Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-28 / 71. (519.) szám

Vb

Péntek, március 28.

ra fogja kihasználni, hogy megszabaduljon néhány minisztertársától, kik népszerűtlenné, vagy számára kényelmetlenné váltak, elsősorban a pénzügyminisztertől. A Vorwarts a kormányellenes többséget a véletlen müvének tartja. Mivel közvetlen a választások előtt voltaképpen senki sem kivan kormány- változást, Poincaré valószínűen maradni fog. Jellemző, hogy a kamara ülésén ez a megjegyzés hangzott el: „Le Manoury belügyminiszterrel!'1 A belügyminiszter már régóta szálka a nemzeti blokk szemében, mert azzal vádolják, hogy a baloldali blokkal kacérkodik és a mostani kamarai többség érdekében nem elég erélyes befolyást gyakorol a prefektusok utján a választásokra.

Cosgrave ir elnök lemosd?

London, március 27. A Reuter-iigynök- ség jelentése szerint makacsul tartja magát a hir, hogy Cosgrave, a szabadállam elnöke egészségi okokból le fog mondani.

Quidde ügye az angol alsóházijait

London, március 27. Az alsóház legutóbbi ülésén Hall konzervatív képviselő iölvilá- gositáíst kért a külügyi államtitkártól, hogy a szövetségesek milyen lépéseket tettek meg aziránt, hogy Németországot a versaillesi szerződés katonai haderőkre vonatkozó ha- tározatainak betartására kényszerítsék, továbbá, hogy van-e tudomása az államtitkárnak arról az eljárásról, melyet Quidde tanár ellen indítottak meg azért, mert fölhívta a figyelmet azokra a nagymértékű katonai gyakorlatozásokra, melyek a Reichswehr felügyelete alatt Németországban lefolynak. Ponsonby külügyi államtitkár kijelentette, hogy az 192.3 eleién történt rendkívüli körülmények a szövetséges katonai ellenőrzés felfüggesztését kívánták meg. A szövetségesek mostan az ellenőrzés újból való fölvételét tervezik, amire a szerződés értelmében joguk van. Ebben az irányban megindultak a tárgyalások a német kormánnyal. A második kérdésre a felelet igenlő volt. Az államtitkár szerint a kormány az esetről bő információt kapott. Arra a kérdésre, hogy vájjon a Quidde tanár ügyében az angol kormányhoz érkezett okiratokat be lehet-e mutatni az alsóháznak, Ponsonby nemmel felelt.

Stresea&aimt erősen támadják a saját pártjában

Bérűn, március 27. Lorsner 'báró voít biro-dahnigyülési Képviselő és a párisi német békdeüldöttség volt chiöke levelet intézett a német néppárthoz, melyben Sáresemann dívnak a párt vezérének politikáját éles biránt tárgyává tette és a beterjesztette a pú r íib ól v aló k iié pésé t.

Berlin, március 27. A német néppárt égisze alatt működő rémzéti liberális szövetség tegnapi ülésén Fögeler vezérigazgató, a

__________- tmaMSflaWCTKMt

német gyáriparosok vezetője, továbbá Döde- ricili és Maretzky képviselők valamint Lers- ner báró hevesen támadták Stresieimanm politikáját. Az ülés végén határozatot fogadtak el, melyben polgári kormányt kivárnunk a

Ipolyság, március 27.

(Alkalmi tudósitónktól.) Krpelec ipoly- sági tanfelügyelő régi ismerősünk. Még abból az időből ismerjük, amikor mint szu- csányi tanító a sikeres magyarosításért ösztöndíjakat kapott a F. M. K. E.-töl és ajtaján ott diszlett a felírás:

Itt velem csak magyarul lehet beszélni!

