Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-29 / 72. (520.) szám
Szombat, márdtts 29. Április 6-án lesznek a nyitra* megyei választások Prága, március 28. A nyitramegyei választásokat meglepetésszerűen április 6-ára tűzték ki. A kormány azért állapított meg iiy rövid határidőt, meri azt remélte, hogy az ellenzéki pártoknak ilyen módon nem íesz elég ideijük a válasz* tási előkészületek megléteiére. A kormány azonban ezúttal is csalódni fog, mert az ellenzéki közvélemény szilárdan kitart azok mellett a pártok niellett, amelyekre fölesküdött, sőt nagyon is valószínű, hogy az utóbbi hónapok eseményeinek, különösen fi sorozatos botrányoknak hatása alat még igen sokan fognak az ellenzékhez csatlakozni. A szeptember 30-iki választásokon a kormánypártok lí szavazatával szemben az ellenzéki pártok 24 mandátumot kaplak, amelyek közül 5 esett a magyar kisgazdapártra, 4 pedig a keresztény szocialista pártra. A választások megsemmisités© a keresztényszocialista párt ama panaszára történt, hogy a választási eljárás tör vény ellenesen íolyt le, mivel a koalíciós pártok és a zsidópártok iisíakapcso- lását nem publikálták, úgy hogy számos zsi- dőpoigár a zsidó listára szavazott, noha — ha tudta volna, hogy ez a párt szövetkezett a koalíciós pártokkal ezt nem tette volna meg .A most kiadott választási hirdetmény szerint a választási eljárásnak csak azt a részét ismétlik meg, amely azután folyt le, hogy a cseh szociáldemokrata párt, a rol- uicka-párt, a cseh nemzeti szocialista párt bejelentették listájuknak a zsidópárt listájával való kapcsolását. Térvény] avaslat a sdovenszkói és rnszinszkói legelőkről Megszűnnek a íegelöbizoítságok Prága, március 28. A (kortmlány a Üdévé Ltsty értesülése szerint legközelebb törvényjavaslatot nyújt be a szdovetiszikói és iruszdoszkód közlegeíők- Ti&í az 1924—>1929 időszakban való használatijáról, Az uj törvény előreláthatóan addig íesz érvényben, amíg végrehajtják a föklibii- itofkreíformo't. A javallat az 1923. évi helyzetet veszd aJatpul és intézkedéseket tesz arra ^ nézve, hogy kiknek igényét kell előnyben részesíteni. Intézkedik továbbá azoknak .az ellentéteknek' 'kiegyenlítéséről, amelyek ngy támadhatnak, (hogy a használati jogot nem egyformán osztják m:eg. Az erdőik tönkretételének megakadályozására és a legelőkkel való ren___ - mi irrwrriT-rmiim —HÍM 9 TVfPIHP'JWTrFr^TTTff de s gazdálkodásra nézve is fontos rendelkezéseket tartalmaz a javaslat. A használati jog átruházása, vagy albérletbe adása meg nem engedhető. A legelők használói közös erővel kötelesek azokat jó állapotban tartani. A föildmivelé'S'ügyl miniszer fölhatalmazást kap arra, hogy a bérek megállapítását fölülvizsgálja és szabályozza. A bért a községek birái fogják behajtani. A fölügy etetet a községi tanács tagjai és állami közegek fogják gyakorolni. A legetőbízottságok megszűnnek és a döntés joga az állami hatóságokat fogja megilletni. A kormány a javaslat rövidített tárgyalását fogja indítványozni. •»»»»♦♦**»♦ »♦■>»»»♦♦■»♦♦♦<» »«»<>»♦»♦♦♦♦»>»*«■♦»» *«»♦♦« €Ipéi CSAK „NA€&W-M NAL VEGYEN HASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 iclllcii lárgpl ai ciciiCSihcs A kölcsöíiJavasSatoi hwsvétig le kell tárgyalni, elleneseibe?! az ország újjáépítése meghiúsulhat — Az uj pénzügyminiszter programnyilatkozata Budapest, március 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonié leütése.) Az egységes párt 'tegnap este Mayer János elnökletével értekezletet tartott, amelyon letárgyalta a szanálással kapcsolatos törvényjavaslatokat. Valamennyi fölszólaló meg egy eizett abban, hogy a kormányt a legnagyobb elismerés illeti azokért a fáradozásokért, amellyel a szanálási akciót mai stádiumába eljuttatta. A felszólalásra .válaszolva Bethlen kilátásba helyezte, hogy a búza és földadóra vonatkozó kedvezményeket fönntartja és megígérte, hogy az uj pénzügyminiszterrel egyetértőén igyekezni fog teljesíteni a gazda'társadalom ama kívánságait, amelyeket az állam pénzügyi érdekeinek hátránya