Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-16 / 39. (487.) szám

7 ----------------'—^---------;——

2______________________________________________________ \&rd<ífirM(fWR7fmMg Szombat, február 16.

hírlap

i utón való nyilvánosságra hozatala oly erős figyelmeztetés lenne a végrehajtó hallom reprezentánsai részére, hogy azok kénytelenek lennének azzal a ehetőséggel is foglalkozni. hogy a kellő orvoslás mellőzése úgy lenne feltüntethető, minthogyha a kisebbségi jogok tervszerű megsértése egyenest kormányzati program lenne.

Nem lenne helytelen az sem, ha az ellen-, zék az igazságszolgállátás terén a nemzeti egyenjogúság megvalósítására alkalmas programot dolgozna ki s annak megvalósítása érdekében élne minden fórum előtt a kérvényezem jogával. Az elnöki megnyitó is utal egy közös program megalkotásának a szükségére. Nos, hát én ily programtervezettel az r.láibbi- akban szolgálok.

A programtervezet pontjai a következők:

1. Az igazságszolgáltatás terén a nemzetiségi egyenjogúsági törvény és törvényes fel- ihataiknazás alapján kiadott kormányrendelet utján valósítandó meg. Az a bírósági hivatalnok, aki a törvénybe és rendeletbe lefektetett s a nemzetiségi egyenjogúság megvalósítását célzó szabályokat tudatosan megsérti, fegyelmi vétséget követ el.

2. Á bírói függetlenség a legteljesebb mértékben biztosítandó. Bírót áthelyezni csak fegyelmi büntetés alapján szabad. Nyugdíjaz-1 ni csak a törvényben meghatározott esetekben lehet. A minősítés kérdése a kormány befolyásától teljesen függetlenítendő s a bírósági hivatalnokok által létesítendő önkormányzati szerve által eszközlendö. A segéd- és kezelő személyzet részére megfelelő szolgálati pragmatika készítendő, amelyben a nemzetiségi egyenjogúságnak szintén érvényre kell jutni.

3. Az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara Szlovénszkón épp úgy, mint a történelmi országokban az ügyvédség független önkormányzati testületé keli, hogy 'legyen, amelyben a végrehajtó hatalmat csak a törvényben meghatározott főfelügyetefó jog illesse meg. A 167—1920. számú törvény eltörlen- dő. Az ügyvédi foglalkozás körébe tartozó teendőket nem szabad a közjegyzők részére kisajátítani.

4. Minden törvény és minden rendelet magyarít!, németül, lengyelül és ruthénül is kiadandó s a hivatalos közlöny ezeken a nyelveken is megjelenjen.

5. A polgári igazságszolgáltatás terén:

a) Az első biróságoknáü a felek és az ügyvédek 11 gy a beadványaikban, mint a szóbeli tárgyalásokon a köztársaságban lévő német, magyar, lengyel, rabén kisebbségi nyelvét szabadon használhatják. Ha a két perfél más- más nyelvet használ, úgy az esetre, ha nem érti egyik a másik nyelvét, toknács alkalmazása szükséges. Ha mind a két perfél egy anyanyelvei használ, a tárgyalás a perinek anyanyelvén kell, hogy törénjen s a tárgyalási jegyzőkönyv is ezen a nyelven keíl, hogy vezettessék. Ha a perietek használt anyanyelve különböző, úgy a tárgyalás tolmács alkalmazása mellett a felperes nyelvén kell, hogy történjék és a jegyzőkönyv is ezen a nyelven kell, hogy vezettessék. A bírósági határozat, végzés és az ítélet »z első beadvány nyelvén

Már csak pár napig tart a szeparatisláK. uralma

Berlin, február 15. (Saját tudósítónktól.) Berlinben az a vélemény, hogy a szeparatis- ták uralma már csak egy pár napig tarthat. Mindenhol előkészületek észlelhetők a szepa- raíisták részéről a visszavonulásra. Úgy látszik, hogy a franciák is elintézettnek tekinthetik a szeparatista kormányokat. A franciáik arra törekszenek, hogy a kormányhatalmat átadják a pfalzi kerületi gyűlésnek. Mivel ez a kerületi gyűlés eddig megbízható német magatartást tanúsított, úgy bizonyára nem fog más megoldást találni, mint az előbbi alkotmányos bajor píalz-kormány visszaálltárnát.

