Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-23 / 68. (516.) szám

Vasárnap, március 23. A rusziisszkói pénzbecserélés- néi támadt károk megtérítése Ungvár, március 22. (Riiszinüszilcói sze:rlk-es23töség!ü.n:kt6l.) A péiiziügyimMsz-terium még január 15-éti fei- hatatamzfca az oirazáigos pénzügyi főigazgató­ságot, hogy a ruisaiin-szkói pén zb e cs erélés, Iii- viatialois ;kifeiezés©el , ,péTKdöívá'sáríás“ körül tálmadt károkat jóvá tegye. A felkalaknazás alapján azok a ruszisn- szkóiak, alkuikéin a pénzbe cseréléssel kapcso- k'fcosiain séretem esett vagy akiket károsodás ért s végül azok, akiknek ptérzét saját hibá­jukon kívül egyáltalán nem cserélték be, kér­vénnyel fosrdtííha'toa-k a pénzügyi főigazga­tósághoz. A kérvényben a kővetkezőket kei föl­sorolni: hol és inékor cserélték be pénzét, meirunyi volt a becserélt összeg, milyen anya­gi köinillményelk között él a kérvényező ma és végül, milyen sérelem vagy kár érte öt vagy jogutódjait. Az ilyen tartalmin kérvényeik alapján a pénzügyi főigazgatóság esetenként fölülvizs­gál ja a régi 'nyilvántartásokat és azokat tár­gyilagos vizsgálat után helyesbíti, illetve a megállapított károkat megtéríti. Ha a kérvényezők sérelme, illetve kára kétségkívül megállapítható, a pénzügyi fő- igazgatóság a kérvényt méltányosan intézi el. Nagyobb összegeiknél vagy oly esetek­ben, amelyekben a pénzbecserélés körülmé­nyiéi ma már nem tisztázhatók eléggé, a kér­vények a pénzügyminiszter elé kerülnek vég­leges döntés végett, ilyen esetekben az or­szágos pénzügyi főigazgatóság a kérvénye­zőt a miniszteri döntés alapján kártalanlt- hlatja. A kártalanítás ügyének gyorsítása érde­kében a pénzügyi főigazgatóság a roszinszkói pénzintézeteknek is meghatalmazást adott arra vonatkozóan, hogy 1924 április 1-től kezdve a már elintézett kérvények alapján a miegiái'apitott kárösszeget a feleknek kifi­zethessék. Ezt a közleményünket ruszinszkói olva­sóink vegyék hivatalos értesítésnek és ne mulasszák el kérvényeik beadását, mivel a pénzügyi főigazgatóság erre vonatkozóan hivatalos felhívást nem fog kibocsátani j ■; Macdonald és Poincaré levélváltása Paris, március 22. Macdonald éi Poimcaré küszöbön áló újabb levélváltásáról és a Franciaország biztonságáról az angol kül­ügyi hivatalihoz intézendő francia jegyzékről a Petit Journal a kővetkezőket írja: A jelen­tések inkább koraiak, mint tévesek. Nem le­hetetlen, hogy Macdonald ismét elérkezettnek látja azt az időpontod:, midőn ismert módsze­réhez, a levélváltáshoz folyamodba tik. A lap Esti ifjúság i. Irta: Mefényi Gyula Fakó kezemben hervadt májuság, Valaha téptem tűzpiros tavaszban, — Azóta tűnök, százszor behavaztan Én iényevesztett, baljós ifjúság. Engem tiportak minden bús tusák. Futom a vasbaöltözöít világot. Vak éjbe néha vérzőn felkiáltok, Orozva míg leüt egy vad husáng... És elnyúlok a titokszívü dombon, A két karom örök patakba bontom, És.megöröí a csend, e drága zaj... Egy éjjel ám kihajt a májuság kezemben, Remeg virágban, vágyban, szerelemben, S letépi majd egy jövendó's kacaj... II. Fehér bárányként bégctni nem merek, Ujjongani mint halk, szelíd tiilnkó, Hogy: „szeress, mert egy család vagyunk [mi mond, ő...“ Nincs fény sehol és istenarcú emberek! Inamba nyíl törölt, hitzúrva szép szemen* Leölt a múlt, fertőzött a Jövendő, De körülöttem préda, leii bendö, Páncélos düh 6s toros léi elem! ugy tudja, hogy, a biztonság kérdésében a londoni francia kövei fontos telefonutasitáso- k.at kapott. Nem valószínűtlen, hogy ebben az irányban nemsokára megindulnak a tárgyalá­sok. Páris, március 22. A Matin jelentése sze­rint az angol szakértők Londonba utaztak, hogy tárgyaljanak a kormánnyal. A francia szakértőik a belügyminisztert informálták a helyzetről. #§§icS Élrfil i leseién! választásokat A ruszinszkói választási bizottság miankája befejezés előtt — Nem igaz, hogy Gagatkéék