Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-28 / 71. (519.) szám

no ki a tóikat is, de legjobban érdekelte őket ’Reiűh ciipőgyárotsnalk csodálatosan bátor be­széde, amelyben ez a kitűnő szakember, kü­lönösen a pénzügyminisztériumot támadta hevesen azért, mert a különben is tengődő cipőiparral szemben oly kérlelhetetlen adó­politikát folytat, hogy éppen a legutóbbi idő­ben több régi, neves gyár emiatt is kényte­len volt fizetésképödenséget jelenteni Keid’ cipőgyáros még egyéb sérelmeket is hozott föl, mint például azt. hogy iparágá­nak a nemesiíési eljárás tekintetéiben beadott számtalan kérvénye, amely kérdés kedvező elintézése pedig a cselh-szlovák cipőgyáraik versenyképességét erősen emelné a külföl­dön, már hónapok, sőt évek óta elintézetle­nül hever valamelyik miniszteri tanácsos wr poros fiókjában. P.ill natnyilag még súlyosbítja a cipő­gyártás helyzetét a hosszantartó tél. a fmhosszu farsang, a késői frusvé: é's a ka- t ász t r óf á l is pén zh ián y. A többi bőrtöidclgozó iparág helyzete valamivel jobb, mint & cipőgyártásé. A bőrgyáraik általában jól varaiak íog- fegkoztatva, a változott viszonyoknál fogva versenyképesek lettek oly országokiban is ahová előbb vagy Cfyáítailáiban nem, vagy már évek óta nem szállifottaík. Nagy kötésekről hallottunk nemcsak Ma­gyarország, Ausztria és Jug ószláv iába, ha­nem különösen Németország számára, ahová egyes gyárak többhónapi gyártásukat elad­ták. Miután azonban a börszakmában gyá­rosok és fogyasztóik fis üt- és belföldön jó! is­merik egymást, nincs feltétlen szükség min­tavásárra, hogy egymással érintkezésbe jöj­jenek és ezért úgy a rmnfavásáron kiállító bőrcégek' száma csekély, -minit az óét kötött iizlefek jelentéktelenek voltak. Tornasor Albert dr. * ■Bisör s ndií bu torbankollekcióvafi vett részt a tavaszi íriintaváfeiron a „Derma5|d“ bőrgyár (Nejedly A. és Fia),- amelynek gyártmányai közül fölitünést keltettek a bőr­ből készült g rí) elin-utánzatok: angd garni­túrák, drapériák, asztalkendők, futók, stb. A gyár prágai hokija és Erdős Artúr buda­pesti bútor készítő-cég között tárgyalások folynak a gyár magyarországi képvisele­téről. — A Vágujhelyi Első Bank r.-t. mérlege. Vág- ujhelyről jelentik: A Vágújhelyi Első Bank r.-t. áuríüs 5-én tartja ötvenötödik közgyűlését. Az in­tézet 1923-ha-n 39,168 korona tiszta nyereséget ért el, amiből 6 százalékos osztalékot fog fizetni. A Vágujbelyi Első Bank r.-t.. a Szlovák Általános Hitelbank affiliációja és 3 millió korona betétet kezel. — Javult a pilxeni sijrexport helyzete. Az amerikai védő vámos rendszer folytán a Pi'zeni sörexport eladási területeinek jelentékeny részét elvesztette. De az utóbbi időben ez az iparág valamivel megjavította exportlehetőségeit, mert mint a N. L. Írja, 1923-ban 836,524 hektoliter sört gyártottak az 1922. évi 747,205 hektoliterjével szemben. A sörexport helyzetének megjavulását a németországi piac fokozott felvevőképességére vezetik vissza, mivel az aranymárka bevezetésé­vel a pilzeni sör újból versenyképes lett Német­országban. + A hosszú léi miatt az idén kevesebb gabonára számítanak a magyarországi gaz­dák. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A hosszúra nyúlt él a gazdák körében nagy nyugtalanságot okoz. mert a tavaszi munká­latokat még mindig nem leheteti megik-ezde- ni. Az ország több vidékéről érkezeit jelen­tések alapján az őszi veitemények rendkívül nehezen fejlődnek, úgy hogy ezeknek visz- s zárná rád ása igen káros hatással lehet a gazdasági életre, A tapasztalat ugyanis azt mutatja, • hogy a fejletlen növényeket rend­szerint leperzseli a késő hideget követő, leg­többször átmeuetnéíküli forró május. A gaz­dák véleménye szerint körülbelül 3—4 héttel késeit c! a mezőgazdaság a tavaszi munká­latokkal. amit, ha az idő kedvező lesz, be !dic: ugyan hozni, azonban a késés minden téren tapasztalható lesz és a gazdák munkája igen meg fog növekedni. A bosszú télnek az egyedüli haszna talán az, hogy a kártékony mezei áliátok kifagytak. Igen nagy gondot okoz a gazdáknak az is,.hogy a legelők még mindig használhatatlanok, holott más időben ilyenkor már ki lehetett hajtani az állatokat a legelőre. Általában erős takarmány hiány ■tapasztalható, ami nem következett volna be. hogyha az időjárás már előbb megenyhült volna. A mezőgazdasági helyzetről az általá­nos vélemény az, hogy ha az idő kedvező lesz, katasztrófától nem kell tartani, a ta­pasztalt gazdák azonbn úgy vélik, hogy a gabonatermés alatta marad a múlt évi ter­meknek. mert a tapasztalat azt ni utat ja, hosz- szu tél után a termésűi 2 imy iség mindig ki­sebb, de minőségileg jobb szokott lenni. Pétitek, március 28. + Elkészült a magyar—román pénzügyi egyezmény. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Kresz Károly dr., a TÉBE ügyvezető igazgatója, aki pénzügyi szakértőként szerepelt a bukaresti tárgyalásokon, a tárgyalások eredményéről nyilat­kozott és többek között a következőiket mondotta: A legtöbb gazdasági kérdésre nézve, így a tarto­zásokra és követelésekre, valamint a jelzálogos kölcsönökre nézve a pénzügyi albizottságban a legteljesebb megállapodás jött létre és az egyez­mény most van parafálás alatt. Mind a két állam­nak sikerült oiy megállapodásokat találni, amelyek úgy az adósok, mint a hitelezők érdekeit meg­felelő módon szem előtt tartják. A mostani megál­lapodást követni fogja a kér esik ed elírni téren is olyirányu megegyezés, amely a két állam keres­kedelmi forgalmát, valamint a két állam közötti személyi forgalmat tető alá hozza.-f- A budapesti QoJdberger-gyár mérlege. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A Goldberger Sám. F. és fiai r.-t az 1923. üzletévre 597 millió korona tiszta nyereséget mutat ki, amiből rész­vény enkitit 1500 korona osztalékot fog fizetni. A vállalat, amely száznegyven éve áll fenn, újabban megalapította a „Wespag“-szövőgyárat, amelynek 760 szövőszéke közül 450 már üzemben is van.