Most a változatosság kedvéért a prágai kormány exponense Hontmegyében, a legvadabb cseh-szlovák és valósággal réme az egész megyének. Számtalan tanitó és tisztviselő miatta vesztette el a kenyerét. Saját dicsekvése szerint három zsupánt tönkretett. 1922-ben összegyűjtötte a korponavidé- ki rolnickárokat, ingyen vasúti jegyet adott nekik, hogy Ipolyságra utazzanak, ahol azután íölizgatta a tömeget Ravasz Viktor, az akkori zsupán, majd a templomból hazatérő békés magyar lakosság ellen és ezzel nagy vérengzést provokált. Ő volt az értelmi szerzője a Hlinka elleni korponai merényletnek is. Működéséhez a botrányok egész láncolata fűződik, úgy hogy Hontmegye közigazgatási bizottságának egyik két évvel ezelőtt tartott ülésén Richter János volt országgyűlési képviselő joggal nevezte el őt kulturbestiá- nak. A tisztességesen gondolkodó cseh tisztviselők is régen megelégelték már az ő hőstetteit és ők is utálattal fordultak el tőle, mert ellenük is minden ok nélkül titkos följelentéseket szokott beadni.

Krpelec nem tudja metgíboesátaíni Ridh- ter János fönt esrriitett kijellentését és ezért miniden eszközt fÖlteszmiál aura, hogy ártson neki. Készséges segítőtársa volt ebben egy Daliba Mihály volt ezakáüosi vasúti elöljáró, egy morál insami'íybar.i szenvedő ember, aki múibeokií földerített, még a csendőröket is, mert nem akartak ártatlan emberek ellen eljárni. Ez a Dariida, aki a Csáulki párt egyik fogidimeigje volt, botrányos családi életet élt, ■amilért is Ri'dhter János, a község minden tiszteséges emberének aláírásával kérvényt nyújtott be a vasiu'tügyi minisztériumhoz, hogy helyezzék át végre Szakálosról. Dariida •erre 'hatóság előtt elkövetett rágalmazásért beperelte Richter Jánost. A bíróság beszerezte a vasátiigazgatós ágtól az aktákat, amdyelk között egy Krpelec re nézve rendbirodiaiom és Poroszország élére. A Lokál- anzeiger szerint az ülés után Stresemann belügyminiszter az egyesület néhány vezető tagjával megbeszélést folytatott, mely azonban nem vezetett semmiféle eredményre.

kívül jefiemző írat is volt. Krpelec ugyanis Darid-a érdekében levelet intézett a pozsonyi vasutiigyi igazgatósághoz, amelyben a leg- képtelenebb sziidaJlmakkal ©ette nemcsak Richter Jánost, hanem az egész római katolikus klérust. Szenyirata hü magyar fordításban szórólszóra igy hangzik:

A vasutigazgatóságnak

Pozsony

Tudomást szereztem arról, hogy Richter r János ipolyszakálasi római katolikus plébános a vasutigazgatóságnál följelentést adott be Da- rida ur, az ipolyszakálosi vasúti állomás elöljárója ellen. Hogy mit hozott fel ebben a följelentésben ez a nyomorult ember, azt nem tudom. Elóg nekem, üa tudom, hogy római katolikus pap adta be, mivel a papi igazságot, nevezetesen a római katolikus papokét, gazdag tapasztalataim alapján nagyon jól ismerem. Igen, azonban csak rossz oldaláról, azaz: mint kilencvenkilenc százalékában jezsuita hazugságot Nyomorult, piszkos lelkek ezek, akiknek többsége képes minden alávalóságra, sőt embertelenségre Is. Képesek a hamis esküre, kigondolt dolgoknak állítására rosszhiszeműségből, politika! gyűlöletből. Ha nem élnénk a huszadik században, képesek volnának még akasztani, égetni, kerékbe törni is.