nem kaptak 20000 szavazatot — A maradék szavazatok hozzászámttása „hivatalosan" nem kertit szóba Ungvár, március 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A vá­lasztásokon megbukott pártok facér kortesei és leégett lapjai valósággal berendezkedtek a rémhirgyáldásira. Először azt biresztelték, hogy a választási bizottság a szavazatok Összeszámlálása alkalmával a Gagatfcó-párt- nál háromszáz szavazattal kevesebbet ala­pított meg, mint ahogy eredetileg jelentették, ugy, hogy e párt emiatt elesnék mandátumá­tól. Paiulik János dr., a választási bizottság együk tagja kijelentette előttünk, hogy ez a hír alaptalan; a szavazatok hivatalos össze- száMálásánái eddig ugyanis mindössze tíz szavazatikíilönbség mutatkozik a Gagatkő- párt rovására. Az őslakosság autonóm párt­jára viszont valamivel több szavazat esett, mint ahogy először hitték. A Lidové Novirny, majd a csúfosan meg­bukott polgári párt szócsöve: az Ungvári Közlöny azt a hirt dobták a közvéleménybe, hogy az 1920. évi maradékszavazatokat hoz­zászámítják a vasárnapi eredményhez, hogy a cseh agrárpárt ilyen módon mandátumhoz jusson az őslakosság pártjának rovására. E képtelen híresztelés a legnagyobb izgalmat váltotta ki Ungváiron. Paulák János dr. kije­lentette előttünk, hogy ez az abszurd gondolat — sajnos — való- bán szóba került a választási bizottságban, ha nem is hivatalos formában. Abban az esetben, ha hivatalos formában !s szóba kerülne, az őslakosság autonóm pártjának választási megbízottja be fogja bizonyítani e terv törvénytelenségét. A képviselőválasztási bízott* ság befelezte működését Kassa, március 22. A cseh sajtóiroda je­lenti: A ruszinszkói országos választási bi­zottság a képviselőházi választások eredmé­nyeinek ellenőrzését befejezte. A szavazatok végleges számát azonban még nem állapítot­ták meg, mert a bizottságnak több községből be kellett kérni a választási jegyzékeket, me­lyekben hibákat talált. A szenátusi választás! bizottság munkáját ma kezdte meg és való­színűen jövő hét péntekén, vagy szombatján fejezi be. A Lidové Növény mai számában is fönn­tartja, sőt jogi érvekkel alátámasztani jgyek­szik azt a jelentését, hogy az 1920. évi maira- déksziavázatokat hozzá fogják számítaná a ruszíimszikái választások eredményéhez. A Národni Listy ezzel szemben ugy véli, hogy e terv megvalósítása nagy kárt okozna az ügynek, a kormánynak és az államnak. Ezt a véleményt osztja a cseh néppárti Lidové Listy is- Ungvári hírek szerint a cio­nisták is élesen állást foglaltak a képtelen terv ellen és joggal hivatkoznak arra, hogy e megoldás esetén a cseh agrárpárt tizenöt­ezer szavazatával egy mandátumhoz jutna, míg ők tizennyolcezer szavazatukkal sem szereznének parlamenti képviseletet. Parla­menti körökben Ilire jár, hogy a parlamenti elnökség sietve orosz gyorsírót alkalmazott arra való tekintettel, hogy Gagatkó orosz ■nyelven fog beszélni. A tescheni választások Beavatott helyről arról értesülünk, hogy a tescheni XXII. választókerületben ősszel lesznek a parlamenti választások. Ehhez a hírhez megjegyezzük, hogy a leginkább len- gyeleklakta tescheni választókerületiben mindejzideóig mám voltaik választások, noha ottani körökben, a kormány Ígéretében bíz­va, biztosra vették, hogy a ruszinszkói vá­lasztásokkal egy időben a tescheni választá­sokat is kiírják. Véleményünk szerint erre haladéktalan szükség van, mert mindaddig, amíg a köztársaság egész területén nem kö­vetkezett be az alkotmányos állapot, a mai nemzetgyűlés csak csonka parlament jelle­gével bírhat. Merénylet Kabr ellen München, március 22. A bíróság ma két bűnesetet tárgyalt, amelynek vádlottjai áli- ■tóíag Kalhr volt állami főbiztos ellen merény­letet akartak elkövetni. Az első esetben há­rom húsz éven aluli egyén volt a vádlott. A fővádlót tat egy évi fegyházra ítélték, a másik kettőit pedig fölmentették. A második esetben