Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-17 / 40. (488.) szám
3%iGArJfa(íWR7fiRME / 2 hoz szükséges 25—28.000 szavazatot és igy akaratlanul elő fogja mozdítani a magyarok, a kommunisták, a szociáldemokraták és a chliborobok esélyeit. Abban az esetben, ha az ellenzéki agráriusok is kandidálnának, négy orosz lista volna, amelyek közül a C. S. véleménye szerint csak a cseh agrárpárt és a trudovapárt kapnának egy-egy mandátumot. A cikk végül úgy véli, hogy a magyarok és a zsidók sokkal körültekintőbbek lesznek, sőt, ha egyesítik szavazataikat, olyan eredményeket érhetnek el. amelyek fölülmúlják azt az erőt, amellyel a lakosságban bírnak. A lap egy másik helyen arról ir, hogy Malypetr belügyminiszter a zsidó párt Prágába küldött delegátusaival tegnap folytatott tárgyalások során arra igyekezett rábírni a zsidókat, hogy oszlassák föl szervezeteiket és adják szavazataikat a cseh agrárpártra. A miniszter szép szavakkal, majd fenyegetésekkel igyekezett a zsidókat megnyerni magának, amely eljárását a Ceské Slovo nagyon helyesen az állam tekintélyével való visszaélésnek minősíti. Malypetr természetesen nem ért célt A Ceské Slovo abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a zsidók Ruszinszkóban ,,államalkotó*' elemet alkotnak, akiknek semmi közük sem a magyarokhoz (?!), sem a kommunistákhoz. A Rudé Právo részletes bizonyítékokkal alátámasztott cikkben kimutatja, hogy n ruszinszkól szociáldemokraták párttitkárai havi fizetésüket, amely összesen 24.200 koronára rúg, Ehreníeld volt alkormányzótól vették át, aki ezeket az Összegeket az állampénztárból vette löl. Ezt az összeget 1921 óta fizették ki, amely évben Asfer és Pocisk szociáldemokrata képviselők, valamint Necas, a köztársasági elnök kabinetirodájának titkára, Ruszin- szkóban járva, számos egyént megvásároltak a szociáldemokrata párt megszervezésére. A cseh nemzeti demokrata párti Role egy Ruszinszkóból hozzá intézett levelet kőiről, amely a többi között igy szól: — Csehországban és Morvaországban nem is sejtik, hogy mi történik itt Ruszinszkőban. Ilyen agitációt még nem láttak itten. A szegény nép minden elképzelhető ígéretnek fölül. A leglehetetlenebb dolgokat ígérik neki. Az agitátorok, akik tnlnyomórészben Csehországból jöttek ide, földet, erdőt és házat Ígérnek a lakosságnak. Némely járásban az agitátorok a gazdáknak már ingatlanokat „osztanak ki“, amelyeket természetesen sohasem fognak megkapni. Az agitációt a cseh agrárpárt vezeti, amelynek exponensei az állami tisztviselőket és a tanítókat üldözéssel és elbocsátással fenyegetik meg, ha nem erre a pártra szavaznak. Tárcarovatunk: Kedd: Farkas István: Jtilisnén! megbocsát. Szerda: Radnay Oszkár: A tavaszváró. Csütörtök: Tibor Géza: Salotne. (Vers.) Egri Viktor: Anyák beszélgetnek. Péntek: Surányi Miklós: A tiltnkós ember. Szombat: Tóth Béla dr.: Romain Rohand. Vasárnap: Mécs László: A lámpásos ember útja. (Vers.) Maróthy Jenő: Randevút. Öröm és bánat Mindig hazug az Öröm: Nem keli nekem, széttöröm. Egy igaz van csak, a Bánat... Oly jó sírni, te utánad. Nézni éjen, napon át Eltűnt léted bús nyomát. Öröm dús asztalt terít, Holnap rád sem bederit, De a bánat oly hűséges, Mint a sir, virággal ékes; Sebe Is, hol tőre ért, Jól esik, ha van kiért. Csendes, méla Bánatom Az Örömért nem adom. Mert az Öröm iényes tükre Hazug lényt vet életünkre; Másnak látjuk önmagunk. Azt se tudjuk, kik vagyunk. De a Bánat oly szelíd, Semmire sein kényszerít; Emlékekből puha párna, Hogy pihenjen, lelked várja S mint az édes anyakar, Szép gyöngéden betak^., Kersék János, A szociáldemokraták listavezetője vagy cseh, vagy gyilkos iesz Ungvár, február 16. (Saját tudósítónktól.) A ruszirlszkói szociáldemokrata párt körében a parlamenti választások kiirása óta nagy viharok dúlnak. A párt tagjainak túlnyomó része ugyanis azon az állásponton van, hogy első helyen Őslakos munkást kell jelölni. A prágai központ ezzel szemben a további anyagi támogatást attól tette függővé, hogy a párt a lista élére cseh embert jelöl-e, például Necsaszt vagy Pichát. A dolgok ilyen állása mellett a párt esélyei nagyon bizonytalanokká váltak, mert vagy Cseh ember lesz a listavezető és akkor a munkásság tömegei elfordulnak a párttól, vágj?