E piszkos lelkek közé tartozik a nevezett pap is. Kész gonosz lélek, jezsuita.. A köztársaság ellensége. Harca Darida ellen politikai háttérre! bír. A pap elfajzott ember, az elöljáró szlovák. A pap viselkedése államellenes, az elöljáró védelmezi meg ellene az állam érdekét. A pap benne aknaterveinek akadályát látja, ezért akarná Daridát Szakálasról kitenni. Ez az alapja annak, hogy cudar följelentéseket ad be ellene. Ezek a panaszok még azt sem érdemlik meg, hogy megvizsgálják őket, csak azt, hogy a ko- 1 sárba dobják őket. Ez az ember megérdemelné, hogy azonnal kivezessék a határon túlra. Szíveskedjék tudomásul venni, hogy ez a nyomorult ebben az évben négy hónapig volt Magyarországon. Hatvanban valamilyen magas lelkészi állást akar kapni. Ha tehát a mi embereinket igy följelenti, nyugtalanítja és üldözi, ezzel a másik oldalon csak érdemeket akar magának szerezni. Szíveskedjék az ő cudar kezdeményezését is rezervál tan fogadni. Elvileg ellene vagyunk (!) annak, hogy Daridát egy ilyen gazember kívánságára Szakállasról áthelyezzék. Ezzel a lóra ültetnék Richtert és valamennyi renitens embert a határszélen. Ezt nem teheti az állam. Nagy politikai taktikai hiba lenne.

===== Cipői ==

CSAK MflAIJíf-“ NAL VEGYEN

HASSA, FÖ-UTCA 25. 1779

Ezen a környéken van Darida, egy postás és két biró, akik ellensúlyozzák a magyar, kercsz- tényszociális, zsidó disznóságokat. Helyzete ott nagyon nehéz, támogatásra van szüksége. Ahol tehetem, támogatom. Némely csekélységet az egész érdekében nem szabad komolyan venni. Azok, akik a nép közül alá vannak Írva a följelentésen, a lakosság szemetjei. Olyan emberek, akik szabálytalanságokat, sőt kihágásokat is elkövettek, amit az elöljáró nem engedhetett meg. Ezekből tehát szintén a bosszú beszél. Ez azonban csak töredéke az egésznek. Ilyen vidéken izgatja a népet. A buta népet izgatni könnyű dolog. Nincsen szabad akarata.

— Ilyen gazember római katolikus papnak akaratát nem teljesíthetjük.

Tessék megengedni, hogy terhelem Önt, de ezt a mi közös ügyünk érdekében teszem. Az államnak sok az ellensége, egymást kell tehát támogatnunk, különben mindez a fejünk föle nö.

A mi nehéz munkánk itt a határon nagyobb támogatást és figyelmet érdemelne.

Ipolyság, 1923 július 26. Teljcs tisztelettel

Krpelec B.

tanfelügyelő.

Ez a szörny irat valóban páratlan a maga nemében. Nem tudunk esetet, amikor egy tisztviselő hivatalos minőségiben (Krpelec, mint tanfelügyelő irta alá fölterjesztését.) ilyen dmírva sértésekkel halmozott volna e(l egy köz1 tiszteletiben álló férfiút. Krpelec eljárása azonban még inkább íőMboritó azért, mert egy egész osztályt, a római katolikus klérust szidalmazta ily hihetetlen durva módon. Miniden ember, akiben: van tisztiessé- gérzet és akiből még nem veszett ki az ízlés, a legszigorúbban el kell, hogy ítélje az Ipolysági tanfelügyelő durva förmedvéoyét. Hivatalos helyen is belátták, hogy egy köztisztviselő részéről méig sem lehet eltűrni ilyen hangot. Egy cseh tisztviselő, akinek kezébe került az akta, Krpelec levélének margójára vörös ceruzával ráírta: „igy ir

hivatalosain egy tan felügy ellő!“ Ez a megjegyzés mutatja, hogy még a cseh tisztviselők is a legmélyebben elítélik Krpelec mimő- sithetet&en eljárását. Ezek után meg vagyunk győződve arról, hogy az Iskolaügyi minász- feriuim is azonosítani fogja magát a megjegyzést tevő cseh hivatalnokkal és végre elejti ezt a szán változó kaméleont, aki ez alkalommal is súlyosan blamái! ta önmagáit és nem vált díszére a cseh-szlovák köztársaság tisztviselői karának.

Tárcarovafunk:

Szó m b a t: Sz. Szigeti) y Vilmos: A róka meg a süldő.

Ya s ár 11 a p: Don á szy Kálmán: Tavaszi szimfónia (vers). — Molnár Jenő: Olyan furcsa clöérzeíem van.

Romok között

Suhant álmok fátyoltánca

lonftvc-íibben néma éjben, múlt na sékbsn.

Felszakadó sóhajtásra.

Őszi szellő sírva zörren, s a haját bontó hosszú ujja halkan futva

mezkuszál a ködfüggónyben.

Sűrű, nehéz alkonyaiban clboíycngva, csöndben Járok, mint az átok összeomlott hajnalokban.

Kárpáti K. Jenő.

Bíró Lajos könyve:

Hét év Új-Guineában

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Nemes Árpád dr.

Földünk legnagyobb óceánjának szélén találjuk a világnak Qrönland után legnagyobb szigetét: Uj-Quineát. Területe 780 ezer km2. Valamikor Ausztráliával függött össze, amint ezt emlős állatai kétségtelenül bizonyítják.) Jelenleg 200 méteres mélységi vonal íi'ufi Ausztráliához. A világháború előtt a sziget egy része német birtok volt, most az angolok és a hollandok osztozkodnak rajta.

Földje termékeny. Magas hegyeiben, ha- hdmas őserdeiben tömérdek^incs hever még kiaknázatlanul. Hegyeiben aranyat, a tengerben gyöngyházat találni. A legtöbb jövedelmet azonban az őserdők szolgáltatják. A hasznos növények meghonosításával csak az utóbbi időben kezdenek kísérletezni.

Lakói a termetes növésű, sötétbarna színű, nagyszemü, gubancoshaju pápuák. Harcias, zajos, élénk, a malájoknál tehetségesebb nép. Egyes törzsek bőrüket cifrán kiszurkálják (tatuálják). Vannak ember evők is közöttük.

Száz évvel ezelőtt Uj-Guinea teljesen ismeretlen volt előttünk. Mai térképén is találunk még ismeretlenségeket jelző fehér foltokat. Az első gyarmatot Hollandia alapítja rajta 1824-ben, Anglia jóval később, több mint egy íélszázad múlva foglalja el délkeleti részét, a németek pedig, akiket Bismarck lovait bele a gyarmatosításba, a megmaradt északkeleti részt veszik birtokukba.

Joggal kérdezhetné valaki, hogy ugyan rni lehet az oka annak, hogy ilyen gazdag és hatalmas földdarabon csak ilyen későn vetette meg lábát az európai ember? Ennek két oka van: az egyik kedvezőtlen földrajzi helyzete, a másik tűrhetetlen éghajlata. Uj- Guinea meglehetősen távol esik a világforgalomtól, még ma is kevés hajó jár itten; •éghajlata pedig egyike a világ legegészség- telenebb éghaj’atainak. Éppen az egyenlitő mellett fekszik, a nap sugarai tehát merőlegesen érik. Örökös nyár uralkodik itten és örökös betegség: a malária. Csak két évszak van: egy forró és egy csapadékdus, nyirkos, meleg évszak. A két évszak között kevés a uömérsékleti különbség. A nagy hőség és a bő csapadék együttesen eredményezték a hatalmas őserdők kifejlődését. Európai ember nehezen bírja a gyilkos kiimát.

