Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-29 / 72. (520.) szám

J fjOJF* W- évfolyam 72. (520.) szÁm '.MM|M»kJ prága, SZombat, 1924 március 29 r • «*V—whm jp-* «mm> «Mnn^. mÜÜ^ jSBf (■■nEVisnBainmi^. •■■■ mHomm Kíőffcsötüsi árat bol* és ÉrülföidÖJi; sskssí % M m Jfjg H*£ssz& v -isfh isss “ «Í5«KS» ^&JBK.wF nlíoe iá Téleíon 6797. ssám, <íiÖ^ — Silríönrcim; Hírlap, Prahs. — Főszerkesztő: PETROCALLI OSZKÁR ár. A Szloyenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ ár. A liberiácóis költségek és a hadikölcson (g.) Prága, március 28. Olyan helyről, amely ismeri azokat ;a fó­rumokat, ahol Benes Gseh-Sziovákía Irbertá- ciós költségeinek elengedése, vagy legalább is lesrahhása érdekében dolgozik, ered az az információ, hogy Benes e követelését nem­csak azzal az érvvel támasztja ailá, hogy a legyőzött államokkal szemben tanúsítóit úgy­nevezett „méltányosságot*4 S * a győzők között fölsorakozó Cseli-Szlovákiával szemben is alkalmazni keíl, de a követelést igyekszik azzal is megokolni, hogy7 a felszabad Írási és az osztrák-magyar monarchia javainak át­vételéért fizetendő költségeik a cseh-szlovák köztársaság népének közterhet jelentenék $ e nép nem fizethet adókoronákat oly javak ellenértéke fejében, amelyek az ő adófillér­jeinek fölhasználásával keletkeztek. "A vas­utakat, középületeket, utakat és mindazt, amit a földrajzi területtel együtt, mint állami tulajdont' kapott a békeszerződés révén a cseh-szlovák köztársaság, már egy ízben megfizette a köztársaság népe, akkor, árui­kor a földrajzi terület még a régi állami ala­kúi a t része volt s így7 teljesen igazságtalan, hogy ez a nép ismét adózzon és terheket vállaljon eme javak miatt. így érvelhet Benés a jóvátétel.) számlák., teljhatalmú diszponensei előtt. Mi megkö- szönjük es értjük ezt az érvelést. Természe­tesnek tartjuk Benes követelését és annak logikáját. Természetesnek tartjuk, hogy Be­nes. tudva azt, hogy mi az .adókoronákat amugyis a zsebünk legmélyebb fenekéről ko­torjuk elő, meg akar bennünket kímélni attól, hogy újabb adóizzasztási kúrán essünk ke­resztöt mi, akik évekkel ezelőtt adót fizet­tünk azért, hogy Szlovenszkóban az állami beruházásokat gavalléros bőkezűséggel esz­közölték a magyar kormányok, ma adót fi­zessünk amiatt, hogy ezeket az állami beru­házásokat a mi követeléseinkkel szemben zsugorian szűkkeblű és a gavalléria fogalmá­tól messzire elkalandozott prágai kormány hasznosítja és használja. Természetesnek tartjuk ezt, de termé­szetes bizonyosságként tudjuk azt is, hogy Benes ezzel a követelésével nem bennünket akar elsősorban megkímélni. Nem a mi igaz­ságunk sárkánytök) lovagja ő, amikor alku­szik és a lealkndás érdekében politikájával is megalkuszik, de az állam külpolitikai sú­lyának gazdasági tényezőjét félti és igyek­szik megmenteni az adósságok terhének egyensúlyokat megbillenthető zudulásátől s belpohíikailag vihart kiváltható eseményt akar el viharágy űzni a köztársaság égbolto­zatáról. A politikájának ezt a motívumát is meg­értjük és noha az a meggyőződésünk, hogy a mai gazdasági helyzet mesterségesen föl- színen tartott s hogy annak a köztársaság produktív tényezői és munikaalanyai inkább kárát, mint hasznát érzik s noha a belpoliti­kai tisztítóvihar elkövetkeztét is szükséges­nek és kívánatosnak tartjuk a mai fülledt és tikkasztó levegőben, mégis elismerjük, hogy Benesnek ez a politikai célja reális és meg­okolt. Ha mégis vannak