két német nemzeti szocialista izgalmában ki­jelentette, hogy Kahrt agyonlövi. Ezeket azonban tetttik elkövetése előtt letartóztat­ták . A biróság a vádlottakat fölmentette. Jf ot sirat fai«zi fámm&sEtilípiisz9 Hattyúdal — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Kliszák Margit. Bohunka nyugalmazott kántortanitó volt. Amolyan kényszernyugdijaztatás alatt ver­gődött, amelynek keserve ugy ránehezedett a hatvaneszíendős, erőteljes ember vállaira, mint másokra az asztma vagy a köszvény. Felsőbb parancsra kellett helyet csinál­nia egy gyerekareu, vézna fiatalemberkének. Rágódó, nehéz érzéssel bujt meg rozoga, kis vityillójába és erőteljes, egészséges öregsé­get azontúl a nagy darab kertnek ajándékoz­ta; reggeltől estig túrta a földet, nyesegette a iákat, hernyózott, gyónd Üt és közben hall­gatta az asszony diadalmaskodó szájaskodá- sát: — Ugy-e jó, hogy megvan most a vis­kód, ahová lehajthatod a fejedet. Ugy-e, jó most a kert, jó most minden... Ha megta­karított kis pénzünkön nem szereztük volna ezt a kuripintyót, hanem valami felesleges muzsikakasztlit — ahogy te mindig akartad — most aztán belebujhattál volna akár a zongorádba vagy az orgonádba. Bohunka nem szólt semmit. Már régen nem szólt. Minek is? Félt, undorodott már a szóváltásoktól. Csak az ujjai markoltak be'e most is türelemfogytán a saját ősz, ha­talmas hajsörényébe. Éppen ezzel a hivalkodással taposott bele a legfájóbb sebébe. Hiszen csak egy­szer kellett volna azt a megcsufolt „muzsika- kasztlit“ megvennie és lehetett volna azért a ház is, a kert is. Fiatal kántortanitóságá- tól kezdve gyűjtögette mindig a pénzt s ami­kor már együtt lett volna az összeg, hogy megvalósítsa életének legforróbb vágyát, akkor kitört a perpatvar, kigyuladt a fene­ketlen pokol és elhamvadt rajta minden aka­rása, minden energiája; mindaddig, amig új­ból kezdett megint gyűjtögetni, hogy aztán mindannyiszor megismétlődjenek ezek a pa- táliák. A megtakarított összegek mindenkor az asszony kezébe vándoroltak, hogy vég­eredményben most mégis a saját házában kesereghessen. Es nem volt érte hálás sem a sorsnak, sem a feleségének. Az utóbbinak a legkevés­bé. Ezzel az asszonnyal tévesztette el az j egész életszűmadását. Mint elszegényedett, ; nemesi családnak a pártában maradt lánya j fonta körül a fiatalságát. Az elmaradt fö- szolgubirákról. gazdag földbirtokosokról a faluba került, fiatal kánlortanitóig szállította | le nagyravágyó álmait. Es nem tudta meg­bocsátani az uráliak, hogy a sors éppen öt tartogatta számára. ílázsártos, fenhéjázó lénye örökös szócsatákban keresett kielégí­tést. A plébániára un talmiul üzengetett. A Szívjon Ón csak IffiADIE BE&ssgsfirá, littvelví Békebeli áru! Csicseríimek nincs kifogása 0‘Gradys ellen Moszkva, március 22. Csicserin egy szóvjetujságliróval vialó beszélgetése folya­mán megcáfolja az angol sajtónak azt az ál­lítását, hogy ő, Csicserin, állást foglalt 0‘Gradysnak angol követté való kinevezése ellen. Csicserin szerint 0‘Gradys jelöltségét hivatalosan még nem terjesztették a szovjet- kormány elé és Csicserin ahhoz minden bi­zonnyal hozzájárulnia. Az Izlám konferencia előkészületei London, március 22. A Reuter-ügynökség jelenti Kairóiból: Az izlám konferencia egy- behivásáról szóló tervezetet a király elé ter­jesztették. A közvélemény Abd'ul Medzsid ka­lifává való .kinevezését kívánja, míg a hivata­los körök Fua.rd király mellett vannak. Kalkutta, március 22. A bengáliai kalifá- fusi konferencia elfogadott egy határozatot, melyben Húszéin kalifává való kinevezéséhez azt a megjegyzést füzük, hogy az indiai mo­hamedánok nem hajlandók oly mozgalomhoz csatlakozni, melynek megindítói egyes cso­portok, vagy országok, azonban nem a mo­hamedán világ összessége. A konferencián elfogadtak egy másik határozatot is. mely­ben azt kívánják, hegy a jövendőbeli kalifá- tus székhelye Törökországban legyen, mert ebben az államban legerősebb az izMni uralma. Harc a- háborús bűnösség hazugsága ellen München, március 22. Lersner. báró, a német bélkedelegáció volt elnöke ági .