Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-27 / 70. (518.) szám

(7ÖmA(ÍA

m \ Szővetujdonságok J

III. évfolyam 70. (518.) szám Prága, csütörtök, 1924 március 27

Előfizetési árak bel- és .külföldön. Egész évre 300 Ké, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1'20 Ke •— Szerkesztőség: Prága II., Stü- pánská-ulioe 40. L Telefon: 80349.

— Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova olice 18. ez,, Telefon 6797. szám,

— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. ~

© ♦ © © © •

Főszerkesztő:

PETR06ALLI OSZKÁR dr.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok

politikai napilapja

Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr.

Az árulók sorsa

(fi.) Prága, március 26. {

Mint a patkány a sülyedő hajóról, úgy j menekült el Csániki-Neum a n n Aladár a róla ! elnevezett pártból. Letűnése éppen olyan j dicstelen volt, mint föltünése. Betegséget szi- ] mutált, ahelyett, hogy férfiasán beismerte volna: nagyot vétkeztem, szánom-bábom, amit tettem é.s félreállok, mivel látom, hogy a magyarság hallani sem alkar rólam.

Csánki egészein jelentéktelen személyisége nem érdemelné meg, hogy rövid ideig tartó politikai működésének siralmas befejezése után e helyen foglalkozzunk vele. Ha mégis megtesszük, ugy annak magyarázatát az adja meg, hogy a Csánki esete szemléltető módon megmutatta, milyen vég vár az árul ókra. Neinze tének á rubab öcs át á sá v a!

akart fölkapaszkodói a magasba, de ez a törekvése nem sikerült, mint ahogy nem is sikerülhetett. mert egy nemzet nem leltári áru, amelyet el lehessen adni annak, aki legtöbbet ígér érte.

Alig tudnánk hir tele írében analógiára hivatkozni, amely csak félig-meddig is elbírná az összehasonlítást azzal a végtelenül hitvány eljárással, amely a Csánki által képviselt irány minden lépését jellemezte. Olyan időben, amikor a magyarságnak — legalább békeszerződésadfia kisebbségi jogainak meg- védelmezése tekintetében — a legnagyobb egységet kell fölmutatnia, elfogadták az efial-' ••teszi szerepet, amelyet a kormány szánt nekik és minden erkölcsi skmpulns nélkül vállalkoztak a nemzet megbontására, elforgá- csolására és rrieggyöngitésére. Ezt az egymagában véve is rendkívül súlyos bűnt még jobban tetézték az által, hogy elfogadták a judáspénzt, amit a kormán};” nekik odavetett. El kell ismernünk, hogy a bért meg is akarták szolgálni. A sajtó történetében eleddig teljesen ismeretlen volt az a hangnem, amelyet Csánkiék a magyarság vezéreinek be- mocskolására lapjaikban meghonosítottak. A Reggel, de különösen a Népújság és a Kárpáti Szemle oly hihetetlen durva, ocsmány és aljas piszkolódásokat engedtek meg maguknak, hogy jóizlésü ember szinte védtelen volt velük szemben, mert ugyan melyik müveit ember állana ki veszekedni egy szitkozódó sarki kofával? Még ha egyenesen bűntett elkövetésére is izgattak ellenünk, még akkor sem érdemesítettük őket arra, hogy szidalmazásaikra válaszoljunk, vagy ellenük valamilyen. más utón föllépjünk, mert mindenkor bíztunk a magyar közvélemény igazságérze- tében — és. ebben azután nem is csalódtunk.

