Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-22 / 67. (515.) szám
ttodape$i, vn. iwirte;.z-uica ói, p \ t i&AfZTLW UL évfolyam 67. (515.) szám ZÍL 3Í>CSJ Z/%M fríga,szombat, 1924 március 22 r «*% —«■ mar* f Sí ÜT JWjwWÍ fia Jr Jf ÜT SoF &W iST pánefeá-uliee 40. L Telefon: S0349. S%XJ JzJ %M \w mMM !>£/ — Sürffönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALL! OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Roszínszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A külpolitika kolonca (g-) Prága, március 21. A belpolitikai élet viharfelhőzése mellett sokszor megesik, bőgj'’ elvesz az ember elől ? külpolitika távlata és sokszor kimerül az ember érdeklődése az itthoni zűrzavar ideg- íárasztásábati s nincs lendülete ahhoz, hogy átnézzen a határokon és átfogja azt a nagy terepet, amely talán sohasem volt politikailag annyira egymásbafonódó, mint éppen ma. Az érdekek, a törekvések és a politikai irányzatok kihatásai ma annyira egymásbaolvad- nak, hogy nincs egy ország határain belül történő politikai esemény, amelynek ne lenne rezonanciája az általános európai politikára, vagy más országok politikai helyzetére. Ma nem mindegy az, hogy a ruszitiszkói választások mint ütöttek ki, nem Cseh-Szlovákia belügye az, hogy a prágai kormány a politikai történelemnek legszégyenteijesebb vereségét szenvedte el, mert ma a nemzetközi vonatkozások, a nemzetek közötti kapcsolatok olyannyira érzékeny hurok, hogy azok a legkisebb érintésre is végigvezetik a hangnak szaladó hullámát. Ma a nemzetközi diktátumok korszakában, amikor mások döntöttek és döntenek nemzetek és államok sorsáról, létéről, életéről, kenyeréről és arról, hogy étien-e, vagy tfiiSztuljon egy nemzet, vagy áttaüs,- minden-poKtstetó' - JetorkdKik a nemzetközi politika folyójába és vagy a víz 'színét festi meg, vagy á folyó iramát .gyorsítja, vágy dsak hullámokat és tarajos csobbariásokat vet föl. Ma nem csak Németországot érdekli az, miképpen választja meg a maga politikai képzeletét a német nép. nem csak Poin- earé gondja a francia választás. és nem csak a fascizmus erőpróbája az olasz választás, de egymásra ható és magára az európai politikára kiható kérdések ezek, amelyek a közel jövő politikai irányvonalait görbithetik meg, vagy egyenesíthetik kii. Ma nem csak az angol munkáspárt gondja az, hogy Macdonaldot kezdik lesza- vazgatni az angol parlamentiben, hogy nem lehetetlen a közeli angol kormányválság, mert Íriszen az angol birodalom világpolitikai súlya, amely megcsökkent az úgynevezett béke politikájának óvatos macskalépései nyomán, ma mint nemható tehertétel szerepel az európai politika vesztességes. mérlegében. Ma nem mindegy az Európára nézve, hogy miképpen alakul a jugoszláv bel politikai helyzet, hogy megy-e Pasiics és bevonul-e akár mint az uj kormány tagja, akár mint támogatója, Raidics, a belgrádi parlamentbe, mert a Pasics-kormány eltakarodása egy középeurópai kötőfék lazulását jelentig egy a természetes egyensulykialakulást megakadályozó szövetség alól rántja ki az amúgy is lyukas és kopott gyékényt. Nem közömbös az európai politikára nézve az sem, hogy Romániában a románok két hazáját valló Bratianuék, vagy a Rómában időző Averescu tábornok lesz-e a jövőben ur, mert hiszen az első eset a román dinasztikus érdekekkel merően ellentétes kisantantpolitika irányvonalait tartja meg, inig a második eset belekapcsolja Romániát egy oly dinasztikus színezetű szövetségbe, amely teljesen uj utakat és célokat irhát elő és amely már elgondolásában