megjegyzéseink és ki­fogásaink, úgy ezek nem egy megrögzött el­lenzéki álláspont .megnyilatkozásai, de sokkal inkább a kérdésnek politikai és gazdasági természetéből folyó következtetések és logi­kus követelések. A mi fölfogásunk ugyanis csak az lehet, hogy mi, a cseh-szlovák nép fölszabadiíási aktusa alkalmával az elnyoma­tás sorsába hajtott nép, nem fizethetünk sar­cot azért, hogy mások fölszabadultak és él­vezik a fölszabadítás politikai és gazdasági előnyeit. Mi, hibánkon kívül, de büntetésből egy állam keretéből a másik állam keretébe áthelyezett nép, nőm fizethetünk ellenértékét azért, amit mi magunkkal hoztunk ebbe az államba, mint az állami élet anyagi tartozé­kait- Megértjük azt is, hogy a cseh. és szlovák nép sem hajlandó a fölszabadítás árát miiliár- dokkal megfizetni és az állami javakért még egyszer megadóztatni magát. De amikor ezt a politikai eseményt kikapcsolva a jóvátételi kérdésnek európai problémájából, beállítjuk magának az államnak és az állam kormány­zatának problémái közé, akkor mint termé­szetszerűen következő követelést kell fölállí­tanunk azt, hogy akkor, amikor a cseh-szlo­vák állam megszabadul az államalakulás anyagi számlájának ama terheitől, amelyeket külső tényezők igényeltek, lássa be sürgős kötelességét ama terhek viselése tekinteté­ben, amelyeket saját polgárai követelhetnék tőle. A jog, az igazság és a méltányosság alapján. És elvárhatjuk a nemzetközi fóru­moktól, hogy azok a líbertációs költségek annuálása alkalmával módot találnak majd arra, hogy kötelezettségként rójják a cseh­szlovák kormányra azt, hogy a külső fizetési kötelezettségek terhétől megszabadulva, vál­lalja és fizesse a belső kötelezettségeket, a hadikölesönöket, a háborús károkat, az elbo­csátott állami alkalmazottak igényeit, nyug­dijait s a háború áldozataival szemben fönn­álló becsületbeli tartozásokat. Ezt a követelést hangoztatnunk kell és ha van az antankormányokban igazság- és jogérzet, akkor e követelésiünket úgy kell teljesiteníök, mint magától értetődő követ­kezményét a libertációs költségek törlésének. Poiücuré Rormánift alakit Páris, március 28. (Havas.) Poincaré elfogadta az uj kormányalakításra vonatkozó megbízatást Paris, március 28. A mai párisi lapok általánosán azt írják, hogy a francia közvé­lemény bizalommal viseltetik Poincaré iránt és megvan győződve arról, hogy Poincaré uj kormányával tovább fogja folytatni a nemzeti politikát és az újjáépítésnek azt a müvét, mely két év óta egybe van kapcsol­va nevével. Elégtétellel állapítják meg, hogy Miilcrand elnök megtalálta a. kellő szavakat •ahhoz: - hogy támogassa a miniszter elnök öt.': Konstatálják, hogy a két vezető államférfin között teljes a harmónia s hogy mind a ket­tőt ugyanaz a hazafias szellem hatja ét. Az ellenzéki sajtó és a szocialista lapok a kö­vetkező kormányban annak veszedelmét látják, hogy a nemzeti blokk politikája ki­élezetten fog érvényesülni és megtámadják Müleraticl köztársasági elnököt is a Matin- ben tegnap közölt nyilatkozatáért. Kijelen­tik, hogy ez a nyilatkozat, amellyel az elnök ■{ z menyek elébo nyúlt, teljesen ellenke­zik a köztársasági szellemmel. I iniiiiialilíi ummm i nsilusiiél tiriciiiliiilf iMüHüfiiiii lisMiisál Az 1922. évi zárszámadások a képviselőház előtt —- Elfogadták a katonai rekvirálási törvényt Prága, március 28. A képviseíőliáz mai ülésén gyorsan vég­zett az Í920. évi állami zárszámadásokról szóló jelentéssel és a katonai rekvirálási tör­vény javaslatával. A zárszámadási vitát a kommunisták fölhasználták arra, hogy a ru- szittszkói törvényhozók haladéktalan behí­vását követeljék. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósi tásunk számol be: Tóm a s eík elnök 1 óra 15 perékor nyi­totta meg az ülést, mire a ház hozzákezdett az 1920. évi állami zárszámadásról szóló je­lentés tárgyaláséihoz. S r d i n k ó a költs ég vetési bizottság elő­adója a jelentés beterjesztésének késedelmét azzal okolta meg, hogy a legfelsőbb szám­vevőszék a zárszámadásokat az egyes alá­rendelt hatóságoktól a múlt év szeptembe­rében tudta kézihezkapni. Az 1920. évi költ­ségvetés 15.2S3 millió kiadást és 10.426 mil­lió korona bevételt irányzott elő. A költség­vetési hiány tehát 4856 .millió korona volt A tényleges bevétel ezzel szemben. 12.736 millióra rúgott, míg a kiadások csak 14.283 milliót tettek ki, a valóságos deficit tehát csak 2047 millió korona volt A vita során Dietl (német szociáldemo­krata) tiltakozott a zárszámadás késedelmes beterjesztése ellen és különösen azt kifogá­solta. hogy az engedélyezett bevételeket túl­lépték. A megtakaritásek, véleménye sze­rint, csak látszólagosak. Búb nik (kommunista): A zárszámadás késedelmes benyújtása és az állami gazdál- !kOldásnak ezzel összefüggően késedelmes el-, lenőrzése nagy zűr-zavart okozott az állami gazdálkodásban és oka lett a kormányra oh7 kellemetlen korrupciós afféroknak. A nemzet­védelmi minisztérium, aemlyben most álta­lános tisztogatást végeznek, amelynek so­rán magasrangu tisztviselőket tartóztattak le sikkasztásért - és megvesztegetésért, az 1920. évben az engedélyezett költségvetést 250 millió koronával haladta túl, míg a pénz­ügyminisztérium 263, a belügyminisztérium pedig 59 miiló koronával többet adott k, mint amennyi előirányozva volt. A megtaka- ritásdkat csak a legszegényebb népréte­gek rovására értek el, még pedig a népjóléti és egészségügyi tárcánál. Végül fölolvasta a kommunista párt következő deklarációját: A kormány Ruszinszkóba kiírta a válasz­tásokat, amelyeket március 16-án ejtettek meg. A végleges skrutinium megejíését mesterségesen kitolták és a niSzinszkói nép képviselőinek eddig nem kézbesítették kJ az Igazolványokat. Ennek oka az a vere­ség, amelyet a koalíciós pártok szenved­tek azon a területen, amely kiegészítő ré­sze a cseh-szlovák köztársaságnak, de amelyet a békeszerződés értelmében teljes önkormányzat illet meg. A kommunista párt fölszólítja a kormányt, hogy azonnal tegyen meg minden intézkedést arra, hogy a RaSzinszkóbati megválasztott képviselő­ket hívják be a nemzetgyűlésbe. (Zajos taps a kommunistáknál.) Honák (cseh iparoapárii) követeli, hogy az .1920. évi állami szállításokat vizs­gálják tökül és szigorúan ellenőrizzék a jö­vőben kiírandó állami szállításokat is, nem­csak a nemzetvédelmi minisztériumnál, ha­nem valamennyi tárcánál. Kifogásolja, hogy egyes nagyüzemeket állami támogatásban részesítenek, aminek következtében az ipa­rosok nem tudják e vállalatokkal fölvenni a versenyt. A javaslatot ezután első olvasásban elfogadták egy határozati javaslattal együtt, amely az alapítványok zárszámadásainak beterjesztését követeli. Majd másodszori ol­vasásban elfogadták a hadiuzsoráró! szóló és tegnapelőtt megszavazott javaslatot. A szá Hites i eszközöknek katonai célokra való lefoglalásáról szóló javaslat következett ezután. A javas­lat az 1912. évi osztrák törvény alapján