-j- Emelkedett a magyarországi bankjegyfor­galom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A Jegyintézet mai kimutatása szerint a bank­jegyforgalom 45.2 müliárddal emelkedett Az' utolsó héten az államkincstár 20 milliárd koronát vett föl. A takarékkorona váltók összege 93 mii- ;járóra szaporodott. = Engedélyezték Romániából a tölgyfa­traverzek és az aszfalt kivitelét. Kolozsvár­ról jelentük: A legfelsőbb gazdasági tanács megengedte a tölgyfütravérzék kiviteléit, de az exportőrök k-ötelleS.ek a kivitelre bejelen­tett mennyiség felét mérsékelt áron a GFR részére átadni. A Romániából exportálható traverzek számát maximálisan egy millió darabban állapiitoíitáik meg. — A pénzügymi­nisztérium értesítette a vámhatóságokat, hogy az aszfalt kivitele teljesen szabad, az exporthoz semmiféle külön engedély nem szükséges, csak a kiviteli Illetékeik megfize­tése kötelező. =■ A romániai bor nem versenyképes az európai piacokon. Kolozsvári jelentések szerint a romániai borpiac helyzete napról-napra rosszab­bodik. A kínálat oly nagy, hogy a készleteket még redukált árakon som lehet elhelyezni. A romániai bortermelők azt remélték, hogy sikerülni fog bo­raikat export utján értékesíteni és különösen Cseh­szlovákiát és Ausztriát szerették volna eladási piacul megszerezni. De eltekintve attól, hogy Cseh-Szlovákiában a francia és az olasz borok jelentékeny kedveznméyekben részesülnek, a ro­mániai bor az európai piacokon azért sem ver­senyképes, mivel Romániában nagy kiviteli illeté­keket szednek. Oroszország növeli az állampénztáruk készleteit. Moszkvából táviratban jelentik: A pénz­ügyi népbiztosság elrendelte, hogy az uj pénzek készleteit, április hónapban a márciusi összegek háromszorosára emeljék. Áprilisban aranyra szóló kincstári utalványokat fognak kibocsátani, még pedig 36 millió aranyrubel értékben. Ttizsde és árupiac: — Tartott a pozsonyi terménytőzsde. (Prago­radío.) Az őrlőgabona gyengén tartott, árpában nincs forgalom. Árjegyzések: jugoszláv tengeri ab Pozsony 168—170 (műre. 20-án 17J—173), 73—74 kg-os rozs 140—142, magyar rozs 139 (139—140), román tengeri ab Pozsony 130—132 (133—140), szlovcnszkói tengeri 137- -140 (1-40—142), köles 115—120, fehér bab 280 ...300, korpa ab rakodó­állomás 95 100, malátacsira 90—95. — A cukortőzsde. Alomdori piac tegnap nyugodt voK, P&ris szilárd, New-Yotnk má­jusi jegyzésié 4.95. A belföldi piac nyer áru- jegy/.ésci a következőik: Aussig 310 pénz, Kolim-Pardaibitz 300 péinz, export'fiinoöiiif-oí t áru változatlan. I Üzletiden a bmkipcsü nsíuránforgalom. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A inai magánforgalom teljesen üzlettden. Egységes irányzat nem alakult ki. — Prága szilárd, de nem egységes. A íölyt'atóta’g'OS fedezési vásárlások nyomán különösein az ipari értékek újabb árfolyam- eméíkedést mutattak. Az- arbitrázsiéníékelkben bécsi vászonyfatbau jelentékeny dísaparítá- sok miiítailkozítiak, amelyek az árfolyamérték 5 százalékát is eltérték. A belföldi bankok nagyjában változaflanok maradtak, a bécsi bankok zárlat feőé gyengültek. A beruházási piac tovább is szilárd. Az ufó tőzsdén bécsi jelentésekre áítal'áinios elgyengpliés követke­zett be, és gyenge a devizapiac is. Szílák- dabbaJk voltaik: Pár is, Brüsszel és Varsó. Előfordult kötések: 111/26 111/26 1923. évi kincstári utalvány — 3024. évi kincstári utalvány VS.45 96.10 Nvereménykölcsön.............. 87.25 87.25 •P /o-os beruházási kölcsön . 80.— 98.75 6°/n-os lisztkölcsön............... 