Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-10 / 34. (482.) szám
Vasárnap, február 10. _______ SZ ÍNHÁZ fes ZiME • (Vaszary János kiállítása.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Minden esztendőben külön eseménye Vaszary János kiállítása a képzőművészeti vlágnak, mint ahogy a legiorongóbb, legrap- szódikusabb magyar piktor Vaszary, akinek örökös fejlődései mindig hoz különleges meglepetéseket. Most az Ernsí-muzeum termeiben mutatja be uj gyűjteményét, hatalmas kollekcióját az ő különleges fortisszimo-pikturájának. Vásznairól ezernyi színes festékfolt alól bonyolítnak lázas álmában látott élettörténetei, csupa sejtett ember, sejtett tájakon, mint a „Buddha-csoporíozac** figurái, mint a derűsebb „Balatoni fürdözök“ vagy mint a „Jegenyék11. Vaszary nem hiszi azt, hogy a mindenki élete küröl ■magát megmutató természetből csak annyi igaz, amennyit a mindenkik meglátnak belőle. Ö felkutatta a nap ragyogásában sziporkázó milliónyi színek óriási világát és ezek tobzódásába állítja be azokat az embereket, tájakat, amelyeket szeret és úgy, ahogyan szerette. Vaszary a színben fejez ki minden mondanivalót és ezért fokozza túl a természet színgazdagságát és ezért jutnak el szmmeg- látásai a vízió határához, (r. o.) (*) A Seícik-vonósnégyes budapesti hangversenye. Budapesti zenei munkatársunk jelenti: Díszes és előkelő közönség töltötte meg február 4-én a Zeneművészeti Főiskola nagytermét. A Seícik- vonósnégyes, a régi híres quartett magas színvonalú művészi hagyományainak lelkes őrizője, szép hangversennyel áldozott a csenek kiváló nemzeti zeneszerzője, a népe által „cseh Beethovenének nevezett Smeíana Frigyes emlékének. Március máso- dikán lesz Smetana születésének századik évfordulója. A Sevcik-quartett hétfői hangversenyének gerince, az erre való kegyeJetes megemlékezésül a kitűnő cseh zeneköltőnek „Életemből1* című híres vonósnégyese volt. A poátikus kompozíció, amelyben igen sok a szláv zenei motívum, ma is üdén hat Színeit és hangulatainak irisse- ségét nem halványították meg a keletkezése óta eltelt évtizedek. A szerző életének zenébe leheilt tragikuma ezúttal is belemarkolt a közönség szivébe. A quvartett nagy és odaadó szeretettel interpretálta nemcsak Smetana müvét, hanem Dvor- cak F-dur vonósnégyesét is (op. 96), amelynek minden tétele épp oly viharos tapsot aratott, mint az utolsó számnak előadott Beethoven- quartett (op. 18. 2. sz.). Ottlik Pálma. (*) Strauss Ricbárd Mussolininál. Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök napokban fogadta Strauss Richárdot, akinek szerencsskivánatát fejezte ki abból az alkalomból, hogy Salome cimü operája Olaszországban óriási sikert aratott. Mussolini köztudomás szerint maga is kitűnő zenész és naponta gyakorolja magát a hegedüjátákban. (*) A „Gyilkos** a budapesti Belvárosi Színházban. Budapestről jelentik: Az Un;o igazgatósága úgy határozott, hogy Pauliny Béla „Gyilkos** ci- mti szatíráját a Belvárosi Színházban hozza színre, a Magyar Színházban a „Kék Haway“-t „IV. lien- rik“ követi. A „Gyilkosának hatvankét szereplője van, tehát az Unió személyzetének nagy részét foglalkoztatja. (*) Kaiser György tizennégy íelvonásos népszínműve. A becsi Raimunu-sziunáz most mutatta be Kaiser György Egymás mellett cimü tizennégy íelvonásos népies színmüvét, A rendkívüli szerkezetű darab különös cselekménye ez: Egy öreg zálogos búcsúzó levelet talál egy fraaköltönyben, amelyre kölcsönt adott. A levelet a frakk tulajdonosa, egy fiatalember irta egy fiatal leánynak. A címzett nevét azonban nem lehet elolvasni, mert a zálogos benzinnel kitisztotta a ruhát és eközben elmosódott a levél címzése. Pedig nagyon fontos volt ez a levél, mert a zálogos megái.ap.toíta belőle, hogy az a fiatal leány, akihez a fiatalember a levelet intézte, öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem kap feleletet. Az öreg zálogos úgy érzi, hogy belekeveredett