London, február 15. A Daily Teíegraph

a pfalzi kérdésről írva kijelenti, hogy rendkívül meg fogja nehezíteni a kérdés rendezését oly eljárási mód feltalálása, amely nem nyúl bele a német birodalom vagy Bajorország szuverenitásába. Londonban az a nézet, hogy a pirmansensi tragédia és a többi tragédiák ezt a szándékot csak megerősítik s hogy ezek a tragédiák nem következtek volna be, íra nem történt volna meg a néniét hatóságok kiutasítása.

Paris, február 15. A rajna-vkféki bizottság által a pfalzi események átvizsgálására kinevezett háromtagú bizottság tegnap dél előtt elutazott Koblienzből. A vizsgálat ma reggel vette kezdetét.

történik, azonban kérelemre az ítélet a másik periéi nyelvén is kiadandó, amennyiben az az ; említett kisebbségi nyelvek egyike.

b) A felsőbíróságoknál a felsőbíróság területén számottevő kisebbség (20 százalék), nyelvét értő tanácsok alakítandók, tehát a cseh-szlovák mellett a magyar, néniét, esetleng lengyel és ru hén tanács. Hogy melyik tanácshoz kerüljön valamely ügy, arra nézve az l bírósági ítélet nyelve a határozó. A fe-, iebbvítéli tárgyaláson a négy kisebbségi1 nyelv bármelyikén fel lehet szólalni. Az ítélet a hivatalos nyelv mellett az I. fokú ítélet nyel’

rint kell, hogy igazodjék, mégis akként, hogy ha az ügyész nem értené mind a négy kisebbségi nyelvet, illetve az összes vádlottak anyanyélvét, akkor a vádbeszédet köteles a négy nyelv közül, illetve a vádlottak anya- nyelve közül legalább egy kisebbségi nyelven elmondani, az ügyész által nem birt kisebbségi nyelven pedig a vádbeszéd hivatalos toimás által közlendő azzal a vádlottal, akinek nyelvét az ügyész nem tudja. Az ítéletet a vádlott anyanyelvén minden esetben ki kell hirdetni illetve hites tomács áltál tolmácscl- tatni.

vén is kiherdetendö, amellett hasábosán az I. fokú ítélet nyelvén is kell, hogy kiadassák. A tárgyalás! jegyzőkönyv nyelve a tárgyalás! nyelvéhez kell, hogy igazodjék. Úgy az első. j mint a fetebbviteli bíróságoknál történő j nyelvhasználati sérelmek a felebbezésben érvényesíthető feloldási okot képeznek.

6. A büntető igazságszolgálatás terén a vádirat a vádlott anyanyelvén kell, hogy szóljon, feltéve, hogy az a- hivatalos nyelv, vagy a négy kisebbségi nyelv valamelyike. A vizs-: gálatnak, tanuhallgatásnak, kifogásoknak, főtárgyalásnak, fetebbviteli íőtárgyalásoknak j amennyiben a vádlott nyelve a négy kisebb- j ségi nyelv valamelyike, a vádlott nyelvén j kell történni, egyébként a hivatalos nyelven. Ugyancsak ez az irányadó a tárgyalási jegyzőkönyv nyelve és vádebeszéd nyelve tekintetében is.

Ha több különféle nemzetiségű vádlott van, akkor a vádlottak, amennyiben anyanyelvűk a hivatalos nyelv vagy a négy kisebbségi nyelv egyike mind a saját anyanyelvükön, elleneseiben a hivatalos nyelven lesznek kihallgatandók, a tárgyalás azonban a legsúlyosabban vádolt nyelvén vagv ha egyformán vannak vádolva, azon a nyelven, amely a vádlottak többségének anyanyelve. egyenlő arány esetén ped'g a legöregebb vádlott anyanyelvén kell, hogy történjen, mindenesetre azonban hites tolmács alkalmazandó, aki a tárgyaláson annak anyagát a tárgyalás nyelvét nem értő vádlottal bírói felhívásra közli. A tárgyalási jegyzőkönyv és a vádbeszéd nyelve is ezen szabály szeA büntető bíróságnál az Ítélethozatalt végző bírósági tanácsot úgy kell megalkotni, hogy a vádlott illetve a vádlottak nyelvét lehetőleg a tanács minden tagja, de legalább két tagja értse. Ha nem érti minden bírósági tág a vádlott illetve a vádlottak anyanyelvét, ez esetben a tárgyalásnál a hites tolmács alkalmazása nem mellőzhető.

Ha egy bűnügyben a vádlott vagy több azonos is a négy kisebbségi nyelv közé tartozó anyanyelven beszélő vádlott anyanyelvét a büntető tanácsnak legalább két tagja nem érti, úgy az a tanács érvényes Ítéletet nem hozhat. Ha egy bűnügyben több és a négy kisebbségi nyelv közül különböző nyelven beszélő vádlott van, ez esetben oly büntető tanács, amelyben nincsenek oly bírósági tagok, amelyek közül legalább egy bírósági tag összevetve az összes vádlottak nyelvét nem értené, érvényes bírósági ítéletet nem hozhat,

A vádlottak nemzeti kisebbségi nyelv- használata jogának megsértése, történjék az a büntető per bármely szakában, hivatalból is észlelendő semmiségi okot képez.

7. Politikai bűncselekmények, valamint a törvény szerint fegyházzal. büntetendő s nem nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények esetében az ügyészségi vádirat minden esetben a vádesküdtszék döntése alá bocsátandó. Ily esetekben a bűnvádi perrendtartásnak a vádtanácsra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. A vádesküdtszék határozata ellen az ügyészséget az illetékes ítélőtáblánál megszervezendő három

tagú vádtanácshoz egyfokú felfoíyamodás illeti meg, kivé vén az esetet, ha a vádes- küdtszék a vádiratot elutasító határozatát kétharmad többséggel hozta. A vádesküdtszék minden esetben tizenkét tagból áll, amelybe a vádlott öt esküdtet, a vádhatóság öt esküdtet jogosult delegálni, két tag pedig a hivatásos bírák közül az elnök által rendelendő ki ügy azonban, hogy a két bírói tag közül egy a vádlott anyanyelvét értse. A vádesküdtszék elsküdtlajst’romai minden évben úgy állitan- dók össze, hogy kell a hivatalos nyelvet beszélő esküdteikből egy lajtsromot összeállítani s azonkívül kell a törvénjrszék hatáskörébe tartozó területen dívó kisebbségi nyelven beszélő esküdtek neveit tartalmazó egy — egy esküdtlajstromot felállítani. Úgy e vádhatóság mint a védelem csak a vádlott .anyanyelvét beszélő esküdtek közül delegálhatnak a vádesküdtszékbe esküdteket. A felsorolt alakiságok megsértése semmiségi ok.

Egyébként a vádesküdtszéki eljárásról külön törvény intézkedik.

8. A személyes szabadság megsértése és a hivatali erőszak büntetése emeltessék fel s az azt elkövető hivatalnok minden esetben a viselt állás elvesztésére is Ítéltessék.

9. Az igazságszolgáltatás terén működő közhivaíalnokok részére a hivatalos nyelv

i elsajátítására 1927 december 31-ig terjedő átmeneti határidő engedélyezendő.

Jogi képesítő vizsgát ugyanezen határidőn belül saját anyanyelvén mindenki tehet s annálfogva a jogi vizsgáltató bizottság e célnak megfelelőleg állítandó össze.

10. A jogi unifikáció elvégzésénél a szlovenszkói magyar anyanyelvű jogászok meghall ga tandók.

Tisztában vagyok azzal, hegy ez a: tervezet bem tökéletes munka, azonban mivel a célom csak az, hogy egy tökéletes munka létesítésére a kezdeményező lépést megtegyem, méitóztassanak ezt a tervezetet mint ily csekély igényű munkát fogadni.

Sérelmeket soroltam fel, amelyek valóban léteznek, igyekeztem az orvosláshoz szükséges utat és módot is megtelölni! Méitóztassanak cselekedni!

Indítványozom:

Mondja ki a közös bizottság, hegy az igazságügyi jogsérelmek orvoslála tekintetében szükséges lépések előkészítését és magtételét a központi irodára b:zza.

Megtilt

a tengeri leszerelési kenfereBe?a

Róma, február 15. Tegnap délután négy órakor nyílt meg a népszövetség által egybe- hivot; tengeri leszerelési konferencia. A konferencián résztvesznek: Belgium Brazi ia, Spanyolország. Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán. Svédország Cseh-Szlovákia, és Uruguai. Technikai szakér őkkel képviseltetik magukat. Argentinba, Chilié, Dánia, Görögország. Norvég'a, Hollandia és Oroszország. A több hétig taró tanácskozásról a nyilvánosságod nem fogják tájékoztatni.

Tárcarovatunk;

Vasárnap: Kersék János: Öröm és bánat Dániel né, Lengyel Laura: A szerzőnél.

Magyar zenei élet

—- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Ottlik Pálma

A magyar muzsika világának gyásza van: 1923 december 16-án meghalt Kacs ó h Pongrác. Egyike volt annak a néhány magyar zeneszerzőnek, akik igazán, őszintén, lélekből fakadóan magyarok. Dalait az egész ország ismeri, szereti és énekeli. Daljátékai közül eddig hármat adtak elő: a „Rákóczi“-t, a „Mary-Anri‘-t és a .,János vitéz“-t És bár valamennyi kompo- ziciója finom, ötletes és közvetlen melegségével hat a szivekre, a magyar zene történetében mégis a János vitéz az, amely közöttük első helyen áll, ez a maga nemében páratlan mü, amellyel szerzője megalkotta a magyar nemzeti daljáték ragyogó mintaképét. M.ert az, ami ezt az operettet a mi számunkra különösen kedvessé teszi, az nem csupán muzsikájának friss, költői bája, gondolatgazdagsága és zenei értéke, hanem elsősorban a magyar volta. .Magyar nemcsak a Petőfi egyik legszebb költeményéből vett tárgya, hanem a muzsikájának minden taktusa, a mesejáték alakjainak minden szi- vedobbanása, a darab lelke is. Sokan próbálták azóta utánozni ezt a példát, de csak többé-kevésbé értéktelen imitációkat sikerült létrehozniuk, amelyek úgy viszonylatiak a .János vitézhez, mint a gyárban készült, Mesterséges papirvirág ahhoz az ,.egy rózsaszálához, amelyről B;*p> dalol s mely örökké éiö magyar földtől kapta keljének puha bársonyát, ragyogó, meleg szinét és friss, édes illatát. 1904-ben mutatta be a Királyszinház a János vitézt; azóta — tehát húsz éven át — állandóan szerepel a színház műsorán és telt házakat vonz. Operát is irt Kacsóh Pongrác, a „Pompei“-t, amely még nem került színre. Valószínűleg a jövő szezonban mutatják be „Dorottya44 című vig operáját is, amelynek a muzsikája a Kacsóh Pongrác lelkében égő lángnak utolsó íellobbanása volt. Egy év óta súlyos betegen feküdt a budai hegyek között épült Já- nos-kórház’oan. A túlfeszített szellemi munka, a maximumra fokozott idegélet megtámadta agyát és aránylag fiatalon — ötven éves korában — „lezárta szemét a halál44. Temetését szép, szomorú, nagy ’ ünneppé avatta a hatalmas gyászoló közönség, mely szinte végtelen sorokban zarándokolt a fehér havon át kedves zeneköltője ravatalához és a frissen hantolt sírra fagyos, téli szélben rózsaesőt hűlte tett.,

*

Két magyar újdonságot mutatott be 1923 december 22-én a Magyar kir. Operaház. Az egyik: Diana, Zádor Jenő egy- felvonásos operája, a másik: Aphrodisia, Henschel Károly hallétje.

