Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-16 / 39. (487.) szám
S«m,b* fefcmir <6. ______________________________________g A megyei képviselőtestületek tárgyalási rendje — A 26. számú kormányrendelet tártaim a — Zsupán! klotür az egész vonalon — Prága, február 15. Az összkomiánynak 1924 január 31-én 26 szám alatt kelt rendelete, amely a megyei képviselőtestületek, megyei bizottságok és a járási bizottságok tárgyalási rendjét foglalja magában, három részből áll. Az első rész a megyei képviselőtestületek tárgyalási rendjét, a második rész a megyei bizottság (vibor) ügyrendjét, a harmadik rész pedig a járási bizottság tárgyalási rendjét tartalmazza. A megyei képviselőtestületek tárgyalási rendjéből különösen a következő intézkedéseket tartjuk érdekesnek kiemelni: A megyét mint jogi személyt a zsupán képviseli kifelé. Mint a zsupáni hivatal főnöke, elnöke a megyei képviselőtestületnek és ő jelöli ki azokat a megyei képviselőtestületi tagokat, akik aláírják a jegyzőkönyveket. Minden megyebizottsági tag, mielőtt a tárgyalási terembe lép, köteles a zsupánnak vagy a zsupáni hivatal a zsupán által megbizott tisztviselőjének bejelenteni, hogy milyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A kinevezett megyei bizottsági tagok bejelentik, hogy melyik választási párttal fognak szavazni az aránylagos választási rendszer elve alapján. Minden megyebizottsági tag a zsupán, vagy az általa megbizott zsupáni tisztviselő kezébe fogadalmat tesz le, hogy hü lesz a cseh-szlovák köztársasághoz, hogy be fogja tartani a törvényeket és lelkiismeretesen fogja teljesíteni kötelességét. A megyei képviselőtestületi tagok kötelesek résztvenni a megyei képviselet minden ülésén és megbetegedésüket, valamint lakhelyük megváltoztatását kötelesek bejelenteni a zsupánnak. Amennyiben elhanyagolják kötelességeiket, különösen amennyiben a megyei képviselőtestület két ülésén igazolatlanul nem vesznek részt, a zsupán figyelmezteti őket a kötelességükre, ha pedig uiabb két ülésről megfelelő igazolás nélkül fávolmaradnak, a zsupán megfosztja őket tisztüktől. E határozat ellen fölebbezni lehet a belügyminiszterhez, a fölebbezésnek azonban nincs halasztó hatálya. A megyei képviselőtestületi tagok a megye perbeli képviseletéért csak készkiadásaik megtérítését követelhetik, azonkívül nem adhatnak jogi tanácsokat a feleknek a megyék ellen intézett pereikben és nem bérelhetik a megyei és járási adók behajtását. Azokat a képviselőtestületi tagokat, akik ez ellen vétenek, a zsupán megelőző figyelmeztetés után szintén megfoszthatja tisztüktől. Egészen kivételes esetekben a belügyminiszter kivételt tehet. A megyei képviselőtestületek negyedévenként ülnek össze, azokban a hónapokban, amelyeket a képviselőtestület megállapít. A zsupán bármikor összehívhatja a képviselőtestületet, ha azt szükségesnek tartja, azonkívül köteles a megyei képviselőtestületet összehívni akkor is, ha azt a képviselőján — Szeudy Árpád, a Zeneművészeti Főiskola néhai kiváló tanárának „Helikoni magyar suite“-je nyerte el. Az előadói jelentés, melyet Papp Viktor körültekintő gondossággal és mélyenjáró tanulmányok eredményeképpen irt meg, részletesen ismerteti a lefolyt hat év zenei termését s tárgyilagosan méltatva az arra érdemes müveket, arra a konklúzióra jut, hogy a dij odaítélésénél okvetlenül szem előtt tartandó előfeltételek mindegyikének csak ez az egy kompozíció felel meg. Ez a döntés, amelyet a beavatottak egy része eleve sejtett, nem váltott ki teljes megnyugvást. Jóllehet a sajtó általában bizonyos egyhangú objektivitással regisztrálta az eredményt, ez a hűvös elintézés inkább a kényelmes közöny, semmint a közvélemény egyetértésének a jele volt A közönség azt várta volna a Kisfaludy-Társaságtól, hogy állásfoglalásával mintegy véleményt mondjon a magyar zene fejlődésének jelenlegi „Sturm und Drangu-periódusában egymással szembenálló s a jövőért küzdő művészeti irányokról, holott a Kisfaludy-Társnságnak ez a döntése bizonyos kompromisszumot jelent. Az előadói jelentés ugyanis — bár a dijat a konzervatív irány egyik kiváló képviselőjének juttatja — nemcsak hogy nem Ítéli el a magyar muzsika uj irányait, hanem á legnagyobb lelkesedéssel külön ki is emeli az uj irányt jelentő három magyar zeneszerző: Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán müveit, mint amelyek elsősorban érdemelnék meg a kitüntetést, ha ... j£s itt jön az, ami a megalkuvás színezetét adja a Társaság eme döntésének: — ha Bartók két zseniális müvének, a „Fából faragott királyfidnak és a „Kékszakállú herceg várá“-nak a szövegét nem a kommutestületi tagok egy ötödrésze a tárgysorozat megjelölésével Írásban kéri tőle. A megyei képviselőtestület ülésein a zsupán elnököl, aki az elnöklés jogát a megyei bizottság valamelyik tagjára, vagy a megyei hivatal valamelyik tisztviselőjére is bízhatja. Az elnök gondoskodik a csend és rend fenlartásáról és ha valamelyik megye- bizottsági tag megzavarja a rendet s az elnök kétszeri rendreutasítása után is folytatja a rendzavarást, kizárhatja az ülésről, esetleg ki is vezettetheti, azonkívül pedig, ha szükségesnek tartja, fölfüggesztheti vagy berekesztheti a gyűlést. A gyűlések rendszerint nyilvánosak. Az elnök azonban a képviselőtestület hozzájárulásával bizalmasnak is nyilváníthatja az ülést, ha azt maga szükségesnek tartja, vagy pedig a jelenlévők egyötöde kivánja. A költségvetés és a számadások tárgyalását azonban nem szabad bizalmasnak nyilvánítani. Azokat az ügyeket, amelyek nem tartoznak a megyei, képviselet hatáskörébe, különösen a politikai ügyeket, az elnök nem bocsáthatja tárgyalásra. A 40. szakasz szerint az elnök, ha ügy találná, hogy a vita befejezésére vonatkozó indítvány a kisebbség jogainak megsértését jelenti, saját hatáskörében visszautasíthatja ezt az indítványt. (?) Ugyanahhoz a tárgyhoz legfeljebb kétszer szólhatnak hozzá a képviselő- testületi tagok. A megyei képviselet vita nélkül korlátozhatja a beszédek tartamát. Ha az elnök úgy látná, hogy egy szónok az ügyrenddel visszaél, abból a célból, hogy a tárgyalást meghiúsítsa, vagy önkényesen j megakassza, a megyei képviselőtestület hozzájárulásával, amely vita nélkül határoz, minden erre irányuló előterjesztést és Indítványt kizárhat a tárgyalásból. A megyei képviselőtestület határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A tagok kétharmad részének jelenléte szükséges a megyei vagy járási hivatalok területi beosztásának megváltoztatása miatt szükségessé vált vagyonjogi viszonyok rendezésére, továbbá a megyei képviselőtestület ügyrendjének megváltoztatására, azután a megyei képviselőtestület bevételeire, majd a megye tulajdonába tartozó ingatlan dolgok és javak elidegenítésére, megterhelésére, bérbeadására, kölcsönök fölvételére, szavatosság vállalására és idegen adósság átvételére, azonkívül a pénzügyi bizottság szabályrendeletének megalkotására, végül a megyei képviselőtestület szabályrendeletalkotó működésére és a képviselőtestület, a vibor és a bizottságok tagjai illetményeinek általánosítására vonatkozó határozatok meghozatalához. Valamennyi megyebizottsági tag többségének hozzájárulása szükséges ama pontok tárgyalásához, amelyeket nem tűztek ki a tárgysorozatra, továbbá az nista Balázs Béla irta volna, — illetve Doh- nányi gyönyörű operájának, a „Vajda tornyáénak nem a magyarellenes Hans Heinz Ewers volna a szövegírója. Kodály zenei remekművei között pedig sem opera, sem szimfónia nincsen, az alapszabályok pedig elsősorban ezekre a műfajokra utalnak. Ezért ítélte a Kisíaludy-Társaság az 1923. évi zenei Greguss-dijat Szendy Árpád Helikoni suite-jének, amelyet tehát az előbb mondottakból következtetve, az előadói jelentés sem tart az utóbbi hat év legjobb, csupán relative legméltóbb zenemüvének. A döntést mérsékelt éllel ugyan, de mégis nyíltan támadta meg a Budapesti Hírlapban ugyanaznap megjelent cikk, melynek írója „a lap barátjáénak leplébe burkolta nevét s úgy a Társaság ítéletét, mint a diját nyert kompozíciót leplezetlen kritika tárgyává teite. A cikk meglehetős feltűnést, sőt az érdekelt körök tekintélyes részében helyeslést is váltott ki s éleshangu polémiára vezetett, amelyben a B. H. cikkére nemcsak az előadó válaszolt, hanem a Kis- faludy-Társaság elnöke, Berzeviczy Albert is, aki úgy a maga, mint a Társaság nevében energikusan tiltakozott az ellen a föltevés ellen, hogy bármily más szempontok közrejátszottak volna a döntésnél, mint kizárólag az alapítólevél intenciói és azok alapján a számbajövő müvek tárgyilagos mérlegelése. A magunk részéről nem kívánunk a polémiában résztvenni; meg vagyunk győződve mindkét álláspont jóhiszeműségéről, valamint arról is, hogy az előadói jelentésben vázolt nehézségek közepette a magyar zenekultúra szempontjából oly értékes dij odaitélésére nem találtak kielégítőbb megoldást. Mindamellett nem hallgathatjuk el ingatlanok tulajdonosaitól és az ipari üzletek birtokosaitól szedendő járulékok elrendeléséhez. Egyes járások megterhelését kimondó határozatokhoz valamennyi tag kétharmadrészének szavazata szükséges. Ha a gyűlés határozatképtelen, úgy a legközelebbi ülés tizennégy napon belül ül össze és bármennyi tag jelenléte esetében határozatképes. Ha azonban minősített többségre van szükség valamely határozat meghozatala céljából, úgy az újból összehívott ülés csak akkor határozatképes, ha valamennyi tag többsége van jelen, ellenkező esetben újabb tizennégy napon belül ismét össze kell hívni a képviselőtestületet, amely most már bármennyi tag jelenlétében határozatképes. A szavazás általában a kezek fölnyujtá- sával, vagy fölállássa! történik. Névszerinti szavazást csak akkor ejtenek meg, ha azt külön törvény kivánja, vagy az elnök igy határoz. Szavazócédulával ejtik meg: 1. a Budapest, február 15. (Budap es ti s zerk e s ztős é g iink te lefon jele 11 - lése.) A Pesti Hírlap jó forrásból arról értesül, hogy Franciaország változtatni kíván a magyar jóvátételre vonatkozó eddigi terveken. A lóndani jegyzőkönyv szerint a Jugoszláviának 1926-ig járó hét és fél millió aranykorona értékű szénszállításokat 1926. után egy biztosítási alap létesítésére fordítják. Most Franciaország azt akarja, ho-gy ezt a kötelezettséget ne egy biztosítási alap létesítésére, hanem jóvátétel! célokra fordítsák. Ezt a -kívánságot a jóvátételt bizottság legközelebbi ülésén tárgyalják. A jóvátétel! bizottág február 17-én tartja meg azt .az ülését, amelyen a magyar kölcsön ügyével foglalkozik. Az Uj Nemzedék értesülése szerint Parisban azt hiszik, hogy a kölcsön ügyét néháuy nap alatt elintézik, ügy hogy a jóvátétel] bízott február 22-től kezdve kizárólag a német ügyekkel foglaglkozha- tik. A szakértői bizottság tagjai visszaérkeztek Párisba és rövidesen beterjesztik jelentésüket. A bizottság csak egy jelentést fog a jóvátétel! bizottság elé terjeszteni. Az Est a jóvátéieíi bizottsághoz közel álló körökből arról értesül, hogy a szakértői bizottság legközelebb február 25-én ül ösz- sze és ezen az ülésen már a német helyzettel fog foglalkozni. Májusra meglesz a kölcsön Ma a szünet köziben a képviselők a parazt a véleményünket, hogy a megalkuvás, még ha kényszerítő körülmények parancsszavára történik is, sohasem rokonszenves; és hogy a díjnyertes müvet, a néhai szerző kiválósága iránt érzeti minden tiszteletünk és pietásunk mellett is, semmiesetre sem tartjuk a magyar zeneművészet legutóbbi hat évi fejlődésében annak a legmagasabb foknak, amelyre a döntés logikája szerint emelték. Kétségtelen, hogy a magyar muzsika most éli a nagy átalakulás korszakát. Uj utakat tör, uj művészi irányok felé tájékozódik, az alkotás, az ujjáteremtés szent láza füti az eleken haladó ihletett szellemek zsenijét, akik a nemzeti lélek sajátos, ősi kincseit hozzák felszínre, ismeretlen mélységeket tárnak fel, hogy egyfelől az egyetemes emberi kultúrát gazdagítsák, másfelől megteremtsék e színtelen kor lelkileg elsat- nyult nemzedékének ámulatára azt a zenét, mely ősi, furcsa, vad,, ismeretlen, de: „mégis győztes, mégis uj és magyar11. — A Helikoni suiíe nagyon távol áll ettől az iránytól. Magyar ugyan, de magyarsága a múlt századnak bár jóhiszemű, de téves ideológiára épült nemzetiességére emlékeztet. Zeneszerzői szempontból értékes, szolid munka, de a szélesre taposott ut, amelyen halad, alig- alig érdekes. Az a vélemény, mely a magyar zene hat éves lusztrumában éppen ezt a müvet emeli ki a többi közül, lehet igen lelkiismeretes s az irányadó elveket a legtisztább céllal szem előtt tartott ítélet, de megállapítjuk — mert meg kell állapítanunk —, hogy a döntőbirák, amikor határoztak. doctrinaire megállapítások néma szavától nem hallották meg az újjászülető magyar zeneélbt szivének egyre erősebb, egyre diadalmasabb dobogását. választásokat, 2. azokat a szavazásokat, amelyeknél az elnök ezt szükségesnek tartja, vagy amelyeknél ezt a tagok egy ötödrésze kivánja és ehhez az elnök hozzájárul, föltéve, hogy a szavazásnak ez a módja nem ellenkezik a törvénnyel. A zsupán vagy a zsupáni hivatalnak az elnökléssel megbizott tisztviselője nem szavaz, ellenben, ha a vibor valamelyik tagja elnököl, neki joga van szavazni. Azok a hivatalnokok, akik a zsupán határozata értelmében szavazati joggal felruházott tagjai a megyei képviselő- testületnek, választások esetében nem szavaznak. A megyebizottsági tagok kérdéseiket és panaszaikat három nappal az ülés előtt kötelesek benyújtani a zsupánhoz, aki meghatározza, mikor fognak reájuk választ adni. A kérdések és panaszok, valamint az azokra adott válaszok fölött nincsen szavazás. A megyei vibor és a járási bizottságok ügyrendjét legközelebb ismertetjük. pénzügyminiszíeirt, akitől megkérdezték, mi igaz azokból a hírekből, hogy a korona árfolyama újból zuhanná fog, mert a külföldi kölcsön folyósítása kitolódodt. A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy a küíödi. Iköcsön íoyó- sitása esetién minden megváltozik. Végül kijelentette, hogy a külföldi kölcsönt véleménye szeráfi legkésőbb májusra folyósítják. Feid! csak mim k ás föléli kérdésekről tárgyalt Londonban Londoni beavatott körökben úgy informálták a Magyarország munkatársát, hogy Peidínak Londonban tör'ént barátságos fogadtatásából nem lehet messzemenő kombinációkat levonni, mert kizárólag a Labour Pariy vitte keresztül, hogy Macdonald kihallgatáson fogadta a magyarországi szociáldemokrata párt vezéreit és meghallgatta őket. Macdonald mint a munkáspárt vezére csak munkásjóléti kérdésekről beszélt PeidUal és csupán a magyarországi írnni- kásviszonyokróí volt hajlandó konferálni a magyar szociáldemokrata vezérrel. Minden olyan beállítás, amely ennél többet sejtteí, kitalálás. Heves támadás a belügyminiszter ellen A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Györki Imre szociáldemokrata képviselő személyes kérdésben fölszólalt. Hivatkozva Ra- kovszky Iván belügyminiszternek arra a megjegyzésére, hogy ne vádaskodjanak azok, akikéit’ a mentelmi jog védelmez, kijelentette, hogy a bíróság előtt is hajlandó megismételni, azt a vádját, hogy, aki kedvezményes részvényt! fogad el, nem genfiemen. A belügyminiszternek az ismeretes részvényügyben tett az a nyilatkozata, hogy a Kereskedelmi Banknál a fivére tudta nélkül intézte az ő ügyeit, állítólag nem felel meg a valóságnak. Föíoívasta a Kereskedelmi Banknak a belügyminiszterhez intézett leveléről készített másolatot, amelyben a bank arról értesíti a minisztert, hogy a tőzsdei bevezetésre kerülő Dorogi-gummi részvényekből részére száz darabot rezervál. A levél fényképmásolatát letette a Ház asztalára és azzal fejezte be beszédét’, hogy reméli, hogy a miniszter ezek után tudni fogja kötelességét és haladéktalanul benyújtja lemondását. Az ülés este kilenc órakor ért véget. Rakovszky válaszol Győrkynek A nemzetgyűlés mai ülését nagy érdeklődés mellett tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt Györki Imre szociáldemokrata képviselőnek a tegnapi ülésen elhangzott vádjaira. Kjieleníette, hogy Györki hamisan állította be a tényállást s elfelejtette fölolvasni a levél utolsó bekezdését, amelyből kitűnik, hogy a bank fölszólította a minisztert arra, hogy a részvényekért járó pénzt fizesse be. A levelet még akkor intézték hozzá, amikor a részvényeknek még nem volt kialakult kurzusuk. Ilyen levelet nemcsak ő, hanem a bank minden komitense kapott, tehát teljesen normális tőzsdei‘üzletről volt szó. Amikor Friedricli szóvá tette a kedvezmények ügyét, egész leveiézését átadta a miniszterelnöknek, aki megállapította, hogy semmi olyan dologról sem volt szó, ami egyéni bclaimant folyosóján körülvették Ráday Tibor ■!— felírnál* if-flr iiil a iOfátóföil bizottság Franciaország uj követelésekkel állóit elő? — A belügyminiszter visszautasította a szocialisták vádgait — Somoskőt ma veszik át a magyar hatóságok — Megkezdődött a debreceni pótválasztás