83-50 83.50 % Államkölcsön.............. 81.25 31.— Mo rva orsz.-knlcs- 1Í111 4V» % 7S.25 75.—­Morva orsz--kölcs. 1917 ő %• 83.— 33.— Rrága város 1013 köles, ő nr, 81. 80. Prága város min köles. 4 % 66- 66. Briinn város 1921 köles 6 V, 94.75 Pozsony város. 1910köles. 4«<,. 50.~ 58.23 •Prága városi, takrpt. 4 «/„ . Osl. vörös kereszt sorsieirv 42. oi.sí) Magyar 5 frtos vörös kereszt • "■ Magyar ielzálog sors!egy . ■“ • Undanesti Bazilika sorsietfv ,TZ' , TV Agrárbanfe ..................i . 41j. 6,3. Ro hemia . ...................... . ,”•"** , 7L-~ Cs eh Union Bank.............. +72,~ 4;f­Le számi toló............................ £38 ~ 439.— Cs eh iDat-hank...................... ÍR3-,. Prágai Hitelbank............... ifé30 “S zlovák Bank...................... Hl'Z. Zivnost.enska......................... 450.30 450.j0 An íro^-Cslor. Bank. .... 4\n'rZ Osztrák hite! ....... . B8.50 j]8.59 Bécsi UmcmbsTik . . • « . • * Wiener Bankv.................... . 86.25 8...— Ju goslovenska-bank .... — Uordhalm................................ 7yJ0.— 7^20.— Cs eh Ónkor............................ Wl>.- 1630.­Ho rvát cukor......................... — Ko iiní műtrágya.................. fi®*— Ko íini kávé......................... Ke lini petróleum............... — — Tvolini szesz......................... I280.— Te jipar rt................................. ÁM3-- „l10--" Első nilseni sörgyár .... ^680-— 3t>20.— Breitfeld-Danók.................. 5S6.50 557.50 í^ aurin és Klement .... 263,— 271.— Itinghofíer............................. 760.— „760.— Cs eh északi szén.................. 1360.— 2020.— Cs eh nyugati szén............... -510.— 503.— Alpiue .................................... 277.- 273.— Po idi....................................... 312.- 30S.— Prágai vasipar ...... 965.— 960.— Skoda ....................................... 582.-- 579.— Po zsonyi kábel ....... —.— _ —.— Inwaíd ................................ 652.— 65i.— Pr ágai napir......................... —.— —■— — Bécs erősen ingadozó. (Fragoradío.) A kidfeszbani kezdtetbew valamiivel magasabb árfolyamok múlt atkoztak, de a kodátíban a magyaT értékeik nem javalltak. A többi kor- látértéikek árfolyartnai a:lig változtak. Zárlat felé az üzleti forgailoim teljesen ellanyhim és az árfolyamok' mind gyengültek. Zárlat kedv telem A beruiházási piac szintén üziet- tefen. Előfordult kötések: nr/27. irr,"25. Magy. aranyfáradék .... — 36000 Mag.y- koronajárad............... — 7800 Ba nkvereiu Wr. .................. 159ÖOO 160000 Bo denkredit.......................... 36600Q 367000 Kr edit.anstalt......................... 225ÜOO 235000 IJ ng. Kredit......................... 716000 6%000 An globank ............................. 293000 300000 Lá nderbank ......................... 276000 270000 Lo mbard................. 350C0 36800 Me rkúr .......... 156000 156000 Osztr.-Magyar Bank .... — — Union Bank Wr................... 231000 265000 Cs eh Union............................. 905000 905000 Zi vnostenská Banka.... 890000 890003 Dunagőzba.józás ...... 1595000 1600000 FerdinaudsNordb. ..... 16600030 16500000 Kíussa-Óderbergi ...... 