Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-17 / 40. (488.) szám
Észrevételek Benes expozéjához (p.) Besztercebánya, február, 16. Benes külügyminiszter nyilatkozatai mindig súllyal és jelentőséggel birnalk. Nem szállítja le február 6-ikán elmondott expozéjának jelentőségét az a külsőség, hogy azt a külügyi bizottságban, alig tiz ember jelenlétében mondotta el. Benes mindig bizonyos fölénnyel kezeli azt a nyilvánosságot, amelyet a prágai parlament normális körülmények között nyújt. Ha beszél, ezt mindig abban a feltevésben és azzal a pretenzióval teszi, hogy az ő szavai a prágai szószékről eljutnak mindenüvé, aihol Európa sorsa felett határoznak. Érthető tefhát, hogy bizonyos idegenkedéssel fogadta a külügyi bizottság előtt megtett, sőt bosszantó módon el is fogadott, azt az udvariatlan indítványt, hogy az expozét a nemzetgyűlés plénuma előtt terjessze elő. A nemzetgyűlés tagjai között vannak és pedig kellemetlenül nagy számban olyanok, akiket Benes ebben az expozéiban megbélyegzett, akik „öt é.ven át destruktív munkát fejtettek ki mindazok ellen, akik a köz -szempontjából bizonyos értéket képviselnek". Ezekről fel lehet tenni, hogy az expozé előterjesztését is megragadják, mint kínálkozó alkalmat, destruktív munkájuk folytatására, megtámadják Benest és politikáját, az expozénak előadását tapintatlan tiltakozásokkal, ellenmondásokkal és cáfolatokkal -szakítják félbe. Nincs semmi értelme annak — Benes felfogása szerint — hogy a külföld tudomást vegyen arról, hogy itt a határokon belül az 5 nagyszabású politikája nem találkozik — a destruktív elemek üzehnei miatt — osztatlan elismeréssel, amelyet 5 és a külföld joggal elvárhatna. Benest nem érheti joggal az a szemrehányás, hogy fukarkodik a nyilvánosságnak adandó nyilatkozatokkal. De a mostani expozéjában fölülmúlta önmagát. Ha csak a terjedelmet tekintjük, úgy kétségtelenül ez a leghatalmasabb külügyi expozé, amely a béke- tárgyalások óta elhangzott. A nagy formátumú Gazette de Prague négy é!s fél oldalát foglalja le annak teljes szövege, S azt hiszem, hogy helyesen járunk el, ha az itt-közölt francia szöveget tekintjük az eredeti szövegnek és nem a bizottságion felolvasott cseh _ szöveget, hisz ismételjük. Benes első sorban nem nekünk, hanem a külföldnek beszél, a külfölddel való érintkezéseinél pedig a francia nyelvet használja. Benes előadásának nagyon szerény óimét adott, amikor azt expozénak keresztelte el. Sóikkal megfelelőbb cim lett vo’na: „Európa történelme 1919-től napjainkig. Csinálta és ismerteti ezt a történelmet Benes, Cseh-Szlovákia külügyminisztere". Valójában Benes történelmet akar ismertetni, a lefolyt öt esztendő történetét s az természetes, hogy az öt esztendő eseményeinek központjában ő áll s minden ami jól töréník, az az 5 közreműködése folytán és akaratának megfelelően jött létre s ha valami balul ütött ki, úgy annak csak az az oka, hogy öt elgán- csolák. Az első kérdés, ami felvetődik, milyen indokok játszottak közbe, hogy Benes ilyen expozét adjon elő? Miért tartotta szükségesnek most az egész külügyminiszteri működé-! sét ismertetni, összefoglaló jelentést tenni j aktuális dolgokról éppen úgy, mint olyan eseményekről, amelyeknek aktualitása már rég megszűnt. Benes ezt nrndiárt az éxpozé bevezetésében megoko'ja. , Most egy uj periódusba lépünk". Ezt jellemzik, hogy Anglia kor- ^ Hiányzását egy szocialista kormány .ve te át., hogy Szovjetoroszországót Angl'a és Itália elismerik, továbbá az a kísérlet, hogy Francia- és Németország között, ury zn en Francia- és Angolország között végl ges megállapodást hozzanak létre, végül Amerikának részvétele Európa gazda-sági és pénzügyi politikájában. Benes megismétli „most lépünk be a háború utáni második „lusirum"- ba, amely reméljük be fogja fejezni a békét." Nem tudom, de re ám ez a meg ok olás azt | a benyomást teszi, hogy az nem komoly, nem azért mondott' Benes történelmet. Az uj „periódus" és „lustrum" felállítása egy kissé önkényes és profcsszoros. Nem hiszem, hogy az események igazat adjanak Benes- nsk, amikor olyan nagy jelentőséget tulajé < Önigazolására azt állítja, hogy minőig a realitások politikáját követte, hogy minden törekvése odairányult, hogy összes szomszédjaival, a volt szövetségesekkel és volt ellenségekkel egyaránt barátságos, jó viszonyt teremtsen. Le nem tagadható ténykedéseivel ellentétben áll az az állítása, hogy becsüíe- :esen, a morál parancsainak megfelelően mindig azon dolgozott, .hogy Középeyrópa ösz- szes országaiban a gazdasági egyensúly helyreálljon, a népeknek a háború és a béke nyomában eöállott nyomorúsága szűnjön meg. Nem felel meg a valóságnak, hogy olyan politikát szolgált a határokon belül, amely az itt élő nemzetek egymáshoz való viszonyát „a demokráciához méltó módon" oldotta meg. Benes következetes volt a demokráciái a békeszeretet és politikája morális alapjainak hirdetésében, de következetes volt mindezen hirdetett elveknek a valóságban való meghamisításában is. Ezért sújtja őt a jelenkor Ítélete, amint sújtani fogja egykor a történelme is. A teljhatalmú miniszterválság elintéződött Kállay marad — Ruman nyilatkozata nit a felsorolt eseményeknek. Még legalább is nagyon bizonytalan, hogy a Macdonald- : kormány megjelenése a nagypoliliika szin- ! padlón állandó jelentőséggel bir-e s nem egy | ikremet jelenség? Oroszországnak, iheíöleg a bolsevik; kormánynak elismerése nem most vetődött fel, az elismerés már megtörtént, hogy annak az elismerésnek más formát adták, a lényegen és a dolgok mene- ! ién nem nagyon változtat. A háború befejezése óta nem volt idő, hogy nem hirdették volna mindkét oldalról a komoly törekvést egy végleges megállapodás létrehozására Franciaország és Augia, valamint Németország közölt. A törekvés és jószándók hirdetésén kívül mást most sem látunk. Amerikát is hívjuk mindig kezdettől fogva, hogy vegyen részt Európa gazdasági életének helyre állításában, de ma is csak Európa kér s Amerika még mindig nem válaszolt. A hosszú expozé nem győzött meg, nem tudta elhitetni velünk, hogy a békekorszak első öt esztendejének leteltével az emberiség egy nyűgöd :abb, tisztultabb korszaknak megy neki. De Benes nem is helyezett túl nagy súlyt ennek meggyőzésére. Maga sem foglalkozott azzal, hogy kifejtse e tényeknek kihatásait s Így bizonyítsa azt az állítását hogy immár a káosznak, az örökös bizonytalanságnak, a gazdasági romlásnak vége. Államférfiak akkor szoktak müiködésükPozsony, február 16. (Saját tudósítónktól.) Körülbelül három hét óta rebesgetik jól informált cseh-szlo- vák politikai körökben, hogy Kállay József dr. teljhatalmú miniszter távozik helyéről és utódja Ruman János dr. kassai zsupán lesz. Ezenkívül Micsura, Stodola Emil dr. pozsonyi ügyvéd és — Bellay József dr. nevét is emlegették. Amikor a Rudé Právo a szeszbotránnyal kapcsolatban Kállay miniszter nevét is pellengérre állította, már- már úgy látszott, hogy Kállay megbukik, de az utolsó negyvennyolc óra óta jelentős fordulat történt, amelyről Ruman zsupán igy nyilatkozott a Magyar Újság munkatársának: — Miniszterválságról nem lehet szó. Ma jöttem Prágából, ahol hallani sem akarnak Kállay távozásáról, mivel teljesen tisztázta magát a szeszpanama vádja alól. A szeszkontingens-leadás fölöslegéből származó összeget a szlovenszkói közös bizottság osztotta szét párt- (!) és egyéb jótékonysági célokra. Ruman nyilatkozatából tehát világosan kitűnik, hogy a koalició szlovenszkói expo- ziturái egytől-egyig részesedtek a szeszpénzekben, amelyeket a fogyasztó közönség megkárosításával és a szesz megdrágításával hasaltak be a szeszgyárosoktól. E vád aló! még Prága sem tisztázhatja a rolnická- rokat és a szlovák szociáldemokratákat. Teljes erűvel megindult a választási Harc RuszinszháDan Malypetr miniszter hiába terrorizálja a zsidókat — Havi huszonötezer koronát kaptak a szociáldemokraták az állampénztárból — A cseh lapok elszólásai ről összefoglaló, jelentést tenni, amikor úgy érzik, hogy hivatásukat befejezték, amikor megüti őket a dicsőség múlandóságának a szele. Minél jobban elmerülünk az expozé tanulmányozásába, annál inkább erősödik bennünk az impressziónk, hogy Benest a külügyminiszteri székből való távozásának szórnom sejtése tartja fogva. Egy miniszter munkájának kellő közepében, amikor folyton felmerülő nehéz problémák megoldása vár reá, nem fog közhelyek ismétlésével, közismert tények csoportosításával s azok előadásával foglalkozni. Egy aktív és a jövő programjával lekötött miniszternek nincs ideje arra. hogy elméleti előadást tartson a demokráciáról, a pacifizmusról, a morálról, az, ország lél érdekeinek a nemzői erő segélyével való megvédelmezéséröl. Benes rossz sejtelmei ott nyernek megkapó kifejezést, amikor a rezignáciö méiaj hangján mondja: „A történelemnek és némi a politikai pártoknak feladata Ítélkezni.a