Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-02 / 28. (476.) szám

Braíiec (fi.) Prága, február 1. Erről az úrról már alkalmunk volt irn és nincs kizárva, hogy egyik-másik olvasóiul még visszaemlékszik őcsekélységének nevé­re. Alidkor vonta magára a közfigyelmet amikor a népszövetségi ligák uniójának prá­gai közgyűlésén — 1922 pünkösdijén — a; előkelő nemzetközi társaság legnagyobb ámulatára bejelentette, hogy a többi kis- antant-állam képviselőivel együtt kivonul a2 ülésteremből, mivel államaik szuverenitása megsértve látják azáltal, hogy a kongresszus Sir Dickinson kisebbségvédelmi javaslatai elfogadta. Brabec urnák ez a szokatlan visel­kedése kinos megütközést keltett a külföld delegálások körében és a helyzetet csak Rui- fini olasz szenátor, a gyűlés elnöke, mentette meg egy maliciózus „bon voyage“-zsal, a-m azntán homéri kacajt váltott ki az egész gyülekezetben. Brabec később minőslihetet- len hangú levelet intézett az ősz Ruffiniíhoz aki azonban az Unió budapesti-tanácsülésén méltó elégtételt kapott a támadásért. A Kram ár-pár ti matador nem elégedett meg e „sikereivel", amelyekkel példátlan el­lenszenvet szerzett magának a nemzetközi politikusok táborában. A népszövetségi ligák uniójának kisebbségvédeÍrni bizottsága, e na­pokban Zürichben értekezletet tartott, ame- * - éfl; Mcdiuser Vilmos izáVi'ic Miué, kép­viselő azt a szerény kérdést intézte Brabec- hez, hogy mi van a Gseh-Szlovákisi Magyar Népszövetségi Ligával, mikor hagyják már jóvá az Alapszabály art és meddig akarják még megakadályozni az egyesület működé­sét? Brabec először a gyülekezési jogra vo­natkozó miagyar kormányrendeletre hivat­kozott, de ezzel nem érte be, hanem egy merész elhatározással ráfogta a liga vezetői­re, hogy egytől-egyig a legveszedelmesebb államellenes agitátorok. Talán abban bizako­dott, hogy a bizottság, amelyben a szloven- szkói és ruszinszkói magyarság nincsen kép­viselve, minden további né'kül elhiszi a de- nunciálását?! Ekkor fölállott Apponyi Albert gróf, védelmébe vette a távollevőket és élé­sen visszautasította a cseh szenátor vádas­kodását Aki ismeri azt a rendikivüli tekin­télyt amellyel Apponyi bír a Nyugaton és aki tudija, hogy Brabec mennyire uula hoz­zá képest, annak egy csöpp kétsége sincsen aziránt, hogy kettőjük közül melyiknek sza­va esett nagyobb siu!lyal a latba. A cseh szenátor, aki mellesleg meg­jegyezve a szenátusi petika tagja és ügyvéd egy prágai külvárosban, mint valami advo- catus diaboli előrántotta az államéienesség érvét, a koalíciónak ezt a végső argumentu­mát és azt hitte, hogy azzal megnyeri a port. Tévedett A népszövetségi ligák uniójá­ban nem olyan férfiak ülnek, akik minden kritika nélkül hajlandók volnának elfogadni azt, amit Brabec túr minden konkrét bizo­nyíték nélkül eiébük tálal. A cseh-szlovák köztársaságban talán taláit volna a Brabec nyila, de odaktint a külföldön ilyesmivel nem lehet meghatni az embereket. Ott még nem tartják bűnnek, ha valaki nemzete jogaiért küzd és vu.amely ellenzéki párt tagja. Me- dingert is beválasztották a kisebbség-védel­mi bizottságba, noha igen jól tudták, hogy politikai fölfogása szöges ellentétben áll a prágai kormányéval. Vagyis Zürichben igen jól meg tudják különböztetni az ellenzékisé­get az államellenességtől, amely két fogal­mat Prágában szeretik összekeverni, Ám bizonyítsa be Brabec, hogy a mi ligánk ve­zetői és képviselői e követtek álamellenes cselekményeket és akkor «1 fogják neki hin­ni, hogy a liga működésének megakadályo­zására elég ok forog fönn. Mivel azonban Brabec és Ká'lay urak ezt sohasem fogják tudni rábizonyítani erre az egyesültre, amelynek elnöksége olyan férfiakból áll, akik teljesen távol tartják magúkat a politikától, a külföldön sohasem fogják megérteni, hogy j a cseh-szlovák köztársaságban miért nem engedik meg egy pacifista egyesület műkö­dését. A pacifizmusban falán mégsem rejlik veszély az államira nézve?! A cseh államtudományi társaságról, amelynek élén az ultrasoviniszta Maros, Ma- saryk köztársasági elnök •elkeseredett ellen­fele áll és amelyet Brabec szokott képviselni a nemzetközi konferenciákon,' már a cseh sajtó is ismételten megírta, hogy a diip’omá- ciai tapintatról és ügyességről különös fogal­mai vannak. Mig például Medinger a maga panaszainak előterjesztése után tudott sza­vakat találni az olaszországi szlovének vé­delmére és ezzel magasabb íátkörének tanú­jelét adta, addig Brabec kicsinyes kifogások­kal opponált minden haladás ellen, Kézzel- lábbal kapálózott az ellen is, hogy a cseíh- némeit viszályt terjesszék a nemzetközi bíró­ság pártatlan fóruma elé, amivel eléggé ki­mutatta, hogy'- nem bízik ügye igazságában. Nem csoda, ha ©miatt a viselkedése miatt egyik . kudarc érte a másik után, amiért a cseh lapok részéről valószínűen újabb alapos fejmosás vár rá, mire hazaérkezik Svájcból. Sajnáljuk szegényt, mert igazán vigasztalha­tatlanok volnánk, ha helyette más valakit küldenének ki a külföldre. Mert Brabeonél jobb propagandát valóban senki sem csinál­hat nekünk. A réinai paktum Cséh«Szlovákla totálisét Menti Róma less a kisantaui centruma — A kisaniant fölbomlását sikerült elérni az olasz-angol diplomáciának London, február 1. A Daily Telegraph mai száma kijelenti, hogy Anglia kedvezően fogadja a jugoszláv—olasz szerződést, mert az nem tartalmaz oly megegyezést, amely Ausztria csatlakozását Németországhoz megakadályozná és nem foglal állást a Hohenzol- lerneknek és Habsburgoknak restaurálása ehen. Ez a szerződés az első lépése az Anglia által kívánt s a kisantaníot Olaszországhoz fűző kapocsnak. Olaszország, amely Len- gyéf.orsí;‘.í;gcí" rinzügyiíőg svgMS 5s angol segítséggel kölcsönt lóg nyújtani, most magához kapcsolta Jugoszláviát és magához fűzi Görögországot is, úgy, hogy a kis- antant legtöbb államának centrumává lesz. Röviden szólva, a lap Cseh-Szlovákia izolá­lását látja ebben a szerződésben és ezzel az angol diplomáciának sikerét a kisantant föl­bomlása érdekében. Páris, február 1. A Temps brüsszeli je­lentése szerint a szövetséges külügyi hrva- taíoík közötti véleméihyikUcserélés több mint valószinüen néhány hétre félbeszakadt, amiig a s z altér tői)' zo t fcsáigiolk munkájukat be nem felezik és jderítésükéit a jóvátétel bizottság elé nem terjesztők'. ++++++ +++++++++++++*'i+++*+++++++++<X- *+++++ Fii CSii ü€ili€-ll@!Mii. le iiilüprs illésig Isiid fmmí bnkfisa Már uj miniszteri listát koíporfálnak PárishaBs — Barikon komoly jelölt Paris, február 1. (Saját tudósítónktól.) A Transatlantic Radlo jelentése szerint a ka­mara mai ütése rendkívüli jelen‘őségü. Mivel az uj adótörvények fölötti vita már két hét óta tart és az obsírukció tünetei kezdenek mutatkozni. Poincaré a kamarát ama választás elé akarja állítani, hogy vagy lezárják a vitái és elfogadják a törvényjavaslatot, vagy pe­dig a kabinet lesz -mof a helyzettel. A ma délelőtt folyamán már az uj miniszteri lista is forgalomban volt, ezt azonban a legnagyobb tartózkodással kell fogadni, Ha mégis igaz­nak bizonyulna valami a most még politikai ménde-mond Inak tekinthető hírből, úgy arra lehetünk elkészülve, hogy Barthou lesz miniszterelnök és külügyminiszter. Hadügy­miniszterként Pétain marsaüt em'ege'ik. Az újonnan szervezendő közgazdasági minisz­térium vezetését Loucheurra bíznák. Poincaré találkozni fogMacdonalddal Páris, február 1. (Havas.) A Maiin úgy értesül, hogy Poincaré miniszterelnök el fogja fogadni Macdonaldnak egy találkozóra vo­natkozó meghívását. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy elkövetkezik a nemzetközi konferenciák uj korszaka. Srobár válaszol Scotus Viatornak Miért nem lett Hí inka sem patriaroha, setn miniszter, sem püspök, sem egyházi referens? Pozsony, február 1. (Saját tudósítónk telefoniele ntése.) A Slofvensky Derülik mai számában Srobár Lőrinc válaszol Sootus Viatornak a Lidové Noviny vasárnapi számában megjelent cik­kére, amelyet mi is ismertettünk. Főleg Sco­tus Viatornak azzal a szemrehányásával fog­lalkozik, hogy mint szlovenszkói teljhatalmú miniszter nem nyerte meg Hiinkát a kor­mány számlára azzal, hogy egyházi referens­sé nevezte volna ki. Srobár arra hivatkozik, hogy 1918 de­cember 10-én azért nem kérte az egyházi referensek állásának betöltését, mert a kato­likus ügyek előadójául H'linlkát szerette volna megnyerni, mig az evangélikus ügyek elő­adói állására nem volt olyan jelöltje, akiről biztosan tudhatta volna, hogy elfogadja az állást Srobár Zsolnán táviratilag magához kérette Mliinkát és felajánlotta neki a katoli­kus ügyek előadói állását. Hlinka ezt aas ajánlatot visszautasította azzal, hogy plébá­niáján nagyon el van foglalva. Srobár erre fölszólította Hbnkáit, hogy ö ajánljon neki valakit a referensi állásra, mire állítólag ma­ga Hüánka ajánlotta Medvecky Károlyt Sro­bár azután azt állítja, hogy Nagyszoíisbatbaa közölte Hlinkával, hogy a kormány nem fog­ja ellenezni szepesi püspökké való kinevez- tetését Ezt a tervét azonban a néppárti sajtó és Hiinlka barátai meghiúsították. Sro­bár 1920-ban — úgymond — a váilasztáso'k után a köztársasági elnök előtt egy audien­cia alkalmával fölvetette azt a tervet, hogy Hiinkát nevezzék ki teljhatalmú miniszterré. Mikor Srobár 1919 végén egy Zsolnán meg­tartott értekezlet után aiudienoián fogadta Hiinkát Jehlicskát, Vo Kassákot s Grebácsot. Jehlicska beszélt a delegáció nevében és üd­vözölve a miniszter és referenseinek munká­ját kérte, hogy Srobár teljhatalmú miniszteri jogánál fogva nevezze ki Hiinkát Szlovensz- kó pátriárkájává. Ez alkalommal Srobár ál­lítólag figyelmeztette Jehlicskát, hogy a szlo- venszkói teljhatalmú miniszternek ez neon áll jogában. A kormány helyeselte .^korrekt" eljárását. Srobár végül megvádolta Jeiíios- kát, hogy őt a magyar kormány küldte ki Szilöfveiuszkóba abból a célból, hogy a kül­föld e'lött kompromittálja a felelős tényező­ket, hogy megbontsa a szlovák tábort és gyűlölséget keltsen a cseriek ellen. Cikkének, legutolsó mondatában a volt miniszter azt mondja, hogy már busz év óta nem folyik személyi harc közte és Hlinka között. *+++++4*4^+++)++++++++**++++ ++++++++++++++*^*** Yenizelosz marad? Athén, február 1. Venizelosiz, akiinek egészségi állapotában némi javulás állott be, a miniszterek látogatását fogadta, k mimfez- terek ama kiválóságuknak adtak kifejezést, hogy Veoizelosz maradjon meg miniszterel­nöki állásában. Venuize'losz beleegyezett abba, hogy válaszát az orvos feleletétől tegye füg­gővé. Ezek szerint tehát jelenleg nem fenye­get miniszterváfjság. Föloszlatták a japán parlamentet Tokio, február 1. (Havas.) A képviselő- házat röloszlatták, hogy megakadályozzák a kormány elleni bizalmatlansági határozatot. ++*^**^*+*+++++++++++^++ih+++++++++++*++++++++++ 100 cscti-sil. horonOlrl fizettek ma, február 1-én: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten 94 500.— magyar koronát Bécsben 205300.— osztrák koronát tteo 12194400 000000.— német márkát *■ «*■» - <«« ­^ Prága, szomb at, 1^24^ Főszerkesztő: A Szlovenszkéi és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Meghiúsult vasúti merényiét huszonöt japán képvisel© ellen Páris, február 1. A Petit Párisién jelenti Londonból: Egy japán rablóbanda Tokio és Osaka között felszedte a vasúti síneket, hegy a vonatot, me yen a most feloszlatott japán kamara huszonöt tagja utazott, kisiklássá. A vonaton.volt Takahashi volt minisz­terelnök és a nacionalisták vezére is. A katasztrófát csak a mozdonyvezető hidegvérü- sége révén sikerű t kikerülni. A mag sem kezdSáSü francia-angol tárgya"ások félbeszakadtak Páris, február 1. Az „Ecíbq de Paris" je­lenti, bog y Franc la ország semmi esetre sem hajlandó az angol kormány által felvetett ama tervet e-lfogadar, mely a pfáiizi kémdés- meik a népszó vétség e'Jé való terjesztését m~ dítványoizza, azért, mieirt ez a kérdés egye­dül a megszálló hatalmaikat érénití.

Next

/
Thumbnails
Contents