638000 625000 Stantsbatm ......... 558000 570000 Siidbahu .......... 93000 95900 Siidbahn prioritát ..... — — Alpino .................................... 530500 520000 Co ourg ............................ • • 55C10 60100 Kr upp .................................... 320000 360000 17 öleli....................................... 621000 661000 PragerEisen ........ 1822000 — Kima....................................... 163000 165100 Skoda ....................................... 119500G 1179000 I n wald.................................... 899000 821000 Sa lgó....................................... 766000 730000 Úrikánv ................................ 950000 960000 Ki nglioffer................. 1635000 1605009 Ma gyar cukor ....... 3700000 3500000 j Lanyha a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a követ­kező árakat jegyezték: budapesti búza 315, so­mogyi rozs 265, tiszavidéki 267.5, fejénnegyei és balatoni 272.5, határvidéki 275, balatoni zab 257.5, tengeri 272.5 ezer magyar korona metermázsán- vént. szerhesiiei iizeaietcif. V. D., Boksa. A tény észkancák kikölcsönzése ügyében forduljon lehetőleg szlovák nyelven irt kérelemmel a Gebirgsartillerieregiment parancs­nokságához, Bilin, Tauss, Reichenberg, Trautenau, Krumau vagy Mies-be. Nekünk nincs módunkban ezekkel a katonai hatóságokkal levelezést foly­tatni. Többeknek. A régi magyar postatakarék­pénztár! betétek visszafizetésére vonatkozó mó­dozatokat annak idején ismertetni fogjuk. Egy­előre .mi sem tudunk mást, mint amit 1924 február 29-iki 50. számunkban a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatának részletes ismertetése alakjá­ban közöltünk. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Rnszinszkói szerkesztői TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja: Flachbarth Ernödr. — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesellschafl nyomdá­jában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. ! ífaif Jtía | $2€R$í<mH. Jtú^djsrí tw. US. A szlovenszkói előkelő magyar társaság találkozóhelye P9BBIB$DEaE Alulírott vállalat fűszer- és gyarmatáru osztályának ve­zetésére, kaucióképes, szlo- ® vák, magyar és német nyelv­ismerettel bíró, keresztény, ! szaHembcrí icrcs. Belépés ideje folyó évi június hó elseje, esetleg előbb is. Ihiüiaszerdahelyi Keresztény Árucsamok R.-T. fí. m BO(aasM«*BS!iaaBB*aaaBMBaBaaMiiaBnBBiiaiiDaBaisaBS Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prájrai Magyarban ad fel A hírneves, eredeti l i -jtömöti í 1 mmémm&wws.émí i 3 Aíél Andor atóüa t I fc®cr Soliiisér és lm. I 3 készíti. c 3 1®zsií9^ 8U»2na?a f \ Ugyanott a legmodernebb angol szabó- 3 ság. — Eredeti angol szövetek — LlVTÉtí t — Meghívásra a cégtulajdonos bárhol 3 személyesen megjelen. 3 ■■ .1. »- ■ ■■ M, ■ 3 Elismerő levelek: —------A bunda remekül AJ1 és 5 mindenkinek rendkívül tetei!k. í Smoftevico t Patt? Mariettc Íj —------A két bundát átvettem s na ivon meg vagyok eléged ve. Oly 3 szépen állna 1^ bopy mindenki el í van tőlük ragadtatva. Lelkiisme­31 retes, gyönyörű munkáját nagyon-* köfnsőnötn. Munkács 4 r Cakrlán IstvAnaé ,Vrrmrrvysr»frrTrTtTrr>Tf<wr>vfTvr>fi»Trsr?yrrTs|Ti I l*fi®Ili€® Ml® | PMgT* “T BUDAPEST*" BÉCS 1 BERLIN 1 ZÜRICH^ | —MáieiuTTi-------------MlíSIíiTT-----------lím TIIÜ6 m/27 im* ima mr* uwi 111/26“ g Pr ága, csehsalovák korona ..