mii ideáljaink és. intencióink felett s megáll api ta- i ni, elkövettünk-e politikai hibákat." Ez úgy. hangzik, mint egy felebbezés a jelen Ítélete ellen a jövőhöz. Aktív államférfiak akkor hivatkoznak a történelem rté'öszékére, amikor marasztaló ítéletet kaptak koriársaiktól. A történelem itélőszékére való appelldlás nem egyéb, mint menekülés a kortársak Ítélete elöl. De Benesnek nem szabad rossz né ver j vennie, ha mi nem fogadjuk el az ö döntését, amellyel illetékesség hiányában visszautasítja a mi bírálatunkat. Benesnek tűrnie kell és el kell fogadnia koriársainak é's elsősorban | lioníitársamak bíráltait, a jelenkor és nem a történelem hivatott elsősorban Ítélkezni működése felett, ez a jog megillet mindenkit, a bölcseket éppen úgy, mint a tudatlanokat, az uralkodó, győző nemzetek tagjai: csak úgy. mint a legyőzött nemzetek fiait. A Jelenkor és majd egyszer a jelenkorral összhangban a történelem is ki fogja mondani, hogy nincs igaza Benesnek, amikor •’ Prága, február 16. A cseh agrárpárt, a polgári párt, az iparospárt és a zsidó pártok Prágába kiküldött megbizottainak tanácskozásai Svehla miniszterelnökkel, Malypetr belügyi és Bechyne iskolaügyi miniszterrel ma befejeződtek. Föltétlenül megbízható helyről szerzett értesüléseink szerint a zsidópártok körében igen nagy az elkeseredés amiatt, mert annak ellenére, hogy ők csupán a trafik- és iíalniérési engedélyek tárgyában követendő eljárás enyhítésének kieszközlése céljából utaztak föl Prágába, a kormány mégis arra igyekszik őket rászoriíani, hogy a választásokon ne vegyenek részt önálló listával, hanem valamely kormánypártot támogassanak szavazataikkal. A kormánynak adandó válasz tekintetében a keddre Munkácsra összehívott gyűlés fog határozni. A prágai audienciák hatása alatt a cionisták és a többi zsidó pártok között máris mélyreható ellentétek merültek föl. úgy hogy zsidó körökben is számolnak azzal, hogy a cionisták önálló listával veszik föl a választási harcot. A polgár! csoport képviselői sincsenek egészen megelégedve, mert noha azt hangoztatják, hogy Svehlától és Bechynétől állítólag ígéretet kaptak az ungvári magyar gimnázium és egy magyar ipariskola létesítésére nézve, a vagyondézsma enyhítéséről és a pénzbeváltás alkalmával szenvedett igazságtalanságok reparálásáról mélyen hallgatnak, ami annak, a íanujele, hogy a kormány nem tanúsított velük szemben előzékenységet Mind a négy csoport körében különben általános az a vélemény, hogy a szociáldemokraták annyira tért vesztettek, hogy egy mandátumot sem fognak megszerezni. A ruszinszkói választások kiírásának publikálása után a cseh sajtó mindjárt behatóan kezdett foglalkozni a ruszinszkói választások kilátásaival. A félhivatalos Ceskoslovenská Republi- ka nem ringatja magát illúziókban és tisztában vau azzal, hogy a választások nem lesznek a ruszin nép egyhangú akaratának kifejezői. E lap szerint a választások az első lépést jelentik Ruszinszkó autonómiájának megvalósulása felé, amelyet a szojmi választások fognak betetőzni. A népszövetség hozzájárult az előkészületekhez, amelyeket a ruszinszkói autonómia megvalósítása érdekében tett a kormány. A további munkában már a ruszin nép választott képviselői is részt fognak venni. (A kormány félhivatalos lapjának közléséből tehát kitűnik, hogy a népszövetség kívánsága nagy mértékben hozzájárult a ruszinszkói választások kiírásához, a népszövetség figyelmét pedig főként az ellenzéki pártok hívták föl a ruszinszkói eseményekre, vagyis ők kényszeritet- ték ki a választásokat. A szerk.) A Ceské Slovo hosszabb cikkében élesen támadja a Kramár-pártot azért, hogy sokszor hangoztatott nemzeti programjával ellentétben idegen köpenyben fog kandidálni. (A lap bizonyosan az iparospártra és hasonló alakulatokra gondol. A szerk.) E lap véleménye szerint e taktika oda fog vezetni, hogy a cseh pártok szavazataiknak nagy részét el fogják veszíteni, mert valószínűtlen, hogy a cseh nemzeti demokraták el tudják érni az egy mandátum100 cseh szl. körönéért fizettek ma, február 16-án: Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten 94 200.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben I21695ÜQÜ(H)000.— német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ________________ ...........................— ni IMI ..........I 1 ■ Hl I IMIHÜ —Ilii IIIIH Hllll I IIIUIHII II ll— III II ■ Ilii I 111 Ilii M lllll 111111111111W