két idegen ember élet-halál harcába és bűnösnek érzi magát a leány végzetének felidézésében. Mivel semmiképpen sem teheti jóvá a hibáját, mert nem tudja felkutatni a levél Íróját, felkorbácsolt lelkiismerettel kinyitja éjszaka a gázcsapot s a leányával együtt elpusztul. És mi történt ezalatt a másik leánnyal, aki halálra szántán várta a fiatalember levelét? Lemondott a levélről és egy jóravaló falusi gazda felesége lett. A fiatalember pedig, aki a frakkjában felejtette az életbevágóan fontos levelet, véletlenül pénzhez jutott siber lett s hatalmas vagyon szerzett. A közönség nagy figyelemmel hallgatta az első felvonást és különösen Pallenberget, az öreg zálogos megszemélyesítőjét ünnepelte, meg Károly Lilit, a zálogos leányát. A második felvonásban már lankadt a figyelem s a sok változás kezdte idegessé tenni a közönséget. Később zajos derű tséggel nézték az expressionista díszleteket, de belefáradtak ebbe is s a darab második felét már csöndes bosszúsággal nézték végig. (*) Uj angol dráma Budapesten. Budapestről Jelentik: Legújabban Sutton Vane angol Írónak Outward bound ejtnü három íelvonásos drámáját kötötte le előadásra a Vígszínház, amely az érdekes és Londonban tugy sikert arató darabot valószínűleg még ebben a szezonban színre is fogja hozni, Az új angol szerző darabja, amelyre! címe magyarra fordítva körülbelül annyit jelent, hogy Útközben, meghatározott rendeltetéssel, érdekes és merész tómát visz a közönség elé. bár a szerzőnek nem mindenütt sikerült a megoldásban is az elgondolás irodalmi szintjén maradni. Sutton Vane darabja egy útban levő hajóról szól, ame'yről senki sem tudja, hogy merre megy és hová tart. A függöny felgördülésekor a yagy luxusba jó bár- szórakoznak űz utasak. Az ablaknyiláson át a messzi végtelen tenger kéklik. Egy magas széken ülő fiatalember, aki wbiskit iszik, éppen fizetni akar, de a pincér nem fogadja el a pénzt. Aztán mások érkeznek a bárba, a világ minden tájékának amberei, az emberi lelkek legkülönbözőbb típusai és ebbe az előkelő társaságba egyszerre csak belecsöppen egy kopottas külsejű szegény asszony. A többiek tiltakoznak, mert a szegény asszonynak a harmadik osztályon a helye, mire a barátságos barkeeper közbeszól és azt mondja, hogy a szegény asszonynak joga van itt maradni, mert ezen a hajón nincsen különbség .az emberek között. Ez nagy megütközést kelt. _ Hát milyen hajón vannak? Az egyik fiatal úrnak feltűnik, hogy sem legénységet, sem kapitányt nem lát a hajón. Azonkívül arra sem tud emlékezni, hogy hová váltotta, meg a jegyét és hogy ez a hajó merre tart És most egymásután az utasok mind megállapítják, hogy nem is tudják az utazásuk célját. Nagy izgalom után végre a barkeeper megnyugtatja őket, hogy ő nem egyéb, mint Cbaron, az alvilág hajósa modern öltözékben és hogy ez a hajó az örök útra indul, a halálba, a túlvilágra. Meghatározott rendeltetése (szószerint ennyit jelent a darab elme, Outward bound), hogy a hajó a túlvilágra megy. És akik itt vannak, azok már valamennyien mind halottak. Rövid izgalom és lázadás után az utasok belenyugszanak a változ- hatatlanba és megérkezik a hajóra az examinátor is, aki pontosan meghatározza, hogy kinek hol kell kiszállnia. A túlvilág! vámhivatalnok kérdéseket intéz az utasokhoz és szabályszerűen elosztja őket rendeltetési helyükre. Csak egy fiatal pár nem kerül vizsgálat alá és egyedül marad a hajó fedélzetén. Nem tudják, mit tegyenek, eszeveszetten szaladgálnak, elvesztik egymást, kiáltoznak egymásért, a férfi emlékezetében még rémlik valami emlék egy gázcsapról, amely nem volt elzárva és mintha messziről kutyaugatást hallana. Mintha ez az ugatás visszahívná az életbe. Ök talán még nem haltak meg egészen. Aztán megtalálja erejét, megkeresi a nőt és magával hívja vissza az életbe. Ez a tartalma az új angol szerző darabjának, amelynek London után Budapest lesz a kontinens első bemutatóhelye. nsl a te érdcftedl Tömeges nevezések a tátrai bajnoki síversenyekre A verseny Középeurópa egyik legfontosabb sporteseménye lesz — A chamonlxl slelök is beneveztek — Özönével érkeznek a külföldi nevezések Ótátraíüred, február 9. (Saját tudósítónktól.) A tátrai bajnoki siverse- nyek február 22—24-én lesznek Tátraszéplakon és Ütátraíüreden. 22-én lesz a staféta verseny: az ifjúsági a „Sporthaus Hohe Tátra** vándordíjáért, a bajnoki a Karpathen-Post vándordíjáért; mindkettő délután Tátraszéplakon. 23-án délelőtt lesz az I., íí. és az öreg korosztály távversenye Tátraszéplakon* 18 km-es pályán, délután pedig az iijusági és a hölgyverseny Ótátrafiireden. Az ifjak is, a hölgyek is 3 csoportban futnak kor szerint, pályájuk 5, illetve 8 km, Vasárnap reggel az ifjak ugranak a tatra- széplaki régj sáncon, a kereszthalmin, délelőtt pedig az I., II. és az öreg korosztály a tátraszéplaki uj sáncon, amely a Felka-patak áttörésében ezévben épült. A bajnokságot az nyeri, aki a futásban és ugrásban, az eredményeket összevetve, a legjobbnak bizonyul. A verseny igen látogatott lesz. A belföldi német siszöveíség a Riesengebirgc legjobb futóit nevezte be; máris biztosan jönnek Fisoher Oskar, Gottstein Vinzenz és Ha'ler Johann I. oszt. futók, Schneider Kari dr. hohenelbei tanár vezetésével, azonkívül kilátás van a Chamonixban oly szép eredmémtcel végzett ugrók: Buchberger, Weude, Zinnecker indulására is. A cs.eh siszövetség összes szlovenszkói szervezeteit felszólította a versenyen való részvételre és kilátásba helyezte bajnoki futók küldését is. A Magyar Si Szövetség 5 nevezést adott le, de valószínű, hogy még sokkal több versenyzőt hoz. Az osztrák és a német siszövetség is bejelentette, hogy képviselőt kü’d ki és ha lengyelek jöhetnek, akkor igen nagy számmal lesznek képviselve. Az ugróversennyel kacsolatban u?;ró- birói vizsga is lesz, amelyet a Hauptverband sibi- zoítságának elnöke, Ladisch Eduard vezet s a melynek tagjai a kitűnő m.oslraui sibiró, Schwager Kari. továbbá Guhr dr. és Hefty lesznek. A versenyre igen sok látogatót jelentettek be. Pozsonytól Munkácsig ott lesz az egész Szlovenszkó és Ru- szinszkó és szépen képviselteti magát a sziléziai szénvidék is. Aki az egész versenyt végig akarja nézni, az jöjjön fel 22-én délelőtt, aki erre nem ér rá, az igyekezzen, hogy 23-án délután felkerü'jön a Tátrába, mert aki csak 24-én reggel indul, az az ugróversenyek egyikét biztosan elmulasztja. A főverseny elérhető még 24-én reggel, amikor is a tátraszéplaki állomáson szánok várják a vendégeket, hogy az uj sánchoz felvigyék. A versenyzők és a versenybíróság tagjai Tátraszéplakon lesznek elszállásolva, a vendégek részére Felsőházi, Táíra- otthon. Uj- és ótátrafiired, a Tarajka. Tátralormrc és Matlárháza jöhetnek tekintetbe. A versenyek idején a napi teljes ellátás ára 35 K a lakás 10 K átlagban, persze némely lie’yen drágább lesz. A Karpathenverein tagjai a tátrai villamoson féláru, vasúton 33 százalékkal olcsóbb jegyet válthatnak; ezek váltáséról minden osztályunk kioktatást ad és ott kapható tagsági igazolvány vagy ezéví meghosszabbítás is. Aki nem lakik osztály székhelyén, 3/ forduljon a KarpaUienverein elnökségéhez, Késmárk, 12. sz. postafiók, ahol minden felvilágosítást megadnak. Ugyanott jelentendők be a verseyzők is, míg szállásért a Karpathenverein lakásbizottságához, Tátraszéplakra kell fordulni* KÖZGAZDASÁG A cseh-szlovák kormány pénzügyi és gazdasági politikájának birálata Ótátrafiired, február 9. (Saját tudósítónk tói.) Tarján Ödön mérnök, gyáros a Szlovenszkói és Ru- szinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő- és Közös Bizottságának ófátra- íüreden tartott ülésén elmondott nagyhatású beszédéből: I. — Hogy a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját, az abból a népre háromló terheket és a jövő kilátásait helyesen Ítélhessük meg, az államháztartás kritikájával ke'lt kezdenünk és sajnálatunkra