De ez még nem minden. Csánkiék még sokkal nagyobb bűnöket is elkövettek a magyarság ellen- Amikor vezéreink a népszövetségnél panaszt emeltek kisebbségi jogaink állandó megsérése miatt, ők voltak az elsők, még Benest is megelőzve, kik a népszövetség előtt megpróbálták igazolni a prágai kormány magyarellenes eljárását. Amidőn pedig Hodzsa Milán a.,Csallóköz magyar földjének ,,visszahóditását“ tűzte ki céljául, ezek az emberek továbbra is arcpirulás nélkül megmaradtak a Hodzsa szolgálatában, sőt "annál nagyobb buzgalommal teljesítették az j ukázaít. A bécsi emigránsok ellen aligha küzdött valaki nagyobb erővel, mint mi, de mi is kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ők még az emigrációnál is nagyobb dühve'l támadták hátba nehéz élet-hal álban cot vívó magyarságunkat. Amazok bűne abban állott, h ogy passzív magatar tásukkal föl bátorí tották a prágai kormányt, inig Csánkiék a k - t i v részt vettek a magyarság ellen Indított ostromban. Nem egyszer fogott el bennünket a szégyenérzet amiatt, hogy akadhatnak magyar emberek, akik ilyesmire képesek legyenek. Szégyeitük magunkat, hogy a kormány, amely eddig sohasem próbálkozott meg a szudétanéínetek ilyen megbontásával, rólunk, magyarokról föltételezi, hogy beugrunk a Csánki-huszárok per fid árulásának.

Minden kísérlet azonban hiábavalónak bizonyult. A megyei, járási és községi választások, majd a niszinszkói parlamenti választások bebizonyították, hogy a magyar nép. túlnyomó többsége a szövetkezett ellenzéki pártok mögött áll, inig Csánkiék táborát a választás teljesen elsöpörte. A konkoly- hintésnek egyedüli eredménye, hogy most már talán a kormány is meggyőződött arról, mennyire fölösleges pénzt pocsékolni ilyen haszontalan müpártokra, amiskor a magyarság csak az ellenzéki pártok szövetségében látja érdekeinek egyedüli hivatott képviselőjét. A kormánynak sok pénzébe került ez a tapasztalat, de talán mégis okulni fog, rajta- Csánki szégyenteljes távozása megindította az úgynevezett magyar köztársasági füldmivespárt bomlásának most már remélhetőleg gyorsan lefolyó processzusát. Tudjuk, hogy a legmagasabb kormányköröknek sincs jobb véleményük Csánkiékról, mint nekünk. A kémek és árulók közös sorsa: pribékszolgálataikat elfogadják és meg is fizetik, de kezet nem nyújtanak nekik, egyenrangú tényezőknek és tisztességes partnereknek soha el nem ismerik őket és csak addig tartják őket, amíg szükség vau rájuk, de az első alkalmas pillanatban megszabadulni igyekeznek tőlük. Prágában már a ruszinszkói választások lezajlása előtt is az a nézet kerekedett fölül, hogy Csánkié'któl elöbb-utóbb szabadulni kell és a ruszinszkói választások végleg megpecsételték a sorsukat. A „vezér“ — ugy látszik — megérezte a veszedelmet és híveit még a végleges összeomlás előtt cserbenhagyta. A többiekre is csakhamar rájár a rúd, mert a kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy ilyen társaságra kár elkölteni a drága pénzt. A magyarság pedig, mely a Csánki-huszárok erőlködéseit soha nem vette komolyan, mégis örülni fog végleges eltakarodásuknak, mert létezésük gennyes fekély a nemzet testén, amelyet föltétlenül ki kell operálni.

P©imc«*ré lemondott

A kamara leszavazta a kormányt — Millerand a lemondást elfogadta

Berlin, március 26.

(Wolff.) Párisbó! jelentik: Az elnök elfogadta a Poincaré-kabinet lemondását.

Paris, március 26. (Havas-) A képviselő- j vaslatot, amely az állami alkalmazottak nyűg- ház 271 szavazattal 265 ellenében újból vis®-|dpgyeií rendezi, noha De Lasteyrie pénz- szautalta a pénzügyi bizottsághoz azt a ja- f ügyminiszter fölvetette a bizalmi kérdést.

leimen István

Plagvarorsiág gazdasági iiclijzclcril

„Misiden baj gyökere a tőke hiányában rejlik" — Magyar- ország másfél évvel tovább tartotta a helyzetet, mint Ausztria — A devizaközpont rendszerét és a lakbérkorlátozásokat fokozatosan meg kell szüntetni — Az amerikai tőke megértése

Budapest, március 26.

