogy a ru- szittszkói törvényhozók haladéktalan behívását követeljék. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósi tásunk számol be: Tóm a s eík elnök 1 óra 15 perékor nyitotta meg az ülést, mire a ház hozzákezdett az 1920. évi állami zárszámadásról szóló jelentés tárgyaláséihoz. S r d i n k ó a költs ég vetési bizottság előadója a jelentés beterjesztésének késedelmét azzal okolta meg, hogy a legfelsőbb számvevőszék a zárszámadásokat az egyes alárendelt hatóságoktól a múlt év szeptemberében tudta kézihezkapni. Az 1920. évi költségvetés 15.2S3 millió kiadást és 10.426 millió korona bevételt irányzott elő. A költségvetési hiány tehát 4856 .millió korona volt A tényleges bevétel ezzel szemben. 12.736 millióra rúgott, míg a kiadások csak 14.283 milliót tettek ki, a valóságos deficit tehát csak 2047 millió korona volt A vita során Dietl (német szociáldemokrata) tiltakozott a zárszámadás késedelmes beterjesztése ellen és különösen azt kifogásolta. hogy az engedélyezett bevételeket túllépték. A megtakaritásek, véleménye szerint, csak látszólagosak. Búb nik (kommunista): A zárszámadás késedelmes benyújtása és az állami gazdál- !kOldásnak ezzel összefüggően késedelmes el-, lenőrzése nagy zűr-zavart okozott az állami gazdálkodásban és oka lett a kormányra oh7 kellemetlen korrupciós afféroknak. A nemzetvédelmi minisztérium, aemlyben most általános tisztogatást végeznek, amelynek során magasrangu tisztviselőket tartóztattak le sikkasztásért - és megvesztegetésért, az 1920. évben az engedélyezett költségvetést 250 millió koronával haladta túl, míg a pénzügyminisztérium 263, a belügyminisztérium pedig 59 miiló koronával többet adott k, mint amennyi előirányozva volt. A megtaka- ritásdkat csak a legszegényebb néprétegek rovására értek el, még pedig a népjóléti és egészségügyi tárcánál. Végül fölolvasta a kommunista párt következő deklarációját: A kormány Ruszinszkóba kiírta a választásokat, amelyeket március 16-án ejtettek meg. A végleges skrutinium megejíését mesterségesen kitolták és a niSzinszkói nép képviselőinek eddig nem kézbesítették kJ az Igazolványokat. Ennek oka az a vereség, amelyet a koalíciós pártok szenvedtek azon a területen, amely kiegészítő része a cseh-szlovák köztársaságnak, de amelyet a békeszerződés értelmében teljes önkormányzat illet meg. A kommunista párt fölszólítja a kormányt, hogy azonnal tegyen meg minden intézkedést arra, hogy a RaSzinszkóbati megválasztott képviselőket hívják be a nemzetgyűlésbe. (Zajos taps a kommunistáknál.) Honák (cseh iparoapárii) követeli, hogy az .1920. évi állami szállításokat vizsgálják tökül és szigorúan ellenőrizzék a jövőben kiírandó állami szállításokat is, nemcsak a nemzetvédelmi minisztériumnál, hanem valamennyi tárcánál. Kifogásolja, hogy egyes nagyüzemeket állami támogatásban részesítenek, aminek következtében az iparosok nem tudják e vállalatokkal fölvenni a versenyt. A javaslatot ezután első olvasásban elfogadták egy határozati javaslattal együtt, amely az alapítványok zárszámadásainak beterjesztését követeli. Majd másodszori olvasásban elfogadták a hadiuzsoráró! szóló és tegnapelőtt megszavazott javaslatot. A szá Hites i eszközöknek katonai célokra való lefoglalásáról szóló javaslat következett ezután. A javaslat az 1912. évi osztrák törvény alapján készült azzal a kiegészítéssel, hogy