is farkassze- niet néz a demokrácia jelszavával operáló Benes koncepciójával. Nem tekinthetjük csak a prágai politikára nézve fontos és jelentős kérdésnek azt, hogy mit sikerült Be nősnek mai kalmárpolitikájával lealkudni a cseh-szlovák liberációs költségekből, mert ma minden pont, amely összefügg a békeszerződésekkel s minden, ami a békeszerződésekből, mint az uj Európa kiinditó bázisából fakad, precedenses lépés az utón, amely arra törekszik, hogy a hirtelen megkövesitett békeszerződésmasszát a realitás vésőjével formálja és az igazság smirglipapirjával csiszolja leMa nem egy ország érdeklődésének elhatárolt jelensége az, hogy esik-e, vagy emelkedik a francia frank, vagy a magyar korona, vagy hogy stabil marad-e a Ke., mert ma politikai erő, vagy erőtlenség faikiad a valutából és ez kihat a európai egészre és érezteti hatását jobbra, vagy balra, vagy mind- kétfelé az életnek legérzékenyebbé tétit pontján: gazdasági téren. Ma minden esemény mindenkire nézve fontos. Ma Kína és Szó vjetoros zország között baj van, akkor azt megérzi Európa éppen úgy, mint Amerika, ha az angol flotta a Földközi-tengeren gyakorlatozik, akkor annak következménye lehet arra nézve, hogy miképpen alakul a mi életünk, hogy jobb lesz-e vagy rosszabb, élet lesz-e vagy sem. Ma külpolitikailag mindenki aktív szereplő — szomorú és keserves szerep, kölönc, amely húzza és fárasztja az embert s amelyet senki sem rázhat le ma ágról.- te- ÉMMm® Ki a hamisító? — Kybai kvirifiáií cseh-szlovák követ nyilatkozata Prága, március 21. A Berliner Tageblatt ma reggeli számában közzétette a Franciaország és Csehszlovákia között 1918 október 28-án állítólag létrejött titkos megállapodásokat. Ezek értelmében Franciaország biztosítja támogatását Cseh-Szlovákia részére a határok megállapításánál felmerülő nehézségek esetén és kötelezi magát, hogy a csehszlovák véderő részére anyagszállításokat fog eszközölni. A cseh-szlovák véderő vezetését, még pedig a) a Németország, valamint át osztrák-magyar monarchia és az jebből krd??k«!é áUamcsoportok elleu irányuló katonai műveletek; b) a cseh-szlovák véderő megszervezése és c) a cseh-szlovák véderőnek minden téren való kiképzése tekintetében egy hatvantagu, francia vezérkari és főtisztekből álló és a francia hadügyminisztérium által kinevezendő katonai bizottság veszi át tíz év tartamára, amelynek költségei a cseh-szlovák katonai költségvetés terhére esnek. Ugyancsak tíz év tartamára a francia hadügyminisztérium által kinevezett francia tábornokot rendszeresítenek az egész cseh-szlovák vezérkar főnökének állomásán. Legkésőbb 1922 januárjában francia—cseh-szlovák vegyes katonai bizottság ül össze Párisban. Ha ez megállapítja Cseh-SzIovákSának aktivitását a béke- szerződések végrehajtása terén, úgy Franciaország lemond minden 1919 január 1-ig fölmerülő cseh-szlovák hadiadósságról. A Beneshez közelálló Prager Presse szerint ez az okirat is hamis. A cseh-szlovák külügyminisztérium németnyelvű félhivatalos lapja most úgy akarja lefőzni a Berliner Tageblattot, hogy két ugyancsak hamisnak mondott iratot közöl le, amelyek állítólag 1921 április 24-én és november 8-án jöttek létre a francia és cseh-szlovák kormányok között. Közlését a B. T. szintén be'gér- te, de a közlés máig nem történt meg. Az egyik egy állítólag 1921 április 8-án létrejött pótmegállapodás, amely szerint — ha az osztrák csatlakozási mozgalom másként nem volna megakadályozható — a cseh-szlovák köztársaság Franciaország beleegyezésével megszállja Bécs, Linz