nélkül tehet teljesíteni. A kényszenkötesönrői kijelentette, hogy az újabb kölcsönrészletet részben jonios hónapban, részben pedig aratás után kelt befizetni. A vagyonváltság fizetési határidejét úgy állapították meg, hogy nem esik össze a most fizetendő terhekkel és nincs hévévé a szanálási program keretében az állam jövedelmei közé, hanem tartalékul kíván szolgálni a beruházásokra. A párt ezután egyhangúan elfogadta a javaslatokat. Korányi letette az esisüt iMa délben 12 órakor Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter Horthy Miklós kormányzó kezébe letette az esküt, majd Bethlennel és Haröinggal folytatott tanácskozásokat. Becsből jelentik: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a Neue Freie Presse munkatársának hosszabb nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette, hogy hosszabb megfontolás után azért vállalta e! a pénzügyi tárca vezetését, mert mint párisi követ meggyőződött arról, hogy Magyarországnak meg kei! ragadnia az egyetlen utat, amelynek segítségével a gazdasági, pénzügyi és politikai katasztrófából küáboihat. Nézete szerint Magyarország sorsa a legszorosabban össze van kapcsolva a nép- szövetség által kidolgozott újjáépítési javaslattal. A magyar kormány súlyos terheket lesz kénytelen a lakosságra kiróni, amelynek azonban teherbírása végső határáig kell teljesíteni kötelességét. A magyar kérdés az utóbbi időben világpolitikai kérdéssé nőtte ki magát, csaknem azt mondhatja, hogy Magyarország bekerült a recípiált nemzetek közé. Az uj atmoszféra megteremtése elsősorban a népszövetség támogatása és irántunk tanúsított érdeklődése révén vált lehetővé. Ha meggondoljuk, hogy a népszövetség közbelépése előtt Magyarországot gazdasági megsemmisülés fenyegette és a kis- anfant államai is mindent elkövettek, hogy az ország gazdasági megerősödését lehetetlenné tegyék, kétszeres hálával kell adóznunk a népszövetségnek közbelépéséért. Végül hangoztatta, hogy az ujjáépitési javaslatokat a nemzetgyűlésnek áprilisban okvetlenül le keH tárgyalnia, mert ha ez nem történik meg, akkor az egész újjáépítési akció kútba esett. Nem hiszi, hogy akadna olyan párt, amely a javaslat vitájának elnyujíásával az ország újjáépítését lehetetlenné akarná tenni és ezért a munkájáért hajlandó lenne 3 nemzet iíéíöszéke előtt a felelősséget vállalni. Korányi az Esti Kurir munkatársa előtt is nyilatkozott. Kijelentette, hogy optimiszti- kusan látja a kibontakozás útját- A gazdasági élet stabilizálása máris erősen érezteti hatását a tőzsdén. A végleges stabilizáció azonban a mai állapotot teljesen meg fogja szüntetni. Azok az értékek, amelyek mögött tényleges vagyon van, vissza fogják nyerni hónapokkal ezelőtti magasabb értéküket. Nem érti, hogy a népszövetség döntése után miért járnak Budapesten az emberek lógó orral, noha a döntés azt jelenti, hogy ezentúl itt csak becsületes munkából lehet majd megélni. Parisban valóságos örömujongás tört ki a kedvező népszövetségi döntés hírére. Pártkozi értekezlet Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke ma délben fél 12 órakor az ellenzék vezéreit pártközi értekezletre hívta össze, melyen Bethlen István gróf miniszterelnök is részt vett. Az ellenzék vezérei közül megjelentek: Gömbös Gyula, Peidl Gyula, Fried- rieh István, Hialler István, Szilágyi Lajos, Ugrón Gábor, Pakots József, Meskó Zoltán és mások. Rassay Károly, Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert gróf nem tettek eleget a meghívásnak. Szcitovszky ház elnök a megjelentek előtt kifejtette, hogy a szanálási javaslattal szorosan összefügg az ország újjáépítése. Véleménye szerint a képviselőknek a bírálat joga mellett tekintettel kell leuniök az ország érdekeire is, amelyek a javaslat gyors tető alá hozását követelik meg és lehetővé kell tenniük a vita mielőbbi befejezését. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt föl ezután. Kérte a megjelenteket, hogy ■tegyék lehetővé a javaslat husvétig való le- tárgyalásá't, ami különösen pénzügyi szempontból bír nagy fontossággal, mert a fedezetlen bankjegyek kibocsátását csakis a javaslat törvényerőre való emelkedése után lehet beszüntetni. Másrészt a kormány a külföldi bankároktól előleget akar fölvenni az aranykoronás kölcsönre. Végül pedig azért is szükség van a javaslat sürgős letárgyalására, mert a külföld, ha azt fogja látni, hogy jóakaratát ignoráljuk és azt látja, hogy Magyarországnak nem sürgős a kölcsön, akkor ő is arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy neki sem fontos Magyarország újjáépítése. Majd abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy nagypéntekig be fogják fejezni a vitát, amely idő alatt az ellenzéknek módja lesz hozzászólásait megtenni. Gömbös Gyula kijelentette, hogy végleges választ nem adhat, mert előbb pártjának tagjaival kell érintkezésbe lépni. Bethlen ismét fölszólalt és hangoztatta, hogy e javaslatokban nem a kormány iránt tos, hogy a lelkére kötötték, maradion a rej- tekében, de hogyan lehetne ellentállni ekkora látványosságnak. Néha maga is ugrott egyet-kettőt s ha tud a nyúl nevetni, azt hiszem, derült szívvel kacagott nagyokat. A róka köre lassanként csak akkora lett, mint egy cirkuszi porond, ott voltak már egész közel egymáshoz. — Nini, — gondolta a süldő — hiszen ez pompás cimbora, én velem pedig még eddig senki sem játszott! Az egyik bukfenc után hát ö bátorodott feléje. Most egészen különös játék következett. Fogócska. A róka tettetett lomhasággal szaladni kezdett, a süldő cl akarta fogni. Pompásan utánozta az ügyetlent, felbukott, a süldő pedig belekapaszkodott. Megvagy, nem eresztetek el! — Jaj, jaj, bátor, hős nyulacska, csak az egyszer irgalmazz, soha többé nem leszek rossz! Hát nem felséges mulatság ez? A róka hempergett s a nyuszi ott táncolt a mellén, megráncigálta a zászlaját, beleharapott a fülébe. Azt mulattatta a szórakozás, akárcsak minket az örökös ellenfelek ritka egyetértése. Most megfordult a fogócska. A nyúl próbált szaladni, a róka elcsípte, eleresztette, mikor pedig már tetőfokra hágott a hancúrozás, hirtelen derékon kapta s vad iramban elrohant vele. — Jaj, de csiklandós vagyok, — kiabálta a nyuszi, de nyilván nem sokáig, mert hamarosan eltűntek a szemünk elől a rókalyukban, ahogy pecsenye lett a ravaszul megszerzett süldőből. __Hogy miért mondom el ezt én teneked, kis lányom? Hát csak azért, mert kezdesz nagylány lenni s tizenhat esztendős ártatlan tekinteted szent bizalommal nézi az ismeretlen eletet. Te még azt hiszed, hogy minden olyan tiszta és ártatlan, amilyennek látod az intézeti élet szemüvegén keresztül. Nagy ábrándok, romantikák csillaga világit u telkedbe s hogyan győzzelek meg róla, hogy az a csillag megmérhetlen messze van, talán elet sincs benne, éppen csak csillog! Lelked himporához nem nyúlhatok botor kézzel, mégis tisztán kell látnod, hát azon kezdtem óvatosan, hogy elárultam a kedvedért az egész féríínemet. Körülbelül mindenen átmentem, amin férfi átmehet, jobb mestert Hálámnál nem találhatsz, de az én tanításom csupa negatívum. — Sohse. komolyodsz meg, — mondta akárhányszor az édesanyád, pedig hidd el, édes gyerekem, hogy halálos komolyan verekedtem mindig az élettel, többet adtam, mint amennyi a kötelességem volt. De kifá- radtan kerestem a föltétien szépet, jót, megértőt s ebben telt el az életein. Egy kis csendért, nyugalomért feláldoztam volna mindent. Az emberek tömege kimerített s nekem tömeg volt már az öt-liatíagu társaság is. Csak sziik körben voltam elememben s igy esett, hogy néha ingerült vitatkozások alapja lettem. Volt, aki azt mondta, hogy halálosan unalmas, koravén ember vagyok, két szót nem beszélek egész este, bóbiskolok szellemtelenül. A másik kardot rántott mellettem, hogy én vagyok az elevenség magam, hatvanéves kóromban is fiatalos legény maradok, fölöttem észrevétlenül szalad el az idő. Az elmém frisseségéről hogy mit mondtak, azt nem ismétlem cl, hátha szerénytelennek tartasz. Talán ez volt az oka, hogy az anyáddal sem értettük meg egymást s