Diáimé Ganaeiva&aik, a New York Tribüné európai levelezőjének alkalma volt beszélgetésit folyhatnia Bethlen Isitiván gróf magyar mmiiszteretókkeh amely beszélgetést Dalmo Cannevall! szívességéből a nagy amerikai lappal egy időbeni az alábbiakban ál! módunkban közöld i:

— A magyar kormány — mondotta Bethlen — egy év óta arra törekedett, hogy az ország gazdasági helyzete számára olyan alapot teremtsen, amely nemcsak a különféle károk pótlását teszi lehetővé, hanem kedvező kilátásokat nyújt a sikeres fejlődés számára is. A sikeres fejlődés előfeltétele a pénzérték stabilizálása. Az újjáépítéshez szükséges anyagi eszközök szempontjából minden báj gyökere a j tőke hiányában rejlik. Ebből az okból a i magyar kormány 1923. május óta a kiil- j földi kölcsön megszerzésén fáradozott, j Más tekintetben viszont Magyarország i saját erejéből rairdoni elkövetett és semmit: sem mulasztott el, hogy előkész'ise a talajt j a gazdasági konszolidációra és hogy elhá-1 ritsa a külföldi kölcsön nélkül elmarad-! hatatlanul bekövetkező pénzügyi és gazda- i sági összeomlást.

— A magyar kormány mindenekelőtt ] azon volt, hogy egyrészt az adótörvény-; hozás kifejlesztése utján a legmagasabb I mértékben fokozza az Állami bevételeket, j másrészt viszont az állami kiadásokat I takarékossági intézkedésekkel és a Tiszt-• viselők szántának csökkeníéséveí. a !eg« : szükségesebb mértékre leszállítsa. A. kormány igyekezett az árukivitelt fejleszteni, j viszont a nélkülözhető termékeknek beho-j zatalát a legkisebb mértékre szorítani.-- A legnagyobb önmegtartóztatást \ tanúsította a magyar kormány a bankjegy- infláció terén, amely tekintetben elegendő rámutatni arra, hogy a magyar bankjegyforgalom 1924. február végéig egy billió koronánál valamivel több volt, míg a lakosság száma tekintetében majdnem ugyanakkora szomszédállamnak, Ausztriának bankjegyforgalma a Magyarországénak

hatszorosa, A tisztviselők száma Magyar- országon szintén kisebb. Amit tehát az ország saját erejéből megtehetett, az Magyarországon rendkívüli erőfeszítéssel és a legnagyobb mértékben valóban meg is történt.

— A valutáért való küzdelem során sikerült nekünk folyton növekvő nehézségek ellenére, persze óriási áldozatok árán a helyzetet, másfél évvel hosszabb ideig tartani, mint a kevésbé tőkeszegény Ausztriában. A közgazdaság minden szükséges korlátozása ellenére sem mulasztottunk el ár ró! is gondoskodni, hogy a mezőgazdaság és ipari termelés terén, ott ahol ezt saját anyagi eszközeinkkel meg- ; ehetíiik, haladást érjünk el. De még többet érhetnénk el, ha a mezőgazdaságnak a talajjavítás valamint a termelési lehetőségek fejlesztése számára elegendő töke rendelkezésre állana.

— Mint energiaforrás Magyarország gyáripara számára majdnem kizáróan a szén jön figyelembe, annál inkább, mivel a vizierök a régebbi Magyarországon is alig bírtak jelentőséggel és az országnak .lyersolajtermelése sem volt. A mai Magyarországon túlnyomóan barnaszenet .termelnek, amelynek termelési mennyisége, Izonyos az országban elő nem forduló zénfajtáktól eltekintve, nemcsak a gyárbár teljes szükségletét, hanem részben a házi tiizelöanyagszükségletet is fedezi.