nem állhatunk azok közé, akik a köztársaság pénzügyi helyzetét a jól megfizetett kiil- és belföldi propaganda révén rózsásnak igyekeznek feltüntetni. A cseh-szlovák köztársaság folyó évi költségvetése körü'lbdiül 17 milliárd kiadás mellett 16.4 milliárd bevétett előirányoz, tehát látszólag 0.6 milliárd hiánynyal zárul, amihez a beruházási költség- vetés 2.23 milliárdnyi fedezetlen szükséglete még hozzászámítandó. Az 1923. évi költség- vetési előirányzattal szentben tehát látszólag 3877 millió koronával csökkent az előirányzat. Azonban, sajnos, ez a redukció semmiképpen sem válik a köztársaság lakosainak a javára és nem fog az adóterhek leszámításával járni, mert a fenti megtakarítás, mint azt Englis volt pénzügyminiszter állítja, a valóságban csak 1 midiárdot tesz ki és iigy a cseh koronának időközben bekövetkezett mintegy 100 százalékos emelkedésével szemben a költségvetésfoenX csak 5 százaléknyi megtakarítást jelent, ami más szóval a közterheknek, aranyértékben számítva, csaknem kétszeresére való emelkedését eredményezi. A költségvetés leszálli- tását ugyanis egyrészt a számokkal való zsonglörködéssel, másrészt pedig a köztársaság adósságaiból folyó terhek ne k elhanyagolásával érték el. A költségvetésből megállapíthatjuk, hogy a tisztviselők rendkívüli segélyének összegével, ami 1923-ban cca 700 millió koronát tett ki, a személyi kiadásokat 7630 millió koronáról a folyó évi költségvetésben S122 millió koronára emelték. Az állami tartozások kamataira és törlesztésére a mull-évi 2790 millió koronával szemben a folyó évre csak 1980 millió koronát irányoztak ellő, ami magáiban 804 millió korona látszólagos csökkenést mutat és ezt olymódon érték el, hogy egyrészt az esedékes részetek visszafizetését későbbi időre halasztják, más tartozásokat pedig konvertálni szándékoznak. Az önkormányzati testületek államsegélyét 231 millióval, a miniszterelnökség költségvetését 359 millió koronával szállították le azáltal, hogy a földbirtokhivatal költségvetését az állami költségvetéstől külön választották, ez azonban nem jelent könnyítést az adózó polgárok szempontjából. Végeredményben tehát megtakarításként 1 mil'Iiárdon felüli összeg mutatkozik, melyet a dologi kiadásoknál értek el. — Már az itt előadottakból is meg állapítható és nehogy elfogultsággal vádoltas- sam, hivatkoztam Englis volt pénzügyminiszter véleményére, hogy a köztársaság pénzügyi politikájának eredményei a kül- kereskede'mi mérleg aktívuma segélyével stabilizált cseh koronában és az államháztartás látszólagos egyensúlyában jutnak kifejezésre, nem a cseh-szlovák köztársaság népeinek javát szolgáló komoly eredmények; hanem a köztársaság pénzügyi helyzetének egy olyan csalóka képe, mely minden pillanatban délibábként tűnhetik el szemünk elől. Ez a politika ugyanis először leplezi és halmozza az államháztartás deficitjét, másodszor nem számol a lakosság tényleges teherbiróképesságével akkor, mikor súlyos kötelezettségeket egyelőre figyelmen kívül hagyva, nem a bevételi lehetőségeket vizsgálja és a várható jövedelemhez képest szabja meg a 'kiadásokat, hanem a tisztviselők majdnem 300.000 főnyi létszámával, mint adott körülménnyel számol és éhhez viszonyítva igyekszik bevételeit biztosítani. Hogy emellett a termelés úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban napró'l- napra súlyosabb helyzetbe kerül, a lakosságnak az állam érdekében fejlesztendő fogyasztóképessége csökken és a vállalkozási kedv teljesen megszűnik, olyan szempontok, amelyeket nem tartanak érdemesnek figyelembe venni. — Az állam adósság ok tételénél a belföldi tartozások 20.8 milliárd összeggel szerepeinek, mely összegből 13.084 millió korona, tehát 62 százalék a hosszúlejáratú kölcsön, 7796 millió, vagyis 38 százalék pénztári utalvány, bonok és egyéb rövid- Iejáratu tartozások. A belföldi tartozáshoz hozzászámítandó az amerikai élehmszer- köJcsön 63 millió dollár összegben, az angol éjelmiszerköicsön 446.565 font sterling, az angol beruházási kölcsön 3,300.000 font sterling, nemkülönben az amerikai beruházási kölcsön 14 millió dollár összegben. Továbbá 700 millió francia frank fciszabadilá- si kölcsön, valamint az olasz és orosz légiók felszereléséből és fentartásából keletkezett tartozások. Ez összegekhez hozzászámitan- dók a cseh-szlovák köztársaságnak a volt monarchia háború előtti tartozásaiból Rasin által kimutatott 4.3 milliárd cseh korona, valamint a sainf-germaini békeszerződés 203. és 204. és a trianoni békeszerződés 186. és 187. szakaszaiból a köztársaságra háramló tehertételek, amelyek az Ausztria- Magyarországtól átvett vasutak, erdők és egyéb állami javak ellenértékeként a jóvá- tételi bizottság á-tal fognak megáliapittatni és amelyeknek az ellenértéke az utódállamok által a jóvátételi számlán lesz fizetendő. Ezt az összeget, melynek megállapítása folyamatban van, Gothein dr. volt német birodalmi pénzügyminiszter 12 •milliárd aranykoronára becsüli. — Néhány számadattal kívánom a mai pénzügyi gazdálkodás terheit megvilágítani: A folyó évi költségvetés szerint a köztársaság minden egyes lakosára a személyzeti kiadásokból 605 korona, vagyis egy 4 tagú család állami közigazgatására 2420 korona összeg jut évente. A dologi kiadások lako- sonkint 650 koronát, egy 4 tagú családra számítva 2600 koronát tesznek ki. Állam- adósságokra — bár azoknak kamatait és törlesztéseit, amint azt fentebb láttuk, túlnyomó részben elhanyagolták — a költség- vetés 11.6 százaléka, egy lakosra 143 korona, illetve a múlt évi költségvetéshez viszonyított indokolatlan leszállítás figyelem- bevételével 209 korona jut. Ezzel szemben Ausztria és Magyarország egy lakosra eső összes államadóssága 1912-ben 247 aranykoronára rúgott, az évi kamatteher pedig Magyarországon 10.45 aranykoronát, vagyis a cseh-szlovák költségvetésben feltüntetett összegnek harmadát tette ki. A honvédelem költségeire ugyancsak 1912-ben egy lakosra 9.8 aranykorona, Ausztriában 12.6 aranykorona jutott, ezzel szemben a cseh-szlovák költségvetés 178 cseh koronát előirányoz hadügyi kiadásokra. A kirügyi képviselet ugyancsak az 1912. esztendőben Auszfr'a- Magyarország 1 lakosára 38,5 aranyfii'cr terhet jelentett, inig ugyanez az összeg nálunk 2 aranykoronára, vagyis az előbbinek ó-szorosára rúg. — A centralizmus ránk erőszakolt polit ákájá n ak in e g s emmis i t ö k öv e tk ezmén y e i kérlelhetetlenül jelentkezni fognak, mert .a lakosságra háramló közterheik már ezidő- szerimt is meghaladják teherbiroképessé- günkeií, a jövőre nézve pedig a cseh-szlovák köztársaságra háramló kötelezettségek folytán lényegesen emelkedni fognak. — Az állami gazdálkodás rossz, mert a lakosság érdekeinek figyelmen kívül hagyásával lehetetlen feladatokat tűz maga elé, amidőn a takarékosság elveit nem anyagi erőnkhöz képest alkalmazza, a cseh korona nemzetközi értékelését figyelmen kívül hagyva, aranyértékben clviseheterien terheket ró a lakosságra. Tényleg a folyó évi költségvetés aranykoronában még az 1922. évi költségvetéssel szemben is a cseh korona időközben való értékemelkedésének megfelelően legföljebb 1700 millió aranykoronát tehetne ki a mai 2832 millió aranykoronával szemben, ami azt jelenti, hogy költségvetésiünk 7 milliárd cseh koronával haladja meg az 1922. évi költségvetést és súlyosbítja közterheinket. Pedig már 1923- ban az egyenes adóknál 1834 millió helyett 1600 millióval, tehát — 234 millió K-val, a szénadónál 1050 millió helyett 750 millióval, tehát —300 millió K-val, a forgami és luxusadónál 1800 millió helyett 1500 millióval, tehát —300 millió K-val és a fogyasztás; adónál 1074 millió helyett 919 mil'ióval. tehát —155 millió K-val, tehát összesen 989 millió koronával maradt a tényleges bevétel az előirányzat alatt. A folyó év kilátásai pedig a múlt évnél semmivel sem látszanak kedvezőbbeknek. (Folytatjuk.)