elágazott az utunk abban a korban, mikor — ha másért nem — miattad kellett volna együtt maradnunk. Azért nem szabad, hogy bármit is órezzél ebből a válságból s most, amikor drága vendégem vagy néhány hétre, szívesen viselem a gárda szerepét, bár érzem, hogy feszélyezlek benneteket gyermekes szórakozástokban. Ennyi lánnyal, Ifjú legénykével még sose voltam együtt. Nézem is őket hunyorgó szemem alul, találgatom, ha ketten összesúgtok, miről beszélgettek, igyekszem elfogni a tekinteteket, mikor csillan fel bennük a közömbös öröm s mikor leplez el valamit játékos róka-módra. Vigyázok mid, kis süldőm, ismerem a fogásodat. Tudom, hogy talán fáj, ha néha valami józanat, kijózanitót mondok, de hidd el, hogy jobb most, kezdetben megtépni egy- egy helytelen vágányba indult ábrándot mint később, amikor vele szakad valami a létekből is. Épp azért ne vedd zokon, hogy a minapi kirándulástokról lebeszéltelek. Csak csacsogjatok itt a korzó platánjai alatt, ahol mindenki lát benneteket Ez nem baj, ez a ti életetek. A zsablyai park messze van, szinte a város határán, oda csak szülők társaságában mehetnek tizenhatéves leányok. — Képzeld el, drága kicsikém, hogy meglát valaki s amilyen rossz a világ, mindjárt pletykába kever. Tudom ugyan, hogy te elmondod minden gondolatodat témádat; beszéltem rnár olyan halálos komolysággal neked az életről, hogy nem veszed készpénznek — kis süldőm — amit a lángoló, csak a mát tekintő fiatalság esetleg hangulatból, (föltétlenül csak hangulatból) mond a rózsás fiilecskédbe, de egyáltalában nem ajánlatos a zsablyai park, a tervezett napon pedig különösen nem volt az. Még zavarba jöhettél volna olyan körülmények folytán, amiket nem részletezhetek s te félreérthetsz. Elég abból annyi, bőgj'- aznap valami dolgom volt a parkban, egy fiatal lánynak adtam tanácsokat, aki erre megkért, mert bízik bennem, a tapasztalomban s ha az embernek titka van, hát fél tőle* hogy ellesik — mondjuk — a korzón. Azt csak ott bízhatja másra, ahol nincsenek idegen fülek. Az anyád bizonyára másképpen magyarázná a dolgot, egész kalendáriumot csinálna belőle, de tudom, hogy te megértesz. hiszen ismered apádat, hogy fáradt, öregedő ember vagyok, aki halálosan unalmas a társaságban s egész este tíz szót se beszél. Te sose fogsz félreérteni. S Tárcarovatunk: Vasárnap: Donászy Kálmán: Tavaszi szimfónia (vers). — Molnár Jenő: Olyan furcsa cl őérzetem van. _______________________ A róka meg a süldő — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Sz. Szigeíhy Vilmos. Édes, kis lányom! Egyszer régen, — olyannak tiinik fel, mintha ezer éve lenne — te még apró gyerek voltál s kocsin elvittünk a vadászatunkra. Sátort vertetek anyáddal (Istenem, hol van. azóta az anyád!) s megvártatok bennünket, amíg visszatérünk a nyálakat nyugtalanító kőrútunkból. Talán eszedbe jut egy történetünk is, részint kacagtál akkor rajta, részint ijedt őzike-szemmel hallgattad, hogy a végén ^írásba törj ki. Úgy volt az, hogy épp kijöttünk a kukoricásból, amikor nagy messzeségből valami furcsa ördögkarikázás tűnt a szemünkbe. Uramfia, mi lehet az? Felvágódott néha a magasba, hol eltűnt, hol előkerült, végül is Bandi bátyád jött rá, hogy róka. Nagyon érdekes volt az nekünk is, ugyan miben törheti fejét a ravasz állat s visszamentünk a kukoricásba, megkerültük az egész táblát, hogy közelebb jussunk hozzá. Most már tisztán láttuk, de még mindig nem értettük. A róka játszott, mint ahogy jókedvű vizslakutyák szoktak. Nekiiramo- úott egy darab területnek, hirtelen fordulattal visszatért, bukfencet vetett, meghemper- gett a tarlón, még a két hátulsó lábán is próbált rnegállani. A terület azonban, amelyen produkcióit végezte, egyre szűkült. Lassanként úgy tűnt fel, hogy körben történik minden mozdulata s ez a kör kisebbedik. — Isten úgyse, nyiuiók van valamerre, — mondta Bandi bátyád — s ahogy kutakodó szemünk hozzászokott a terephez, fölfedeztük a süldőt. Buti kis jószág volt, bámulta a cirkuszt, amely egészen újszerű volt neki. Egész biz-