és Salzburg városát, m’g Graz és Klagenfurt városát a francia csapatok szállják meg. Ugyanakkor cseh-szlovák csapatok megszállják az ipari központokat, valamint a Dunavonal a katonai technikai és sztragégiai szempontokból jelentős pontjait Bécsújhellyel együtt. A bécsi kormányt huszonnégy órával a határok átlépése előtt a francia és cseh szlovák kormányok közös d’plomáciai jegyzékkel értesítik erről. Megjegyezzük, hogy ez a szöveg r.em ismeretlen, mivel azt a prágai képviselőház 1922 julius 13-án tartott ülésén Knirsch János német nemzeti szocialista képviselő Is ismertette. Az 1921 november 22-én állítólag aláirt pótmegállapodás szerint a cseh-szlovák kormány kötelezi magát, hogy a varsói kormánnyal egyetértésben közös gazdaságpolitikai és katonai lépéseket tesz Németország ellen, ha a francia kormány a középeurópai béke veszélyeztetését állapítaná meg. A középeurópai béke veszélyeztetését: a Versailles! szerződés meg nem tartása Németország részéről, bármilyen zavargások Németországban és német fegyverkezési rendsza- bá’yok megállapítása. Berlini tudósítónk teieíonjelentése szerint a B. T. ma esti számában is kitart amellett az állítása mellett, hogy az általa közölt okiratok hitelesek. * Miig a Berliner Tageblatt ma is föníartja azt az állítását, hogy az általa közölt okiratok hitelesek, addig a cseh és egyes külföldi <la- p'% .•••áfásai! kiutáltak azután, hogy ki lehet az, aki a nagy pórt fölvert ókíHöfkát- készítette. A Berliner Tágebüatt azzal magyarázza a;z okiratokban fölfedezhető formahibákat, hogy azokat sietve és rövid idő alatt kellett lemásolni, amiért is az a személy, aki lemásolta őket, Lerövidített egyes gyakran használatos és Ismert szavakat. így azok, akik a hamisítást vitatják, arra hivatkoznak, hogy az okiratokban „R Poinoaré" áll, a hivatalosan szokásos „Raymond Poincaré" helyett. A Berliner Tageblatt arra (hivatkozik, hogy az előbb említett okból más rövidítéseket is alkalmazott a leíró, így például ,.szlovák" helyett „szlov‘‘-ot irt. síb. A bécsi Abenid állítólag jól informált berlini diplomáciai forrásból arról értesül, hogy a hamisítás nyomai délnyugatra mutatnak. Bizonyos, hogy a Jugoszláviára vonatkozó Okiratok állanak az előtérben, ami arra mutat, hogy a jugoszláv kormány magatartásáról akartak vedük rossz benyomást kelteni Közel fekszik tehát az a föltevés, hogy zágrábi okari (hamisítók készítményeiről van szó. A cseCvszdovák külügyminisztéHunihoz közel álló Cesífcé SÍ ovo szerint viszont nem nagyon tér el a valóságtól az, alá a Forgách nevet említi meg. A C. S. ezzel — úgy látszik — azt a gyanút akarja költeni, hogy a hamisítót Magyarországon kell keresni. Ámde legalább is könnyelműség egy ilyen nevet oda vetni, anélkül, hogy megmondanék, kire is gondolunk vékaképpen. A Magyar Távirati Iroda ma egyébként erélyesen megcáfolja a bécsi Stundenak azt a kombinációját, hagy a Magyar Távirati Iroda már két nappal az okiratok közlése előtt ismerte tartalmukat és .csak jelre várt. hogy leközölje azokat. A Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy csak szerdán, azaz március 14-én éjfélkor, a Wiener Tageblatt utján szerzett tudomást a Berliner Tageblatt közléséről. A Prager Pressének tegnap esti száma, amely egymás mellé áhította az Andrássy és Bismarck között lefolyt tárgyalásokról fölvett jegyzőkönyv’, valamint az 1924 január 10-én kelt állítólagos titkos megállapodások egy-egy mondatát, mindenütt élénk feltűnést kelíett. A berlini Lokalanzeiger ehhez megjegyzi, hogy mindaddig, amíg hivatalosain minden kételyt kizáró módon nem állapítják meg, hogy az idézet az említett jegyzőkönyvben szóról-szóra bemoglaltátik, a legnagyobb szkepsisaei kel] fogadni a prágai bizonyítást. Maga a Berliner Tageblatt pedig ezt jegyzi meg: „az emberben mindenesetre az a benyomás támad, hogy a belgrádi titkos jegyzőkönyv’ az 1879-iki jegyzőkönyv alapján készült." A római sajtó részletesen foglalkozik a Berliner Tageblatt által közölt okiratokkal. Kybai kvirináli cseh-szlovák követ szükségesnek tartotta, hogy a Giotnalé d‘Itáliában nyilatkozatot tegyen közzé. Amíg azonban Benes és Tusár nyilatkozatai súlyt helyeznek, a.rra, hogy a német barátság látszatát keltsék, addig Kybai „períid német manővernek" nevezi a berlini okiratokat, amelyeknek célja az, hogy „Európa közvéleményét a cseh-Sziovák köztársaságnak a békeszerződések épség- bentartására alapított konszolidációs politikája eflen izgassák és ugyanakkor durván megtámadják Olaszország pacifikáló politikáját is." A svájci íaipok közül a francia' lapok természetesen kivétel nélkül hamisítvány oknak mondják a berlini okiratot. A párisi lapok közül a Figaro Henry Bi- dou egy cikkét hozza, aki azt írja, hogy a hamisiá fs háborús manőver. Mivel azbutolsó hét nagyon rossz hete volt Németországnak és a. frank miatt folytatott háború Németország, tökéletes megsemmisülésével végződött, jia- máfertgft-n uj hadsereget kellett a főidből e.lo’e- rerhíetn t raoiciaarszág éhén. Stresemann bízik a jövőben Bécs, március 21. Tegnap este a német követség épületében fogadta Marx birodalmi kancellár és Stresemann külügyminiszter a külföldi sajtó képviselőit. Stresemann dr. beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az a meggyőződésük, bog},- a németek egy jobb jövőnek néznek élébe. Nincs ok arra, hogy a német nép aggodalmas fejliajtással járjon, mint hogyha vétkes volna valamiben. Ugyanaz a jogunk meg van a tiszteletre — mondotta —, mint mindem más népnek. Kijelentette, liogy reméli, hogy a szanálásnak az a müve, amelyet Ausztriában látnak, Németországban is sikerülni fog. Első föladatuk a Rajna, Ruhr és a Píaíz vidékén lakó németeket szabaddá tenni. Pasics elnapoltál]a a szkupstinát Belgrád, március 21- Mivel a délszerb törökök pártja, aitndy a Pasics-kormányt támogatja, a Kosowo—Miitrovíoa kerület rendőrhatóságainak az albán bandákkal szemben tanúsított magatartása ügyében bejelentett interpellációjának tárgyalását követelte, a tegnapi ülés éjfélig tartott. Guicic belügyminiszter kijelentette, hogy Délszerbiában a rendőrségnek nehéz föladata van, mert küzdenie kell a török rendszerből fömmaradt hagyomány okkal. Több esetben, ahol a csendőrség és a bandák között véres összeütközésre került a sor, a vizsgálatot elrendelték. A miniszter kijelentése nyomán többórás vita fejlődött ki. amelynek végén Ferrad Drago, a délszcrbíaí törökök vezetője kijelentette, hogy a miniszter válaszát tudomásul veszi. Ennek az incidensnek elintézése után a Pasics-kabinet parlamenti helyzete a horváf képviselők megjelenéséig biztosítva van. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy nincs kizárva az az eshetőség, hogy a kormány a szkupstimát a költség- vetés elintézése után elnapolja, hogy az ellenzéki klub akcióját legalább egy időre megakassza. ♦♦*+*«»****«44-t* >*♦***•*♦♦♦ *******#*4.^é • 109 cseh-szí. koronáért fizettek ma, március 2t-én; Zürichben 16.7625 svájci frankot Budapes'e 225500.— magyar koronát Bécshe ? 205 7(KE— osztrák koronát Berlinben Í22ÍÖÖÖÖ0ÖÖÖÖ0*— német márkát