ké­szült azzal a kiegészítéssel, hogy a repülő­gépek és automobilok lefoglalását is megen­gedi. A lefoglalásokat Szlov enszikón a jegy­zői hivatal utján kell eszközölni. Nóvum. Ihogy a relkvirálö bizottságban a katonai ha­tóságok két képviselőjével szemben az ál­lattenyésztők csak egy7 képviselővel vesznek részt. Jokt (német szociáldemokrata) indít­ványozta. hogy a javaslatból töröljék azokat a rendelkezéseket, melyek szerint béke ide­jén is le lehet foglalni a száfitási eszközöket és mondják ki, hogy a, kártérítés összegét egyedül a tenyésztők szakértői állapítsák meg. A rekvirálás alól pedig mentesítsék azokat a kisgazdákat, akinek csupán egy lo­vuk, vágj'' két fuvarok van. K n i r s c h (német nemzeti szocialista); A javaslat, mint hadikészülődés a lakosság­ban a legnagyobb félelmet kelti. A kormány nem tehet rosszabb szolgála­tot a béke ügyének, minthogy háborús feladatokkal foglalkozik a legkevésbé sem tisztázott külpolitikai helyzet idején. A javaslat ellen foglal állást, ugyanabból az ókból, amely a cseheket annak idején arra indította, hogy az osztrák parlamentben a ja­vaslat elten foglaljanak állást. Indítványoz­za. hogy a törvény?- aló] menesitsék a kisgaz­dákat és azokat, akiknek egy lovuk van. B c r g m a n (cseh nemzeti demokrata) határozati javaslatot terjeszt elő, mely' sze­rint először azoknak a gazdáknak lovait fog­lalják' lei akiknek több fogatuk van. A‘ javaslatot Bsrgman határozati Ihvas- •latávaí együtt elfogadták; A mjentelimi ügyrek tárgyalásánál., nem adták ki Hfinkát, Budayt , és Kreibiohet Taussik mentelmi jogát egy becsük? lse: te sí eset miatt íeífügesztették. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés kedden délután négy óraikor lesz. A szovjet de jure elismerése a külügyi bizottságban A képviselőház külügyi bizottsága mai ülésén vita nélkül elfogadta « cseh-sziovák— dán kereskedelmi szerződéit. A cseh-szlovák —litván kereskedelmi szerződés vitája során Schweichhárdt (német szociáldemokrata) a legfontosabb feladatnak mondotta a gazda­sági kapcsolat fölvételét Szovjetoroszország- gal és kívánta, hogy a bizottság intézzen kérdési a kormányhoz, hajlandó-e a kapcso­lat fölvételéhez a szükséges lépéseket meg­tenni. S t i v i n (cseh szociáldemokrata) sze­rint Cseh-Szlovákiának már van szerző­dése Oroszországgal, e szerződés végre­hajtása azonban akadályokba ütközik, mert az üzletkötés Oroszországgal rendkívül ne­héz. Spacek kívánja, hogy a kereskedelmi és a külügyminiszter használják ki a Litvá­niával való gazdasági kapcsolatot, mert né­zete szerint Litvánia kitűnő piaca lehet a cseh-szlovákiai gazdasági termelésnek. Hajn (cseh nemzeti demokrata) úgy véli, hogy a cseh-szlovák—orosz szerződés végrehajtása nem annyira Cseh-Szlovákiától, mint inkább rajta kívül álló körülményektől függ. Orosz­országnak de jure való elismeréséről nézete szerint nem kell határozatot hozni, mert ez­zel a bizottság csak nehézségeket okozna a külügyminiszternek. Hrusovszky előadó Oroszországnak de jure való elismeréséről kijelenti, hogy ezt az ügyet már elintézték a külügyi bizottság egyhangú határozatával (a határozathozatalnál két bizottsági tag volt ielen. A szerk.) A bizottság ezután elfogad­ta a javaslatot. 100 csch-sil. koronám fizettek ma, március 28-án: Zürichben 16.875 svájci frankot Budapestem —.— magyar koronát Bécsbcn 207300.— osztrák koronát Berliübeo 12360000000000.— német márkát

Next

/
Thumbnails
Contents