ációs körúton van Bajorországban, amelynek az a colija, hogy a birodalmi kormány hivatalosan vegye fel a küzdelmet a háborús bűnösség hazugsága ellen. Egy müncheni gyűlésen pár­tatlan nemzetközi törvényszék összehívását követeire, amely elé valamennyi állam ter­jessze be a háború kitöréséről birtokában lé­vő anyagot. Knilling bajor miniszterelnök nyilatkozata szerint a jövendő válasz ások eredménye remélhető lég olyan kormányt fog hozni elsősorban, amely mentes lesz a szo­cialista befolyástól é's ennélfogva a vesalllesi szerződésben foglalt bűnösség kérdése elleni küzdelmet fölivelbeti majd. jegyzőnét lenézte, leányait ócsárolta, meg­szólta és ahogy mindenkinek az életébe be­legázolt, egyúttal az ura ellen uszította az embereket; őt érte mindenütt a bántalom, az üldözés, amiért nem birta féken tartani az asszony nyelvét. Miatta húzódott vissza mindenkitől. Gyűlölködve, magábazárkózot- tan folytatta ö is a felesége által fellobban- tott ellenségeskedést. Különösen a pappal és a jegyzővel. Es ez az asszony még az egyetlen gyer­mekük leikébe is romboló elemként ette be magát, pedig egyedül az anya élt benne még mint érző ember. Határokat nem ismerő bálványozással, engedékenységgel, vak ké­nyeztető szeretetével fejlesztette benne a. rossz hajlamokat. Már tizennégyéves korában kicsapták az iskolákból. Mint haszontalan naplopó tűnt el a szülei házból. Utóbbi évek­ben már nem is hallottak róla. A sorsnak ez az ökölcsapása is nyomta az öreg kántort. Titokban rejtegető félelmet hordott magával; mikor, melyik órában fog rászakadni valami szégyenteljes hír? Egy korareggel kiült a háza elé. Meg­törnie kurta, kis pipáját és bozontos, sűrű szemöldöke alól felküldte nagy, vágyó te­kintetét a dombon álló, pirostetejii templom felé. A templomról fel, egészen a torony ab­lakáig és szembenézett ott hosszan önmagá­val ... mert ahonnét a nagy harang bele- bugta a szivekbe reggeli, déli és esti hívó, zengő üzenetét, onnét a saját énje nézett ve­le farkasszemet. Megérezte ott magát n csi­galépcsős tornyon, a liivó harangoknál. Ta­lán azért, mert a .búgó harangok az orgoná­hoz szólították ... talán, mert negyven év óta taposta a kórushoz vezető lépcsőket... de ott vblt... a saját, fájó vágyán keresztül érezte meg önmagát. Meglátta a saját im­bolygó árnyékát, mtnely ott maradt abban a lmros íaalkotniánybau, amelyből egy élet- öltőn át művészi ihlettel kicsalogatta a ma­jaacnoccv^vt‘.WIVI u f ■■ .-rem • m , BXTXtSXOBMXa: JCUUMiMlMZXaMn Ó, édes Jézus, hullva is megáldjak, Be félem szódái s szörnyű golgotádat: S új pajzst kovácsolok, víg fegyverest. Ezt vésem rá: „Légy ravasz a ravasszal, K? kővel dob, vágd vissza tüzes vassal, Aki szeret, azt százszor is szeresd!“ III. Csókolni szebben nem tud senkisem Nálam, ki láttam már a túlvilágot, Véremben titok ég, szememben mély, bűvös [virágok, S az égi fülmüék danáját nem hiszem. Két bús karomba ugy ölellek én, Mint ősfényt a teremtés tengeréből Isten. Veszejtelek aranyban és fétisben, Reádtalálok áhítat egén. Nőm ámulsz, Édes, és nem átkozódol, Tüzoszlopként lobogsz sötét bozótból, Csókod a megváltáshoz elvezet. Amíg pazarlón teleszórjuk nappal Az életet, meghalunk minden virradattal, Mert kincsünk mindaz, ami elveszett... T árcaro vetünk: Kedd: Val la Frigyes: Márciusi dal (vers). — Maróthy Jenő: Vissza a kaptafáihoz. Csütörtök: N y á r y Andor: A jótékonyság. Péntek: Kárpáti R. Jenő: Romok között (vers). — Nemes Árpád dr.: Bíró Lajos: Hét év Uj- (hí Teában. Szombat: Sz. Szigetiig Vilmos: A róka meg a süldő. Vasárnap: Donászy Kálmán: Tavaszi szim­fónia (vers). — Molnár Jenő: Olyan furcsa előérzetem van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents