Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-05 / 29. (477.) szám

,,, Februári virágok (g.) Prága, február 4. A virágos boltok tarka kirakatüvegei mögött piros és fehér tulipánok virítottak ki. Havas eső sárositja el a tulkörán ébredő ta­vaszhitet, benne vagyunk még a. télben, de a kertészet mestersége már kivirittiatta a ta­vasz legszebb virágát. Februári virág ez: mesterségesen életre csalt, csalódó és vérszegény pompázás, az emberi akaratnak győzelme a természet fölött. Nézem a kirakatba tett virágokat és saj­nálom őket, mert a februári virág megcsalt sorsát csak sajnálni lehet • Nem volt sem meglepetés, sem szenzá­ció az angol kormány múlt hétvégi határo­zata, amely nemcsak tényleg, de jogilag is elösmerte az orosz szovjetkormányt. Mégis nagyjelentőségű eseményként kell följegyez- fiünk ezt a tényt, mert annak okai és követ­kezményei beleilleszkednek az európai poli­tika egész helyzetébe. •Kétségtelen az, hogy az angol kormány-! nak ez a lépése bizonyos fokig belekapcsolta az orosz államot az európai élet hatóerői közé s hogy megindította annak folyamatát, hogy ez a bekapcsolás teljesén és tökéletesen megtörténhessék. Ennek a ténynek következ­ményei ma még csak halvány kontúrokban sematizálhatók tés inkább kombinációk, mint logikus és biztos következtetések. Ma csak jannyi látszik bizonyosnak, hogy az európai politika sok ikszes és a megoldás képlete nélküli egyenletébe egy újabb iksz került bele, amely talán az egyenlet megfejtési módszerét teszi bonyolultabbá, talán hozzá­járul ahhoz, hogy az európai politikának bá­buit fejű matematikusai előveszik a spongyát és Ibtörülik a tábláról a kuszáit és lehetet­lenné tett egyenletet s fölirnak egy újat, ahol kevesebb lesz az ismeretlen s ahol a mate­matika szabályai alkalmazhatók lesznek. Ma csak fiz a bizonyos, hogy Macdonald meg­előzte az oroszhoz közeledést kereső és köz­vetítőként Benest kiválasztott francia politi­kát s hogy a föltétel nélküli elismerés után Poincazénak vajmi kevés reménye lehet ah­hoz, hogy az orosz szovjet a közvetítő szláv szolidaritásának szólamai kedvéért, akcep­tálja majd az általa szükségesnek tartott föl­tételeket. Bizonyos, hogy ez a tény az euró­pai hatalmi eloszlásban nem a francia hege­mónia csoportja számára jelent erőt és nye­reséget, bizonyos az is, hogy a vérsaillesi békeszerződés nem nyert támaszpontot az orosz politika jövevényével s hogy az an­gol—orosz közeledés nyomán a távol Kelet­nek sok kiélezett kérdése fog lefompulni. Ezek a várható események azonban mind csak a külpolitikai okoskodás fejezetébe illeszthetők bele. A tényleges életben csak az a faktum, hogy Anglia elismerte a szovjetet. Csak az a faktum, hogy ez az elismerés nem föltétien és tökéletesen kiérett események következménye, nem a politikai morálhoz alkalmazkodó politikai fordulat, de az üzleties verseny jelszavával megindított hajsza, fele­let erre a kérdésre: ki ér be előbb? Anglia beért elsőnek — februári virágot hajttatott meleg pincében és papirtölcsér ho­mályában, ami szépen fest a kirakatban, de amit nem a természet parancsolt életre. * Meghalt Wilson. Öt évvel túlélte tizennégy pontjának halálos Ítéletét. A sorsa tragikus volt, mert az akaratereje gyöngébb volt, mint az életeszrnéje s mert a megváltásra szánt gondolatait úgy festették át a gyakorlati élei­ben, mint cégek, vagy államok bukása után a cégtáblákat szokás. Amit akart, az hatal­mas volt, amit tett, azt a tehetetlensége tette milliók szerencsétlenségévé. A gondolatáért, a népek békéiének és a nemzetek önakaratu életének, úgy látszik, ko­rán kihajtfatott eszméjéért februári virágokat adunk az emlékezetének. Színes és könnyen letörő virágokat mi, akik valamikor azt hit­tük, hogy a wilsoni virágok tavaszi ébredé­sek erősszáru tulipánjai s akik tört februári virágok csalódásával keserítettük meg önma­gunkat és életünket • A népszövetség, Európa politikai kerté­szetének ez az ápolt dísznövénye, íivegliázas februári virágja, dicséretet küldött Benesnek ama jelentéséért, amelyben a Ruszinszkó autonómiája terén tett cseh-szlovák kor­mánypolitikai intézkedésekről számolt be. Benes a mesterségesen tenyésztett virágok •közé helyezheti ezt a Géniből neki érkezett csokréíáf, ami úgy a kirakat üvegén keresz­tül, vagy jól fütött miniszteri szobában szép és hangulatos lehet, de ami feketére fagyna és lepörkölődne akkor, ha kitenné a ruszin- szkói nép hideg és fagyos szelekkel kavargó légkörébe. Mikor kap már egyszer Benes a nép lei­kéből fakadó dicséretet, virágot, ami nem februári kihajttatás, nem genfi üvegház ker­tészeti remeke, de ott fakadt, ahol süt a nap és hull a harmat, ahol él az élet és. életet él Besies külpolitikája üilteszi magát a civilizáció fogalmán Kramár éles birálata Benes fölött Prága, február 4. K ram ár a Narodni Listyben élesen neki­ront Bepesíiefk. — Az utóbbi időben többször volt alkalmunk halain arról, — írja — hogy mi a háború merni modern külpolitika lénye­ge. Haílottiík, hogy a kü politika tudomány, művészet és ezenkívül demokratikus is, anél­kül, hogy valaki is tudná, hogy a demokrácia miben nyilvánul tneg benne. Hallottuk, hogy nincs többé titkos diplomácia, amit szokatla­nul világosan bizonyított az olasz—jugoszláv szerződés is. Mindenesetre azonban lénye­gesen különbözik a mai külpoiit'íka a háború előttitől abban, hogy a háborúé]öíti ériwtke- zés és civ'Ifizáeió minden fogaiméin teljesen leplezetlenül Mtevszi magát. Végül hallottuk azt is,, hogy érdlzomek tudják be azt. lm valaki a bolsevista Oroszországgal szemben lsőnek kapcsdlija ki az érzelmi momentumo­kat, mint például az, Oroszország iránti há­a nép? Olaszország is elismerte a szövetet Róma, február 3. Lapjeleníések szerint az orosz—olasz kereskedelmi és hajózási szer­ződést és a vámcikkegyezményt ma aláírják. A kereskedelmi szerződés első fejezete kife­jezetten megállapítja a szovjethiorniány de ju re elismerését. A kereskedelmi szerződés je­lentős gabonamennyiségek szállítását teszi Oroszország kötelességévé Olaszország szá­mára. Oroszország köteles a gabona árának egy részéért olasz árukat vásárolni. Olasz­ország a szovjet elismerése ellenében peíroie um- és szénkoncessziókat kap. Prága, február 4. Szombaton reggel érkezett Prágába nak híre, .hogy Woodrow Wil-son, aki k'éf ízben volt az amerikai Egyesült Államok elnöke, 68 éves korában, meghalt. A halálhírt Prága föltűnő hüvöséggel és a részvétnek minden különösebb jele nélkül fogadta. A cseh-szlovák köztársaság létrejővén ék egyik fő mozgató egyénisége kidőlt az élők sorá­ból és a cseh-szlovák' köztársaság fővárosá­ban a hálás kegyelet még egy fekete zászló erejéig sem nyilvánult meg. Valamikor pe­dig nagy és hatalmas volt* a lelkesedés WL!- son iránt. Pályaudvarokat és utcákat nevez­tek el róla és úgy ünnepel'ék és dicsőíte tték, minit a cseh-szlovák köztársaság egyik aty­ját és legfőbb patrónusát. Azóta megjelen­tek Wilson memoárjai, amelvek világosan kijelentették azt a nagy csalódást, amelyet Wilson érzett a békeszerződésekkel, külö­nösen azoknak etnográfiái rendelkezéseivel szemben. A nagy szeretet és lelkesedés tehát lankadni kezdett s a tizennégy pontot a cseh­szlovák Konnanypoii.tKa kitörölte Katekiz­musából s Wilson nagy érdemei e.halvá­nyodtak a cseh-szlovák közvéleményben. Washington, február 3. Wilson amerikai időszámítás szerint tizenegy óra tizenöt perckor halt meg. Kora reggeltől' kezdve gyöngült a szívverése. Wi’son négy év óta érelmeszesedésben szenvedett és az egyik léi.teste béna volt. A hálál oka az emésztő­szervek zavara következtében beállott el­erőtlenedés. A halálos ágyán a halál pilla­natában Wilson mellett volt’ a felesége, leá­nya és Greyson admirális. Amint a halálhír elterjedt, számos részvétnyilatkozatot küld­tek az özvegyhez, az elsők között volt Coo- lidge elnök. Prága, január 4. A késő délutáni órákban jelenti a cseh-szlovák sajtóiroda, hogy a kor­mány elrendelte, hogy Wilson halála alkal­mából az á'íami épületeket fekete zászlókkal lobogózzák föl. Ma este fél hat órakor Wil­son halála afikaímából rendkívüli miniszter­tanács volt. Macdonald és PoSncaré lew@i@ „Drága Miniszterelnök!* — Macdonald féltékenység’ nélküli őszinteséget kér — Poincaré szívélyes hangja Paris, február 4. Macdonald levele Poin- caréhoz ezzel a megszólítással kezdődik; Drága Miniszterelnök! Mccdonald kijelenti levelében, hogy országaik a megpróbáltatás­nak oly pillanatait élték egymás mellett ke­resztiül és együttesen oly áldozatokat hoztak a közös ügyért, hogy inditatva érzi magát arra, hogy levéllel forduljon Poincaréhoz. Kellemetlen nekem — Írja Macdonald — hogy oly sok elintézetlen kérdést látok, amelyek a mi számunkra nehézségeket és előítéleteket alkotnak és biztosítom önt, hogy főiekda- iom lesz napról-napra a mi kölcsönös érde­keink szempontjából ezek szabályozását munkálni, önnek is meg van a közvélemé­nye, nekem is megvan. Önnek is képviselnie és védeni kell nemzetének érdekeit, nekem is az én nemzetemét. Néha a két érdek ellen­tétbe kerülhet egymással, de bizíos vagyok abban, hogy ezeket a konfliktu'okat komoly törekvésekkel és jóakarattal el lehet intézni és oly politikai középutat lehet találni, amely lehetővé tezi Franciaország és Anglia számá­ra azt, hogy a kölcsönös szívélyes együtt­működést fentarthassuk. Ml minden eíensé- geskedés nélkül őszinték lehetünk és^ orszá­gaik érdekei!’ féltékenység nélkül képvisel­hetjük. llymódon több lesz az egyetértés, mint puszta fogalom s Franciaország és Anglia együtt működhetnek, hogy Európa békéjét és biz lanságát helyreállítsák. Poincaré levelének megszólítása ugyan­csak ez: Drága Miniszterelnök! Poincaré kijelenti, hogy Macdonald levele igen megra­gadta öt. Biztosítja arró’;, hogy nem felejtet­te el azokat az időket, amikor közös áldo­zatokat kellett hozniok s hogy nagyon saj­nálja azt, hogy a két ország közötti fontos kérdések még mind:g nincsenek eintézve, ö minden, lehetőt rneg fog tenni, hogy a kölcsö­nös egyetértés érdekében megoldást talál­jon. Kijelentette, hogy az ö Öszntesége ugyanolyan lesz, mint a Macdonaldé és hogy ha Macdonald akként fogja védelmezni az angol érdekeket, mint a francaikét, úgy ez semmit sem fog változtatni az ö mély érzé­sein. Kramár koalíciós becsületbiröságot kö­vetel. Kramár a koalíciós pártok ötös bizott­ságának legutóbbi ülésén egy koalíciós be- csületbiróság fölállítását indítványozta. A be- csülefbiróságnak képviselők és szenátorok nem lehetnek tagiak A bíróság döntésének a koalíciós pártok minden tagja köteles magát alávetnie. Iát, noha Oroszország rettenetes áldozataival óriási mértékben ja ráfi hozzá a szövetsége­seik győzelméhez és így közvetve a mi .föt- szabadí tásuiríkh o z. Valószínű, hogy Kramár a külügyi bt- zottsólg ülésén még élesebben fogja Benest támadni. Teljesen foiizomyos. hogy zárt ajtók mögött sóikkal! több mondanivalója lesz, mint amennyit a sajtóban meígirt. A Beises expozéja fölötti vitá­nál a szeszbotrány is szóba kerül Prága, február 4. Benes külügyminiszter, amint jelen tét- tűk, szerdán délelőtt expozét tart a képvise- löház külügyi bizottságában. Benes a kül­ügyi helyzetről .és a cseh-szlovák—francia szerződésről tesz jelentést. A külügyminisz­ter expozéját szerdán délután a szenátus kül­ügyi bizottságában fogja megfsmé'.e'ni A képviselőházi expozét vita követi, mely leg­alább két napig fog tartani, mivel a vitában valamennyi koalíciós párt részt vesz. A szé­na !us külügy bizottságában, csak a képvi­selőház külügyi bizottsága vitájának befe­jezése után kezdik meg a vitát. Valószínű, hogy az e’lenzék a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyes be'poiiti- kai kérdéseket, kü'önösképoeti a legutóbbi botrányokat szóvá iog’a tenni. Az ellen­zéket a képviselöház és a szenátus plénu­mának kikapcsolása kényszeríti erre a lé­pésre. ______ ______ Ben es nem lép ki a cseh nemzeti szocia­lista pártból. A máhrisch-ostraui Morgenzei- tung azt. a förtiinést keltő hirt közli, hogy Masaryk köztársasági elnök Benes külügy­minisztert a cseh nemzeti szocialista pártból való kilépésre akarja rábírni. A hirt több cseh nemzeti demokratapárti lap is átvette. Á külügyminiszterhez közel álló Ceské Slovo ezzel szemben eréíyes cáfolatot fesz közzé, A Refonna is azt állítja, hogy'a hir tenden­ciózus és nem egytéb a cseh nemzeti demok­raták jámbor óhajánál, akik úgy vélik, hogy Benest könnyebben buktathatnák meg. ha nem volna tagja a cseh nemzeti szocialista, pártnak. 1®0 csett-sil. körönéért fizettek ma, február 4-én: Zürichben 16.62 svájci frankot Budapesten 94 700.— magyar koronát Becsben 205300.— osztrák koronát BerÜDhes 12383100000000.— aémet márkát III. évfolyam 29. (477.) szám V hrtSS|Ík / Prága, kedd, 1924 február 5 r * ^ ™ u / M » M M JM Jm Á1 -Szerkesztőséi:: Prósra II. Ste­r Sf JatyjeZSr^WK Jsíef MUf SSS jBBSr IBS Ém m űSBT panská-niiee 40. I. Telefon : 80S49. M ££? Eb JBW Jm ^ ~ Kiadóhivatal: Práffa I.. Liliova f&BL uliee 18. es., Telefon 6797. szám, — Sürffönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkci és Roszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. politikai napilapja FIACHBARTR ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents