Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-28 / 49. (497.) szám

Csütörtök, február 29. Afférek Györiffy László őrnagy hadibiró tegnap tee$e provoilíáltatta Fetóky Gézát, a Világ fe­lelős szerkesztőjét, aki lapja tegnapi számá­ban csodálkozását fejezte ' ki afölött, hogy Györffy még mindig szabadon jár. — A 8 órai Újság tegnapi számában éles támadó cikk jelent meg Nagy Emii igazságiigymi- mszterr ellen. Nagy Emil az egységes párt tegnap esti értekezletén olvasta el a cikket és annyira feldühödött, hogy rá támadt Na- dályi Emiire, a 8 órai Újság felelős szer­kesztőjére és súlyosan megsértette. Nadályi IRácz János volt képviselő és Förczely Jó­zsef kormányfő tanácsos utján ma p rovokál- itetta Nagy Emilt. Nadályi megbízottai közöl­ték Nagy EnrHél, hogy a cikket Hajós Kál­mán egységespárti képviselő irta, mire Nagy 6mi3 bocsánatot kért Nadályitó! és kije’en- tette, hogy Hajóssal szemben tudná fogja kő­tele ssfág.ét. A Magyar Országos Tudósító jelenti,: Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter Pikler Emil szociáldemokrata képviselő kér­désére kijelentette, hogy Győrffy László őr- nagy-hadbiró nyilatkozatát helyteleníti és megindította ellene a fegyelmi eljárást, mely­nek lefolytatásáig a katonai törvényszékhez osztotta be. A kényszerkölcsön Az egységes-párt tizenkettes bizottsága amelyet a belföldi kényszerkölcsön előkészí­tésére küldtek ki, tegnap ti’ést tartott. Walkó Lajos helye:tes pénzügyminiszter kifejtette, hogy a külföldi kölcsön folyósításáig előre­láthatóan ezernégyszáz millió koronás defici­tet keli a belföldi kölcsönnel fedezni. Fölme­rült az értekezleten az az eszme is, hogy az önkénles jegyzéseket igénybe kell venni, a társulati adókat föl kell emelni és egyes tár­sulatok vagyonát részben igénybe kell venni. Az ötvenezer koronán aluli vagyonból eredő jövedelem, nrnt létminimum, mentesülne a kényszerkölcsön alól. A tfradikölcsönöket és a pénztári elismer vényeket a belföldi kölcsön fizetésére el fogják fogadni. A pénzügyminiszter rendelettel szabályozta ■a takarékkoronának pap inkoronában való be­fizetési módját a kényszerkölcsön céljaira. A befizetésikor a csekklapon meg kell jelölni, hogy takarékkorona gyanánt mennyi papír- koronát fizettek be. Az átmenet megkönnyí­téséért márc’us 10-ig a paplrkoronát és a ta­karékkoronát egyé rí ék unék veszik. kapta; listavezetője Kroó, a szenátorán Gutt- mann Bmánuel nagyszőllősi kereskedő neve szerepel. A zsidóság tehát kettészakadva, a kormány támogatásának jelszavával megy a választási harcokba. A szociáldemokrata pártban óriási viha­rok dúltak a jelölés körül, mivel a pánt ma­gyar frakciója sehogy sem akart belemenni abba, hogy a lista élén Necas kabinetirodai tisztviselő, a ruszin ügyek előadója szerepel­jen. Az ellentéteik szakadást idéztek elő és igy Necas megmaradt a lista élén, mely a 7-es számot kapta. A szenátori lista vezetője Os- tapouk. A ohFborobok a Brascsajkó Mihály ne­vével mennek a választásokba. Egyes hírek szerént a pártnak váratlan sikerei lehetnek, mivel a ruszinok körében a cseh agrárpárt minden népszerűségét elvesztette, viszont a oWliboToboknál az ukrán befolyás gyöngült. Listaszámuk: 8. Az autonóm földimivesszövetség listave­zetőije Kuirtyák, kiről egyes lapok azt híres z- tekk, hcigy kilépett a szövetségből és még egy újabb pártot alakított. Ez azonban nem igaz. Listaszámuk: 9. A fent emPtett szociáldemokrata párt- szakadás következtében (melyet Simon Mó­zes volt kommunista vezér egyéni akciójá­nak tekintenek) megalakult a független szo- ciáldieimdkirata párt, melynek listavezetője Simon Mózes beregszászi ügyvéd. Listás zá> műk: 10. A 11-itk helyet az úgynevezett .,tanítók pártja,, biztosította magának, amely több ru­szin és ukrán tanító (kezdeményezésére ala­kult meg az utolsó percben egy Juracskó ne­vű munkácsi tanító vezetése mellett és az orosz nemzeti párt nevet vette fel. A polgári párt, mint megírtuk. Szabó Jó­zsef dir. ügyvéd, a Szlovák Általános Hitel bánik ügyészének nevével lépett a porondra. A háttérben Baán Mihály vezérigazgató áll. A párt az iparosok támogatásába számit és ebben az irányban erélyes agitációt fejt ki. Az iparosság azonban — jól tudva, hogy a banldérdekek és a gyárak érdekei mindig el­lentétben állottak a kisipar érdekeivel — az ígéretek ellenére sem hajlandó a pártot tá­mogatni. A párt tagjai eddig kizárólag a 11 berátes zsidóságból kerülnek ki. Listaszá- mufk: 12. Utolsónak érkezett be az ominózus 13-as számmal a Csámki-Neumanndéle köztársasági magyar kisgazda párt, a lista élén egy bar­kaszói kurtanemessel, Sütő Aliberttei, aki ed­dig a Kaimimszkyék magyar kori esc volt és az utóbbi időben csupán abból élt, hogy a magyarságot a Kaiminszkyék cseh agrár tá­borába csalogatta. Ma a Csőnknek fizetett embere. A nemzeti szocialisták ruszinszkói programja A cseh nemzeti szocialista párt központi végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a párt ruszinszkói programját a következő pontokban foglalták össze: 1. a párt azt az álláspontot foglalja el, hogy az orosz nem­zet három törzse (a nagyorosz, a kisorosz és a fehérorosz) egy nemzetet alkot és el­ítéli azokat a törekvéseket, amelyek ezeket a nemzeti törzseket különálló nemzetekké akarják kifejleszteni; 2. a párt a felsőbb is­kolák oktatási nyelve gyanánt a hivatalos orosz irodalmi nyelvet követeli, amelyre való előkészítés céljából a népiskolákban a helyi nyelvet tanítanák, mint segédnyelvet az orosz olvasókönyv alapján; 3. a párt azon fog dolgozni, hogy Ruszinszkó autonómiáját méltóképpen építsék ki ama rendelkezések értelmében, amelyeket a saint-germaini szerződés foglal magában; 4. a párt elismeri Ruszinszkó és Szlovenszkó határai igazsá­gos rendezésének szükségességét; 5. azok­nak az orosz kisebbségeknek, amelyek ez­után is szlovenszkói területen maradnak, biztosítani kell nemzetiségük és nyelvük vé­delmét az iskolákban és a hivatalokban. Kramárék negyedmilliős választási kasszája A Právo Lidu arról értesül, hogy a cseh nemzeti demokraták végrehajtó bizottsága negyedmillió koronát küldött a ruszinszkói választások céljaira. A marienbadi tanácskozások Prága, február 27. A koalíciós pártok vezéreinek Svehla miniszter jelenlétében lefolyt marienbadi ta­nácskozásairól Bechyne iskolaügyi miniszter nyilatkozóit a piheni Nova Dobanak. A mi­niszter szerint a kormány egyes