a repülőgépek és automobilok lefoglalását is megengedi. A lefoglalásokat Szlov enszikón a jegyzői hivatal utján kell eszközölni. Nóvum. Ihogy a relkvirálö bizottságban a katonai hatóságok két képviselőjével szemben az állattenyésztők csak egy7 képviselővel vesznek részt. Jokt (német szociáldemokrata) indítványozta. hogy a javaslatból töröljék azokat a rendelkezéseket, melyek szerint béke idején is le lehet foglalni a száfitási eszközöket és mondják ki, hogy a, kártérítés összegét egyedül a tenyésztők szakértői állapítsák meg. A rekvirálás alól pedig mentesítsék azokat a kisgazdákat, akinek csupán egy lovuk, vágj'' két fuvarok van. K n i r s c h (német nemzeti szocialista); A javaslat, mint hadikészülődés a lakosságban a legnagyobb félelmet kelti. A kormány nem tehet rosszabb szolgálatot a béke ügyének, minthogy háborús feladatokkal foglalkozik a legkevésbé sem tisztázott külpolitikai helyzet idején. A javaslat ellen foglal állást, ugyanabból az ókból, amely a cseheket annak idején arra indította, hogy az osztrák parlamentben a javaslat elten foglaljanak állást. Indítványozza. hogy a törvény?- aló] menesitsék a kisgazdákat és azokat, akiknek egy lovuk van. B c r g m a n (cseh nemzeti demokrata) határozati javaslatot terjeszt elő, mely' szerint először azoknak a gazdáknak lovait foglalják' lei akiknek több fogatuk van. A‘ javaslatot Bsrgman határozati Ihvas- •latávaí együtt elfogadták; A mjentelimi ügyrek tárgyalásánál., nem adták ki Hfinkát, Budayt , és Kreibiohet Taussik mentelmi jogát egy becsük? lse: te sí eset miatt íeífügesztették. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés kedden délután négy óraikor lesz. A szovjet de jure elismerése a külügyi bizottságban A képviselőház külügyi bizottsága mai ülésén vita nélkül elfogadta « cseh-sziovák— dán kereskedelmi szerződéit. A cseh-szlovák —litván kereskedelmi szerződés vitája során Schweichhárdt (német szociáldemokrata) a legfontosabb feladatnak mondotta a gazdasági kapcsolat fölvételét Szovjetoroszország- gal és kívánta, hogy a bizottság intézzen kérdési a kormányhoz, hajlandó-e a kapcsolat fölvételéhez a szükséges lépéseket megtenni. S t i v i n (cseh szociáldemokrata) szerint Cseh-Szlovákiának már van szerződése Oroszországgal, e szerződés végrehajtása azonban akadályokba ütközik, mert az üzletkötés Oroszországgal rendkívül nehéz. Spacek kívánja, hogy a kereskedelmi és a külügyminiszter használják ki a Litvániával való gazdasági kapcsolatot, mert nézete szerint Litvánia kitűnő piaca lehet a cseh-szlovákiai gazdasági termelésnek. Hajn (cseh nemzeti demokrata) úgy véli, hogy a cseh-szlovák—orosz szerződés végrehajtása nem annyira Cseh-Szlovákiától, mint inkább rajta kívül álló körülményektől függ. Oroszországnak de jure való elismeréséről nézete szerint nem kell határozatot hozni, mert ezzel a bizottság csak nehézségeket okozna a külügyminiszternek. Hrusovszky előadó Oroszországnak de jure való elismeréséről kijelenti, hogy ezt az ügyet már elintézték a külügyi bizottság egyhangú határozatával (a határozathozatalnál két bizottsági tag volt ielen. A szerk.) A bizottság ezután elfogadta a javaslatot. 100 csch-sil. koronám fizettek ma, március 28-án: Zürichben 16.875 svájci frankot Budapestem —.— magyar koronát Bécsbcn 207300.— osztrák koronát Berliübeo 12360000000000.— német márkát