— A vasipari termelés korábbi meny- nyiségétiek mintegy hetven százalékát éri el, ámbár Magyarország az ércbányavidé- keknek a békeszerződés által történt elsza- kitása folytán vasércek dolgában nagymértékben a külföldre van ráutalva. A gépgyári ipar kapacitásának hatvan százalékával dolgozik, noha a foglalkoztatott munkások száma már eléri a békebeli létszámot, amit a berendezések elhasználtságára, a munkásság teljesítőképességének csökkenésére és végül a munkaidő megrövidítésére kell visszavezetni. Az építőipar terén csak lassan jáyul a helyzet Ezen a téren javulás csak a korona stabilizálásától várható. A közös vámterület ellenére, jól fejlett volt már békében is a magyar textilipar, amelynek termelési föltételei itt roppant kedvezők, mivel a szakbavágó valamennyi nyersanyagot, kivéve a gyapotot és jutát, magában az országban készítik. A textilipar egynémely ágai: a kender fonás, müselyem-, nyomó- és festő-, linóleum-, kalap- és szövöttáruipar annyira fejlettek, hogy nemcsak teljesen fedezik az ország szükségleteit, hanem még kivitelre is jut. Ezzel szemben a poszíóipar a békeszerződés által elvesztett legnagyobb vállalatok hijján, uj gyárak létesítése ellenére eddig az ország szükségletének alig harmadrészét tudja fedezni.

— Magától értetődően Magyarország gazdasági helyreállítását csak ugy lehet elérni, ha a most fönnálló korlátozásokat meg fogják szüntetni. Ennélfogva a devizaközpont rendszerét, valamint a lakbérkorlátozásokat fokozatosan meg kell majd srtrnfpfjü, Ha ez bp!?övetkezik. a k«í?ökr: tökének az eddiginél nagyobb mértekben való beözönlése kezdetét fogja venni. Hálás vagyok az amerikai pénzügyi köröknek azért, hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági újjáépítésének szükségleteivel szemben eddigelé annyi megértést tani; vi- tottak és remélem, hogy ez a megértés nemcsak a magyar külföldi kölcsön jegyzésénél fog ismét kifejezésre jutni, hanem hogy az amerikai magántőke a legközelebbi jövőben ki fogja használni mindazokat az előnyös lehetőségeket, amelyeket Magyar- ország a mezőgazdaság, bányászat és gyáripar fejlődésével nyújt.

Viszály ICemal és az angorai nemzetgyűlés között

Konstantinápoly, imiálreiuis 26. A kormánypárt, miikor biztosaim látta, hogy az alkotmány 25. szak ászárnak megszavazásánál kisebbségben fog maradni, kivonult az üléstér amiből. A második olvasásnál szintén nem vett részt. — Egy Angoláiból érkezett későbbi jelentés szerint a kormány szilárdan el van tökéivé arra, hogy kiviszi, hogy az elnök jogot nyerjen a pád áment föl oszlat ására és célja elérésére nneig fogja tenni a szükséges lépéseket. Ez az első aOkáloilp, hogy Kemal pasa és a nemzet- gyűlés között viszály keletkezett.

Paris, március 26. A Journal egy amgorai távirat nyomán közli, hogy a nemzetgyűlés 127 szavazattal 2 elleniében elvetett egy, a kormány által előterjesztett alkoímámysza- kaszt. A miniszterek legtöbbje a szavazásnál! nem jelent meg.

Komoly francia—török konfliktus

London, március 26. (Saját tudósítónktól.) A lapok jelentése szerint megtorlásul azért, hogy francia csapatok nemrégiben megtámadták a török katonaságot, irregulá- ris török csapatok megtámadták Meidan AK- bad francia vasúti állomást. Valamennyi francia őrt és hivatalnokot fölkoncoltak.

10® csen-sil Koronáén

fizettek ma, március 26-án: Zürichben 16.80 svájci frankot Budapesten 227 500.— magyar koronát Bécsben 206100.— osztrák koronát Berlinben 1221000000000(1.— német márkát