tagjainak marienbadi tartózkodása nem birt hivatalos jelleggel. A német'lapoknak az a hire, hogy a tanácskozásokon Mrsaryk köztársaság! el­nök is részt vett, nem felel meg a valóság­nak. Hasonlóképpen nem felel meg a való­ságnak, hogy Marienbadban a nemzeti demo­kraták és néppártiak a szociáldemokratáknak a koalícióból való kizárásáról tanácsozták. Ebből következik, — mondotta Bechyne — hogy fcrzonyos német pártoknak a kormány­ba való belépéséről sem tanácskoztak, ami­nek további bizonyítéka az, hogy Kramár is részt vett a tanácskozásokon. A miniszter vé­leménye szerint a koalíciót semmi veszély nem fenyegeti. Legvégül úgy nyilatkozott Bechyne, hogy a valutánk helyzet tekintetében opti­mista és a csieh-szlovák korona árfolyama nem fog megváltozni. Rövid táviratok Az osztrák pénzügyi és költségvetési bizott­ság elfogadta a személyiadó novellát, melynek értelmében a jövedelmi adót leszállítják és a jö­vedelemihozó vagyonokat külön vagyonadóval sújtják. A görög álikotmányozó gyűlés 236 szavazat­tal 106 szavazat ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A londoni hajórakodó k'íkötömunkások szak- szervezetük ajánlatait elutasították. A ruszinszkói pártok fölvonulása Ungvár, február 27. Az országos választási bizottság Palma járási főnök elnöklésével tegnap tartotta meg első ülését, amely reggeli 9 órától dél­után 3 óráig tartott. A szociáldemokraták képviseletében Piclia azt követelte, hogy a Simon-féle magyar szociáldemokrata lista elnevezését változtassák meg olyképpen, hogy a lista neve „független magyar szo­ciáldemokrata párt“ legyen, mivel a szo­ciáldemokrata párt a múltban szintén a füg­getlen jelzőt használta. Picha indítványát hat szavazattal kettő ellenében elfogadták. A zsidó néppárt azt követelte, hogy a má­sodik zsidó lista „zsidó párta* fölirását vál­toztassák meg. Az utóbbi párt képviseleté­ben Rottmann hajlandónak nyilatkozott ar­ra, hogy a listába a „polgári** jelzőt is föl­vegyék, ami ellen azonban a magyar polgá­ri párt tiltakozott. Egyes tagok erre azt ja­vasolták, hogy e listát „zsidó demokrata** párt elnevezéssel jelöljék meg, Rottmann azonban ehhez nem járult hozzá és egy heti haladékot kért, amikor pedig a bizottság el­nöke ehhez hozzá nem járult, bejelentette, hogy a választási bíróságnál panaszt fog előterjeszteni. A tizenhárom lista 4-es a miénk (Ruszinszkói-szerkesztőségünikíől.) A je­lölőlisták közül az 1. számot a kommunista párt nyerte el. Nem véletlenül, hanem szán­dékosan. A kommunista párt ugyanis főként a szegény analfabéta elemeikre sziámit, akik az egyes számú lí-stát könnyen felismerik és ezenkívül szavazatait a véletlen segítségével is gyarapítani akarja. Listavezetője Gáti Jó­zsef dr. ungvári ügyvéd. A második helyen Mondok Iván párttitkár szerepel, aki a ruszin frakciót képviseli. Szenátorjelölt Bodnár, iirusoivai földműves. A 2. számot a zsidó néppárt kapta. Lista­vezető Singer, míg a szenátori listán Bródy az első jelölt. Juszkovics Mór dr. ungvári ügyvéd a harmadik helyre került. A volt Kaminszky-pártból klvá'.t Gagat- kó, volt ungvári gimnáziumi igazgató, jelen­leg ügyvédjelölt, egy galíciai emigráns, mint ismeretes, „trudovája“ néven pártot alapí­tott. (3-iík lista.) A kormánypártok azzal fe­nyegetik, hogy kitoloncoltatják, mert nincs állampolgársága és csak a kormány kegyel­méből tartózkodfhatik itt. Az őslakosok autonóm pártjának listáját, mely a 4-es számot kapta, már ismertettük. Helyreigazításként közöljük, hogy a párt listáján sem Náday, sem Kossuth nevű egyén nem szerepel, hanem Nagy-Iday és BoroSs Zsigmond (utóbbi ungvári kereske­dő). Purda Pál helyett Turda Pál olvasandó. A cseh agrárpárt, mely az 5-ös listával szavaz, egy magyart is jelölt, de ezt a. Csán- ki-párt később listavezetőül vette át. Az egyesült zsidópárt a 6-os számot Tárcarovatunk: Péntek: Gyallay Domokos: Anyajárás. Szomhat: Igmándy Géza: Kártyán nyert asz- szony. Vasárnap: Reményik Sándor: Ködben. (Vers.) Segesdy László: A költő. Homályban Felettem fáradt, forró éjszakákon halott] tort ül már a fájdalom. A letört álmok fátyolos ködében a múlt meséjét egyre hallgatom ... ... A múlt meséjét egyre hallgatom... A múlt meséjét kergetem zokogva, a másnak-nylló szép élet ölét, s égő szemem hiába sir, nincs könnye... .... mögöttem alkony ... előttem sötét.. mindég csak alkony ... mindég csak sötét... Kárpáti K. Jenő. A hét halálos bűn — Selma Lagerlöí legendája — — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Svédből fordította: Osváth Kálmán Gúnyt akart űzni a gonosz kísértő egy bölcs baráttal. Bő köpenybe burkolózott, hatalmas, csurgóra álló kalapot tett a fejére, hogy rá ne ismerjen senki ember fia s azzal elindult a székesegyház gyóntatószékében ülő s gyónó gyermekeire várakozó öreghez. — Szent atyám — kezdte — szántó­vető ember vagyok, az atyám nemkülön­ben. Együtt kelek a kelő nappal, minden istenáldott reggel imádkozom, aztán késő estig huzom az igát odakünn a határban. Kenyérrel, tejjel élek ?ha kedvre akarok derülni a barátaimmal, mézzel meg gyü­mölccsel vendégelem meg őket. Egyetlen gyámola vagyok öreg szüleimnek. Felesé­gem nincsen, asszonynépért nem hevülök. Templomba szorgalmasan eljárok s meg­adom minden jószágomból a tizedet... Szent atyám, ime meggyóntam, kérlek, ol- dozz fel. — Fiam — szólt a barát — nálad jám- borabb embert világéletemben sem láttam. Szives-örömest feloldozlak, de hadd mon­dom el előbb, mi történt itt a környéken a minap. Gyönyörűséged telik majd benne, mert bár egy és más dicséretre méltó do­logról hallasz is, mégis be fogod látni, hogy azok, akik véghez vitték, egytől-egyig nyo­morult bűnösök hozzád képest. — Egészen elkapatsz, szent atyám — hizelgett a kísértő. — Isten őrizzen akkora bűntől — felelt a barát. — Ha meghallgatod az elbeszélé­semet, majd másképpen vélekedel. Azzal elkezdte: — A gőgös lovag, a folyón túl emelke­dő magas vár ura, eltökélte egy napon, hogy a leányát gazdag és hatalmas úrral jegyzi el, aki nagyon szerette. De a haja­don fölöttébb ellenkezett, mert már másnak fogadott hűséget. Es levelet is irt a szive választottjának. Elpanaszolta benne, hogy máshoz erőltette az atyja. Ezerszer áldjon meg hát az isten — irta neki — s kérlek, ne busulj miattam, mert a szivem hÜ marad hozzád. De a lovag, az ara édes atyja, elragad­ta a követtől a levelet és titokban megsem­misítette. Igy virradt fel a menyegző napja s a hajadon könnyhullatással köszönté. De a templomiban nem sirt, mert az arcára tilt a bánat s kővé változtatta. És a násznép apraja-nagyja megkönnyezte az isten házá­ban. S a lovag, a menyasszony atyja is ész­revette, hogy a lánya arca kővé vált a fáj­dalomtól és megrettent a cselekedetétől. A templomból hazatérve a toronyban levő szobájába hivatta hát a lányát. — Édes — szólt hozzá —, igazságtalan voltam irántad. — És gőgös főur létére térdre borult előtte s bevallotta a gonosz tettét, hogy elsikkasztotta a levelet. Mert attól félt, ha a szerelmese értesül az eskü­vőről, eljön az apródjaival lóháton s erőnek erejével is elragadja a menyasszonyt. Az ara ezt felelte: — Mentségedre szolgál, atyám, hogy nem tudtad, mily nagy bajba sodorsz. — Azzal kiment a hidra. Ott meg a vőlegénye termett előtte. — Édesem, mért vet árnyékot arcodra a bánat? — kérdezte tőle. S az ara szólt. — Mert kedvesem van s megfogadtam neki, hogy soha el nem hagyom. De a vőlegénye igy vigasztalta: — Azért ne busulj, hogy a feleségem lettél. Szeretlek én olyan nagyon, hogy azt hiszem, senki se boldogíthat nálamnál job­ban. — A szerelmesek mind igy vélekednek — szólt az ara. — Mondd hát, mivel űzzem el arcodról a bánatot s majd megmutatom, hogy iga­zam van — biztatta a vőlegénye. Erre nekibátorodott a menyasszony s ezt gondolta magában: megmondom: hátha meglágyítja isten a szivét. És elbeszélte neki, hogy a kedvese meg ő megesküdtek egymásnak, hogy az, amelyiket kettőjük közül megcsalja a szerelmese, ennek a me­nyegzője napján köteles magát elcmészteni. — A kedvesem hát ma kioltja az életét — mondta az ara s nagy bánatában odaros- kadt a vőlegénye lábaihoz és kérve kérte: — Hadd kereshessem fel, mig végre nem hajtja a tettét. És a bánata annyira meghatotta a vő­legényét, hogy bár ezt gondolta magában: ha most eleresztem a kedveséhez, többé sohse látom viszont, mégis igy szólt, magát megtagadva: — Tégy úgy, ahogy jónak látod. Ekkor a menyasszony fölkelt s köny­nyezve rebegett hálát. Aztán befordult a terembe, ahol a vendégek már sorakoztak a helyükön a terített asztalok mellett s türelmetlenkedve várták a nászlakomát. Igen megéheztek, mert hosszúra nyúlt a mise s nagy utat tettek meg lóháton. — Édes uraim és hölgyeim — fordult hozzájok az ara —, tudtotokra kell adnom, hogy estére eltávozom a kedvesemhez a férjem engedelmével. A mai napon kivégez­né magát, mert hűtlen lettem hozzá. Föl­keresem hát , s elmondom neki, hogy úgy erőltettek az uramhoz. Ne csodálkozzatok rajta, hogy magam megyek: ilyesmit nem intézhetni el levél utján s eléggé megbízható követ se akad, aki eljárhatna benne. Hát csak egyetek, igyatok és vigadjatok, kér­lek, amíg odaleszek. Mert visszatérek, mi­helyt megmentettem a kedvesem életét. De a násznép egytől-egyig sírva fa­kadt az ara lelkére nehezedő nagy bánat hallatára. — Bizony nem eszünk, se nem iszunk, amig ily nagy bánat súlya nyom — fogad- koztak. — Csak eredj el; majd hozzálátunk a lakomához, amikor visszatérsz. — És el­távoztak az asztaltól. S amint j^z ara áthaladt a vár udvarán, éktelen zaj hangzott a konyhából. Inas sza-

Next

/
Thumbnails
Contents