___________ ______________ 2295._ 2275.— 2071*— 2061.— 12.21 12.21 16.825 16.80 i Am sterdam, hollandi forint . t,n7'_ ia13‘ 29200.— 29000.— 25280.— 26285.— 155-61 155.61 216.— 216.— " * Berlin, uémet marka..............W 00078 OOflS 1 JUp 0078 1 0 008 ——.— 15-65 15.50 — ~ — .00013 — .OöOtt B § B uenos Aires peso.....................1199 50 Í204 S0 M9°S0 1206 50 ~ 1-603 1.603 S á B rüssei, belga frank..................15075 'Itn'fr 3390.- 3370.- 3026.- 3066.- 18.25 18.25 26.85 26.93 Ö U Helsiugfors, finn márka... . 1|s*$S 'r9 25 —.- ------- —10 57 10.57 g | Zürich, svájci frank.................. KOZ — mis Síi 608 50 13650.— 13650-— 12275.— 12255.— 72.62 72.62 —.— —.— S Christiania, norvég korona . . ^050 ,,7150 471 50 10850.— 10730.— 9630.— 9680.- 57-3S 57.36 79-50 79 25 f® | Kopenhága, dán korona... . fff'SX Í/?Í2 T'750 12490.- 12603.— 11080.— 11230.- 66.63 65.63, 91^0 91.59 É | Boádon. 1 font sterling .... 15005 15165 ivii75 <51 575 339300.— 337600-— 304600.— 306500.— '8-055 18-055 26.86 26.90 ® | Madrid, snanyol peseta .... íjgso ifglso Ili50 klz.M —9080— 8980.- 54-36 56.61 75-50 75.25 U | Milano,, olfl.87, líra ....... 152*75 156 25 \5Zyri 15425 3610.— 3385.— 3069.— 3069.— 18.25 13.25 25.— 25.— |9 | New York. dollár (kábel) . . . 0505.— o’ro -I 3510'.— 79500— 78500— 70335— 70935— 4.19 6.19 578.75 579.57 » Q Páris, francia frank ...... 192.50 194 — 19l"__ 192.50 6220.— 6260— 3877.— 3852.— 23-04 23.06 31.60 31.30 fa 9 Stockholm, svéd korona. . . . 910 — 9Í6'— 0,10— 916.— 20900.— 20800.— 18870.— 18320.-— 111.22 111.22 153.25 153-50 1 £elfrád- iugosiláv dinár . . • í»3.15 43.65 *43X5 43.65 970.— 965— 86n*^T 87i’Z üfl ninas Z‘i£Í 1 | Budapest, magyar korona . . <,.775 5,275 0.0487 0.0587 —.— —0^)085 0.00 9 Bukarest, román lei................. 17.35 18.75 13.15 1895 415.— 410.— 364.— 366.— 2.31 2.36 3.05 3.05 Í3 8 Konstantinápoly, török font • 17.6I 18Í40 17.715 18.525 —.— —.— ——.— — —.— —.— Hj 3 -Riga, lett iát ............................. 678.50 631.50 678.50 681.50 — •— ——•— ~ 3 Sófia. bolgár ................................ 25.40 25.80 25.55 25.95 565— 550.— 501— 503.— 3.29 3.34 4.15 4.15 3 Varsó, lengyel márka.............. 0.00í)3 0.0004 c4)008 0.0004 —.— —.— —.— —.— ~ 4-84 —.— —.— 3H | Bécs, osztrák korona ..... 0.C4Ö5 0.0508 0.0488 0.05G8 1.11 1.105 ——.— 6.08 6.08 0.0081a 0.00816 H 8 Rio de Janeiro, Brazil, millreis 381.— 383.— 38í.— 383.— —•— —•— —•— —.— 49.50 48.50 —.— —.— fej c*9ai9eaaaai8aaBfta8(ani8BaiiaflfBa«Ma«mutiBa«iii>iimanmtaMsaiHU9fcniMi>«aafaMtmiiu«nii»iaau8Bia8«tUBn»imt«i8nivin»«>aa8«8a«Mi«8B»««ia»«aMiimttMia«ainaiiMn»m> B | Prága, Berlin és Zürich ÍOO-as, Budapest és Bécs pedig 1-es alapon jegyeznek. A márkát mindenütt miliárdos alapon jegyzik.! 1 A berlini jegyzés számai billiókban értendők. Berlinben a magyar és osztrák koronát százezres alapon jegyzik. ————ii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents