Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-28 / 71. (519.) szám

-^jr—■ W é^' I &r m- évfolyam 71. (519.) szám ^ -,^wwoy prtga, Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovcsiszkoi és Ruszmszkéi Szövetkezett Ellestzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A francia válság (fi.) Prága, március 27. Amikor e sorokat inuk, minden jel arra vall, hogy Mikérand, a francia köztársaság elnöke újból Poincarét fogja megbízni a ka­binet megalakításával, úgy, liogy Poincaré néhány csekélyebb személyi változás után ugyanazzal a kabinettel térne vissza a kama­rába, mint amellyel tegnap a véletlen folytán megbukott. A nagy változás, amelyet Európa lakosságának nagyobbik fele már évek óta türelmetlenül vár, tehát nem következett be Franciaországban és mindaddig, amiig a má- . jusi általános választások uj fordulatot nem idéznek elő az eseményekben, a dolgok me­nete úgy fog folyni, mint ahogy Poúncaré 'huszonihathónapos kormányzása óta eddigelé folyt. Poincaré tegnapi veresége meglepetés volt- A miniszterelnök éppen a külügyi bi­zottságban beszélt, amikor tudomására hoz­ták. hogy a kamara hat szótöbbséggel le­szavazta a kormányt, amelynek pénzügymi­nisztere hevesén ellenezte, liogy a nyugdíj- törvényjavaslatát visszaküldjék a bizottság­hoz és ezzel kapcsolatban fölvetette a bi­zalmi kérdést. A kamarának ez a váratlan határozata magyarázatát részben a francia parlamentnek abban a szokásában 'tta-íá'lja meg. hogy a képviselők pártjuk más tagját is megbízhatják a helyettük való $28fvmzás- ár* WföTf szerint használhatják föl távollévő kollégá­jáig kék-fehér szavazólapjait. Mivel Poincaré veresége véletlenen múlt és mivel különbem is meglehetősen alárendelt jelentőségű javas­latról van szó. Parisban formai tekintetben mindenki természetesnek találja, liogy Poin­caré újból megbízást kapott a kormányala­kításra. Poincaré maradásának azonban mélyeb­ben fekvő okai is vannak. A Matínmek ma reggel megjelent és minden valószínűség szerint sugalmazott vezércikke nyomatéko­san hangoztatja,, hogy a francia köztársaság elnöke minden körülmények között kitart Poincaré Raymond mellett, sőt annak távo­zása esetén a maga részéről is levonná a kö­vetkezményeket. Mi'llerand föltétien bizalom­mal viseltetik Poincaré iránt, annak imperia­lista politikáját á maga részéről hathatósan támogatja és ha netalán bizonyos részletkér­désekben tőle különböző fölfogást is vall, úgy ez távolról sem jelenti azt, mintha a Poincaré által képviselt irányt túlságosan erőszakosnak találná, sőt a maga részéről — ha egyáltalában lehetséges — még ennél bru- tálisabb politikát óhajtana. Masaryk egy nyilatkozatából tudta meg a világ, hogy a Ruhr-akciót nem is annyira Poincaré, mint inkább Miiierand sürgette és ismeretes az is, hogy Magyarországgal szemben Poincaré sokkal nagyobb megértést tanúsított, mint akár elődje: Briand, akár pedig az államfő. Poincaré azonban legyőzte lelkiismerete szavát és jobb meggyőződése ellenére neki­vágott annak az útnak, amelyet az Flysée- palofában számára kijelöltek. Mint országá­nak felelős miniszterelnöke, a történelemnek és az emberiségnek természetesen ő tartozik felelősséggel, mint ahogy egész Európa vele azonosítja azt az esztelen és bűnös politikát, amelyet Franciaország az elmúlt két eszten­dőben folytatott, ahelyett, hogy régi hagyo­mányainak megfelelően, a népek békés kul­turális fejlődésének élére állott volna. A politikai helyzet természetes alaku­lása és az államfő kívánsága tehát minden valószínűség szerint oda fognak vezetni, hogy * Poincaré egyelőre tovább vezeti a francia állam ügyeit- A nagy kormányválság néhány óra alatt — úgy látszik — részleges kormányválsággá egyszerűsödött le. Poin­caré ugyanis fölhasználja az alkalmat arra, hogy kabinetjének néhány olyan miniszteré­től, akik tehertételt jelentenek a kormány számára, szépszerivel megszabaduljon. A jelenlegi viszonyok között különösen három tárca bir nagy jelentőséggel: a külügyi, a belügyi és a pénzügyi tárca. Olyan időben, amikor a jóvátételi bizottság szakértői nem­sokára előterjesztik jelentésüket és amikor Franciaország újból nagy elhatározások előil áll, nem kell bővebben magyarázni, hogy milyen fontossága van annak, ki áll a Quai d'Orsay élén. A belügyi tárcának fokozott jelentőségét a közelgő választások adják meg, míg Franciaország súlyos pénzügyi helyzete és a frank még mindig nem egészen szilárd állása a legsúlyosabb föladatok elé állítják a pénzügyminisztériumot. Malvynak, a bukott kormány pénzügyminiszterének azt vetik a szemére egyes kormánypártok, hogy „nem elég erélyesen1' készíti elő a választá­sokat, mig De Lasteyrie pénzügyminiszter neve ma egyike Franciaország legnépsze- rüFenébb neveinek azok miatt a súlyos adok miatt, amelyeket a pénzügyi helyzet szaná­lása és a frank megmentése céljából zúdított az adózó polgárokra. Poincaré minden való­színűség szerint mindenekelőtt e két minisz­tert fogja alkalmasabbnak látszó politikusok­kal kicserélni, mig az a kombináció, hogy ö maga felcseréli a külügyi tárcát a pénzügyi­vel, valószínűtlen kombinációnak látszik, mert nem hihető, hogy az ambiciózus Poin­caré éppen most lemondana a külügyek köz­vetlen vezetéséről. Európa népeinek tehát egy időre bele kell törődniük abba, hogy a kontinens leg­nagyobb politikai és katonai hatalmasságá­nak: Franciaországnak kormánya élén to­vábbra is Poincaré Raymond marad, akinek neve ma a gyűlölet és bosszú politikájának valóságos szimbólumává vált- Reméljük azonban, hogy működésének ez a prolongá­lása nem tart sokáig és bízunk benne, hogy a májusi választások eltávolítják a helyéről, de nem. huszonnégy órára, mint most, hanem örökre. Mégis megalakult a Pasics-PriMcsevics kormány Programja csak a költségvetés elintézés® lesz — 162 ellenzéki szavazattal szemben mindössze 135 kormánypárti, — Hatva született gyermek Bslgrád, március 27. A politikai pártok ma délelőtt végképpen állást foglaltak a Pasics-Pribáesevies kor- Ssze-tiori * a v-öő kimentben 135 mandátummal rendelkezik, az ellenzék 127 mandátumával szemben. Az utóbbi számban azonban nem szerepeinek azok a horvát képviselők, akiknek. mandá­tuma meghitelesitésre vár. E mandátumokat is beszámítva a helyzet ez: 135 kormánypárti és 162 ellenzéki képviselő. Politikai körökben ezért azt hiszik, hogy a Pasics-Pricsiveios kormány, ha annak megalakulásához a ko­rona hozzáfliánd, először a költségvetési javal­latot fogja elintézni és csak azután hitelesíti a harmincöt horvát mandátumot. Erre uj k óimé. eyváls á g következnék. Budapest, március 27. (Budapesti szer­kesztőségünk íeleíonielentése.) Pasícs ma délben egy órakor megjelent a királyi palo­tában és közölte az uralkodóval, hogy Pri- bicsevics pártjával és a demokrata disszi- densekkel megalakította az uj kormányt. Az uj kabinet névsorát ma este teszik közzé. Annyi bizonyos, hogy a külügyi tárca to­vábbra is Nincsics kezében marad. Polncar6 yjablb mtigondolási Időt kért Általános a vélemény, hogy Poincaré elvállalja a kormányalakítást Néhány minisztert kicserélnek — Pomcaré pénzügyminiszter jelolt? Paris, máTokis 27. Az éjjeli órákban általában valószínű­nek tartották, hogy Poincaré el fogja fo­gadni az újból való kormányalakítást, fia Poincaré válasza mégis tagadó lenne, úgy a köztársasági elnök szilárdan el v.an tökélve arra, hogy az uj kormány föladatává fogja tenni, hogy ugyanolyan kül- és belpolitikát folytasson, mint a lemondott kormány, mert a jelenlegi helyzetben más politika, lehe­tetlen. Politikai körökben az a vélemény ural­kodik, hogy a minisztériumok számát csök­kenteni fogják, nevezetesen meg fogják szüntetni az egészségügyi minisztériumot, valamint több aIállamtitkárságot. Poincaré uj kormányában eddigi minisztertársai egy részének nem ajánlaná föl újból a miniszteri tárcát. Változás lehetséges a pénzügyi, ten­gerészeti és belügyminisztériumban. Péiiz- ügyminiszterjelölt gyanánt Marsait és Boka- nowskit emlegetik, tengerészetügyi niinisz- tefjelöltként Chaumet szenátor jön számí­tásba. A küszöbön álló választások szem­pontjából különösen fontos, hogy kivei töltik be a belügyminiszteri tárcát- lehetséges, hogy Poincaré Cobatre vagy Reifoelre bízza ezt a tárcát. Paris, március 27. (Havas.) Poincaré este tanácskozott a képviselői kamara és a szenátus elnökével. Úgy hírlik, hogy mind a kettő amellett foglalt állást, hogy Pomcaré maga vegye át a pénzügyminisztériumot. Poincaré erre nézve nem nyilvánított véle­ményt. Azonban majdnem kétséges, hogy föladja a k üiügytmn iszrfcériumot. Az említett miniszter jelölteken kívül Marin és Loucheur nevét is emlegetik. Berlin, március 27. (Saját tudósítónktól.) Parisból jelentik a délután folyamán: Poin­caré délben a köztársasági elnökhöz ment és közölte vele, hogy még nem döntött végle­gesen arra nézve, hogy elfogadja a kabinet újjáalakítását. Elhatározását a délutáni ta­nácskozásoktól teszí függővé. Franciaország politikája mindenben változatlan marad Paris, március 27. Á reggeli lapok álta­lános benyomása az, hogy Poincaré el fogja vállalni az uj kormány megalakítását. Más­részről általánosan megállapítják, hogy a je­lenlegi válság előterében hátrom tényező áll: 1. A kamara tegnapi szavazásának eredménye teljes meglepetés volt. 2. Mille- rand Poincarét a lehető legnagyobb támo­gatásban részesítette. 3. Abban a valószí­nűtlen esetben, hogy Poincaré nem vállal­ná az uj kormány megalakítását, sem a bel-, sem a külpolitikában változás nem fog bekövetkezni. A Maiin fölhatalmazást kapott a követ- j ikezők megállapítására: A francia politika fővonalait nem vál­toztathatja meg más, mint az ország tisz­tán kifejezésre jutó akarata. A köztársasági elnök szilárdan bízik ab- j bán, hogy Poincaré uj kormányt fog alakí­tani, amely kifelé az erő, befelé pedig a rend és taka­rékosság politikájáé fogja folytatni. Fran­ciaország a Rnhrvidéket nem ürítheti ki hamarább, mielőtt a jóvátétel teljesen ki­fizetve nincs. Franciaország belpolitikájá­ban mindenekelőtt a büdzsé egyensúlyá­nak helyreállítására törekszik, ki akarja kerülni a kölcsönöket és nem akar olyan kiadásokat engedélyezni, amelyek megfe­lelő bevételekkel fedezve nem lennének. Ha egy véletlenség folytán, amelynek le­hetőségét a köztársasági elnök még csak nem is mérlegeli, Poincaré számára lehetet­lenség volna a kormány megalakítása, úgy az államfő csak olyan kabinet kezébe adná a kormányzást, amely szilárdan el volna tökéivé arra, hogy Franciaország politiká­ját a föntemliteít vezérelvek szerint ve­zesse. fia azonban az ország ennek a poli­tikának folytatása ellen nyilatkoznék meg, ngy a köztársasági elnök haladéktalanul levonná azokat a következményeket, me­lyeket alkalmasaknak tart. Az ellenzéki sajtó, valamint a baloldali lapok valószínűnek tartják és azt kívánják, hogy Poincaré a kabinet néhány kényelmet­len tagját elejtse. Az Echo de Paris egy mun­katársának a kabinet egy tagja azt a kije­lentést tette, hogy Poincaré a régi kabinet valamennyi tagját megtartja. A lapok kieme­lik, liogy- a lemondás Ilire a frank árfolyamát nem érintetíe, ami azt bizonyltja, hogy pénz­ügyi, körökben egy pillanatra som ingott meg az ki vélemény, hogy Poincaré Á kor máíiybukta tó ellenzék összetétele Paris, március 27. Az ellenzék, amely a Poinscaré-kormányt megbuktatta, igy alakul: 12 kommunista, 51 szociáldemokrata, 25 köz- társasági szocialista, 74 radikális (köztük Herriot. Kioíz és Franklin-Boillon). 11 bal­oldali republikánus (köztük Leygues volt mi­niszterelnök), 47 baloldali demokrata (köztük Falliére volt köztársasági elnök fia és Lou­cheur), a republikánus akció 16 tagja, a köz- társasági antant 15 tagja, akik tudvalévőén főtámaszai a nemzeti bioknak és 27 függet­lenségi. A baloldali demokrata párt után, amely tegnapi határozati javaslatában kije­lentette, hogy hii marad Poincaré külpoliti­kájához, bizalmat szavazott neki és fölkérte, hogy folytassa eddigi politikáját, — a repub­likánus antant is elhatározta, hogy eljár Poin- carénál és fölkéri, hogy maradjon meg to­vábbra is a kormány élén. A baloldali repub- likánusök csoportja is arra kérte föl Poin­carét, hogy tartsa meg a kormányhatalmat és ugyanilyen értelmű határozatot hozott a köztársasági akció csoportja is. A demisszió hatása Berlinben Berlin, március 27. A berlini lapok Poin­caré kormányának lemondásával tartózko­dással nyilatkoznak és biztosra veszik, hogy Poincaré az uj kormány alakítását el fogy?, vállalni. A nacionalista Deutsche Tagesze;- tung kiemeli, hogy német népnek nincs oka ujongani, akár végleges a Poincaré bukása, akár pedig csak taktikai okokból vonakodik, hogy aztán újból kormányt alakítson. A kommunista Rote Fabne és a nacionalista Lokalanzeiger egy véleményen vannak és úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az eset csak a parlamentarizmus komédiaszertiségét bizonyítják. A legtöbb lap azon a vélemé­nyen vau, hogy Poincaré ezt az alka’mat ar­100 cseii-szl. Heronáfirl fizettek ma, március 27-én: Zürichben 16.825 svájci frankot Budapesten 229 590.— magyar koronát Bécsben 207100.— osztrák koronát Berlinben 12210ÖOÖÖOÖOÖO.— német márkát *

Next

/
Thumbnails
Contents