- pedig őslakos kerül a lista élére s ebben az esetben a kormány anyagi támogatása szűnik meg. így a pártnak — a községi választásokon elért eredményei dacára is — egyetlen mandátumra sincsen kilátása. A lista összeállítása alkalmával szóba került Klempus kőrösmezői ruszin földmives neve A szerzőnél — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Dánlelné Lengyel Laura (Tévedések elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy nem dráma-, opera-, operetté- vagy dalszerzőt értek. Nem egy úgynevezett Mesterrel van szó, ki részint költ, részint intervjut «d színházi lapoknak. Itt egy sokkal félelmesebb, hatalmasabb úrról, a szerzőről beszélek, kit a nép egyszerű nyelvén cupringernek hivnak.) Szin: Egy keresetlen egyszerűséggel berendezett üzlet, hol őnagysága, a cuprin- ger hitvese, egy nagy karosszékben ül. Ilyen pózban ült valaha Velencében a dogé felséges hitvese, mikor a nobilik küldöttsége eléje járult kézcsókra. A bolt előterében áll egy sötétbarna arcbőrü, igen hevesen gesztikuláló gentleman, aki ékesszólásával néminemű differenciákat próbál eloszlatni egy feketeruhás hölgy és egy-egy szobaleány- jelölt között. Miután a 6000 koronás bér- követelésre a hölgy néma áldozatként lehajtja fejét, most arról van szó, hogy a szobaleány sokalja a feketeruhás hölgy négy gyermekét, kik közül — mint hosszabb kínos vallatás után kisül — a legidősebb csak 12 éves. A hölgy szemmelláthatóan maga is resteli a dolgot, mert az élénk gesztusu cupringersegéd szemrehányásait bűntudatosan, lehajtott fejjel fogadja. A lócán a fal mellett néhány szakácsnő és szobaleányjelölt üldögél. Részint újságot olvasnak, részint elmés megjegyzéseket tesznek az üzletbe betévedt, cselédet kereső asszonyokra. Cupringersegéd: Jó! van no... A Róza elmegy * uégy gyerekhez,,* kta is. De Klempus sem lehet alkalmas listavezető, mert csak nemrégen szabadult ki a beregszászi törvényszék fogházából,; ahová gyilkosság vádja miatt csukták be. Az iparospárti konkolyhintok Prágában paktáinak Munkács, február 16. (Saját tudósítónktól) A most megindult választási kampány során egyes politikai stréberek, mint annak idején Szlovenszkóban, máris szétforgácsolni és saját önös érdekeik szolgálatába igyekeznének állítani a magyarságot Munkácson is néhány iparos külön klikket szeretne teremteni, az iparosság zöme azonban teljesen távol áll e mozgalomtól, amelynek igy nem lehet sikere. Katrics János iparos- köri titkár külön iparospártot szándékszik szervezni. Hogy milyen irányú ez a mozgalom, azt legjobban mutatja, hogy Katrics és egyik társa Prágában vannak „bizonyos megbeszélések céljából". ráad főnök, a zsupán és a megyei képvisel 5- tesíübt megkeresései, 3. a járási bizottságok és a pénzügyi bizottság indítványai és jelentései, 4. bizottsági agoknak azokkal az indítványaival, amelyeket tizenöt nappal az ülés előtt közöltek a járási főnökkel és amelyeket ö napirendre kitűzött. Politikai természetű tárgyakat nem szabad a napirendre kitűzni. A járási bizottság ülésein a járási főnök elnököl, aki az elnöklés jogát meghatározott időre és visszavonásig a bizottság valamely tagjára, vagy valamelyik járási tisztviselőre bizhatja. Az ülések rendjének és csendjének föntartására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a megyei képviselőtestületek ülésein. A tanácskozások rendszerint nyilvánosak, zárt tárgyalást ugyanolyan föltételek mellett lehet elrendelni, mint a megyei képviselőtestületekben. A járási bizottság ülésein részívehetnek a járási hivatalnak a járási főnök, valamint a megyei hivatalnak a zsupán által kijelölt tagjai. A járási hivatal tisztviselői a járási bizottság kívánságára kötelesek megjelenni az üléseken és az elnök hozzájárulásával részívehetnek. a tanácskozásokon is. Közöttük egy, legfeljebb két, a járási főnök által kijelölt tisztviselő szavazati joggal is bir, de a választásoknál nem szavaznak. A járási főnök az ülésekre a járási bizottságok elnökeit és előadóit is meghívhatja abból a célból, hogy jelentést tegyenek a bizottság működéséről. Minden ülés elején megválasztják a jegyzőkönyvek hitelesítésére hivatott két bizottsági tagot. A bizottsági üléseiken, rendszerint csak azok a fángyaik kerülnek szóba, amelyekéit a napirendre kitűztek. Egyéb tárgyakat csak a bizottság többségének bozzájárulásával szabad megvitatni. A járási bizottság vita nélkül elhatározhatja valamelyik pont tárgyalásának berekesztését. A járási főnök a nagysádkám, maga is legyen belátó és ne növelje a létszámot! Feketeruhás hölgy (elpirulva): De kérem ... Segéd: No jól van na... Már nem teszek több szemrehányást. Ha már megvan, hát megvan. A gyereket nem lehet megfojtani, vagy kidobni az utcára. De négy darab... az több mint elegendő. És a Rózái nem lehet azért elítélni, Jia nem akar folyton rámolni, pucolni, loholni a sok rendetlen, piszkos, ronda kölyök után. H ö Így: De kérem ... az én gyermekeim ... Segéd: Angyalok, ugy-e? Rendesen, csendesen viselik magukat? Tudjuk. Ezt a nótát mi már nagyon is jól ismerjük, édes nagysádkám. No nem tesz semmit. Az üzlet azért megvan. A nagysádka kap egy jó, szolid leányt, a leány meg kap egy pompás helyet. S ha belátás lesz, Róza ott marad akár három hónapig is — mert ez olyan leány. Róza (zordan): Az majd elválik. De mi lesz a vacsorapénzzel, mert én déli maradékot nem eszek ... (Újabb heves csata a vacsorapénz körül, közben belép az üzletbe a fehérruhás hölgy.) Fehérruhás hölgy: Jó napot kívánok! Szerzőnő (ismételve mondom, nem írónőt, költőnőt, vagy más ilyesfajta szegény, nyomorult, ínséges páriát kell érteni a hangzatos cim alatt, hanem a fenséges doge- resszát, a cupringerfőnök hivséges nejét. A dogeressza fejével bólint, nagyon méltóság- teljes.): Mi tetszik? F e h é r r u h á s hölgy: Szakácsnőt szeretnék. * Segéd, .(mar diadalmasan befejezte a A járási bizottságok ügyrendje Vasárnap, február 17. bizottság hozzá&ároiásáival kámoodhatja, hogy senki sem szólalhat föl ugyanahhoz a tárgyhoz többször, mint kétszer és korMtozfliatia a beszédek idejét. A Járási bizottság határozatképességéhez & tagok többségének jelenléte szükséges. Érvényes határozathozatalhoz általában szótöbbségre van Sziik9ég. A tagok kétharmad részének jelenléte szükséges a felsöbbhatósági jóváhagyást igénylő határozatokhoz, valamint a költségvetésben nem fedezett uá kiadások nnegátíapitásálhoz. A napirendire ki nem tűzött tárgyakban való érvényes határoziáshoz, valamint az ingatlanok tulajdonosaitól és az ipari üzletek birtokosaitól szedendő járulékok elrendeléséhez valamennyi tag többségének hozzájárulására van szükség. Felsöbbhaf ósági jóváhagyást igény ellnek: 1. a járási hivatalok területének megváltoztatása esetében szükséges vagyonjogi rendezés; 2. a bizottsági tagok illetményeinek mtegár.iapiftása; 3. a járás lakosságának előnyére szolgáló és az egyes községek érdekeit meghaladó határozatokhoz; 4. a két- esztemdös igazgatási időszak bevezetése; 6. a járás tulajdonát alkotó ingatlan vagyon elidegenítése, megterhelése é® bérbeadása, valamint a kölcsönök fölvétele és idegen adósság szavatosságának elvállalása; 7. a költségvetésről s számadásról szóló határozatok; 8. a jámáis által létesített intézmények és vállala- tek tisztviselőinek és alkalmazottainak rendszeres! íése; 9. valamely kisebbségi nyelvek használat átrak elhatározása. Határozatképte- ten-ség esetében ugyanaz az eljárás következik, mint a megveti képviselőtestületeknél, A szavazás általában kézfelnyujtássaá vagy föl- áltással történik. Nlévszerint csak akkor szavaznak, ha azt valamely külön törvény elrendeli Az elnök csak akkor szavaz, ha a járási bizottság három tagjának indítványára a szavazóoédluMkikail való szavazásit rendelték el. Egyéb esetekben a szavazategyenlőség a határozat elvetését jelenti. Hogy a szavazati joggal íölrníházott járási tisztviselők közül meghatározott esetben ki szavazhat, azt minden ülésre nézve a járási főnök határozza mag. A szavazták szavazóéédülákkal történik: 