Itt, ezen az egészségtelen szigeten, hihetetlen energiával, a veszélyek előtt incg nem hátráló akaraterővel tölt hosszú hét esztendőt különösen zoológiái és etnográfiái

kutatásokban egy magyar tanár: Biró Lajos. Egymásután kiséri el ismerőseit a korallok közé a tropikus virágokkal díszített csendes temetőbe. Kimondhatatlan sokat szenvedett a bátor kutató a hosszú két esztendő alatt, hiszen úgyszólván sohasem volt egészséges. A gyakori lázas állapothoz egy sokkal kellemetlenebb baj járult: testét fájdalmas fekélyek borították el. A nedves időszak rendkívül akadályozta tudományos munkásságát: műszereit a rozsda lepi el, bogár- és növénygyűjteményét a penész támadja meg, vagy a hangjuk rágják tönkre. Az áthatolhatatlan őserdőben, ahol gyűjtéseit végezte, sokszor csak bokorkéssel vághat utat. Az erdő nyirkos meleget áraszt, testéről patakzik a viz s a tűrhetetlen forróságot a szúnyogok milliói teszik elviselhetetlenné s a mérges kigyók nagy száma félelmetessé. S a szenvedések még jobban acélozzák akaraterejét. Ládaszámra küldi haza a magyar Nemzeti Múzeumnak értékes gyűjteményeit.

Bírónak különösen zoológiái kutatásai örök értékűek. B. Hagen dr, a frankfurti néprajzi muzeum igazgatója „Unter den Papuas“ cimü 1899-ben megjelent könyvében a következőket mondja:

„Akik eddig Uj-Guineában gyűjtöttek, igen jó és érdemes gyűjtők, akik munkájának sokat köszönhetünk, de egyikük sem volt tudományosan képzett zoologus. Olyant csak egyet ismerek, a magyar Biró Lajost, aki nagy energiával, vasszorgalommal és tudományos rátermettséggel vette munkába e gyarmatunk állattani kikutatását eredményben gazdagon ... De ... hol maradnak a mi fiatal német zoológusaink?... Nem megszégyenítő a rni német természettudományi vállalkozó szellemünkre, hogy olyan vidékeket, amelyek már tizenöt óv óta német lobogó alatt állanak, egy magyar tanár tár fel és hogy. a „Természetrajzi Füzetek".

a magyar Nemzeti Muzeum folyóirata válik Német Uj-Guineáról a tudás gyújtópontjává.14

Biró nevét tehát a tudományos körök világszerte már régen ismerik. Híre, neve, dicsősége túlnőtt a haza határain. De nemcsak zoológiái kutatásai, hanem etnográfiái megfigyelései is nagy értékűek. Uj-Guinea őslakóit nálánál senki jobban nem ismeri. Tőle tudjuk meg, hogy a pápuák tulajdonképpen békés népség s ha valahol véres összeütközésre került a sor köztük és az európaiak között, akkor ezt mindenkor az utóbbiak tapintatlan, provokáló viselkedése idézte elő. A pápuák egyébként harcias, bátor nép, mint a legtöbb természeti népnél divik náluk a vérbosszú, de a lopást és csalást addig nem ismerték, mig az európaiakkal meg nem ismerkedtek. Rendkívül babonások. Szeretik a táncot, kedvelt táncaik közé tartozik a fegyvertánc (molikip), mely- lyel a lepke szárnyverését, csapongását utánozzák.

Biró Írásai nyomán megelevenedik előttünk a trópusi élet színes, változatos képe. Vele együtt megszeretjük az őserdőt összes romantikájával, ragyogó tollú madaraival, himesszárnyu pillangóival, együtt bolyongunk, vadászunk, bogarászunk vele és nemes büszkeséggel tölti el lelkünket az a tudat, hogy egy magyar tanár fejszéje vágott itt uj csapásokat a tudományos világ természetbúvárai számára.

Végül csak elismerés illetheti meg a Világirodalom kiadásában megjelenő Hat Világrész szerkesztőiét, Halász Gyulát, aki a nagy magyar utazónak leveleit összegyűjtve. Ízléses szép könyvben egy fáradhatatlan, tudományos eredményekben gazdag élet végtelenül élvezetes rajzát bocsátja a magyar közönség elé.

irpcicc fanfcEfiggeiO dorva szidalmazásai c|f hivatalos fdlfeijcszttsbcn

Ocsárolfa a rámái kafholikus klérust — Az Ipolysági tanfelügyelő ismét blaszsálfa magát — Tanulságos megjegyzés a beadvány margóján