A Diana szövegírója, Mohácsi Jenő, úgy látszik a közönség romlott idegzetű rétegei számára alkotta meg irodalmi szempontból is gyönge szövegkönyvét. A darab tárgya nemcsak hogy hajmeresztő rém- história, hanem perverz és Ízléstelen; beállítása annyira művészieden, hogy normális idegzetű embernek még úgynevezett borzongást sem okoz. csupán szánalmat, esetleg enyhe undorodást kelt benne a dráma tragikuma, amely, abban csúcsosodik ki/

hogy a megcsalt, öreg férj fiatal feleségével megitatja szeretőjének a kiontott vérét.

Zádor Jenő muzsikája nem tehetségtelen munka. Van benne ötlet, szín, erő. Ha néhol érezhető is rajta Wagner, Strauss Richard és Puccini szuggesztiv befolyása, de saját talentuma elég izmos ahhoz, hogy érdeklődést keltsen maga iránt. Legerősebb oldala a hangszerelés. Zenekarát nagy gya- korIatrav"'va!ló tudással kezeli s helyenként ragyogó hatásokat hoz ki belőle. Éppen a zenekarnak ez a nagy gazdagsága az, ami néhol erény helyett hibájává lesz a darabnak. A drámai momentumok kifejezésére alig talál más eszközt, mint nagy és vaskos hangtömegek mozgósítását s a művészi ökonómia fontos elvét számításon kívül hagyja. Ez a stílus végül nemcsak hogy unalmassá válik és hatását veszíti, hanem oly fárasztó, hogy egynél több fölvonáson keresztül aligha birná el a közönség. Ugyancsak ebből ered a partitúra másik hibája is, t. i., hogy a zenekarból oly dúsan ömlő hangzuhatagok majdnem teljesen háttérbe szorítják az énekszólamot s a szereplők — Walter Rózsi, Gábor'József és Farkas Sándor — erejüket lebiró nehézségekkel kénytelenek küzdeni.

Az Aphrodisía című ballet — amelynek nemcsak teljesen értéktelen, ósdi banalitásokon épült zenéje, hanem értelmetlen szövege is Henschel Károly müve — már a bemutató estéjén végérvényesen megbukott, amely körülmény örvendetesen bizonyítja Budapest közönségének jó ízlését és helyes ítélőképességét.

1924 január 10-én Ambroise Thornas operáját, a Hamlc t-et újította fel az Operaház. Körülbelül tiz éve annak, hogy oz a darab nem szerepelt Operaházunk iátékrendjéu. Most uj betanulással került színre. A régi szereplők közül csak hárman tartották meg szerepüket; Sándor Erzsi, akinek ragyogó koloraturája már sok nagy sikert aratott Ofélia alakjában, Venczell Béla mint Claudius király és Ney Bernát, aki az egyik sirásó szólamát énekeli. Az újak közül a legjobb Basilides Mária, aki nemcsak hogy kitűnő játékával a valóság színébe öltözteti Gertrud királyné alakját, hanem gyönyörű hangjával és tökéletes énektudásával magasrendü zenei élvezetet is nyújt. Hamlet megszemélyesítője, Szemére Árpád, komoly elmélyedéssel alkotja meg a tragikus sorsú dán királyfi szivbe- markoló képét, amely a nagy intelligenciájú és melegszívű színésznek egyik legkiválóbb teljesítménye. A közönség a reprise-t igen melegen fogadta s a Hamlet az Operaház terveihez képest most állandó helyet foglal el a színház játékrendjén.

*

A zenei körök érdeklődésének középpontjában állott a múlt év utolsó hetében a Kisíaludy-Társaság Greguss-dijának sorsa, amely 1923-ban a legutóbbi hat év legjobb magyar zenei müvének jutalmazására volt fordiiandó.

Tekintettel a magyar zeneélet terén egymással szembenálló két irányra, a kon- zervativek és újítók pártjára, a közönség nagy érdeklődéssel várta a Kisfaludy-Tár- saság Ítéletét. A múlt év december 29-én tartott ülésen meg is történt a döntés s a ma inkább erkölcsi, mint anyagi elismerést jelentő dijat — Papp Viktor, a Szózat zenekritikusának előadói jelentése s a Zeneművészeti Főiskola, valamint a Magyar kir. Operaház véleményének egybevetése alap%