1. választ ások esetén; 2. ha az elnök ezt elnenideli, illetőleg legalább három tag indítványozza a szavazásnak* ezt a módját és az enök hozzá virul az indítványhoz, föltéve, hogy külön törvény nem zárja ki a választásnak ezt a módját. Ha a járási főnök vagy a járási hivatal más tisztvislöje elnököl, úgy ezek a választásoknál nem szavaznak. Ha ellenben a járási bizottság valamely tagja elnököl, őt megilleti a szavazás joga. A szavazási joggal felruházott tisztviselők választások esetében szintén nem szavazhatnak. A járási bizottság tagjai a járás igazgatási és közgazdasági ügyeiben, valamint a járás lakosságának ügyeiben és az ezekkel összefüggő ügyekben kérdéseket és panaszokat intézhetnek a járási főnökhöz, amelyeket az ülés előtt akár írásban, akár szóban be kell jelenteni a járási főnöknek, aki meghatározza, hogy mikor adnak rájuk választ E kérdések és panaszok, valamint a rájuk adott válaszok esetében szavazásnak nincsen helye. Prága, február 16. Tegnapi számunkban ismertettük a kormány nemrég kibocsátott rendeletének a megyei képviselőtestületek tárgyalási rendjéről szóló mellékletét. Az alábbiakban a rendeletnek a járási bizottságok ügyrendiéről szóló részének kivonatát adjuk. A járást, mint jogi személyt, a járási főnök képviseli. A járási bizottság meghallgatásával 5 állapítja meg, hogy mely bizottsági ■tagok Mieiesitsék a jegyzőkönyvet. Minden járási bizottsági tag az ülésteremben való belépése előtt köteles bejelenteni a járási főnöknek, vagy az általa megbízott tisztviselőnek, hogy milyen nemzethez tartozik, majd fogadalmat köteles tenni. A (bizottsági tagok kötelessége résztvenná az üléseken s megbetegedésüket! és lakásváltoztatásukat a járási főnöknek bejelenteni. A kötelességüket néni teljesítő tagokkal szemben az eljárás ugyanaz, mint a megyéknél. Azokat, akik két ülésről igazolatlanul távolmaradtak, a zsupán elmozdíthatja tisztségükből A határozatok ellen a fölebbezést a zsupánhoz lehet beadná. Ha a határozat jogerőre emelkedik, a tisztségektől megfosztott tag a következő választási ciklus tartamára elveszíti passzív választójogát. A járási bizottsági tagok .kötelességei a járással szemben ugyanazok, mint a megyei képviselőtestületi tagoké a megyével szemben. * A járási főnök havo-nkint egyszer köteles a járási bizottságot összehívni, azonfelül jogában áll egybehívni bármikor, ha szükségesnek tartja és köteles is öt napon belül ösz- szehivni, ha három bizottsági tag a tárgysorozat megjelöléteével ezt írásban kéri tőle. A járási bizottság a következő tárgyakkal foglalkozik: I. a járási főnök indítványai, előterjesztései, jelentéisei és közlései, 2. a jácsatát a feketeruhás hölggyel, most a fehérruháshoz fordul): Haj, nagysádkám, ezt most sokan szeretnék. Én is szeretnék egy csinosát, molettet és barnát. Mert, nagysádkám — hiba vagy nem hiba — én csak a barnákat kedvelem. (Elismerő pillantást vet a fehérruhás hölgy szép, sötét hajára.) Szerzőnő (saját pozíciójának és állásának méltóságát védve): Ignác, már megmondtam magának, hogy az én jelenlétemben ne szemíelenkedjék! (A íehérruhás hölgyhöz.) Gyorsan, nagysád kérem, itt nincs sok idő a tereferére, ez nem zsur, ez nem piknik, hanem komoly üzlet. Hölgy: Istenem, hiszen megmondtam már: szakácsnőt szeretnék. (A cselédek közül kettő összevihog és meglöki egymást.) Szerzőnő: Ezt könnyű mondani. Mint a régi mesében azt mondták: „Terülj, asztalkám!" és az asztalon kész volt az étel, ital, feketekávé. Segéd: Talán még rajta volt egy fess, fiatal tüzérhadnagy Is feketekávé után egy kis pásztorórára. Szerzőnő (mosollyal honorálja az elmésséget, de aztán szigorúan): Ignác!. (Fehérruhás hölgy felé.) Hát kedves nagysád, ez nem úgy megy, hogy szakácsnőt szeretnék. Mit akar? Olyan leányt, aki főzni is tud. Hölgy (kerekre nyitja a szemét): Hát hiszen ez természetes. Szerző női Igen. De az is természetes, hogy akkor‘főzni fog és egyebet nem csinál. Hölgy: É11 magam takaritok, de egy szobát a szakácsnő,., Szerző nő: Ezen az alapon bajos lesz tárgyalni. De (fii nem vagyok semmi jónak az elrontóia, Katii
